Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

szerencse szeszélyes j átéli ai a 100 öttalálatos tükrében Az Aurora miniatűr változata Néhány héttel ezelőtt adtak hírt a lapok arról, hogy meg­született a lottó történetének századik öttalálatosa, amelyet a 3, 7, 14, 48, 51-es számsort el­találó szerencsés lottózónak a napokban fizettek ki. A nyer­tes számok mindjárt meg is cáfoltak egy közkeletű lottós- hiedelmet: azt, hogy a teljes számsórban szép egyenletesen elosztott nyerőszámok esetén le­hetséges ötös és sok négyes, számtömörülés esetén nem. A századik számsor minden száma az alacsonyak közül került ki! Akadt azonban kétszer — 1359-ben és 1963-ban olyan öt- talála'tos is, amelynek legma­gasabb száma 37 volt. A 37-es- i nek különben is fontos szere­pe lehet az ötös-esinálásban. Az első négy főnyeremény számai között háromszor, az első tíz között négyszer, az el­ső száz között pedig a kártyások jeles számával, a 21-essel együtt 9—9-szer talál­juk a 37-est. Kettőjüknél több­ször. tíz esetben szerepelt öt- találatos számok közt a 19-es, s rajta kívül még két szám tekinthető a legszerencsé­sebbnek; tessék megfogózni: tízszer szerepelt még az ötös nyerők között a két „szeren­csétlen” szám, a 7-es és a 13- as. Fortuna tehát kedvezett azoknak, akik nem voltak ba­bonásak és beírták szelvé­nyükre a 7-et és a 13-at. Ezek után pedig következ­zék 10 érdekes adat a száz eddigi lottófőnyeremény kró­nikájából: 1. 1957. április 11. 6. játék­hét. Az első öttalálatos lottó- szelvény nyereménye 855 000 forint. 2. 1959. február 6. 6. játék­hét. Az első milliós lottónye­remény, 1 445 015 forint. 3. 1959. július 31. 31. játék­hét. Az első olyan hét, ame­lyiken 2 darab öttalálatos szel­vény volt. A nyereményösszeg egyenként 652 950 forint. 4. 1960. április 8. 15. játék­hét. 3 darab öttalálatos lottó- szelvény, nyereményük egyen­ként 529 545 forint volt. Ez a legkisebb összegű ötös nyere­mény. A három ötös közül kettőt anya és leánya nyert. További érdekesség, hogy a következő héten 3 darab 4 ta- lálatos szelvény volt, ezek egyenként jóval többet, 1 110 383 forintot kaptak. 5. 1960. április 29. 18. játék­hét. 2 darab öttalálatos szel­vény, nyereményük egyenként 820 726 forint. 6. 1966. március 11. 10. já­tékhét. Az 50. ötös a lottójáték fennállásának 7. évfordulóján akadt. 7. 1966. március 18. 11. já­tékhét. Az első 2 millió forin­ton felüli nyereményösszeg (2 035 585 forint). .8. 1972. 6. játékhét. A második legnagyobb összegű lottónyeremény: 2 154 012 fo­rint. 9. 1972. április 7. 14. játék­hét. Az eddigi legmagasabb összegű lottónyeremény: 2 351 004 forintot kapott a minden eddiginél szerencsé­sebb nyertes. 10. 1972. október 20. 42. já­tékhét. A 100. Öttalálatos szel­vény, a harmadik legnagyobb összegű lottónyeremény: 2 138 750 forint. Kedves lottózótársak! Sok szerencsét a második százhoz! , Támad a bronzlepra Ismét veszély fenyegeti az olaszországi műemlékeket. Az elmúlt évben az olasz kultur- világ a műkincsrablások miatt lázadt fel, az idén viszont újabb veszély miatt kongat­ták meg a vészharangot.' A turistaforgalom elől le kel­lett zárni a nyáron az antik Róma egy részét, mert a Fo­rum Romanum 2000 éves mű­emlékei összedőléssel fenye­gettek. Ugyancsak erősen megron­gálódott Claudius több kilo­méter hosszú vízvezetéke, to­vábbá a Colosseum és Cara- calla termái. A legkülönösebb^ kór azonban Marcus Aurelius Bagolyóriás színészi hajlamokkal római lovasszobrát, a firenzei. keresztelő-kápolna ajtaját és a velencei Szent Márk templom lószobrait támadta meg. A szakértők megállapították, hogy bronzlepráról van szp.