Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
Nyomozás a forgatókönyv-iró után Rokonszenves dalia, minden helyzetben feltalálja magát, leleményes és tettrekész, bonyodalmak sokaságába kerül, mialatt eleddig ismeretlen tájakon bolyong szüntelen, minduntalan próbára tétetik és mindig győz — az ilyen hős szerfölött alkalmas folytatásos tv-film központi figurájának. Különösen, ha jól körülhatárolt jellemű női egyéniségek veszik körül, és ha a cselekmény bonyolult, de végül is egyértelmű és ha a történet, bár előre tudjuk kifejletét, mindvégig izgalmas marad, mert aggódunk a hős sorsáért. Ilyen hős Odüsszeusz, a magyar képernyőn is bemutatott folytatásos olasz tv-film központi alakja. A film irodalmi alapjául az Odüsszea című eposz, az ókori görög irodalom mindmáig nagy tisztelettel emlegetett remekműve szolgált. A tv-film bemutatása rendkívül felfokozta az érdeklődést e remekmű és egyáltalában az ókori irodalom iránt. Az irodalomtörténészek számára az ókori eposzok sok problémát jelentettek eddig is, de kevesen tudtak a tudósok ilyen irányú tevékenységéről. Annyi sem volt közismert, hogy a feltételezett szerzőről, Homéroszról semmi bizonyosat nem tudunk, sőt az antik görögök sem tudtak. Tartották magukat az olyan elméletek is, amelyek magának Homérosznak a létét is tagadták. A történet céltudatos szövése és szerkezetbiztonsága azonban arra vallott, hogy az eposz, mint elődje, az Iliász is, nem csupán népi eredetű, de egyben műköltészeti alkotás is. A későbbiekben általánossá vált a ' tudományban az a nézet, hogy nemcsak egy Homérosz volt, hanem kettő, esetleg három. Az Iliász szerzőjének nevét az Odüsszeusz későbbi alkotója és más szerzők is felvették saját nevükül és a Homérosz név tulajdonképpen akkor mát' a költőt jelentette. Nemrégiben olvastuk a hírt, hogy a homéroszi vitát korunk műszaki haladásának megfelelően kompuSxiklatomb ■— acélhálóban Hatalmas, öt emelet nagyságú sziklatömb szakadt le egy tadzsikisztáni hegy oldalából, ahol a Nurek vízierőmű munkálatait előkészítő robbantásokat végezték. A félelmetes kőtömb fennakadt a gát fölött és veszélyeztette a gépházat és a turbinát, önkéntesek siettek a helyszínre — a Burevesztnyik diák-sportegye- sület 35 legjobb hegymászója, Valentyin Bozsukov, négyszeres szovjet bajnok vezetésével. Két hónapig tartott, míg a hatalmas sziklatömböt acélhuzalból készített hálóba sikerült helyezni. Hatalmas kapcsokkal szilárdan a hegyoldalhoz erősítették, s így többé már nem veszélyezteti a töltést. terrel akarják megoldani. A számítógép ellenőrzésnek vetette alá az Iliászt és az Odüsszeát, négymillió stilá- ris összehasonlítást hajtott végre és azt az ítéletet mondta ki, hogy mindkét költeményt ugyanaz a Homérosz irta. A gép csálhatatlanságát azonban azóta többen kétségbe vonták és változatlanul azt kell mondanunk, hogy a talán időszámításunk előtt élt és ma is sikeres forgatókönyv-író létéről, kilétéről és körülményeiről szinte semmit sem tudunk. Ez idén, a könyv nemzetközi évében világszerte viták folynak arról a kérdésről, vajon a televízió növeli vagy csökkenti a könyvek olvasóinak számát. A filmen Devecseri Gábor ma már klasszikus Homé- rosz-fordítása hangzik fel, és hat soha nem képzelt széles körökre. A könyvkereskedésekben pedig keresett áru az Olcsó Könyvtárban tömegpál- dányszámban megjelent Odüsz- szeusz-kötet. CékI árnövelő traktor Céklaművelő traktorokat gyártanak a Kisinyovi Traktorgyárban. A gép tágas vezetőfülkéjéből jó kilátás nyílik. Meleg időben hűtés, hidegben pedig fűtőtest teszi kényelmesebbé a traktorista munkáját. Az új gép segítségével a céklatermesztés minden művelete gépesíthető — a vetéstől a begyűjtésig. A gép