Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-15 / 269. szám
Zárszámadás előtt a tsz-ekben AZ ŐSZI VETÉS ÉS BETA- TAKARITÁS a vége felé tart, de jelentős terület vár még megmunkálásra — mélyszántás — a termelőszövetkezetekben. Az év szeszélyes időjárása igen nehéz feladatok elé állította a mezőgazdasági dolgozókat, vezetőket. Számba véve az év termelési és gazdálkodási eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a szövetkezetek nagy többségében eredményesen birkóztak meg a nehéz feladattal. Ez a szövetkezeti tagság és vezetés dere- kas helytállásának eredménye. A munkák végzésében különösen a kritikus időszakban igen nagy hátráltató tényező volt a kedvezőtlen időjárás, mely sok esetben az optimális munkavégzést is megakadályozta. Ennek, de helyenként némi szervezetlenség következtében is különösen az aratás és az őszi munkáknál jelentős időeltolódás volt, ami a veszteség és költségtényezők növekedésében is jelentkezett. A III. negyedévi mérlegadatok alapján a termelési költségek mintegy 10—15 százalékkal növekedtek a szövetkezei ck ben. A költségtényezők növekedése a legtöbb helyen nem áll arányban a termelési érték növekedésével. Az év folyamán több szövetkezet küszködött pénzügyi problémákkal, növekedett a hitel- prolongálási kérelmek száma, az üzemviteli célra hitelt felvevők aránya. A MEGLÉVŐ PROBLÉMÁK ELLENÉRE az általánosítható tapasztalat az, hogy a szövetkezeti tagság a vezetőséggel közösen igen nagy erőfeszítést tett a termelési, gazdálkodási problémák megoldása érdekében és ennek eredményeként a szövetkezetek többségében eredményesen zárják az évet. Nagy erőfeszítéssel, árpából 34,5 mázsát takarítottak be hektáronként, mely 8 százalékkal jobb az 1971. évi átlagnál. A búza átlagtermése 32,1 q/hektár, 7 százalékkal alacsonyabb az 1971. évinél, azonban a betakarítás előtti termésbecslés 8—10 százalékkal magasabb átlagtermést mutatott. Igen jó eredményt értek el a szövetkezetek cukorrépából is (400 q/ha.) A kukorica betakarítása még folyamatban van, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy mintegy 15 százalékkal magasabb átlagtermés kerül betakarításra az előző évinél. Kedvező jelek mutatkoznak a nagyüzemi szarvasmarhatartás területén. A szövetkezetek szarvasmarha-állománya 2 százalékkal, tehénállománya 4,8 százalékkal növekedett. A tejtermelésnél viszont továbbra is stagnálás tapasztalható. A sertésállomány az előző évinek a szintjén alakult, viszont kedvezőtlen a juhállománynál az anyalétszám mintegy 20 százalékos csökkenése. A termelési eredmények fentiek szerinti alakulása mellett a szövetkezetek bruttó jövedelme ez évben mintegy 2,5— 3 százalékkal növekedik. Ez átlagban kedvező, azonban igen nagy differenciáltság mutatkozik. A szövetkezetek döntő többsége tovább fejlődött, gazdaságilag, szervezetileg erősödött. Azonban nőtt a megyében is az olyan szövetkezetek száma, ahol a szorgalmas munka ellenére is nehéz gazdasági helyzet alakult ki. A ZÁRSZÁMADÁSOK a termelőszövetkezetekben igen komoly szervező és politikai előkészítő munkát kívánnak. Szükséges, hogy minden szövetkezet gazdasági és pártvezetősége a háromnegyedévi mérleg alapján áttekintse és elemezze a szövetkezet helyzetét és a reális helyzet ismerete alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Feltétlen helyes, hogyha már az előkészítés időszakában megfelelően — őszintén — tájékoztatják a szövetkezet tagságát, bevonva őket a problémák megoldásánál a javaslatok