‘ A műemlékeknek ez a „be­tegsége” nem kizárólag a por és a levegő szennyezettségé­nek következménye, hanem annak a jele is, hogy a mű­emlékek általában igen elha­nyagolt állapotban vannak. Évente több mint 200 millió lírát költenek az örök város­ra, napjainkban azonban ez az összeg már nem elegendő. Ahhoz, hogy a szakértők .fçl:,. mérhessék a különböző mű; . emlékek- károsodását:, és hat­hatós rekonstrukciós munkát végezzenek; sokkal több pénz­re lenne szükség; - Erre azon­ban a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség. A sosnow.eci (Lengyelország, déli részé) Júlián Grabowiecki nyugdíjas tanító a környék fiataljait is .megnyerte erede­ti hobbija számára. Egy kö-1 zöinséges fészerben modellező- műhelyt, és házi hajógyár- szerűséget rendezett be. Elég primitív körülmények között, szép számú fiúcsapat építi mestere” irányításával a tör­ténelmi tankok, mozdonyok, hajók modelljeit... Üípljára, az Októberi For­radalom 55. évfordulóján a sosnoweci „hajógyáriak” a hí­res Auóra páncélos . (Képünkl > hű mását engedték vízre. A Julian Grabowiecki irá­nyításával épített modellek a sosnoweci fiatalok számára nemcsak érdekes elfoglaltságot és hasznos időtöltést jelent, hane.m sajátos történelmi szemléleti leckét is. Grabowiecki mester már a harmadik nemzedékkel foglal­kozik jelenleg sajátos házi hajógyárában. Tanítványainak az elődjei már a szakiskolát, technikumot, sőt az egyetemet is elvégezték azóta. Mérnökök, technikusok, tengerészek let­tek. Gyermekkori kedvtelésük most egész életük munkája, érdeklődésük középpontja lett. .Bizonyála- «hasonló út vár a nyugdíjas sosnoweci pedagó­gus házi műhelyének jelenlek gi szorgos kezű modellezőire is. „Fejedelmi” ajándékot kap­tak a nagyigmándi vadásztár­saság tagjai szovjetunióbeli sporttársaiktól, akikkel az utóbbi években szoros barát­ságot kötöttek. A kárpát-uk­rajnai küldemény egy királyi termetű uhu, azaz egy idomí­tott vadászbagoly volt. Az impozáns alkatú éjjeli ragadozó valóban pompás pél­dány. Testmagassága megha­ladja a hetven (centimétert, fé­lelmetes karmai tízcentisek. A messzi földről áttelepített uhu hasznos segítőtársa a va­dászoknak, eredményesen se­gédkezik a kártékony ragado­zó madarak elejtésénél. A bagoly az állatvilág egyik ér­dekes jelenségének köszönheti vadásztudományát. Ornitológu­sok a megmondhatói miért, de a baglyok mérhetetlen el­lenszenvnek „örvendenek” a madárvilágban, s ezt használ­ják ki a vadászok, a kellőkép­pen idomított baglyot hosszú pányvára kötve egy, a nyílt terepen letűzött „t” alakú fára ültetik. Ezután elrejtőznek a puskás emberek, s türelmesen várják a fejleményeket. A madarak kivétel nélkül szinte stresszes állapotba kerülnek, amint felfedezik a T-fán mél­tóságteljes nyugalommal hu­nyorgó ősi ellenségüket. Ékte­len csiviteléssel, rikácsolással röpködik körül, ahogy a vadá­szok mondják, — tehetetlen dühhel „csúfolják” a baglyot. A jól idomított uhu azonban szenvtelenül tűri a tortúrát, ■ kivéve, amikor nála erősebb­nek vélt ragadozó madár kö­zelíti meg. Ilyenkor leszökken a T-fáról, kimúltnak tettetve magát, hanyatt fekszik a föl­dön, behunyja a szemét, csu­pán félelmetes karmait helye­zi markolásra kész pózban melle elé. Az elrejtőzött vadá­szoknak ilyenkor már csak le kell puffantaniok a likvidá­lásra szánt kártékony mada­rakat. A vadásztársaság egyik tag­jánál gondozásban lévő bagoly szép javadalmazást kap hasz­nos szolgálataiért. Munkaidőn kívül naphosszat alhat tágas lécvárában, kosztjáról is bő­ségesen gondoskodnak, ami nem csekély. Általában kilenc­tíz verébből, vagy egy