Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

\ CSALÁD-OTTHON Az iskolások tízóraija Iskolába járó gyermekeink zöme reggel 7 óra körül — kis részük még korábban — reggelizik. Akár napközi ott­honba járnak, akár az ott­honukba térnek vissza a ta­nítás után, 1 óra előtt aligha ebédelhetnek. Inkább későb­ben, hiszen vannak napok, amikor I óra után fejeződik be a tanítás. 6—7 órának nem szabad eltelnie közbe­iktatott kisebb étkezés nél­kül. Ehhez az igényhez iga­zodik az iskolák szünnerc- rendje. 10 óra körül — rend­szerint a második tanítási óra után — van egy úgyne­vezett „nagy szünet”, ami 15, esetleg 20 percig tart. Ek­kor ehetnek a tanulók. ' Ügy gondolom, nem tesz- szük feleslegesen, ha szólunk néhány szót arról, mit ad­junk tízóraira a gyermeknek és hogyan csomagoljuk azt. A „mit adjunk” kérdésben attól függ a tanács, hogy hány évesekről van szó. A. kis foghíjas hatéveseknek mást kell adnunk, mint a kamaszodé nagyevőknek. Ál­talános tanács, hogy olyan ennivalót készítsünk össze, amit könnyen elfogyaszt a gyermek a megadott idő alatt. Mennyiségileg is annyi legyen, ami a gyermek étvá­gyának megfelelő és minősé­gét tekintve is olyan, ami nem piszkít, nem folyik szét, nem kenődik el, stb. A kis elsősnek leghelyesebb egy megvajazott kiflit adni, vagy két vékonyka szelet ke­nyér közé fogott párizsit, szalámit, sonkát. Nehezen bir­kóznak meg a tejfogukat már elhullatott 1—2. osztályosok a kenyér héjával, ezért helyes, ha azt körbe-„hámozzuk” előre, vagyis kenyér beléből álló karéjokat illesztünk össze. A „száraz” evés után szom­jasak a gyermekek. Helyes, ha a napi tízórai mellé mindig adunk egy kis gyümölcsöt is, aminél szintén vigyázzunk, hogy ne legyen nehezen cso­magolható. Leghelyesebb elné- gvelt, kivágott magházú almát adni. Télen hámozott sárga­répával. tavasszal retekkel egé­szíthetjük ki az elkészített ha- rapnivalót. A gyümölcs, a sár­garépa, a paprika, a retek nemcsak a szomjúságot oltja, hanem, nagyon egészséges is, hiszen mindegyiknek magas a vitamintartalma. Nem helyes, ha egész tan­évben. csaknem 10 hónapon át, nap nap után ugyanolyan tíz­órait kap a gyermek. Gondol­junk arra, hogy mi magunk is mennyire szeretjük a változa­tosságot. Ugyanígy a gyermek is. Sajnos, előfordul az is, hogy túrós palacsinta kerül a tíz­óraicsomagba, ami nehezen fogyasztható el az iskolában éonen úgy, mint a rántott hússzelet vagy a csirkecomb. Biztos, hogy ezeket is a szü­lői szeretet adja űtravalónak, csak éppen arra nem gondol­nak. hogy nem terített asztal­nál esznek a tanulók. Köny- nyen zsíros lesz a padjuk, ru­hájuk és minden, ami körülöt­tük van. ,. Kell szólnunk néhány szít azokról a gyermekekről, akik nem hoznak magukkal tíz­órait. Azt szoktam mondani a szülőknek a szülői értekezle­teken, hogy azokat a sóvárgó éhes szemeket legalább egy­szer látni kell ahhoz, hogy sVna-rph'1 többet ne indít­sák útT’°v gyermeküket enni­való nélkül, ami ma már nem . anyagi kérdés, hanem egysze­rűen gondatlanság, hanyagság. A tízórait nem hozó gyerme­kek