Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
\ CSALÁD-OTTHON Az iskolások tízóraija Iskolába járó gyermekeink zöme reggel 7 óra körül — kis részük még korábban — reggelizik. Akár napközi otthonba járnak, akár az otthonukba térnek vissza a tanítás után, 1 óra előtt aligha ebédelhetnek. Inkább későbben, hiszen vannak napok, amikor I óra után fejeződik be a tanítás. 6—7 órának nem szabad eltelnie közbeiktatott kisebb étkezés nélkül. Ehhez az igényhez igazodik az iskolák szünnerc- rendje. 10 óra körül — rendszerint a második tanítási óra után — van egy úgynevezett „nagy szünet”, ami 15, esetleg 20 percig tart. Ekkor ehetnek a tanulók. ' Ügy gondolom, nem tesz- szük feleslegesen, ha szólunk néhány szót arról, mit adjunk tízóraira a gyermeknek és hogyan csomagoljuk azt. A „mit adjunk” kérdésben attól függ a tanács, hogy hány évesekről van szó. A. kis foghíjas hatéveseknek mást kell adnunk, mint a kamaszodé nagyevőknek. Általános tanács, hogy olyan ennivalót készítsünk össze, amit könnyen elfogyaszt a gyermek a megadott idő alatt. Mennyiségileg is annyi legyen, ami a gyermek étvágyának megfelelő és minőségét tekintve is olyan, ami nem piszkít, nem folyik szét, nem kenődik el, stb. A kis elsősnek leghelyesebb egy megvajazott kiflit adni, vagy két vékonyka szelet kenyér közé fogott párizsit, szalámit, sonkát. Nehezen birkóznak meg a tejfogukat már elhullatott 1—2. osztályosok a kenyér héjával, ezért helyes, ha azt körbe-„hámozzuk” előre, vagyis kenyér beléből álló karéjokat illesztünk össze. A „száraz” evés után szomjasak a gyermekek. Helyes, ha a napi tízórai mellé mindig adunk egy kis gyümölcsöt is, aminél szintén vigyázzunk, hogy ne legyen nehezen csomagolható. Leghelyesebb elné- gvelt, kivágott magházú almát adni. Télen hámozott sárgarépával. tavasszal retekkel egészíthetjük ki az elkészített ha- rapnivalót. A gyümölcs, a sárgarépa, a paprika, a retek nemcsak a szomjúságot oltja, hanem, nagyon egészséges is, hiszen mindegyiknek magas a vitamintartalma. Nem helyes, ha egész tanévben. csaknem 10 hónapon át, nap nap után ugyanolyan tízórait kap a gyermek. Gondoljunk arra, hogy mi magunk is mennyire szeretjük a változatosságot. Ugyanígy a gyermek is. Sajnos, előfordul az is, hogy túrós palacsinta kerül a tízóraicsomagba, ami nehezen fogyasztható el az iskolában éonen úgy, mint a rántott hússzelet vagy a csirkecomb. Biztos, hogy ezeket is a szülői szeretet adja űtravalónak, csak éppen arra nem gondolnak. hogy nem terített asztalnál esznek a tanulók. Köny- nyen zsíros lesz a padjuk, ruhájuk és minden, ami körülöttük van. ,. Kell szólnunk néhány szít azokról a gyermekekről, akik nem hoznak magukkal tízórait. Azt szoktam mondani a szülőknek a szülői értekezleteken, hogy azokat a sóvárgó éhes szemeket legalább egyszer látni kell ahhoz, hogy sVna-rph'1 többet ne indítsák útT’°v gyermeküket ennivaló nélkül, ami ma már nem . anyagi kérdés, hanem egyszerűen gondatlanság, hanyagság. A tízórait nem hozó gyermekek kis csoportja mellett akad minden osztályban egykét gyermek; aki a különlegességekkel szeret tüntetni. Hatalmas, hámozatlan narancsot (7—8 forintba kerülhetett) hoz magával. A hámozással illóolaj felhőbe burkolja magát, ingerli csörgő nyálú kis pajtásait. A narancs elfogyasztása szertartásosan folyik. Sokszor úgy látom, hogy a társak bosz- szantására. „Nekem van, neked nincs!” Valami ilyesféle érezhető a hatást váró körültekintésben. Bár a tanítónőnek nincs joga megtiltani a narancstízórait, de helyes, ha se banán, se narancs, se mandarin nincs a kis csomagokban. Azt egyék meg a gyerekek otthon. Az iskolában csak olyat egyenek, amit minden család megengedhet magának. Sokkal egyszerűbb kérdés a tízórai ügyes csomagolása. Leghelyesebb