Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

Nyomozás a forgatókönyv-iró után Rokonszenves dalia, minden helyzetben feltalálja magát, leleményes és tettrekész, bo­nyodalmak sokaságába kerül, mialatt eleddig ismeretlen tá­jakon bolyong szüntelen, mind­untalan próbára tétetik és mindig győz — az ilyen hős szerfölött alkalmas folytatásos tv-film központi figurájának. Különösen, ha jól körülhatá­rolt jellemű női egyéniségek veszik körül, és ha a cselek­mény bonyolult, de végül is egyértelmű és ha a történet, bár előre tudjuk kifejletét, mindvégig izgalmas marad, mert aggódunk a hős sorsáért. Ilyen hős Odüsszeusz, a ma­gyar képernyőn is bemutatott folytatásos olasz tv-film köz­ponti alakja. A film irodalmi alapjául az Odüsszea című eposz, az ókori görög irodalom mindmáig nagy tisztelettel emlegetett re­mekműve szolgált. A tv-film bemutatása rend­kívül felfokozta az érdeklődést e remekmű és egyáltalában az ókori irodalom iránt. Az iro­dalomtörténészek számára az ókori eposzok sok problémát jelentettek eddig is, de keve­sen tudtak a tudósok ilyen irá­nyú tevékenységéről. Annyi sem volt közismert, hogy a fel­tételezett szerzőről, Homérosz­ról semmi bizonyosat nem tu­dunk, sőt az antik görögök sem tudtak. Tartották magu­kat az olyan elméletek is, ame­lyek magának Homérosznak a létét is tagadták. A történet céltudatos szövése és szerke­zetbiztonsága azonban arra vallott, hogy az eposz, mint elődje, az Iliász is, nem csupán népi eredetű, de egyben mű­költészeti alkotás is. A ké­sőbbiekben általánossá vált a ' tudományban az a nézet, hogy nemcsak egy Homérosz volt, hanem kettő, esetleg három. Az Iliász szerzőjének nevét az Odüsszeusz későbbi alkotója és más szerzők is felvették saját nevükül és a Homérosz név tulajdonképpen akkor mát' a költőt jelentette. Nemrégiben olvastuk a hírt, hogy a homé­roszi vitát korunk műszaki ha­ladásának megfelelően kompu­Sxiklatomb ■— acélhálóban Hatalmas, öt emelet nagy­ságú sziklatömb szakadt le egy tadzsikisztáni hegy olda­lából, ahol a Nurek vízierőmű munkálatait előkészítő rob­bantásokat végezték. A félel­metes kőtömb fennakadt a gát fölött és veszélyeztette a gép­házat és a turbinát, önkénte­sek siettek a helyszínre — a Burevesztnyik diák-sportegye- sület 35 legjobb hegymászója, Valentyin Bozsukov, négysze­res szovjet bajnok vezetésével. Két hónapig tartott, míg a ha­talmas sziklatömböt acélhu­zalból készített hálóba sikerült helyezni. Hatalmas kapcsokkal szilárdan a hegyoldalhoz erősí­tették, s így többé már nem veszélyezteti a töltést. terrel akarják megoldani. A számítógép ellenőrzésnek ve­tette alá az Iliászt és az Odüsszeát, négymillió stilá- ris összehasonlítást hajtott végre és azt az ítéletet mond­ta ki, hogy mindkét költe­ményt ugyanaz a Homérosz irta. A gép csálhatatlanságát azonban azóta többen kétség­be vonták és változatlanul azt kell mondanunk, hogy a talán időszámításunk előtt élt és ma is sikeres forgatókönyv-író lé­téről, kilétéről és körülményei­ről szinte semmit sem tudunk. Ez idén, a könyv nemzetközi évében világszerte viták foly­nak arról a kérdésről, vajon a televízió növeli vagy csökken­ti a könyvek olvasóinak szá­mát. A filmen Devecseri Gá­bor ma már klasszikus Homé- rosz-fordítása hangzik fel, és hat soha nem képzelt széles körökre. A könyvkereskedé­sekben pedig keresett áru az Olcsó Könyvtárban tömegpál- dányszámban megjelent Odüsz- szeusz-kötet. CékI árnövelő traktor Céklaművelő traktorokat gyártanak a Kisinyovi Trak­torgyárban. A gép tágas ve­zetőfülkéjéből jó kilátás nyí­lik. Meleg időben hűtés, hi­degben pedig fűtőtest teszi kényelmesebbé a traktorista munkáját. Az új gép segítsé­gével a céklatermesztés min­den művelete gépesíthető — a vetéstől a begyűjtésig. A gép kukoricaföldeken