kukoricaföldeken és más kapásnövény-táblákon is használható. Távol-keleti vixek őslakója A Parancsnok-szigetekről visz- szaérkezett Vlagyivosztokba az a szovjet expedíció, amely a tengeri vidráknak táplálékot nyújtó bázisok kutatásával foglalkozott. Az évszázad elején a szigetek környékén alig néhány pár maradt életben ebből a tengeri ősállatból, amelyet értékes prémjéért pusztítottak. Amikor á Távol- Keleten létrejött a szovjethatalom, a tengeri vidrát az állam védelme alá helyezték. A dinosaurusok fagyhalála Ki ölte meg a dinosauruso- kat? Még mindig nem tudjuk, bár számos feltételezés született annak magyarázatára, hogy miért tűntek el a Föld színéről ezek a hüllők mintegy 70 millió évvel ezelőtt. Két űj magyarázat látott újabban napvilágot: Az Aix-en-Provence mellett talált dinosaurus-tojások vizsgálata során kiderült, bogy a legkésőbbi tojások héja 1 mm, ugyanaltkor a mélyebb rétegekben talált, régebbi tojások héjának vastagsága 1,7—■ 2,3 mm. Heinrich Erben bonni professzor véleménye szerint a tojáshéj elvékpnyodását hormonzavar okozta. Hasonló jelenséget tapasztalhatnák manapság azoknál a madaraknál, amelyeknek szervezetében jelentős mennyiségű DDT halmozódik fel. A dinosaurusok idejében nem volt DDT. Tudjuk azonban, hogy hasonló jelenségeket a túlnépesedés is előidézhet. Erben professzor úgy érvel, hogy a dinosaurusok korában Franciaország sivatag volt és az egyre kisebb oázisokon összesereglő hüllőknek nem volt életterük. Ennek következtében fordulhatott elő, hogy hormonháztartásuk felborult és a tojáshéj olyan mértékben vékonyodott el, hogy már veszélyeztette az utódok életét. Robert T. Baker más magyarázattal szolgál. A dinosaurusok — írja a Nature hasábjain megjelent cikkében — feltehetőleg melegvérű állatok voltak, mint a madarak és emlősök többnyire, nem pedig hidegvérű állatok, amint hisszük. A hüllők anyagcseréjének ismeretében elképzelhetetlen lenne, hogy a dinosaurusok olyan magatartást tanúsíthattak volna, mint amit nekik tulajdonítunk. A kövületekben megmaradt lábr nyomokból arra következtethetünk, hogy a nagy méretű dinosaurusok az elefánt sebességével, vagyis óránként körülbelül 30 km-es sebességgel haladtak. Egyes kisebb méretű dinosaurusok — hosszú végtagjaik segítségével — elérték az 50, olykor a 80 km- es óránkénti sebességet is. Ilyen teljesítményre a hasonló méretű hüllők képtelenek. Ugyanakkor, mivel a dinosaurusok bőrét nem takarta szőrzet, nem voltak képesek alkalmazkodni a hőmérséklet hirtelen lehűléséhez. Egyes geológusok véleménye szerint a dinosaurusok - kipusztulását fagyhalál okozta. Az utol só biValycsorda Hazánk egyetlen bivalycsordája a Kis-Balatonon, a Nagykanizsai Állami Gazdaság zimánypusztai rezervátumában él. A valamikor igen elterjedt igavonó állatot ma már csak a faj fennmaradása céljából tartják. Forró tavait a hegytetőkön Három melegvizű tóra’ bukkantak a Tiensan hegységben, 2100 méteres magasságban. A tavak fenekén a víz hőmérséklete meghaladja az 50 Celsius- fokot. A. vízben több az ásványi só és a kénhidrogén; a taü vakat nagy mélységből a földkéreg tektonikus törésvonalai mentén feltörő ásványvíz-források . táplálják. Szarvasmarha az Északi-sarkon Az Északi-sarkon élő szovjet bányászok ellátása sok gondot okoz. Sarki viszonyok — rövid nyár, gyakori szélviharok, a növényzet teljes hiánya — jellemzik az Északi-Jeges-ten- gerben elterülő szigeteket. Tizenöt évvel ezelőtt szarvasmarhát és takarmányt hoztak erre a földrészre — sa kísérlet sikerült. A szigetek szénbányászai az egész év folyamán friss tejet, vajat és sajtot fogyaszthatnak. Nemrég a murmansz- ki Polarnaja Zvezda-i állami gazdaságból — a sarki éghajlathoz akklimatizálódott — ba- romfiszállítmány is érkezett a bányászok számára. A zsebeBefántok titka „Ha tehetném, legszívesebben páncélszekrénybe zárnám. De hogyan foszthatnám meg a közönséget és a tudósokat attól, hogy megcsodálják a világon egyedülálló leletet?” A lelet, amelyről Bruno Accordi, a. Római Egyetem geológia- és paleontológiatanszékének vezetője beszél, egy olyan elefánt csontváza, amely körülbelül 100 000 évvel ezelőtt élt Szicíliában és amelynek magassága alig éri el a 33 centimétert. Accordi a Siracusa melletti Spinagallö barlangban bukkant a csöppnyi elefánt csontvázára. Az újszülött elefánt mellett megtalálta a 90 centiméteres anyaállat és a 95 centiméteres apaállat csontjának maradványait. A felfedezés egy véletlen műve volt. Egy siracusai orvostanhallgató, Sergio Lazza- ririi kirándulás közben betévedt a barlangba és amint alaposabban körülnézett, rábukkant egy koponyácsöntra, amelyről úgy vélte, .hogy' emberé. Valószínűleg ■ ugyanebbe a tévedésbe - estek azok a görögök, akik 150Ö évvel : ezelőtt Szicíliában véletlenük rábük- • kantak. egy. tôrpeeléÇâpt koponyájára. A : koponyának < az ormány illeszkedésére'1 szolgáló nyílását '■ szemgödörnek , vélték, és talán így született' még Polifémosz legendája. ' ‘ „Semmi sem valószínűbb, mint hogy a homéroszi egyszemű óriás legendája így született meg” — mondja Accordi. Ha úgy áll a dolog, hogy több ilyen törpeelefánt-kövület is létezik, miért van az, hogy a spinagallói 'apró elefántokat áz' egész világon különleges paleontológiái leletnek tekintik? Azért, mert különös módon érintetlenül maradtak fenn, továbbá azért, mert ez ideig ezek a legapróbb termetű törpeelefántok. Hogy ezek a különben hatalmas termetű állatok hogyan váltak fokozatosan kisebbé, mígnem elérték egy kifejlett kutya méretét, az a tudománynak mindmáig megoldatlan kérdése. Néhány kutató ' feltételezi, hogy a táplálék általános csökkenése idézte elő, hogy módosult a nagy elefántok termete.'-Ha ez a.jelenség bekövetkezhetett is a kisebb szigetéként ahol kevés növényzettel.-, borított terület állt az, állatok - rendelkezésére, nehezen képzelhető el Szicíliában, ezen a 25000 négyzetkilométernyi területen, ahol mindig volt' elegépdő növényi táplálék.“ .Egyébként éppen a .negyedkorbol- maradtak fenn Szicíliában - olyan állati kövü- letfk, amelyebből arra következtethetünk, -hogy ekkortájt hatalmas méretű állatok éltek e táj.ori;Néni valószínű az sem, hogy a törpe termet Olyan -negatív genetikai hatások " következménye, amely a *,rokohháza3ságok” következtében fordulhat elő. À hatal más szicíliai területen . a: elefántoknak valószínűiéi megvolt a lehetőségük.; a pár választásra. Az már sokkal inkább ké zenfekvő magyarázatnak tű nik, hogy az ormányosoknál ezen a területen nem voltai ellenfeleik, életükből hiányzót a harc és a versengés, ezért fajta egyedei lassan-lassan tő rékenyebbé és. kisebbekké vál tak. A törpeelefántok kihalásé nak okával ' kapcsolatbal több feltételezés született . Egyes • tudósok azt állítják hogy a harmadik és ötödil jégkorszak végzett az apró állatokkal. Mások véleménye szerint amikor az Etna kitört, feltehetőleg mérgező gázokkal árasztotta el Spinagallö barlangjai' és megfojtotta az oda menekült elefántokat. A palermói körzetben azonban — mondják más tudósok — nincsenek vulkánok, mégis sok tprpg'ele- fánt-csontvázra bukkantak, habár ezek nem aprók, mint . s spinagallói leletek. És az ember? „A siracusai barlangban — mondja Accordi — emberi jelenlétnek semmiféle nyomára nem bukkantunk. Sehol tűzrakás nyoma, . de még az elefántok csontvázán sem találtunk vadászatukra utaló jeleket. Legalább ebben az egy esetben felmenthetjük az embert a vérengzés vádja alól.”