papírszalvétába, vagy kis vászonkendőbe göngyölni, majd nylonzacskóba helyezni az egészet. Végtelen a szülők ötletessége. A tízórait kiegészítő paprikát, répát, retket, gyümölcsöt, kiürült műanyag dobozkába (krémtúrós, mustáros, stb.) teszik. Általában a régmúlt idők emléke már az újságpapírba csomagolt tízórai, ami átzsíro- sodott, s bizony sokszor pecsétesek lettek tőle a könyvek és a füzetek is. No, de ez régen volt. Azóta már szebben, köny- nyebben és egészségesebben élünk, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy erről a jelentéktelennek tetsző kérdésről ilyen részletességgel elbeszélgethettünk. Dr. Gergely Károlyné Beteg a háznál Egy-egy múló természetű betegség nem okoz otthon túl sok gondot. Hiszen néhány nap, de legkésőbb egy-két hét alatt lezajlik. De ha tartósabb a betegség, bizony próbára teszi a beteg és hozzátartozóinak türelmét. De akik a próbát sikeresen kiállják, néha nemcsak egészségüket nyerik vis2- sza, hanem életre szólóan sze- retetben, tödődésben, aggódásban összeforrnak. Ahhoz, hogy ezt a próbát szülők, gyermekek és nagyszülők, barátok és ismerősök jól kiállják, nem árt néhány apró szakmai ismeret sem. A beteg szobája, ha erre lehetőség van —, legyen tág, világos, könnyen szellőztethető és takarítható. A lámpa fénye ne essen közvetlenül a beteg szemébe. Igen jó az ágy végére szerelt ernyős lámpa, amelynek kapcsolója a beteg kezeügyében van. A szoba hőmérséklete télen is legalább 18—22 fok között legyen. Közben ne feledkezzünk meg a levegő páratartalmáról sem. A kályhára vagy a fűtőtestre elhelyezett vízzel töltött párologtató edény hozzá tartozik a betegszobához. Ha hosszabb ideig fekszik valamelyik hozzátartozónk ottLÖS Vízszintes: 1. Amerikában álló- és -folyóvizek, közelében élő repülő emlősök. 14. Abesszin, illetve egyiptomi eredetű, vadászatra használt kutyafajta. 15. Madagaszkár szigetén él ez a kb. 60 cm hosszú törzsű, rövid farkú félmajom, melynek ismertebb neve: 'tndri. 16. sunyi, alattomos, kétszínű módon viselkedik (tájszóval). 19. Ellentétes kötőszó. 20. Az ember legősibb háziállata. Ma több mint száz fajtáját ismerjük. 21. Ahová a gulya delelni tér. 22. Csont latinul. 24. Szárítással tartósító. 26. Személyes névmás. 27. Román, spanyol és indonéz autók betűjele. 29. Tisztsége gyakorlásának központi helyén tartózkodik (pl.: az uralkodó). 31. A legfinomabb étolaj. 33. Filmek fényérzékenységének egyik egysége. 24. Szarvasmarhák és egyes nagy testű növényevők nőstényei. 37. „Nincsen ...., se anyám.’* "(József Attila.) 38. Sor végi összecsengés. 40. Hangtalanul tűz! 41. Kerékabroncs. 42. Morse-jel. 43. Menyasz- szony. 44. Szabadon választott gyakorlat a műkorcsolyázásban. 46. Visszaás ! 47. A bolgárok és az oroszok uralkodói voltak egykor (névelővel). 49. Egyik háziállatunk kezdeti formája történelem előtti alakja volt ez az emlős. 51. Ösztökél. 52. Becézett női név. 54. Tőkés vállalati forma. 55. Zamat egynemű betűi. 57. Fohász. 58. Több norvég király neve volt. 59. Magyar Rádió és Televízió. 61. „Ne mássz .. . ., nem esel le róla !” (Közmondás.) 62. Igevégződés. 63. Folyadék. 64. UÖU. 65. Páratlan ujjú patás emlős, amelyet az ember kb. 5000 éve háziasított. Napjainkban rohamosan csökken gazdasági jelentősége. 66. Csak fordítva jó! 67. A kutyafélék családjának egyik faja. Elterjedési területe igen nagy. Emberkerülő, párban élő alkonyati állat. 69. EEE. 70. Burmától a Fülöp-szigetekig nagyszámú alfaj formájában megtalálható ez a majom. Vidám, jóindulatú, állatkertekben gyakori emlős. 72 ................. Sa tanas ! — távozz től em Sátán! (ék. felesleg.) 73. Az újvilági majmok legprimitívebb családja a karmosmajmoké. Ezek egyik alcsaládja szerepel rejtvényünk e sorában. Különlegességük: lábuk öregujja lapos kőrmü. Függőleges? 