Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

r / CSALÁD-OTTHON rr Őszinteségre csak őszinteséggel. • • Hányszor halljuk a kétségbe­esett panaszt szülőktől, hogy fiuk-lányuk valósággal elzár­kózik előttük, nem beszél, alig mond el valamit otthon az is­kolai dolgairól, úgymond tel­jesen „elvadult”. Az egykor aranyos, kedves kisgyerek jó­formán csak enni és aludni jár haza, előkelő idegenként él a házban —, mondják — s már csak akkor vált szót ve­lük, ha faggatják. Hogyan le­het ezt elkerülni, hogyan ér­hetjük el, hogy a gyerekünk őszinte legyen és az is marad­jon hozzánk? Erre csak egy recept van: őszinteségre csak őszinteség­gel nevelhetünk. Minden szülő vágyik arra, hogy gyermekének bizalmasa, barátja, első számú tanácsadó­ja lehessen, csakhogy ezt nem minidén szülő éri el. A nyílt­ságot ugyanis nem lehet a gyerektől megkövetelni, arra a szülőnek érdemessé kell vál­ni. Hogyan?! Nyíltsággal és őszinteséggel. A „kettős ne­velésnek” ugyanis létezik olyan tartalma is, hogy mást beszél és mást cselekszik a szülő, s ezt a gyermek igazságkutátó röntgenszeme becsaphatatlanul és mindig felismeri. Ha azt mondjuk: kisfiam, ne hazudj, Receptek ösxi zöldségleves: 2 szél sárga­répát, 2 szál fehérrépát, 1 kisebb ka­ralábét, 1 kisebb zellert, 1 kis karfiolt, negyed kelkáposztát, 1 zöldpaprikát, J paradicsomot összevágva zsíron vagy olajon megpárolunk, majd kevés pi­ros paprikával és liszttel meghintjük, felengedjük, megsózzuk. A zöldséget puhára főzzük, grízgaluskát szaggatunk bele, vagy készen kapható mirelit májgombócokat. Ha levettük a tűzről a levest, frissen vagdalt petrezselyem- cöldet és egy kevés törött borsot szó­runk bele. Sertéssült virslivel: Szép, sovány sertéscombot vásárolunk, néhány he­lyen felszúrjuk és bőrétől megtisztí­tott virslit helyezünk bele, megtűzdel­jük 10 dkg kolozsvári húsos szalonná­val, megsózzuk, megborsozzuk. Ki- zsírözott tálba tesszük, tetejét meg­locsoljuk három kanál tejjel vagy tej­föllel és lassú tűznél, sűrűn locsolgat- va, ropogósra sütjük. Burgonyapürével és salátával tálaljuk. Fejtettbab-saláta : A babot puhára főzzük, a levét elkészítjük ízlés sze­rinti salátaecetnek még melegen. (Ecet, cukor, só). Egy-két fej lila- hagymát vékony karikákra vágunk, a habhoz keverjük, a salátalét melegen ráöntjük. Ha kihűlt, keverünk hozzá egy deci tejfölt és meghintjük egy kevés piros paprikával és borssal. Pörkölt karfiolból, galuskával: Ha valamilyen ok miatt nem fogyaszt- hciy^k húst, karfiolból is készíthetünk ízletes pörköltet. Eav nagyobb hagy­mát lereszelünk, olajban vagy zsírban rózsaszínre sütjük,. jnajd adunk hozzá egy összevágott zöldpaprikát, egy paradicsomot és piros paprikát. Tehe­tünk bele egy kis gerezd fokhagymát is. A megmosott, rózsáira szedett kar­fiolt kissé megsütjük a hagymás zsi­radékban, majd kevés vízzel felenged­jük. Puhára pároljuk. Ha kész, tej­fellel ízesítjük. (Tehetünk bele 10 dkg gombát is). Galuskával és salátával tálaljuk. Vagdalt hús kelkáposztával: Hagyo­mányos módon fasírozotthúst állítunk Össze. Egy kisebb kelkáposztát összevá­gunk és kevés zsíron és vízen puhára pá­rolunk. A kelkáposztát és két nyers reszelt burgonyát a fasírozotthúshoz keverjük, jól összedolgozzuk, pogácsá­kat formálunk, majd zsemlemorzsában megforgatjuk. Forró, olajban kisütjük. Vajas burgonyát és uborkát adunk hozzá. Káposztás palacsinta: Hagyományos módon prlacsintatésztát készítünk, cu kor nélkül. Kisütj.