Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-21 / 274. szám
I I T à 75 millió forint az egyetemeken folyó tudományos kutatás támogatására Interjú Köpecxi Bélával, as Akadémia főtitkárával Szekszárdi vélemények az üzemi demokráciáról Ki, mit kíván a vezetőktől? — Egy lélektani vizsgálat tanulságai A Magyar Tudományos Akadémia kutatási célokra rendelkezésére álló költség- vetésének mintegy 17 százalékát a különböző egyetemeken folyó kutatások támogatására fordítja. 1972-ben kereken 75 millió forintot juttatott az egyetemeken, szám szerint 141 tanszéken folyó tudományos kutatás támogatására. Erről, illetőleg az Akadémia és kutatóintézetei, meg az egyetemek egyre sokasodó kapcsolatairól, együttműködési formáiról beszélgetett Köpeczi Bélával, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával Tóth Ferenc, az MTI munkatársa : 1 — A tudománypolitikai irányelveknek megfelelően az Akadémia szélesíti kapcsolatait a felsőoktatási intézményekkel is. A szoros és rendszeres együttműködés egyik fontos területe az oktatás. A tanszéki akadémiai kutatócsoportok 418 munkatársa — a kutatáson túlmenően — oktat is. Ugyanakkor az Akadémiához tartozó kutatóintézetek mintegy 1700 főnyi kutatógárdájából további háromszázan ugyancsak részt vesznek az egyetemi oktatásban. — Az oktatómunkában való aktív részvétel mellett az akadémiai kutatóintézetek jelentős része áll kapcsolatban egyetemekkel és segíti főleg a tudományos utánpótlás képzését. A csillagvizsgáló intézet például az egyetemi elmélet — fizikai intézettel közösen nyári iskolákat szervezett, ahol az akadémiai munkatársak előadásokat tartottak. A napfizikai obszervatórium szervezetten ellátja a Kossuth Lajos Tudományegyetem csillagászati oktatását. — A szegedi biológiai központ és az Állategészségügyi Kutató Intézet kutatói speciálkollégiumokat vezetnek, rövidebben tanfolyamokat tartanak, illetve részt vesznek a gyakorlati oktatásban. A Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet a fővárosi és a vidéki egyetemek és nagy kórházi intézmények orvosai és biológusai részére szakmai továbbképzés céljából 2—4 heti időtartam keretében lehetőséget nyújt az intézet kutatómunkában való részvételre. — Az utóbbi években az Akadémia egyes intézeteinek és az egyetemeknek kapcsolatát, együttműködési szerződések is szabályozzák. A kutatóintézetek és az egyetemek kutatási együttműködése — szerződésektől függetlenül is — sokféle formát ölt. A botanikai kutatóintézet rendszeres magcserét bonyolít le az egyetemi botanikus kertekkel, s a vácrátóti botanikus kert időszakosan az egyetemi oktatás céljaira is rendelkezésre áll. A mezőgazdasági kutatóintézet elsősorban nemesítési, fehérje- és aminosav-vizsgálati módszerek témakörében tart szoros kapcsolatot a hazai agrártudományi egyetemekkel. Az állategészségügyi kutatóintézet koordinálja „A nagyüzemi állattartás, állategészségügy feltételei” című téma megoldását, amelyben az állatorvostudományi egyetem három tanszéke is közreműködik. A talajtani és agrokémiai kutatóintézet „A talajtermelékenység fokozása alapvetően új irányok kidolgozásával” című, országos szintű célprogramban vesz részt, amelyet a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem növénytermeléstani tanszéke koordinál. A Dunántúli Tudományos Intézet földrajzszakos munkatársai a kísérleteikhez szükséges laboratóriumi vizsgálatokat a Pécsi Orvostudomr'"’.-' Egyetem laboratóriumában végzik, ' !'“ — Az egyetemi kutatómunka támogatásának egyik legfontosabb eszköze a különböző tanszékek mellett szervezett akadémiai kutatócsoportok és munkaközösségek tevékenysége. Ezek mindenekelőtt a természettudományi, műszaki és orvostudományi egyetemeken, illetve karokon működnek, s lehetőséget adnak arra, hogy maguk a tanszékek szélesebb körű kutatómunkát végezhessenek, s hatékonyabban szolgálják nemcsak az oktatók továbbképzését, hanem a tudományos utánpótlást is. —■ Vannak az Akadémiának, illetve kutatóintézeteinek az egyetemekkel kapcsolatai egyéb tekintetben is, főleg a tudományos utánpótlás terén, így például az MTA részt vett és véleményt nyilvánított a KISZ KB által tartott értekezleteken. amelyek a tudományos diákkörök munkájának javítását szolgálták. E megbeszéléseken előzetes megállapodás jött létre abban az értelemben, hogy az akadémiai kutatóintézetek konzulensekkel, témáid jelöléssel segítik a tudományos diákkörök munkáját és lehetővé teszik, hogy a diákkörök