kis csoportja mellett akad minden osztályban egy­két gyermek; aki a különleges­ségekkel szeret tüntetni. Ha­talmas, hámozatlan narancsot (7—8 forintba kerülhetett) hoz magával. A hámozással illó­olaj felhőbe burkolja magát, ingerli csörgő nyálú kis paj­tásait. A narancs elfogyasztása szertartásosan folyik. Sokszor úgy látom, hogy a társak bosz- szantására. „Nekem van, ne­ked nincs!” Valami ilyesféle érezhető a hatást váró körül­tekintésben. Bár a tanítónőnek nincs jo­ga megtiltani a narancstízórait, de helyes, ha se banán, se na­rancs, se mandarin nincs a kis csomagokban. Azt egyék meg a gyerekek otthon. Az is­kolában csak olyat egyenek, amit minden család megenged­het magának. Sokkal egyszerűbb kérdés a tízórai ügyes csomagolása. Leghelyesebb papírszalvétába, vagy kis vászonkendőbe gön­gyölni, majd nylonzacskóba helyezni az egészet. Végtelen a szülők ötletessége. A tízórait kiegészítő paprikát, répát, ret­ket, gyümölcsöt, kiürült mű­anyag dobozkába (krémtúrós, mustáros, stb.) teszik. Általában a régmúlt idők emléke már az újságpapírba csomagolt tízórai, ami átzsíro- sodott, s bizony sokszor pecsé­tesek lettek tőle a könyvek és a füzetek is. No, de ez régen volt. Azóta már szebben, köny- nyebben és egészségesebben élünk, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy erről a je­lentéktelennek tetsző kérdésről ilyen részletességgel elbeszél­gethettünk. Dr. Gergely Károlyné Beteg a háznál Egy-egy múló természetű betegség nem okoz otthon túl sok gondot. Hiszen néhány nap, de legkésőbb egy-két hét alatt lezajlik. De ha tartósabb a betegség, bizony próbára te­szi a beteg és hozzátartozóinak türelmét. De akik a próbát si­keresen kiállják, néha nem­csak egészségüket nyerik vis2- sza, hanem életre szólóan sze- retetben, tödődésben, aggódás­ban összeforrnak. Ahhoz, hogy ezt a próbát szülők, gyerme­kek és nagyszülők, barátok és ismerősök jól kiállják, nem árt néhány apró szakmai ismeret sem. A beteg szobája, ha erre le­hetőség van —, legyen tág, világos, könnyen szellőztethe­tő és takarítható. A lámpa fé­nye ne essen közvetlenül a be­teg szemébe. Igen jó az ágy végére szerelt ernyős lámpa, amelynek kapcsolója a beteg kezeügyében van. A szoba hő­mérséklete télen is legalább 18—22 fok között legyen. Köz­ben ne feledkezzünk meg a le­vegő páratartalmáról sem. A kályhára vagy a fűtőtestre el­helyezett vízzel töltött páro­logtató edény hozzá tartozik a betegszobához. Ha hosszabb ideig fekszik valamelyik hozzátartozónk ott­LÖS Vízszintes: 1. Amerikában álló- és -folyóvizek, közelében élő repülő emlősök. 14. Abesszin, illetve egyiptomi eredetű, vadászatra használt kutyafajta. 15. Madagasz­kár szigetén él ez a kb. 60 cm hosszú törzsű, rövid farkú félma­jom, melynek ismertebb neve: 'tndri. 16. sunyi, alattomos, kétszí­nű módon viselkedik (tájszóval). 19. Ellentétes kötőszó. 20. Az em­ber legősibb háziállata. Ma több mint száz fajtáját ismerjük. 21. Ahová a gulya delelni tér. 22. Csont latinul. 24. Szárítással tartó­sító. 26. Személyes névmás. 