1. A húsevők és a patások csoportjának egyik Öregrendje. amely magában foglalja a párosujjú patások rendjét. 2. Aranynyúl. 30—40 cm testhosszúságú, tömött szőrű brazíliai rágcsáló. Gyümölcsökkel, magvakkal táplálkozik. Húsát fogyasztják. 3. Dél-Amerikában élő teve féle. Gyapja, húsa, teje már az Inka birodalomban is fontos szerepet játszott. 4. „Te ölted meg, te adod meg az ....*• (Arany János.) 5* Állatkert több idegen nyelven. Legnépszerűbb, legismertebb lakói az emlősök. 6. Labdarúgó-trófea. 7. Égitest, i. Va^ mint a vízszintes 20. 9. A lófélék egyik igen elterjedt fajának őse, amelynek két afrikai alfaját napjainkban pusztították ki. 1«. Az ékezetek egyik alkalmazási módja. 11. Megszid, megdorgál. 12. Attila névváltozata. 13. A félmajmok egyik családja. Hazájuk a Fülöp-szigetektől Dél- Szumátráig terjed. Kimondottan éjjeli életet élő. kerek fejű, nagy sr^mű, ás Hiiű, kis orrú jellen- zetes állatkák, n. ....... majmok: a cerkófmajom-félék egyik neme. Közép- és Nyugat-Afrika vidékein, erdőkben, cserjésekben élnek ßzek p móKüs nagyságú áUatqk, Ï ■ l V s 5 6 7 3 3 10 ti 12. — 1 14 j a B 3“ f“ 16 17 « a 19 ; . a 2Ö 21 _ ï B 22 23 ■ 24 23 26 a ■ 28 ■ m 50 ■ 3Ï sí CL □ ü □ D 34 35 37 □ 59 * 40 ■ r 42 a □ 45 • 44 « a 46 a 48 □ _ n K 4 9 5T] Uh 51 B 32 55 54“ ■ 33 56 ■ V 3S■ 59 60 ■ ÜT _ ed r Ü 64 a 65“ r 66 r 67 66 69 ■ 70□ 7i 7S~ B_ _ , • .Ji ‘"il,, jT it •’ Talapoin néven is említik őket. 18. Ragadozó félmajmok. Aránylag nagy, kerek fejükhöz kicsiny fülek illeszkednek, szemük nagy, dülledt. Olykor fejjel lefelé lógva pihennek, ezért „lajhdrmakiknakpß is nevezik ezeket az állatokat. 33. A vadkutyafélik legkisebb és legtetszetősebb faja. Észak-afrik ai, arábiai fennek néven is ismerik. Kifejezetten éjszakai élemódot élő, rorxirokat, csigákat, gyíkokat, apró rágcsálókat fogyasztó ragadozó. Legfeltűnőbb jellegzetessége a hatalmas fül. 24. Római súly- és pénzegység. 25. Elő-Ázsiától Nyu- gat-Pakisztánig élő sivatagi hlúz- fajta. Vérszomjas ragadozó, mindent elejt, ami eléje kerül. Bundája sima szőrű (névelővel). 28. Az úszólábúak legsúlyosabb testű faja. Kifejlettebb hímjeinek súlya eléri a 3 tonnát, testük hossza megközelíti a 7 métert. Elterjedési területe a Csendes-Óceán déti részétől a kaliforniai partokig húzódik. 30. ... faktor : az ember vércsoport jellegű tényezője, amely dominánsan öröklődik. Betűjelét a vízszintes 70. sor alatti majomfélék egyik alfaja nevének kezdőbetűiről kapta. 32. A cerkófmajmok al- családjának egyik jellegzetes faja. Arca kékesfekete, fülén sárga szőrpamacs díszlik, orra csupasz és rózsaszínű. Szemöldökén sárga sávok futnak át. 35. Szibéria és Kanada több vidékén gyakori, értékes prémet szolgáltató ragadozó emlős. 36. ö, németül. 39. Európai nép. 45. Libanoni autók betűjele. 48. Baranya megyei község. 50. Nagy sikerű mesefilm címe volt. 53. A lórifélék családjának jellegzetes, kedves állata. Kicsiny, éjjeli életet élő félmajmocska. Fülesmakinak és bozótbébinek is nevezik. 56. A sertésfélék kicsinye. 58. Párosujjú patás, a kérődzők családjába tartozó, kihalóban levő afrikai állat. 60. Varróeszköz. 62. A Duna mellékfolyója az NSZK-ban, 88. Több állatfajnak, d* főképpen ' *’r a sertésnek a hímje. 70. Molibdén vegyjele. 7L Keresztül. Beküldendő a vízszintes 1., 14., 1S.» 20., 34., 40., 65., 67., 70.. 73., a függőleges 1., 2., 3., 5., 8., I., 13., 1T., 18., 23., 25., 23., 30.. 3’.. 35., 53.. 