Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
* 1 t X MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN M'üyß* ■■■■' . :. • ví • ; vH. -v v* -fűz- :-;:Kr' «;• «■ > í'-rf;.-' .." .*■ Alomziígtól Lánycsókig Utazás a hangulatos helynevek körül A földrajzi elnevezések arra valók, hogy eligazítsanak bennünket jártunkban-keltünkben. Sok helynév azonban ezenkívül is mond nekünk valamit: beszél azoknak , az érzéseiről, gondolkodásáról, képzeletvilágáról, akik az elnevezést adták. Költői hajlamra vall például a címben olvasható két helynév: a püspökladányi, valamint a zsákái határban található Alomzúg, továbbá a mohácsi járás hangulatos községelnevezése: Lánycsók. Szabolcsban meg Csóktanyát találunk. Talán, nem véletlen, hogy á Szépasszonyvölgy viszont éppen Hevesben lelhető fel... Mesehangulatot idéz a tolnai Angyaldomb, a Pest megyei Angyali sziget, meg a hajdú- beli Angyalháza, — bár az sincs kizárva, hogy a számos Angyal . helynév egyikének- másikának névadója nem volt angyal, hanem éppen ellenkezőleg ... A néphumor hajlamos az ilyen, idézőjeles elnevezésekre. Bácsban Banya szigetet találhatunk, Komárom megyében pedig Banyavölgyet. Meseország. térképén is helyet foglalhatna a baranyai Csokoládépuszta, a zalai Kolbászhegy, a borsodi Pénzpatak, valamint Tündérhalom, Tündérhegy és Tündérmajor. Ide sorolhatjuk Kacorlakot is. Különleges hangulati hatást hordoz még számos helynevünk, például a „magasrangú'' Balatonfőkajár, a babonás nevű Látókő, a barátságtalan Morcida, a vendégváró nevű Aligvárom és Aligváritanya, továbbá a Tolnában és Nógrádiban fellelhető Betekincs- puszta, a kemény szívre utaló Dobogókő, a poétalaknak alkalmas szabolcsi Ábránd tanya és a hevesi Merengő, a dacos Bezzegpuszta és Duzzogó (Tolna, illetve Fejér), a furcsa nevű borsodi Dollártanya, veszprémi Alsóbabuka, a miskolci I. kerületben fekvő Banclzsalgó, a kedélyes-családias Tata, no meg a borisszáknak sokatmondó Nagyicce. A névtudomány neves művelője, Kálmán Béla A nevek világában ír egy Szentgericze nevű erdélyi községről, illetve ennek különös nevéről. Az ugyan mindennapos dolog, hogy falut szentről nevezzenek el, azonban Gericze nevű szent soha nem volt. A megfejtés: a régi okiratokban olvashatóan a helységet Szentgráciának nevezték, s a latinul nem tudó környékbeliek „értelmesítet- ték” a számukra ismeretlen szót gerlicének, illetve tájszólás alapján Gericzének. A szép nevű Rózsafa múltja még cifrább. Eredetileg egy Vidos nevű földesúr nevét viselte. Amikor pedig a Vidosok elköltöztek Baranyából, a nevük feledésbe ment, s így aztán lassanként kezdték Vidosfát Bidesfának, Büdösfának nevezni. Amikor pedig a község a felszabadulás után megszépült, lakói kérték, hogy nevét Büdösfáról Rózsafára változtathassák, ami meg is történt. Szénmező a főváros alatt A Városliget öreg platánjai között sétáló „őspestiek” legtöbbje ma már nem is sejti, hogy a szépen gondozott bogárhátú utacskák alatt mi minden rejlik a mélyben. Pedig mintegy száz esztendővel ezelőtt szenzációsan izgalmas események tanúi voltak itt Pest-Buda derék polgárai. 