27. Ro­mán, spanyol és indonéz autók betűjele. 29. Tisztsége gyakorlásá­nak központi helyén tartózkodik (pl.: az uralkodó). 31. A legfino­mabb étolaj. 33. Filmek fényérzé­kenységének egyik egysége. 24. Szarvasmarhák és egyes nagy testű növényevők nőstényei. 37. „Nin­csen ...., se anyám.’* "(József Attila.) 38. Sor végi összecsengés. 40. Hangtalanul tűz! 41. Kerékab­roncs. 42. Morse-jel. 43. Menyasz- szony. 44. Szabadon választott gya­korlat a műkorcsolyázásban. 46. Visszaás ! 47. A bolgárok és az oro­szok uralkodói voltak egykor (névelővel). 49. Egyik háziállatunk kezdeti formája történelem előtti alakja volt ez az emlős. 51. Ösztö­kél. 52. Becézett női név. 54. Tő­kés vállalati forma. 55. Zamat egy­nemű betűi. 57. Fohász. 58. Több norvég király neve volt. 59. Ma­gyar Rádió és Televízió. 61. „Ne mássz .. . ., nem esel le róla !” (Közmondás.) 62. Igevégződés. 63. Folyadék. 64. UÖU. 65. Páratlan ujjú patás emlős, amelyet az em­ber kb. 5000 éve háziasított. Nap­jainkban rohamosan csökken gaz­dasági jelentősége. 66. Csak fordít­va jó! 67. A kutyafélék családjá­nak egyik faja. Elterjedési terüle­te igen nagy. Emberkerülő, párban élő alkonyati állat. 69. EEE. 70. Burmától a Fülöp-szigetekig nagy­számú alfaj formájában megtalál­ható ez a majom. Vidám, jóindu­latú, állatkertekben gyakori emlős. 72 ................. Sa tanas ! — távozz tő­l em Sátán! (ék. felesleg.) 73. Az újvilági majmok legprimitívebb családja a karmosmajmoké. Ezek egyik alcsaládja szerepel rejtvé­nyünk e sorában. Különlegessé­gük: lábuk öregujja lapos kőrmü. Függőleges? 1. A húsevők és a patások csoportjának egyik Öreg­rendje. amely magában foglalja a párosujjú patások rendjét. 2. Aranynyúl. 30—40 cm testhosszú­ságú, tömött szőrű brazíliai rág­csáló. Gyümölcsökkel, magvakkal táplálkozik. Húsát fogyasztják. 3. Dél-Amerikában élő teve féle. Gyapja, húsa, teje már az Inka birodalomban is fontos szerepet játszott. 4. „Te ölted meg, te adod meg az ....*• (Arany János.) 5* Állatkert több idegen nyelven. Legnépszerűbb, legismertebb lakói az emlősök. 6. Labdarúgó-trófea. 7. Égitest, i. Va^ mint a vízszintes 20. 9. A lófélék egyik igen elter­jedt fajának őse, amelynek két afrikai alfaját napjainkban pusztí­tották ki. 1«. Az ékezetek egyik al­kalmazási módja. 11. Megszid, megdorgál. 12. Attila névváltozata. 13. A félmajmok egyik családja. Hazájuk a Fülöp-szigetektől Dél- Szumátráig terjed. Kimondottan éjjeli életet élő. kerek fejű, nagy sr^mű, ás Hiiű, kis orrú jellen- zetes állatkák, n. ....... majmok: a cerkófmajom-félék egyik neme. Közép- és Nyugat-Afrika vidéke­in, erdőkben, cserjésekben élnek ßzek p móKüs nagyságú áUatqk, Ï ■ l V s 5 6 7 3 3 10 ti 12. — 1 14 j a B 3“ f“ 16 17 « a 19 ; . a 2Ö 21 _ ï B 22 23 ■ 24 23 26 a ■ 28 ■ m 50 ■ 3Ï sí CL □ ü □ D 34 35 37 □ 59 * 40 ■ r 42 a □ 45 • 44 « a 46 a 48 □ _ n K 4 9 5T] Uh 51 B 32 55 54“ ■ 33 56 ■ V 3S­■ 59 60 ■ ÜT _ ed r Ü 64 a 65“ r 66 r 67 66 69 ■ 70­□ 7i 7S~ B_ _ , • .Ji ‘"il,, jT it •’ Talapoin néven is említik őket. 18. Ragadozó félmajmok. Aránylag nagy, kerek fejükhöz kicsiny fü­lek illeszkednek, szemük nagy, dülledt. Olykor fejjel lefelé lógva pihennek, ezért „lajhdrmakiknakpß is nevezik ezeket az állatokat. 