Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
Bohâly c* szellőxSráea Huszonhat helyett, százféle kerámia Kapós áru az utóbbi években a kerámia. A valahai használati edények dísztárgyakká váltak.. S nemcsak a népművészeti ihletésű edények utódai, hanem a kommersz ipari termékek, a népművészetre apelláló, de attól csillagászati távolságra lévő, egyértelműen Ízléstelen kerámiák is. A sárközi báb-korsó, a boes 2,8 millió forint helyett idén csaknem négy és félmillió forint. A csatári kerámiaműhely a szemlélőt a múlt századi manufaktúrákra emlékezteti. £ munka nagy része kézi. Egyetlen kerámiakészítő gyártja a bokályokat. A szakmai utánpótlás azonban jó. Két év múlva már nyolc szakmunkás lesz. Három harmadSzabó Zolíán kerámiakészítö a húszas bokály készítése közben. A díszműkerámia-kcszítés legkényesebb művelete az égetés. Az olajkemence füzétől kapják fényes mázukat a kerámiák. Tímár Ferenc égetőmunkás kiszedi a kemencéből a kész árukat. Előtérben az, üzem legújabb terméke, a nagyméretű gyümölcsöstál. kály, valaha a keresztelőknél kapott szerepet, majd. a. .kfr;. csögfán a család növekvő szamát jelezte. Ma a legkülönfélébb méretű bokályokat virágvázának használják, vagy dísznek a könyvespolcon. Az Építőanyagipari Vállalat csatári üzemében százhúsz készül naponta. — Nem tudunk annyit gyártani — mondja Török Gyula üzemvezető —, mint ameny- nyit rendelne a Népművészeti és Amfora Vállalat. S ez a kijelentés nem csalj bokályra igaz, hanem mind a százféle csatári kerámiára. Tavaly még csak 27-félét készítettek, idén hatvannal többet. A termelési érték is jócskán pme'kedett: az 1971éves és négy másodéves ta- nuló.,készül a kerámiakészító-.- szakmára. A kerámiák díszítését betanított munkások végzik, havi 1600—1800 forintért. Néhány egyszerű ecsetvonást tesznek a csészékre, korsókra, tálakra. Sietni kell, teljesítménybért kapnak. Száz bokály díszítése 58 forintot ér. A formák, minták általában kerámiatervezők ötletei, de ha a munkásoknak is vannak elképzeléseik, azt is valóra váltják. A dísztárgyakkal egyenrangúan fontos termék az üzemben a kerámia szellőzőrács. Negyvenezer készül évente, nyolcféle méretben, többféle színben. k— Az u'nlsó fázis a csomagolás. Dömötör Istvánné és Péterbmc? Lászlóné csomagolok minden egyes darabot külön vélcn k az ütésektől. Amit most csomagolnak az a következő i. .ban szállítókonténerekben útnak indul ax Amfora, vagy a Népművészeti Vállalat raktáraiba. ; ' Fot«; Gott* Olimpia Az orosz nyelv, irodalom, az orosz történelem, és föld- ra.fe,.., mçszkvai nemzetközi, olimpiájáról a hetvenöt résztvevő húsz arany-, húsz ezüst- és huszonhat bronzérmet vitt magával haza. A moszkvai olimpia résztvevői felsöosztályú általános iskolai tanulók, a nemzeti olimpiák győztesei. Ausztráliától Mongóliáig 16 olyan országból jöttek össze, amelyek tagjai az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Egyesületének (MAPRJAL). Az 1967-ben alapított szervezet felöleli az összes szocialista országot, a fejlődő országokat és 29 kapitalista államot. Feladata: elősegíteni az orosz nép nyelvének elterjedését, azt a nemzetközi érintkezés nyelvére tenni. Az UNESCO azokat a nyelveket tekinti nemzetközi nyelvnek, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetében hivatalosan használnak., Ezek között szerepel az orosz nyelv is. A nyelvész-tudósok véleménye szerint egy másik „kritérium" is van. Viktor Vinogradov szovjet akadémikus, nyelvtudós például kimutatta, hogy néhány évvel ezelőtt Földünkön 500 millió ember beszélte, vagy tanulta az orosz nyelvet. Az emberek óriási tömege vonzódik az orosz nyelvhez. Egy részüket, — a szocialista országokban — a közös ideológia fűzi a Szovjetunióhoz, mások — a kapitalista országokban fokozott érdeklődést tanúsítanak a szovjet kozmikus kutatás eredményei és általában a szovjet tudomány iránt, ismét másoknak turistaútjaik során a szovjet emberekkel való érintkezéshez van szükségük az orosz nyelvre. Vagyis: az orosz nyelv vonzásának sokféle oka van. Napjainkban sok ország általános iskoláiban tanítják az orosz nyelvet. Angliában például 8020, a Német Szövetségi Köztársaságban 503, Franciaországban pedig 400 iskolában. A Moszkvában székelő MAPRJAL tudományos-módszertani központ, amely mindenkinek segítséget nyújt, aki a hajlékony, szép, csodálatosan gazdag árnyalatú orosz ' ■ '3' "'SwErr Városi skanzen Lodzban A világ első városi skanzenjét a lengyel textilipar fővárosában, Lodzban hozzák létre. Az ipartörténészek teljes egészében meg kívánják őrizni a mintegy 100 évvel ezelőtt épült munkásnegyedeket: a vakolatlan, vörös téglás házakat, az 1—2 helyiséggel rendelkező