1868—1878 között mélyítették le a Széchenyi-fürdő tőszomszédságában azt a fúrást, amelynek eredményeként het- venhárom és fél fokos bővizű gyógyforrással gazdagodott a város. Mielőtt azonban a fúrófej elérte volna a csaknem ezerLézerrel működő sebészkés A hajlékony optikai rostból készült fényvezetők sajnos szélbomlanak a nagy teljesítményű lézerek besugárzásának hatására, ez pedig lényegesen korlátozza ipari alkalmasságuk lehetőségeit. A müncheni technológiai intézet tudósainak nagy haladást sikerült elérniük ezen a téren. Az általuk kidolgozott üvegrost még igen magas kapacitásszlnt esetén sem veszíti el tulajdonságait ßlasztiküveq keréktárcsák Franciaország déli részén autóversenyt rendeztek, amelyen egész gépkocsi-karaván vett részt — mégpedig főként rossz utakon és hegyvidékeken. A gépkocsik, bármilyen különösnek látszik is, egyáltalán nem siettek, s főként a kátyúkat és a gödröket keresték. Ismételten iç végighaladtak rajtuk. Ennek az autóversenynek a célja annak bizonyítása volt, hogy a plasztiküveg keréktárcsák jobbak a fémtárcsáknál. Könnyebbek, egyszerűbben készíthetők, tartósabbak, jobban ellenállnak a hirtelen dinamikai megterhelésnek, és egyáltalán nem rozsdásodnak. Az új tárcsákat sajtolási módszerrel, egyetlen gépen készítik. Környezetvédelmi továbbképzés A krakkói agrártudományi egyetemen megalakult Lengyelország első olyan agrármérnök-továbbképző tanfolyama, amely vízgazdálkodás és a környezetvédelem kérdései terén nyújt továbbkénzést. A tantervben az alábbi kérdések szerepelnek: talajvédelem radioaktív fertőzés ellen, a ke-' mizálás hatása a vízre és talajra, ipari szennyvízt'S ■' tás. — szakadatlan besugárzás alatt — a bomlási küszöb 200 Watt fölött van, és ez húszszor magasabb a közönséges fényvezetők megfelelő értékeinél. Az üvegrost kiváló jellemzői lehetővé teszik, hogy segítségével nagy hatású optikai műtőkést alkossanak — amely könnyen működik, teljesen steril és vérzést nem okoz. A gép, amely „érti a beszédet” Angol tudósok egy csoportja olyan berendezés kidolgozásán fáradozik, amely megérti az emberi beszédet, és ennek során nincs szüksége komputer segítségére. A rendszer munkájának alapja: a magánhangzóknak frekvencia-analízis^ sok mássalhangzónak pedig időbeli, frekvencia-analízis, valamint több más módszer útján történő felismerése. A magánhangzók és a mássalhangzók egymásra következését bizonyos kinamikai algoritmusokkal hasonlítják össze, amelyek egy előre összeállított szótagban a szavakat és a mondatokat ábrázolják. A rendszer jelenleg hat mondat és 27 szó megkülönböztetésére képes, felismeri a számokat 0-tól 9-ig, az év hónapjait, az „igen”-t, a „nem”- et. terv megvalósításának vezetője úgy véli, aránylag olcsón elkészíthető egy olyan berendezés, amely meg tudja különböztetni az emberi beszéd . normális hangjainak legtöbbjét, ha nem is valameny- nyit. Az ilyen rendszerek alkalmazása lehetővé tenné a komputer, kezelője számára, hogy közvetlen párbeszédet folytasson a géppel. Az elhangzó mondatok nyomban világító ernyőre vetítődnének, ezen a módon a kezelő ellenőrizheti saját magát és, az elektronikus számítógép mondatelemző blokkját is. méteres mélységben rejlő vízadó réteget, váratlan esemény hozta izgalomba a munkálatokat irányító szakembereket. A 916 és 917 méteres mélység között tömör szénrétegbe hatolt a fúró. A rendkívül mélyen húzódó és meglehetősen vékony rétegvastagságú városligeti szénmezőnek gyakorlati, gazdasági jelentősége ugyan nem volt, tudományos értéke azonban felbecsülhetetlennek számított. A múlt század kiváló felkészültségű geológusai többek között e mélyfúrás rétegsorainak elenizésével rekonstruálni tudták a 45—5ő millió év távlatában lezajlott harmadkori földtani eseményeket, képet alkothattak a hazai mélymedencék fejlődési viszonyairól. Számos vonatkozásban a Városliget alatt húzódó „embrionális” szénmező felfedezése is hozzájárult a későbbi évtizedekben meginduló, s eredményes szénkutatásokhoz. Többek között ennek köszönhető a pilisi, móri, pusztavámi bányák század eleji megnyitása, a