kidolgozásába, sokkal könnyebbé válik a döntés. Olyan légkört helyes teremteni, hogy a zárszámadási munkát a vezetőség a tagsággal közösen végezze. Azt hiszem, a szövetkezeti tagság túlnyomó többségénél nem elégíti ki a tulajdonosi igényt a mérlegadatok megszavazása, látni és tudni akarják azt is, hogy miért úgy alakultak ezek a mutatók, vagy esetleg igényt tartanak a mutatók alakulásának befolyásolására. Az őszinte tájékoztatással, megfelelő politikai munkával könnyebb megfelelő döntést hozni a legkényesebb kérdésekben is, mint a problémák takargatá- sával. Tervszerűen halad a kisgazdaságok korszerűsítése Hol tart a „modelT’-szövet- kezetek ügye, mi valósult meg eddig a kistermelő gazdaságok korszerűsítéséből ? — erről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a SZÖVOSZ-ban. Az idén a tudományos módszerekre alapozott szervező- munka első fázisában 20 ÁFÉSZ-nél hozták létre a termelés mintaszervezetét. Ezzel a sertés-, a nyúl-, a galamb- és a libatenyésztés, a pecsenyecsirke- és tojástermelés, a méhészet, a fóliás zöldséghajtatás, nyári csonthéjas- és a bo- gyósgyümölcs-termesztés. a szőlészet és a borászat munkájához szolgáltat korszerű példát a kisgazdaságok számára. A szervezés sokrétű, a táj jellegének, természeti adottságainak figyelembevételével kiterjed a legalkalmasabb növény- és állatfajok megválasztására, a termelési technológiára, a hatékony talajerő-utánpótlásra, valamint a korszerű állat- és növényegészségügyi szolgáltatásokra is. A 20 „alapszövetkezet” mintájára 97 úgynevezett „szink- ron-modell” alakult, és így a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek egyötödénél nyílt lehetőség a legkorszerűbb eljárások meghonosítására, arra, hogy a tapasztalatokat továbbadva szélesíthessék a „korszerűsítő” szövetkezetek körét. A fejlesztési tervek elkészítésén túl már ebben az esztendőben közös erőforrásokból úgynevezett mintakertek, palántanevelők és minta-állat- tenyészetek is létesültek. Korszerű palántanevelőt hoztak létre például Sarkadon, Mezőkövesden, Komlón, Miskolcon és Pápán, ahol jövőre már mintegy félmillió egyöntetűen jó minőségű palántát hajtatnak és bocsátanak a szakcsoportok rendelkezésére — a jelenlegi piaci áraknál olcsóbban. Miskolcon és Komlón gyümölcstelepítési program valósult meg, figyelembe véve, hogy a bányászok és vasmunkások szabad idejükben szívesen foglalatoskodnak ház körüli kertjeikben. A modell-szövetkezetek és mintaegységek létrehozására központi támogatásból 3,8 millió forintot fordítanak, s legalább ugyanennyi az az ösz- szeg, amivel a célhoz a szövetkezetek és tagjaik hozzájárulnak. Űj sertéstelep Hogy észen A zárszámadásoknak egyik legvitatottabb témája a jövedelem felosztása és egyik leglényegesebb kérdése is. A jövedelem felosztásától függ a tagság személyes jövedelmének alakulása, a különböző alapok képzése és ezen belül a fejlesztés előirányzata. Az e területre vonatkozó rendelkezések betartása mellett igen fontos, hogy a vezetőség és a tagság a jövedelem felosztásánál a fő figyelmet a gazdálkodás biztonságára fordítsa. A személyes jövedelem hosszú távon való fokozatos emelését is csak megfelelő biztonsággal szervezett gazdálkodás mellett lehet Nem jő, ha a szövetkezetek a termeléstől elkülönülő, termeléssel alá nem támasztott magas személyes jövedelmet alakítanának ki, mert ez a feszültségek előidézője és a gazdálkodás alapjainak a rovására megy, mint a jövő személyes jövedelmének egyik forrása. A szövetkezetek