lakásokkal. A skanzenhez csatolják az egyik legnagyobb lodzi pamutfonóüzem egykori tulajdonosainak palotáit. A skanzen épületeiben helyet kapnak majd a Lodz környéki népi kultúra — mindenekelőtt a munkáskultúra — termékei és a különböző várostörténeti emlékek. Itt helyezik el a fennmaradt rágj szövőházakat is. Ászfalt „A barátság erős szálai fűznek össze minket” jelszó alatt az idén hetedszer rendezték meg Potsdamban az immár hagyományossá vált „Aszfalt és kréta” című gyermekrajzversenyt, amelyen a helybeli 950 leányon és fiún kívül 50 szovjet, csehszlovák, bolgár, lengyel és magyar kisdobos vett részt. A 17 emeletes Potsdam Hotel körül elterülő tereken hat szocialista ország képviseletében 1000 diák rajzolta színes krétával a jelszóval kapcsolatos motívumokat. Voltak, akik a szocialista országok úttörőtáboraiban töltött nyaralásról, s akadt, aki a szovjet űrkutatás eredményeiről rajzolt. Láthattuk a Kreml-t, vagy az NDK fővárosának 361 méter magas tv-tornyát, a prágai várat éppúgy, mint az egyik budapesti Duna-hidat. és kréta A zsűrinek nem volt köny- nyú a részt vevő korcsoportok — a gyerekek 5—14 évesek voltak — rajzaiból a legjobbat kiválasztani. A két óra hosz- szat tartó „aszfaltfestést” értékes díjakkal jutalmazták. A versenyen részt vett a potsdam-babelsbergi testi fogyatékos gyermekek központi iskolájának 100 fiú- és leánytanulója is, akik közül többen tolókocsiban készítették rajzaikat. A potsdami szervezők felhívását követve, hasonló rajzversenyeket tartottak Prágában, a kelet-morval bányavárosban Ostravában és a lengyelországi Opoléban. A szovjetunióbeli Jaroszlavban és a bulgáriai Russzéban már korábban megrendezték az „aszfaltrajzolók” vetélkedőjét. orosz nyelvből J*-' * «KV* r’-f'H beszédet el akarja sajátítani. A MAPRJAL „Az orosz nyelv külföldön".i^útnmel folyóiratot jelentet meg. a különböző országok tanárai számára módszertani könyveket, a tanulók számára tankönyveket, szöveggyűjteményeket, szótárakat állít össze, továbbá módszertani munkákat a humán és más főiskolák részére. Az első moszkvai nemzetközi olimpia is a MAPRJAL kezdeményezéséből született. Vi- talij Kosztomarov, a filológiai tudományok doktora, a MAPRJAL főtitkára a Len inhegyi úttörőpalota gyermekszínházában ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg az olimpiát. A következő napon az egyik moszkvai iskola osztálytermeiben megkezdődött a vizsga. Természetesen a drukk is megkezdődött, az az izgalom, amelyet mindenki ismer, aki már szorongott valaha a vizsgáztatók katedrája előtt. Fojtott hangú suttogás a folyosókon, csapatba verődött lányok, akik sorra odafutnak az osztályból kilépő társukhoz: „Mit kérdeztek7 Nagyon szigorúak a tanárok?"... Magam is bementem a tanterembe, és megfigyeltem, hogy a „szigorú“ vizsgáztatók mennyire örültek minden jó feleletnek. Hallottam, milyen szívből fakadóan is nyelvileg milyen pontosan csendültek fel bájos, lágy akcentussal az orosz és a szovjet költők verssorai az amerikai, mongol, francia diákok ajkán. Hallottam, milyen kimerítő részletességgel beszélt Moszkva történelméről a finn Eerola Tap- po, egy helsinki villanytelep munkásának a fia, hogyan nevezte meg a román Viorica Opra a Volga partján fekvő nagy városokat. A vizsgák előtt nehéz volt szóba elegyedni a gyerekekkel. Amikor aztán boldogan, a siker büszkeségével kiszaladtak az' osztálytermekből, a beszélgetés már fesztelenné vált. A hatodik osztályos hamburgi A. Kerstent megkérdeztem, miért tanulja az orosz nyelvet. Német alapossággal válaszolt: „Érdekel a politikai gazdaságtan, Marxot és gelst németül olvasom. A győzelmes szocializmus politikai gazdaságtanához szükségem van az orosz nyelvre”. — Csehovot, Csehovot és ismét Csehovot! — kiáltott fel egy temperamentumos francia fiú arra a kérdésre, hogy kit szeret legjobban az orosz írók közül. ■— Es miért? — ö segített, hogy megszeressem az orosz nyelvet, szellemes filozófus, o nyelvnek igazi művésze. Az ausztráliai Elena Borland azért tanul oroszul, hogy Mihail Solohov Csendes Donját fordítás helyett eredetiben olvashassa. A legmeggyőzőbb azonban az olimpia résztvevőinek egymás közötti érintkezése volt. A gyerekek szemmel láthatóan nagyon összebarátkoztak Moszkvában. Lenin, Tolsztoj, Gorkij nyelvének ismerete — út az orosz-szovjet nép lelkének megismeréséhez. MIHAIL AMETYISZTOV Koníekciás varrónői munkakörbe lányokat, asszonyokat tolnai telephellyel, két műszakos munkaidővel felveszünk. VARRNI TÜDŐK ELŐNYBEN. Betanulási időt biztosítunk (egy hónap, 5,— Ft-os órabérrel). Jelentkezni lehet: Tolna, Szekszárdi Szabó Szövetkezet, Marx Károly u. 136. számú telephelyén az üzemvezetőnél. (275)