tatabányai medencében az 1895-ben lezajlott nagyszabású kutatás, amely végül is az ország egyik legjelentősebb szénvagyonát tárta feL Milyen szaga van az epernek ? Természetesen eperszaga... „Ne siessék el a dolgot — mondják az Észt Tudományos Akadémia különleges tervező- irodájának munkatársai — a természetben jóformán nem fordulnak elő egyszerű szagok”. Az eper szaga *s pl. 97 különböző összetevőből áll. Ennek meghatározásához és felismeréséhez segítséget nyújt a tervezőirodában szerkesztett, automatikus gáz-kro- matográf. Az új készülék „szimata” valósággal tüneményes: meg tud állapítani az anyag 10u mennyiségű molekulájában levő, egyetlen idegen anyagrés zecske-molekulát. Óriási niefeorkráter Eszak-Szibéi’iában A szovjet geológusok Szibériában, az észáki Sarkkörtől északra a Popigaj, a Katanga mellékfolyója középső folyásánál találtak'rá a légríagyobbX meteorkráterre. Teknő alakú völgy ez, amelynek átmérője 80 kilométer és mélysége majdnem 500 méter, A geológusok szerint ez egy több millió évvel ezelőtt bekövetkezett meteorbecsapódás következménye. Eddig a Nördlinger Kies-számított a Föld legnagyobb meteorkráterének 20 kilométeres átmérőjével és 200 méteres mélységével. Veszélytelen a méreg a tenger mélyén ? Az NSZK közvéleményét izgalomban tarja az a terv, hogy kereken 2500 edzősót tartalmazó hordót süllyesztenek az Atlanti-óceánba — 10 százaléka ennek cianidokból áll (ciánhidrogén és alkaloidák, elsősorban kálium és nátrium vegyülete) és nitritekből. A közvélemény új környezettudata alapjában örvendetes, de természettudományos és oceánográfiai összefüggések A világ legrövidebb ,,tranzitiltja"* Maga a vendég- lősné nyithatja fal a ,,sorompót" az NSZK és Csehszlovákia határvonalának egyik kis átkelőhelyén a Német Középhegységben. Valószínűleg ez a világnak a legrövidebb „tranzit útszakasza". Bonn és Prága megállapodtak abban, hogy a német autósok minden formalitás nélkül átmehetnek azon a mindössze tíz méter hosszú, csehszlovák területen átvezető össze • kötő úton, ami e«ry romantikus helyen fekvő hegyi vendégfogadóhoz vezet (felvételünk). A vendéglő maga ci NSZK fenségierüle- tin áll, udvarának ®gy része viszor : rnér Csehszlovákig' -r hoz tartozik. szempontjából a kijelölt helyen az elsüllyesztés teljességgel veszélytelen. Mi történik a hordókkal a tenger fenekén? Rövid idő alatt megrozsdásodnak, az igen nagy oxigéntartalmú sós víz, amely a tenger fenekén körüláramolja a hordókat, különlegesen nagy mértékben elősegíti a vashordók korrózióját Néhány év múlva a ciánsó kapcsolatba kerül a tengervízzel. Ez azonban éppenséggel kívánatos, mert a kémiailag agresszív oxigénnel telített sós víz környezete a labilis cianid kötéseket igen gyorsan lebontja. A ciánsóból hangyasav és ammonium keletkezik. A hangyasav tovább bomlik szénsavvá és vízzé, az ammonium nitritté és nitráttá oxidálódik. Az edzősó nitrid alkotórészei szintén nitráttá oxidálódnak. A mély víz magas oxigéntartalma miatt ezek a kémiai változások' biztosan, gyorsan zajlanak le, így a hordók közvetlen környezetét kivéve nem várhatók káros anyagok. Azok az anyagok, amelyek a mély tenger fenekén dél felé áramlanak, főiként nitrátok — ezek pedig a növényzet szaporodásának és a tenger biológiai tevékenysége aktivizálásának áhított fokozói. Jelentős biológiai haszon mindazonáltal nem keletkezik a cianid elsüllyesztéséből. A keletkezett nitrát a mély víz zárja alatt fogva marad és legfeljebb igen távoli feltörési területeken kerül felszínre, s növényi tápanyagainak hio- • lógiai értékesítését a Náp csak itt teszi lehetővé.