tagjai minél nagyobb számban dolgozzanak akadémiai intézetekben. Az akadémiai tudományos diákkörök országos konferenciája alkalmából készített legjobb dolgozatok szerzői részére jelentős összegű díjakat ajánlott fel, ezzel is ösztönözve a diákok tudományos érdeklődését. — Az országos távlati tudományos kutatási terv további lehetőségeket ad az akadémiai kutatóintézetek és Gyulaj a megye egyik legrégibb települése. Forgalmas utaktól távol, félreeső helyen terül el a tolnai lankák védett völgyeiben. Ennek köszönheti, hogy néhány ház még őrzi a múlt századi építkezési formákat. Ezeket keressük mi is a szakköri tagokkal, ahol még eredetiben tanulmányozható népi építészetünk. Barátságosan fogad bennünket a Dózsa György út 48. sz. alatti idős házaspár. Szabó bácsi és felesége szívesen beszél az öreg épületről. Elpanaszolják, hogy javíttatni sem tudják a hajdani zsúp- fedeles házat, mert drága a rózsszalma, illetve egyáltalán nem lehet kapni. Néhány éve még vettek néhány kéve rozsot húsz forintjával, de most nincs rozs, pedig újra csináltatni kellene a tetőt. A ház előtti tornác aránylag keskeny és csak egyetlen oszlop van az utcai bejárat felől. Az oszlopok is az egykori népi építészet formagazdagságra való törekvését bizonyítják, mivel a még meglévő néhány ház mindegyikénél kiképzésük eltérő. A padlásfeljáró lépcsői baltával faragott vaskos deszkából készültek. A padláson a szakkörösök pontosan lerajzolják talán a járás utolsó és még használatban lévő szabadké- ményes konyha füstelvezető kéménymegoldását. A konyhába a hajdan általánosan használt kétrészes és kovácsolt zárral rendelkező ajtón át jutunk. Bent eredeti állapotban fogad bennünket a szabadkéményes konyha, a százados tűzhelyen alig történt változtatás, de a berendezés is sokat megőrzött eredeti fomájából. A szobában már több a változás. Az eredetileg használt és a konyhá- I.-1 ’-'i-’iák eltűntek. A yr-’A • ’ "4se is csak részben eredeti. Szép a vasaz egyetemek közötti együttműködés szorosabbá és rendszeresebbé tételére. — Ez a sokirányú együttműködés véleményünk szerint segíti az ország tudományos kapacitásának jobb kihasználását, a monopolhelyzetek felszámolását, az egészséges verseny kibontakozását, a kutatásnak az oktatással és általában a gyakorlattal való szorosabb kapcsolata kialakítását. Az együttműködés továbbfejlesztésében még igen sok a tennivaló és távolról sem értük el minden területen azokat a célokat, an/’ye- ket felsoroltam. A tudomány- politikai bizottság nemrég foglalkozott az egyetemek tudományos tevékenységével, s remélhető, hogy irányelvei segíteni fognak a ma még ellentmondásosan fejlődő egyetemi kutatómunka előmozdításában — fejezte be nyilatkozatát az Akadémia főtitkára. (MTI) A Bakony idegenforgalmának fejlesztésére tervet dolgoztat ki a Bakonyi Intéző Bizottság. A terv a Bakonyban 10—12 nagy kiránduló- és üdülőkörzetet jelöl majd ki. Egyebek között Bakonybél, Zirc, Farkasgyepü és Csesznek lényeges fejlesztését szorgalmazzák. Egy-két kisebb bakonyi község határában hétvégi ház kiépítésére alkalmas tag gerendákból álló mennyezet. A rajzok, felvételek elkészítése után a következő öreg házat keressük fel. A néni biztat bennünket, hogy igyekezzünk is a felvételek elkészítésével, mert hamarosan bontják az öreg házat és másikat építenek helyette. Ennek a hírnek bizony nem örülünk meg. Igaz, szép dolog a fal- vaink újjászületése. Örömmel nézzük a sorakozó szép új sátortetős házakat. Ezek bizonyítékai az életkörülmények változásának, bár sablonos tervezésük és kivitelezésük nem nagyon versenyezhet a régi népi építészetünk formagazdagságával. A nagy építkezések a járás területén már teljesen eltüntették ezeket az épületeket. Itt ebben a félreeső községben maradt meg néhány, ahol még eredetiben szemlélhetjük, hogy milyenek is voltak a század előtti fa- 1 ' házak. Most ezeket az .utolsó épületeket is a pusatuNehéz szocializmusról beszélni szocialista demokratizmus nélkül. A szocialista demokratizmus érvényesülése az üzemekben, körülbelül ez az üzemi demokrácia. Amit persze jó és hasznos sokszor emlegetni, de még jobb és hasznosabb sokat tenni érte. Abban a tanulmányban, amelyet most megkísérlünk ismertetni, mérhető módon benne van, hogy mennyit ért a tett nem egy üzemben, hanem nagyon sokfelé Szekszárdon. A mérés természetesen nem kilóra és dekára történt, hanem lélektani módszerekkel. Olvasóink közül valószínűleg többen emlékeznek