további fejlődésének elengedhetetlen feltétele az előrelátó, meggondolt fejlesztés. Feltétlen szükséges, hogy a jövedelemfelosztásnál erre is gondoljanak. Ebből adódik, hogy egy év zárszámadása csak egv állomás, mérlegkészítés P folyamatosan fejlődő — szervezetileg, gazdál- kodásilag állandóan erősödő szövetkezetek életében, de hogy a fejlődés üteme hogyan alakul, abban nagy szerepe van annak, hogy az egyes mérlegkészítéseknél hogyan sáfárkodik a tagság és a vezetőség az anyagi javakkal. Bucsi Elek a megyei pártbizottság osztályvezetője A Hőgyészi Állami Gazdaságban a napokban adták át az évente 14 ezer hízott sertést kibocsátó sertéstelepet. A telep létesítésének körülményeiről Jergel János, a gazdaság termelési főmérnöke tájékoztatott bennünket. A hőgyészi gazdaságban már régóta foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a szarvas- marha- és juhtartás mellett sertéstenyésztéssel, hizlalással is megpróbálkoznak. Sem a szarvasmarha-, sem pedig a juhtartás nem volt túlzottan kifizetődő — annak ellenére, hogy például a juhtartáshoz állami támogatást is kaptak. A termésátlagok növekedésével egyre több lett az abrakfelesleg, s arra gondoltak, hogy ezt kizárólag állaton keresztül érdemes értékesíteni. Mielőtt a sertéstelep építésébe fogtak, a gazdaság szakemberei az ország számos más gazdaság korszerű sertéstele-' pen jártak. Keresték azt a megoldást, ami lehetőségeiknek, pénzüknek leginkább megfelel, aminek építése nem vesz túlzottan hosszú időt igénybe. Az Agárdi Állami Gazdaságban alkalmazott hizlalási rendszer mellett döntöttek. Az épületeket az agárdi gazdaság tervezte, ott készültek az épületpanelek és a belső berendezések. Az építés 1970-ben kezdődött. A kivitelezést a Tolna megyei MEZÖBER vállalta, s ott dolgozott a gazdaság saját építőbrigádja is. A telepen egy vemhesítő, egy kocaszállás, hat ellető, és öt hizlalóépület van. A komplex telephez tartozik még a fűtőház, aggregátorház, a szúró-boncoló és a szociális épület. A betelepítést — az ellető és a hizlalda elkészülte után — 1971 őszén kezdték a gazdaság saját állományával; svéd hússertéssel. Ez a sertésfajta tíz esztendeje került Hőgyész- re, azóta a gazdaság a szaporulatot tiszta vonalban tartotta, s az utóbbi időben nagy keresletnek örvendő fajta kocaállományát felszapontották. A telepítés kezdetén 200 koca került az új helyre, — a jelenlegi kocaállomány 720. A telep szakemberei szintén az Agárdi Állami Gazdaságban tanulhatták meg a korszerű sertéshizlalás elméleti és gyakorlati tudnivalóit. Több turnusban mintegy húsz szakmunkás ismerkedett az „agárdi módszerrel”, még mielőtt az új telepen egyetlen állat röfögött volna. Az automatikus berendezésekkel működő sertésfarmon mindössze 38 ember végzi a munkát. A 60 millió forintos költséggel épült sertéstelep a tervek szerint évente hatmillió forintot jövedelmez. Ezer új gázfogyasztó A Dunántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat szekszárdi telepének dolgo- gozói október végén és november elején mintegy ezer új PB-gázzal működő készüléket kötöttek be a megye területén. Az ezt megelőző időszakban sok gondot okozott, hogy nyomáscsökkentőkből hiány volt. Októberben végre 1200 reduktor érkezett, és így minden valószínűség szerint az év véaére sikerül teljesíteni a Tolna megyére engedélyezett keretszámot: 3000—3400 gázkészülék üzembe helyezését. Egy szabad szombati értekezlet a veszprémi m tan káról. Szokatlan időben, de annál eredményesebb műszaki