jól fejlett vadgalambból áll a na­pi menü... Ős-krokodiltoj ás 2000 éves krokodiltojást ta­láltak krokodilembrióval együtt a felső egyiptomi Kom Ombo mellett. Nagysága kö­rülbelül egy kacsatojáséval egyenlő. Nem messze ettől a lelettől több mumifikált kro­kodilra leltek. Volt köztük 25 cm-es és 4 méteres állat is. Az új lelet az asszuáni múzeumba kerüL Nem lesz világvége 1971-ben a-világvége hangulathülláma hú. - — zódott az ‘Egyesült Államokból Európába. A „Forrester modell"; amely MIT-tanulmány” (Massachusetts Institute of Technology).- ven' is-ismert, még ma tis feszültségben, tárt*., i. • ja à'publicisták' és „szakkönyvír&k” álçe$é- lyét., Amit hajdanában a misztikusok prédi- / r> ’ háltak a világvégéről, ma olyan .könyveidnek ■ szolgáltatják, mint „Az öngyilkossághoz oVfir>\ >\ . zetö utak", és hasonlók, amelyek. összeliayiQglzetiíj'.: tan jelennek ineg a bestsellerek listáján,' -.A. . . politológusok szerint a pánikkeltés tudja leg­inkább mozgósítani a lanyha -tömegeket -a vi ­lágszerte. tapasztalható környezetszennyeződést elleti, , ..... ... í.......11 ■ ' r ■ ...,• 1 A németjermészétkutatók és orvosok tár­sasága feladatául ,tűzte ki, hogy megvizs- . gátja ..e „károgások” tárgyi tartalmát., vagyis szembeszáll a pesszimista jóslatokkal. i [*-. -> ' -j •' ’ '■ K,. '\ *" •. A- Forrester-modell antitéziseként - Haris Griimm professzof^a bécsi atomenergiát !tár,- , saság tágja áttekintést, adott- az 1 emberiség- '■ energiaellátásáróli -u ------ ------, , 'v7i F orrester és ‘munkatársaií említett, tanul- I mányukban azt az elméletet állítják -fel—hogy- az emberiség 200<)-b,en már ne\m reifiielkezfk-a további fennmaradás lehetőségével,'ha a né­pességrobbanás, a nyersanyag-felhasználás és a környezetszennyeződés ugyanilyen ütem­ben és ugyanilyen mértékben folytatódik to­vább. Ha 1975-ig nem foganatosítanak szigorú ellenintézkedéseket, a katasztrófa már nem tartóztatható fel. - ■ Forrester számításai azonban feltételezik, hogy nem következik be változás az emberek számának növekedésében, hogy nem.keletkez­nek-új technológiák és az emberiseget nem mozgatják majd új felismerések. Forrester abból indult ki, hogy a föld energiaellátása továbbra is a szén, olaj, és gáz 'elégetésének alapján folyik. Ezeket az elavult éghető, anyagokat jelenleg úgy égetik el, „mint egy fáklyát’’ ismerte el Hans Grümm„ Hogy meddig tartanak még az ,olajkészletek, erről eltérnek a vélemények. Á pesszimista tudósok úgy vélik, hogy a kőolajfogyasztás évi megkétszereződése vagy megháromszoro­zódása esetén is a készleteket 30 éven belül elfogyasztják. Az optimisták, ide tartoznak a geológusok is, akik mindig új olajkészletekre bukkannak, úgy gondolják, hogy a tartalékok még 700 évig elegendőek arra, hogy a kere­keknek-ne, kelljen leállniok. Hans Grümm további. indokolás nélkül 150 évben adta meg a valószínű középértéket. ! Grümm hozzátette, hogy Forrester a szá­mítást a magenergia számításba vétele nélkül végezte. Az atomenergia-termelés viszont már régóta nem 'a jövő álma. Az atomreaktorokat már nem -kell feltalálni már feltalálták őket és tulajdonképen érthetetlen, miért „felejtet­ték ki’’ a MIT-tanulmányból. Grümm szerint a Föld üránkészletei „mérhetetlenül nagyok”, így tehát a „növekedés hatásai” még semmi­képpen sincsenek látótávolságban. A követke­ző ezer évre biztosított az energiaellátás. Környezetvédelmi szempontból is maga-, sabbrendű az atomenergia az oxigénfogyasztó és széndioxidkibocsátó éghető anyagokkal szemben. A 2000-re jósolt világvége bekövet­kezését semmi sem indokolja.

Next

/
Thumbnails
Contents