Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
I t A cukorfok általában 15—17 volt, de akadt bőven 14 fokos must is. Az idei termés nehéz feladat elé állította a borászati szakembereket. A gazdaságból ugyanazok a borok kerülnek idén forgalomba mint tavaly. A különbség csupán annyi, hogy több lesz literes üvegben. Aki kicsit is ért a minőségi előírásokhoz, tudja mit jelent ez. Hétdecis üvegekbe csak kiváló bort palackoznak. A széles körű fogyasztásra kerülő, literes palackokban árusított — úevKezdődik a fejtés. Purger József gépkezelő felszereli a szivattyú csővezetékének a csatlakozóját, azután megindítja a gépet. Az ötvenezer literes csempézett tartályból gyorsan fogy az újbor. Csak a művelet befejezéseként akad némi kézi munka: a seprőzés. Bizony be kell mászni majd a tartály szűk nyílásán, hogy kikotorják a seprőmasszát. Azt is felhasználják, ha nem is a gazdaságban. Egy alföldi szövetkezet vásárolja meg, s borpárlatot készít belőle. A Szekszárdi Állami Gazdaságban a szüret után 40 mázsás átlagtermésről beszéltek. S ebben benne van az is, hogy a korai, és a vörös bort adó szőlők sokkal gyengébben hálálták meg a gondoskodást, mint ahogy azt az év elején várták. Jég hullott, és az esőzések bibliai méretűnek bizonyultak. Summa-summárum 40 ezer mázsa szőlőt szüreteltek idén a gazdaságiak, mindössze 3 ezer mázsával kevesebbet, mint tavaly. A termés tehát jó közepesnek mondható. Az eredmény elsősorban a korszerű szőlőtermesztési technológiának köszönhető. A légimé a letisztult, átfejtett újbor. A pinceműveletek után sárgásán csillogó. Hiába magas a Szekszárd környéki vizek vastartalma, feketetörésről szó sem lehet. A borkombinát tizennégy dolgozójának az a feladata, hogy ne csorbuljon a történelmi borvidék nedűinek régen megszerzett hírneve. Az idei szekszárdi- fehér már kapható néhány étteremben, szórakozóhelyen. Pletykának bizonyult, hogy az új borok meg sem közelítik majd a tavalyit. Ugyanolyanok, a minőségi előírások szerintiek. Hogy, hogy nem, a szőlősgazdák idén nem szívesen beszélnek a borról, s ez csak részben magyarázható a sok helyen holdanként 20 mázsát alig elérő termésátlagokkal. A másik ok a must cukorfoka: régen volt rá példa, hogy olyan alacsony legyen, mint az idén. több táblán ötször-hatszor permeteztek. Ide kívánkozik, hogy a gazdaság növényvédelmi szakszolgálata és a Palánki Növényvédelmi Állomás sok segítséget adott idén a magán- gazdálkodóknak is, az újonnan forgalomba került növényvédő szerek tulajdonságainak szakszerű ismertetésével. Most már biztos, hogy a bor szeszfoka is megfelel az elbírásnak. Vineze Zsófia a Malligand-féle készüléken pontosan megállapítja, hogy könnyű, közepes, vagy nehéz minősítésű lehet-e a bor. Ha a színe, íze, zamata, s egyéb tulajdonságai is megfelelnek, pliekba kerülhet. S a palackra a címke: a Szekszárdi Állami Gazdaság terméke. Sorakoznak az újborrai teli hordók. Hiába jött a műanyag, az üveg, a csempe, a fahordót nem pótolja semmi. A fahordóban nemesedik a bor. S párolog is. Minden hét végén felmászik a borász a hordók tetejére, hogy után- töltsön néhány decit, amennyi hétközben elpárolgott. nevezett kommersz “borok — olcsóbbak, és gyengébbek. Mégis az a paradoxon állt elő, hogy a forgalomba kerülő üvegek tartalma többségében jobb lesz mint tavaly. A palackozásra váró újborok a fajborok minőségét nem érik ugyan el, de a kommersz minőségnél jobbak. Azonos pénzért így valamivel különbet kapnak a fogyasztók. Ez az egyetlen apróság lehet vigasztaló az újborok kóstolásának az idején. Folynak az üzletkötések. Huszonötezer liter bor kerül a gazdaságból az üzletekbe. A mennyiség egy része már kapható lesz a karácsonyi és újévi ünnepekre. Az első fejtések már többségükben befejeződtek. Jövő héten megindulnak a palackozó szalagjai. A borászati munkák mellett azonban már a következő évek szőlőtermésére gondolnak a gazdaságban. Jövőre elkezdődik a gazdaság szőlőjének rekonstrukciója. Százötven hold- nyi pótlás és 200 holdnyi szőlővessző kerül a földbe. Elsősorban a vörös bort adó fajtákból. A telepítéseknél a legkorszerűbb szőlőművelési technológiát veszik figyelembe, például azt, hogy szüretelőgépeket is alkalmazhassanak majd. (kádár) Foto: Gottvald Rendhagyó helyreigazítás, megjegyzéssel Máza hétköznapjai címmel közöltünk riportot lapunk november 18-i számában. E riportunk írója, a mázai szociális otthon vezetőjétől kapott téves információ alapján '.azt írta, hogy az otthon egyik gondozottjának fia „Sz. őrnagy pereskedik, mert sokallja az édesanyja után fizetendő tartásdíjat.’’ Valójában nem pereskedésről van szó, hanem arról, hogy a gondozott fia föllebbezett, miután soknak találta a november 1-től havi 780 forintban megszabott tartásdíjat, amiből 400 forintot neki kell megfizetnie, mivel édesanyja mindössze havi 480 forintos nyugdíjjal rendelkezik, s ebből is magánál tarthat havi 100 forintot zsebpénz címén. Tartásdíjára éppen ezért csak 380 forintot tud befizetni. A fellebbezés elutasító határozatát november 18-án postázták. A címzett föltehetően belenyugszik, hiszen anyagi és szociális körölményeire való tekintettel már így is kedvezményben részesült, lévén, hogy az egészségügyi miniszter nemrég kelt, és november 1-től hatályos rendelete szerint a szociális otthonokban gondozottak teljes összegű gondozási díja havi 1200 forint.., Egyszóval, nem per. Valami más, ami jelenségként mostanában meglehetősen sok embert foglalkoztat és méltán. Mint dr. Simon Ferenc, a Tolna megyei Tanács egészség- ügyi osztályának szociálpolitikai főelőadója utólagos informálódásunk során elmondotta: — Sajnálatos, egyben elgondolkodtató, hogy az ismert miniszteri rendelkezés hatályba lépése kapcsán sok esetben azok kérik, követelik szociális otthonban elhelyezett hozzátartozóik gondozási díjának a mérséklését, ak!k jó keresetűek és szociális körülményeik sem indokolják legtöbbször a kiszabott tartásdíj összegének csökkentését... Ehhez szükségtelen kommentárt fűzni! s nmimiimimnmjimiimmimw 1 Fény és árnyék művészete ËEgy fotókiállítás képei E Emberi törekvés környeze- 5 tünk, világunk változásai- 5 nak megörökítése, s művé- = szi törekvés a megörökítésen S túl közölni az alkotással a — lényeget, amihez a köznapi £ ember gyakran csak a mű- E vész közvetítésével juthat el. E Évszázada már, hogy E mindannyiunknak megada- E tott a megörökítés lehetősé- E ge: a fényképezőgép által. E Mindössze egy gép és esett kély ismeret kell hozzá, hogy ■! bárki megőrizhesse szeret- = telnek arcmását, egy-egy ~ szép táj hegyét-dombját a E kiválasztott időpontban. A E fotózás azonban lehet mű- E vészi közlés eszköze is: le- E hetőségeit kiváló alkotások E sora bizonyítja, ám hogy •2 egyenrangú a többi művész szeti ággal, bárha fiatalabb ï a legtöbbnél, a köztudat még £ nem ismeri el teljesen. 5 A köznapi fényképezés és = a fotóművészet megegyezik — abban, hogy mindkettőnek £ alapja a fényérzékeny film ~ és az objektív valóságra tz épül mindkettő; ám a mi — fotózásunk egyszerűen hob- = bt, praktikus szórakozás, de = a fotóművészettel szemben = éppen olyan igényeink le- £ hetnek, mint a többi művé- E szeti ág alkotásai iránt. Itt E a konkrét hitelességgel műit vészi tartalom jár együtt, S ami fokozható a különböző E fotóseljárások, a képkivá- ■jj gás, nagyítás, a változatos ti előhívási módszerek, a mon- £ tázs felhasználásával. S A fotózás sokakat vonz és S meg is téveszt: azokat, akik £ azt hiszik, hogy fotóművész £ bárki lehet, aki szívósan E gyakorolja a fényképezést. S A szegedi fotószalonnak E a szekszárdi művelődési köz- Sj pontban mosd látható kiállí- £ fásán is láthatunk néhány E olyan képet, amely nem nett vezhető művészi alkotásnak, E <t legtöbb kiállított kép £ azonban jól sikerült alkotás, £ némelyik különösen megrázz gadó. E A fotószalon kollekciója — tizenegy város legjobb fvtó£ sainak fekete-fehér képeiből E áll, köztük öt kép szekszárdi £ alkotás: Árvái Zoltáné és £ Érdi Györgyé. £ A kollekció jellegzetessé- E ge, hogy zömmel portrékat £ tartalmaz, életkép, tájkép, £ csendélet, akt, montázs, kom- S pozíciós mű elvétve akad. £ A portrék közül legtöbb idős E ember arcképe. A kiszáradt “ föld-arcok, fáradt pillantá- £ sok, elkeskenyedett ajkak E beszédessége ihlette meg £ Hídvégi Évát, Jónás Lászlót, E Tihanyi Lászlót, Molnár Lati jóst, Dallos Lászlót, Herbst £ Rudolfot egy-egy szép port- £ réra. j5 A legkiválóbb magyar fost tósok közül Eifert János né- £ hány képét — Hangmérnök, £ Tánc — láthatjuk, de szere- £ pel Dallos László Kapcsok ■» című, nemzetközi pályázaton £ díjazott műiie is, vagy Bod- £ nár S. Imre montázsai, ame- £ lyek főiskolai kiállítások dí- E Wit kapták 1972-ben. i A kiállítást december harst tnadikáig láthatjuk. E — virág —