arra, hogy 1972. január 24-én, hétfőn „közvéleménykutatás” alanyai, voltak Szekszárdon, a Panoráma mozi délután hármas és félhatos előadásain. Névaláírás nélküli kérdőívek kitöltésére kérték őket, részben a „Jelenidő” című film megtekörzeteket alakítanak ki. Ba- konyszentlászló, Aranyosvölgy. Ördögárok és Zörögtető környékén ifjúsági és turistakörzetet hoznak létre, Odvaskő környékén táborozásra alkalmas helyet jelölnek ki. Ugyancsak nagy kirándulókörzetet alakítanak ki a Gerence völgyében. A vendégek fogadására éttermek, boltok, szálláshelyek sora épül majd fel. (MTI) lás és lebontás fenyegeti. Ma, amikor annyit hangoztatjuk a népi hagyományok megmentését, szinte érthetetlen, hogy nem kezeljük több gonddal ezeket az utolsó épületeket. Szükséges lenne módot találni arra, hogy az utolsó órában megmentsünk egy-két ilyen öreg zsúpfedeles házat, korhű berendezésével, ahol eredetiben ismerkedhetne a fiatalabb nemzedék elődeik körülményeivel. Sajnos ezek hosszas halasztást nem tűrnek, mert sátortetős házaink közül hamarosan eltűnnek _ utolsó népi építészeti remekeink. Ma még megoldható lenne egy-két épület védetté nyilvánítása, ennyivel tartozunk népi hagyományainknak, de az utókornak is. Védelmet kérnek tehát és meg is érdemlik öreg, műemlék házaink, hogy az érintett tanácsok a múzeummal együttműködve intézkedjenek. Or, Sjgke Sándor kintése előtt, részben utána. A „közvéleménykutatás” kissé több volt annál, mint amenv- nyit sejteni vélnénk. Adatainak feldolgozását Féjja Sándor végezte és tanulmányának címe (melyhez Tárnok János, Szabó Balázs, Keller Katalin is segítséget adott) a következő: „Bacsó Péter: Jelenidö c. filmjének konfrontációs hatásvizsgálata.” A címtől nem kell megijedni, több pszichológiai szak- kifejezést az elkövetkezendőkben nem használunk. A lélektan módszereivel annak kiderítéséről volt szó, miként vélekedik az üzemi demokráciáról majdnem háromszáz (282) szekszárdi. Többségükben fiatalok és elsősorban a legérintettebbek, üzemi munkások. A vizsgálódók arra kerestek választ, mi a véleménye a nézőknek az üzemi demokráciáról és hogyan módosította azt a film. (A filmre csak annyiban emlékeztetünk, hogy az egy jobb sorsra érdemes brigád vezető összekülön- bözését mutatta be az igazgatójával, elszakadását a brigádtól és a brigád visszatalá- lását hozzá. A főszereplőn Mózes Imrén már nem lehetett segíteni, mert szívrohamot kapott.) Kik válaszoltak a kérdőívben tudakoltakra? Elsősorban alsófokú iskolai végzettségű, fiatalabb életkorú munkásnők és -férfiak. Idézzünk: „A vágyakban kifejezett vélemények egyértelműen mutatják, hogy a meglévő helyzetnél sokkal jobbat szeretnének. Erőteljesen igénylik a döntésbe való bevonást, a vezetői tájékoztatást és a beosztottak véleményének felhasználását. Egyszóval: az üzemi demokráciát.” A film természetesen hatott nézőire. „Fenntartotta és stabilizálta az üzemi demokrácia iránti igényt”, csak éppen a sorrend változott meg. A Jelenidő megtekintése után ugyanazok a nézők, akik előbb munkahelyi élményeik alapján rögzítették vágyaikat, már legfontosabbnak a vezetői tájékoztatást tekintették. Ezt követte véleményük felhasználása és csak utolsósorban a döntésekbe való beleszólás. „A nézők nem szűkítették le egyéni, sorsproblémára a Jelenidö témáját. A történet mögé láttak.” Nagyon tanulságos, sőt figyelmeztető, hogy milyen sokan találkoztak a filmben ábrázolthoz hasonló problémával, vagyis az üzemi demokrácia megsértésével, túlkapásokkal, félreértelmezéssel a gyakorlatban. „93-an személyesen tapasztaltak olyan dolgot, amiről a film szól. 114 néző azt mondta, hogy már hallott hasonlóról. Tehát, ha közvetve is, találkozott a filmbelihez hasonló eseménnyel. 63 néző nem találkozott ilyennel.” Egy híján valamennyi néző úgy väekedett, hogy a filmbeli események valósághűek. Végül “ Féjja-féle tanulmány egy nagyon fontos megállapítása: „Egyetlen olyan választ sem adtak, amely ne kapcsolódna, ne volna eleme, is- mertetőjegye az üzemi demokráciának, az egészséges munkahelyi szellemnek.” Tehát: — tudják mi az. A megyei moziüzemi vállalat, a művelődési központ és a megyei könyvtár nagyon hasznos és jó munkát végzett, amikor e „hatásvizsgálat” elkészítéséhez feltételeket teremtett. Ugyanígy, hogy előbbi kiadta a százkilencvenöt oldalas, testes tanulmány rövidített, népszerűbb változatát, melynek alapján ismertetésünk is készült. O, I. Védelmet kémek ! Üdülőkörzetek a Bakonyban