33. A vadkutyafélik legkisebb és leg­tetszetősebb faja. Észak-afrik ai, arábiai fennek néven is ismerik. Kifejezetten éjszakai élemódot élő, rorxirokat, csigákat, gyíkokat, apró rágcsálókat fogyasztó ragadozó. Legfeltűnőbb jellegzetessége a ha­talmas fül. 24. Római súly- és pénzegység. 25. Elő-Ázsiától Nyu- gat-Pakisztánig élő sivatagi hlúz- fajta. Vérszomjas ragadozó, min­dent elejt, ami eléje kerül. Bun­dája sima szőrű (névelővel). 28. Az úszólábúak legsúlyosabb testű faja. Kifejlettebb hímjeinek súlya eléri a 3 tonnát, testük hossza megkö­zelíti a 7 métert. Elterjedési terü­lete a Csendes-Óceán déti részé­től a kaliforniai partokig húzódik. 30. ... faktor : az ember vércso­port jellegű tényezője, amely do­minánsan öröklődik. Betűjelét a vízszintes 70. sor alatti majomfélék egyik alfaja nevének kezdőbetűi­ről kapta. 32. A cerkófmajmok al- családjának egyik jellegzetes faja. Arca kékesfekete, fülén sárga szőrpamacs díszlik, orra csupasz és rózsaszínű. Szemöldökén sárga sávok futnak át. 35. Szibéria és Kanada több vidékén gyakori, ér­tékes prémet szolgáltató ragadozó emlős. 36. ö, németül. 39. Európai nép. 45. Libanoni autók betűjele. 48. Baranya megyei község. 50. Nagy sikerű mesefilm címe volt. 53. A lórifélék családjának jelleg­zetes, kedves állata. Kicsiny, éjjeli életet élő félmajmocska. Fülesma­kinak és bozótbébinek is nevezik. 56. A sertésfélék kicsinye. 58. Pá­rosujjú patás, a kérődzők család­jába tartozó, kihalóban levő afri­kai állat. 60. Varróeszköz. 62. A Duna mellékfolyója az NSZK-ban, 88. Több állatfajnak, d* főképpen ' *’r a sertésnek a hímje. 70. Molibdén vegyjele. 7L Keresztül. Beküldendő a vízszintes 1., 14., 1S.» 20., 34., 40., 65., 67., 70.. 73., a füg­gőleges 1., 2., 3., 5., 8., I., 13., 1T., 18., 23., 25., 23., 30.. 3’.. 35., 53.. 56., 58-, 88., 68. sorok megfejtése 1872. no­vember 27-ig levelezőlapon a Me­gyei Művelődési Központ, Szek- szárd címre. A levelezőlapra kér­jük ráírni: Rejtvény« Á helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1972. november 1-4 kereszt­rejtvény megfejtése; Hősök aludjatok árnyban Rendül, elindul a rög Szikla erő, csata lázban Kreml fal alatt dübörög Vj foganás a világban Véres a hajnali pír Hősök aludjatok árnyban S fénylik örökre a sír. Nap szinarany karimásam Crzi jövőnk kapuját Hősök aludjatok árnyban Míg viharos vonulásban Nép kel a hajnalon áu Könyvjutalmat nyertek: Baller Ferenc, Paks, Dózsa Gy. u. 24., Balogh Károly Tamási, Árpád u. 6., Cselenkó Ltjosné Szekszárd, Semmelweis u. IK/B., Czenky Sán- domé Szekszárd, Béla tér 1., Gáti László Szekjzárd, Tartsay F/4., Guld János Tolna, Wosinsky u. l„ Horváth József Fácánkert, Tán­csics u. 13., Maro« János Szék szórd, Tartsay u. F/4., Rácz József őrv. Szekszárd, Postaíiók: 104., ZerzA József Paks, Dózsa Gy. u. A könyveket portán küldjük el. tZSBKK hon, az ágy