ük. Fejes káposztát megreszelünk, besózzuk, állni . hagyjuk. Fél óra múlva kinyomkodjuk a levét és oiajon, kevés cukor hozzáadásával jó pirosra sütjük. Ha kész, frissen őrölt törött borsot adunk hozzá, jól össze­keverjük és megtöltjük a palacsintá­kat. Tűzálló tálba lerakjuk, tetejét kevés tejföllel meglocsoljuk, pár perc­re a sütőbe tesszük, melegen tálaljuk, Egytálétel: Palacsintatésztát készítünk hagyományos módon, cukor nélkül. Megtöltjük a palacsintákat szeletekre vágott virslivel, meglocsoljuk tejfellel és meghintjük egy kis törött borssal. A palacsintákat kizsírozott tűzálló tálba rakjuk, tetejére tojással elkevert tej­felt öntünk és átsütjük. Melegen, sa­látával tálaljuk* ák akkor magunk sem eshetünk ebbe a hibába. Ha sajnáljuk, hogy nem ér rá eljönni egy nagynéni látogatóba hozzánk, s ezt megmondjuk neki a te­lefonbeszélgetéskor, s aztán a hallgatót letéve örvendezünk az elmaradt vendégeskedésnek, a gyermek fennakad ezen a kis hazugságon is, zavarba jön, csökken szülei iránti bi­zalma és megbecsülése, és esetleg maga is könnyűszerrel válik füllentővé. Nemrég a tűzoltókat kellett éjszaka kihívniuk az egyik háztömb lakóinak, miután az egyik hatodik emeleti erké­lyen két pizsamás kisgyerek sírt és jajgatott az éjszakában a szülei után. Hogy mi tör­tént? A szülők este lefektet­ték a kicsiket, úgy tettek, mintha maguk is nyugovóra térnének, aztán elmentek ha­zulról. A gyerekek valamire felébredtek, a papának, ma­mának csak hűlt helyét talál­ták, s ettől kitört a pánik. Hogy ezek után hisznek-e szü­leik őszinteségében ezek a gyerekek, az kérdéses, mint ahogy kérdéses az is, hogy az életükbe ily módon bekerülő őszintétlenség következmények nélkül marad-e. Közhely, hogy a gyermek sok tekintetben olyan felnőt­té válik, amilyenné a család formálja, hiszen életre szóló emlékei, a jellemét formáló példákat elsősorban a szülői házból, a szülei életéből és magatartásából meríti. Sok szülő hajlamos arra, hogy ezt elfelejtse, mint ahogy azt is, hogy ő is volt egyszer gyer­mek, s benne ugyanolyan fo­lyamatok mentek végbe. A szülők nevelési balfogásai és túlzásai különösen elősegítik tehát azt, hogy a gyermek las­sanként elszakadjon otthonról, örömeinek és gondjainak megosztását máshol keresse. Eléggé elterjedt szülői gya­korlat, a próbára tevés. A dél­előtt otthon tartózkodó dél- utános gyerekeknek, többnyire megtiltják, hogy bekapcsolja a televíziót, s kiszabják számá­ra a tanulnivalót. Ezek után egy kis jelet is helyeznék a kapcsolóra, s ha a gyerek megszegi a tilalmat, megszé­gyenítik, kikiáltják hazugnak. Ezzel eltúlozzák, felnagyítják benne a csekély vétséget, nem hagynak szinte visszautat ar­ra, hogy őszintévé váljon. Gye­rekeket nevelni csak végletek nélkül lehet; a gyerekkel szinte együtt élve, gondolkod va és érezve lehet, és csak a gyermek „teherbírásához” niért követelményekkel. Ahol a szü lő ezt megérti és maga sem „játssza” a csalhatatlant, ott jó marad a kapcsolat közte és gyermeke között. De ehhez tudni kell beismerni azt is, ha valamit felnőtt fejjel elvét az ember, és a hibát a gyermek nek nyíltan meg is kell tudni mondani, még a szégyenérze­tet sem titkolva, emiatt. A szülő és a gyermek jó kapcso­lata tehát sokszor azon áll vagy bukik, hogy a szülő mennyire válik alkalmassá szülői szerepére, mennyire tud és mer frázisok és nagyot- mondások nélkül, hibáival és erényeivel együtt őszinte em­berként megnyilatkozni gyer­meke előtt. A szülő őszintesé­ge mindig meghozza az ered. ményt, s a legfontosabbal, a gyermeki őszinteséggel kama­tozik. KOCSIS ËVA Képes keresztrejtvény Ismét újszerű fejtörővel tesszük próbára kedves rejtvényfejtő- ink türelmét. A keresztrejtvényt kivételesen nem definíciók alapján kell megfejteni, hanem az egyes ábrák, rajzok jelentését kell beírni a megadott nyíl irányában. Beküldendő a középső, leghosszabb vízszintes sor megfejtése levelezőlapon 1972. december 4-ig a Megyei Művelődési Központ Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény.'A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1972. november 12-i keresztrejtvényben 17 esetben az „R" betű szere­pelt. Könyvjutalmat nyertek: Csaba Éva Lengyel, Csömör Ferencné Bonyhád, Ifjúság iu. 9., Hegedűs László Szekszárd, Ybl M. u. 2., Laczó Istvánná Decs, Tabán 29., Till Jánosné Pincehely. A könyveket postán küldjük eb SZÉRÊK Korszerű táplálkozás Maradjunk „súlycsoportunkban Évek óta zajlik egy akció értünk. Szakemberek fogtak össze a hárommillió túlsúlyos magyar egészségének védelmé­ben. Hogy kik a korszerűbb és egészségesebb táplálkozás megvalósításának modern pré­dikátorai? Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ és a Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelemfejlesztői, de a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium szakértői is részt vesznek e munkában. „Korszerű háztartás — több szabad idő” címen nemrég nagyszabású kiállítást indítot­tak útjára, s most átadták a „Korszerű táplálkozás” című vándorkiállításukat is. Ezen a kiállításon ilyen jel­mondatok ragadják meg az embert: „Mindenkinek kell a mindennapi tej”, és mellette ott az áttekintés is, a tejivás- ban megtett útunkról. Hazánk­ban 1960-ban 115 kiló volt az egy főre jutó tej- és tejter­mék-fogyasztás, 1971-ben pe­dig már 123 kiló. Persze, az ideális fogyasztás számai is szerepelnek; a kulturáltan ét­kező, jó erőnléttel bíró karcsú európaiak 350—400 kilós tej­termék-fogyasztással tartják fiatalosan szervezetüket „Az élet sokoldalú, táplál­kozásunk se legyen egyoldalú” — súgják a kiállítás képei. Megnyugtatásul azért álljon itt, hogy nagy utat tettünk meg az egészségtelen főzési és ét­kezési szokásaink lassú leépí­tésében. Igaz, hogy csak tíz­húsz években kimutatható, hogy megváltozott az élelmiszer-fo­gyasztásunk, de hát semmit sém lehet máról holnapra megvalósítani. Az összes fe­hérjefogyasztásból a biológiai­lag értékesebb állati fehérjék fogyasztásának aránya hazánk­ban a háború előtti napi 28 százalékról 1970-re 42 száza­lékra nőtt, s a IV. ötéves terv végére elérjük a 49 százalékot. A kívánatos arány, a fejlettebb országokhoz viszonyítva, 55— 60 százalék. A részletékét té- kintve: 1960-ban 48 kiló húst és húskészítményt fogyasztot­tunk, 1971-ben 62 kilót, s ezen belül örvendetesen nőtt a ba­romfifogyasztásunk, már meg­haladta a 15 kilót. Tojásból 9 kilóról 12 kilóra nőtt az átlag, halból 1,5 kilóról 2,3 kilóra, konzervből 6 kiló­ról 16-ra. Az étolaj 1,3 kiló­ról 2,3 kilót ért el háztartá­sunkban. És amiben a legszebb utat tettük meg: friss gyü­mölcsből, főzelékből 139 kiló­ról 162 kilóra tornáztuk fel magunkat. Rendkívül kedvező, hogy ugyanakkor a biológiai­lag értékesebb gyümölcs- és főzélékfogyasztás növekedése mellett a kevésbé értékes bur- gdnyafogyasztásunk a tíz év előtti 98 kilóról 84 kilóra csök­kent Á „Korszerű táplálkozás” cí­mű, s most hódító útjára bo­csátott kiállítás tanácsokat is ad a gyors és korszerű háztar­tási eszközök használatához, s az ehhez szükséges teflon, kukta, jénai edényeket, a turmixot és az alufóliát az el­készíthető élelmiszerekkel együttesen mutatja be. Igv a háztartásvezetés is részesül né­hány jótanácsban; a kiállítás az asszonyokat például a he­ti vagy havi bevásárlások és házhoz szállítás előnyeiről igyekszik meggyőzni. Hazánk­ban ugyanis száz családból negyven rendelkezik hűtőgép­pel, amelyek segítségével ké­nyelmesebbé, tervszerűbbé és változatosabbá tehető táplál­kozásunk. A belkereskedelem hálózatában ma negyvenötezer hűtőgép segíti a megfelelő élelmiszer-kiszolgálást, s eh­hez még hozzájárul az idei hűtőakció, amelynek során 12,5 millió forintot kaptak mély­hűtő-berendezésekre az üzle­tek. À kiállítás a sokféle oko3 megjegyzésen és összefoglalá­son túl azonban szolgál egy szenzációval is. Bemutat és bejelent 1972. decemberi for­galomba kerülési határidővel égy magyar találmányt, amely­nek a neve: „Amolett”. A Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyár három vegyészmérnöke másfél éves munkával talált rá égy cellulózfélére, aminek hozzáadásával négyféle apró- sütemény, háromféle gyü­mölcslé kerül forgalomba. Az „Amolett” jóllakottság érzést ad, nem hizlal és étvágy- csökkentő hatású. A szakembe­rek ezek szerint megpróbál­koznak a jó szóval, a nevelési ráhatással s ha a kívánt ered­mény elmarad, képesek olyan ételféleséget is feltalálni, ami­vel híres étvágyunkat kielé­gítjük, de mégis a megfelelő súlycsoportban maradunk. (kocsis) ▼ ► ? ► § ► !» ? ► ! (/ ÓL

Next

/
Thumbnails
Contents