és más kapásnövény-táblákon is hasz­nálható. Távol-keleti vixek őslakója A Parancsnok-szigetekről visz- szaérkezett Vlagyivosztokba az a szovjet expedíció, amely a tenge­ri vidráknak táplálékot nyújtó bázisok kutatásával foglalkozott. Az évszázad elején a szigetek környékén alig néhány pár ma­radt életben ebből a tengeri ős­állatból, amelyet értékes prém­jéért pusztítottak. Amikor á Távol- Keleten létrejött a szovjethata­lom, a tengeri vidrát az állam védelme alá helyezték. A dinosaurusok fagyhalála Ki ölte meg a dinosauruso- kat? Még mindig nem tudjuk, bár számos feltételezés született annak magyarázatára, hogy miért tűntek el a Föld színé­ről ezek a hüllők mintegy 70 millió évvel ezelőtt. Két űj magyarázat látott újabban napvilágot: Az Aix-en-Provence mellett talált dinosaurus-tojások vizs­gálata során kiderült, bogy a legkésőbbi tojások héja 1 mm, ugyanaltkor a mélyebb rétegekben talált, régebbi to­jások héjának vastagsága 1,7—■ 2,3 mm. Heinrich Erben bonni professzor véleménye szerint a tojáshéj elvékpnyodását hor­monzavar okozta. Hasonló je­lenséget tapasztalhatnák ma­napság azoknál a madaraknál, amelyeknek szervezetében je­lentős mennyiségű DDT hal­mozódik fel. A dinosaurusok idejében nem volt DDT. Tudjuk azon­ban, hogy hasonló jelensége­ket a túlnépesedés is előidéz­het. Erben professzor úgy ér­vel, hogy a dinosaurusok ko­rában Franciaország sivatag volt és az egyre kisebb oázi­sokon összesereglő hüllőknek nem volt életterük. Ennek kö­vetkeztében fordulhatott elő, hogy hormonháztartásuk fel­borult és a tojáshéj olyan mér­tékben vékonyodott el, hogy már veszélyeztette az utódok életét. Robert T. Baker más ma­gyarázattal szolgál. A dinosaurusok — írja a Nature hasábjain megjelent cikkében — feltehetőleg me­legvérű állatok voltak, mint a madarak és emlősök többnyi­re, nem pedig hidegvérű álla­tok, amint hisszük. A hüllők anyagcseréjének ismeretében elképzelhetetlen lenne, hogy a dinosaurusok olyan magatar­tást tanúsíthattak volna, mint amit nekik tulajdonítunk. A kövületekben megmaradt lábr nyomokból arra következtethe­tünk, hogy a nagy méretű dinosaurusok az elefánt sebes­ségével, vagyis óránként kö­rülbelül 30 km-es sebességgel haladtak. Egyes kisebb mére­tű dinosaurusok — hosszú végtagjaik segítségével — el­érték az 50, olykor a 80 km- es óránkénti sebességet is. Ilyen teljesítményre a hasonló méretű hüllők képtelenek. Ugyanakkor, mivel a dinosau­rusok bőrét nem takarta szőr­zet, nem voltak képesek al­kalmazkodni a hőmérséklet hirtelen lehűléséhez. Egyes geológusok véleménye szerint a dinosaurusok - kipusztulását fagyhalál okozta. Az utol só biValycsorda Hazánk egyetlen bivalycsordája a Kis-Balatonon, a Nagykanizsai Állami Gazdaság zimánypusztai rezervátumá­ban él. A valamikor igen elterjedt igavonó állatot ma már csak a faj fennmaradása céljából tartják. Forró tavait a hegytetőkön Három melegvizű tóra’ buk­kantak a Tiensan hegységben, 2100 méteres magasságban. A tavak fenekén a víz hőmérsék­lete meghaladja az 50 Celsius- fokot. A. vízben több az ásvá­nyi só és a kénhidrogén; a taü vakat nagy mélységből a föld­kéreg tektonikus törésvonalai mentén feltörő ásványvíz-for­rások . táplálják. Szarvasmarha az Északi-sarkon Az Északi-sarkon élő szovjet bányászok ellátása sok gondot okoz. Sarki viszonyok — rö­vid nyár, gyakori szélviharok, a növényzet teljes hiánya — jellemzik az Északi-Jeges-ten- gerben elterülő szigeteket. Ti­zenöt évvel ezelőtt szarvasmar­hát és takarmányt hoztak erre a földrészre — sa kísérlet si­került. A szigetek szénbányá­szai az egész év folyamán friss tejet, vajat és sajtot fogyaszt­hatnak. Nemrég a murmansz- ki Polarnaja Zvezda-i állami gazdaságból — a sarki éghaj­lathoz akklimatizálódott — ba- romfiszállítmány