jobb, mint a kü­lönböző puha fekhely. Lehető­leg helyezzük úgy el a fal melié, hogy mindkét oldalról megközelíthessük. A fekvőfe­lület legalább 60 cm-re legyen a padlótól, mert különben az ápolást végző, személynek nac; gyón meg kell görnyednie. Ha a beteg az ágyban nehe­zen mozog, vagy éppenséggel bénult, a felfekvéseket csak: úgy kerülhetjük el, ha a bo­kák, a csípők, farpofák alá habszivacsból készült alátétet helyezünk. A tartósan fekvő beteg lepedőjét és huzatait legalább hetenként egyszer kívánatos cserélni. A tartósan fekvő betegnek célszerű olyan hálóinget hasz­nálni, amelyet vagy elöl, vagy hátul végig lehet gombolni, és így könnyű cserélni. A régi, nehéz dunyhák helyett sok­kal előnyösebb a könnyű, de mégis meleget adó paplan, vagy műanyag takaró. A beteget naponta legalább egyszer, reggel, mosdassuk meg. Legjobb erre a célra a könnyű műanyag lavór, lan­gyos vízzel és szivaccsal. Az egyes testrészeket külön-külön kitakarjuk, először szappanos szivaccsal, majd tiszta vizes szivaccsal, végül frottír törül­közővel ledörzsöljük. A mos- datás befejezése a fogmosás és szájöblítés. Egészen külö,o- leges felfrissülést jelent a so­káig fekvő betegnek, ha sós- borszesszel átdörzsölik egész testét, majd gondosan behin- tőporozzák. Egy kis finom masszázs pedig ugyancsak frissítőleg hat. A huzamosan fekvő beteg étrendjét kérdezzük meg az orvostól. Ha nincs külön elő-- írás, akkor lehetőleg azt ad­junk a betegnek, amit kíván. Egyszerre ne adjunk sokat, ha­nem inkább többször keveset. Az étkezéshez hasznos az ott­hon készített, vagy üzletben vásárolt speciális asztalka. Az otthoni alkalmi beteg- ápolónak át kell vállalnia a kórházi ápolónővér szerepét is. Célszerű ezért a betegágy mellé füzetet, írószerszámot is készíteni. Ezekre rövid és hosszú betegségeknél egyaránt szükség van. A kezelőorvos helyzetét hallatlanul meg­könnyíti, ha ebben a füzetben megtalálja a napi háromszori hőmérőzés eredményeit, szükség esetén pedig az egy perc alatt észlelt pulzusszá­mot is. Ugyanebbe a füzetbe valók azok a feljegyzések, amelyek a beteg gyógyszerezé- sével függenek össze. Ne bíz­zunk csupán az emlékeze­tünkben. Ha gondosan felje­gyezzük, hogy melyik gyógy­szerből mennyit és hányszor kell adnunk, sok-sok tépelő- dést, de még több hibát kerül­hetünk eL A gyógyszerek közül a tab­lettákat, porokat és cseppeket általában az étkezés után szo­kás adni, feltéve, ha az orvos nem rendeli másképpen. Sokan azt hiszik, hogy a hosszan fekvő beteg a háznál szinte elviselhetetlen teher. Pedig ha egy-egy szülőt, fele­séget vagy gyermeket kérdez­nének meg, aki néha éveken keresztül ápolta valamelyik szeretett hozzátartozóját, sem­miféle zokszót, vagy éppenség­gel mártír-pózt nem találná­nak. Mert annak az embernek, aki hozzátartozóját valóban szereti, annak az ápolás nem mártír-áldozat, hanem lehető­ség arra, hogy viszontszerete- tének tanújelét adja. És ez nemcsak a betegnek, hanem az ápolónak is öröm. DK. SZENDE! ÄDÄM Népújság 12 1973. november 19.

Next

/
Thumbnails
Contents