56., 58-, 88., 68. sorok megfejtése 1872. november 27-ig levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ, Szek- szárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény« Á helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1972. november 1-4 keresztrejtvény megfejtése; Hősök aludjatok árnyban Rendül, elindul a rög Szikla erő, csata lázban Kreml fal alatt dübörög Vj foganás a világban Véres a hajnali pír Hősök aludjatok árnyban S fénylik örökre a sír. Nap szinarany karimásam Crzi jövőnk kapuját Hősök aludjatok árnyban Míg viharos vonulásban Nép kel a hajnalon áu Könyvjutalmat nyertek: Baller Ferenc, Paks, Dózsa Gy. u. 24., Balogh Károly Tamási, Árpád u. 6., Cselenkó Ltjosné Szekszárd, Semmelweis u. IK/B., Czenky Sán- domé Szekszárd, Béla tér 1., Gáti László Szekjzárd, Tartsay F/4., Guld János Tolna, Wosinsky u. l„ Horváth József Fácánkert, Táncsics u. 13., Maro« János Szék szórd, Tartsay u. F/4., Rácz József őrv. Szekszárd, Postaíiók: 104., ZerzA József Paks, Dózsa Gy. u. A könyveket portán küldjük el. tZSBKK hon, az ágy jobb, mint a különböző puha fekhely. Lehetőleg helyezzük úgy el a fal melié, hogy mindkét oldalról megközelíthessük. A fekvőfelület legalább 60 cm-re legyen a padlótól, mert különben az ápolást végző, személynek nac; gyón meg kell görnyednie. Ha a beteg az ágyban nehezen mozog, vagy éppenséggel bénult, a felfekvéseket csak: úgy kerülhetjük el, ha a bokák, a csípők, farpofák alá habszivacsból készült alátétet helyezünk. A tartósan fekvő beteg lepedőjét és huzatait legalább hetenként egyszer kívánatos cserélni. A tartósan fekvő betegnek célszerű olyan hálóinget használni, amelyet vagy elöl, vagy hátul végig lehet gombolni, és így könnyű cserélni. A régi, nehéz dunyhák helyett sokkal előnyösebb a könnyű, de mégis meleget adó paplan, vagy műanyag takaró. A beteget naponta legalább egyszer, reggel, mosdassuk meg. Legjobb erre a célra a könnyű műanyag lavór, langyos vízzel és szivaccsal. Az egyes testrészeket külön-külön kitakarjuk, először szappanos szivaccsal, majd tiszta vizes szivaccsal, végül frottír törülközővel ledörzsöljük. A mos- datás befejezése a fogmosás és szájöblítés. Egészen külö,o- leges felfrissülést jelent a sokáig fekvő betegnek, ha sós- borszesszel átdörzsölik egész testét, majd gondosan behin- tőporozzák. Egy kis finom masszázs pedig ugyancsak frissítőleg hat. A huzamosan fekvő beteg étrendjét kérdezzük meg az orvostól. Ha nincs külön elő-- írás, akkor lehetőleg azt adjunk a betegnek, amit kíván. Egyszerre ne adjunk sokat, hanem inkább többször keveset. Az étkezéshez hasznos az otthon készített, vagy üzletben vásárolt speciális asztalka. Az otthoni alkalmi beteg- ápolónak át kell vállalnia a kórházi ápolónővér szerepét is. Célszerű ezért a betegágy mellé füzetet, írószerszámot is készíteni. Ezekre rövid és hosszú betegségeknél egyaránt szükség van. A kezelőorvos helyzetét hallatlanul megkönnyíti, ha ebben a füzetben megtalálja a napi háromszori hőmérőzés eredményeit, szükség esetén pedig az egy perc alatt észlelt pulzusszámot is. Ugyanebbe a füzetbe valók azok a feljegyzések, amelyek a beteg gyógyszerezé- sével függenek össze. Ne bízzunk csupán az emlékezetünkben. Ha gondosan feljegyezzük, hogy melyik gyógyszerből mennyit és hányszor kell adnunk, sok-sok tépelő- dést, de még több hibát kerülhetünk eL A gyógyszerek közül a tablettákat, porokat és cseppeket általában az étkezés után szokás adni, feltéve, ha az orvos nem rendeli másképpen. Sokan azt hiszik, hogy a hosszan fekvő beteg a háznál szinte elviselhetetlen teher. Pedig ha egy-egy szülőt, feleséget vagy gyermeket kérdeznének meg, aki néha éveken keresztül ápolta valamelyik szeretett hozzátartozóját, semmiféle zokszót, vagy éppenséggel mártír-pózt nem találnának. Mert annak az embernek, aki hozzátartozóját valóban szereti, annak az ápolás nem mártír-áldozat, hanem lehetőség arra, hogy viszontszerete- tének tanújelét adja. És ez nemcsak a betegnek, hanem az ápolónak is öröm. DK. SZENDE! ÄDÄM Népújság 12 1973. november 19.