is érkezett a bányászok számára. A zsebeBefántok titka „Ha tehetném, legszíveseb­ben páncélszekrénybe zár­nám. De hogyan foszthatnám meg a közönséget és a tudó­sokat attól, hogy megcsodál­ják a világon egyedülálló le­letet?” A lelet, amelyről Bruno Accordi, a. Római Egyetem geológia- és paleontológia­tanszékének vezetője beszél, egy olyan elefánt csontváza, amely körülbelül 100 000 évvel ezelőtt élt Szicíliában és amelynek magassága alig éri el a 33 centimétert. Accordi a Siracusa melletti Spinagallö barlangban bukkant a csöpp­nyi elefánt csontvázára. Az újszülött elefánt mellett meg­találta a 90 centiméteres anyaállat és a 95 centiméteres apaállat csontjának maradvá­nyait. A felfedezés egy véletlen műve volt. Egy siracusai or­vostanhallgató, Sergio Lazza- ririi kirándulás közben beté­vedt a barlangba és amint ala­posabban körülnézett, rábuk­kant egy koponyácsöntra, amelyről úgy vélte, .hogy' em­beré. Valószínűleg ■ ugyanebbe a tévedésbe - estek azok a gö­rögök, akik 150Ö évvel : ezelőtt Szicíliában véletlenük rábük- • kantak. egy. tôrpeeléÇâpt kopo­nyájára. A : koponyának < az ormány illeszkedésére'1 szol­gáló nyílását '■ szemgödörnek , vélték, és talán így született' még Polifémosz legendája. ' ‘ „Semmi sem valószínűbb, mint hogy a homéroszi egysze­mű óriás legendája így szüle­tett meg” — mondja Accordi. Ha úgy áll a dolog, hogy több ilyen törpeelefánt-kövület is létezik, miért van az, hogy a spinagallói 'apró elefántokat áz' egész világon különleges paleontológiái leletnek tekin­tik? Azért, mert különös mó­don érintetlenül maradtak fenn, továbbá azért, mert ez ideig ezek a legapróbb terme­tű törpeelefántok. Hogy ezek a különben ha­talmas termetű állatok hogyan váltak fokozatosan kisebbé, mígnem elérték egy kifejlett kutya méretét, az a tudomány­nak mindmáig megoldatlan kérdése. Néhány kutató ' felté­telezi, hogy a táplálék általá­nos csökkenése idézte elő, hogy módosult a nagy elefán­tok termete.'-Ha ez a.jelenség bekövetkezhetett is a kisebb szigetéként ahol kevés nö­vényzettel.-, borított terület állt az, állatok - rendelkezésére, ne­hezen képzelhető el Szicíliá­ban, ezen a 25000 négyzetkilo­méternyi területen, ahol min­dig volt' elegépdő növényi táplálék.“ .Egyébként éppen a .negyedkorbol- maradtak fenn Szicíliában - olyan állati kövü- letfk, amelyebből arra követ­keztethetünk, -hogy ekkortájt hatalmas méretű állatok éltek e táj.ori;Néni valószínű az sem, hogy a törpe termet Olyan -negatív genetikai hatá­sok " következménye, amely a *,rokohháza3ságok” következ­tében fordulhat elő. À hatal más szicíliai területen . a: elefántoknak valószínűiéi megvolt a lehetőségük.; a pár választásra. Az már sokkal inkább ké zenfekvő magyarázatnak tű nik, hogy az ormányosoknál ezen a területen nem voltai ellenfeleik, életükből hiányzót a harc és a versengés, ezért fajta egyedei lassan-lassan tő rékenyebbé és. kisebbekké vál tak. A törpeelefántok kihalásé nak okával ' kapcsolatbal több feltételezés született . Egyes • tudósok azt állítják hogy a harmadik és ötödil jégkorszak végzett az apró ál­latokkal. Mások véleménye szerint amikor az Etna kitört, feltehe­tőleg mérgező gázokkal árasz­totta el Spinagallö barlangjai' és megfojtotta az oda mene­kült elefántokat. A palermói körzetben azonban — mond­ják más tudósok — nincsenek vulkánok, mégis sok tprpg'ele- fánt-csontvázra bukkantak, ha­bár ezek nem aprók, mint . s spinagallói leletek. És az ember? „A siracusai barlangban — mondja Accor­di — emberi jelenlétnek sem­miféle nyomára nem bukkan­tunk. Sehol tűzrakás nyoma, . de még az elefántok csontvá­zán sem találtunk vadásza­tukra utaló jeleket. Legalább ebben az egy esetben felment­hetjük az embert a vérengzés vádja alól.”

Next

/
Thumbnails
Contents