tanácskozást tartottak szombaton a TOTÉV dombori üdülőjében. Szabad szombati napra tűzték ki a műszaki értekezletet azzal a céllal, hogy formát bontva, a parlamentáris módszereket elhagyva a veszprémi munkáról, az I. számú építésvezetőség háromnegyedévéről tanácskozzanak. Csak a szabad szombat — mint értekezlet-nap — alkalmas ilyen hosszú, kötetlen tanácskozásra. Kertelés nélkül beszéltek a hibákról, jegyzőkönyvet nem vezettek, és csak a fontos megállapodásokat rögzítették. A TOTÉV egyes számú főépítésvezetőségének mintegy ötven dolgozója tanácskozott arról, hogy az év első kilenc hónapjában miiven eredményes volt a munka, hogyan váltak be a szervezeti változások, az új technológia miként szolgálja a termelékenységet, az emberek milyen módon vesznek részt a nehéz problémák megoldásában... Ahány beszélő. — mert itt nem volt felszólalás, és hozzászólásra engedélyt adó elnök. — annyiféleképpen látta a kivezető utat, a további — eredményes munka általa jónak ítélt módszerét. Ritkán jutott a vállalat vezetősége olyan gazdag, a munka első vonalából vett információhoz, mint ezen -a kötetlen beszélgetésen. Volt miről vitatkozni, beszélni. A TOTÉV idén nem tudta „hazai” — megyei — rendeléssel kitölteni kapacitását, szerencsére a Tolna és a Veszprém megyei.Tanács vezetői között megállapodás jött létre: a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat Veszprémben OTP-lakásokat építhet. Egyelőre négy, egyenként tizenkilenc lakásos ház építéséhez — szereléséhez fogtak hozzá, de a végleges program háromszáz lakás építését irányozza elő. Elképzelhető, hogy távol a megyétől egy élő munkahely fenntartása, ellenőrzése, ellátása, menynyi gonddal jár. A másik nehézség az volt, hogy az embereknek meg kellett tanulni az épületszerelést — ott másfajta épületelemeket használnak, mint nálunk. Amikor megtanulták a szokatlan panelek szerelését, akkor újabb probléma jelentkezett: az adott munkán nem tudták gazdaságosan használni a nagy teljesítményű darukat — mert egyszerűen nem volt rájuk szükség a 8 órás munkanap jelentős részében. Hogyan szervezzék a munkát, hova „adják el” a darukat kölcsönkéopen, irányításukhoz milyen új módszert találjanak — került szóba a tanácskozáson. Arról is beszéltek, hogy némely anyag- féleségből rossz az ellátás, másfajtából meg egyenesen csapnivaló. És nem azzal a hangsúllyal keresték a kivezető utat, hogy kinek, milyen fegyelmit adjanak: azt vizsgálták, miként lehet elkerülni egyes szerelvényekből a hiányt. hogy a készlet ne növekedjék: helyben vásároljanak, kis tételeket szállítsanak, vagy ott kölcsönkérjenek?' Szabó Géza főépítésvezető értékelte a háromnegyedéves munkát: „A megbízónk elégedett. úzy kell nekünk továbbra is dolgozni, hogy jó hírünk megmaradjon, hogy ne ráfizetéssel legyünk Veszprémben...” Mert az a helyzet, hogy az idén nincs annyi hazai munka,’ mint kívánatos volna, de jövőre már lesz. A jövő évi programba beletartozik a veszprémi munka is, az, amelyet akkor kapott a vállalat, amikor itthon munkah;ány miatt néhány brigádot, műszaki embert el kellett volna bocsátani. .. A veszprémi OTP képviselői nem vettek részt a Dombon - ban tartott, kötetlen termelési értekezleten. Nem voltak ott a főhatóságok képviselői sem. Az egyes számú építésvezetőség kollektívája; építésvezetők, művezetők, brigádvezetők nagy felelősséggel tár- . gvaltak arról, hogy a szerződésben vállaltakat még az idén teljesíteni tudják. A TOTÉV egyes számú építésvezetőségén az év első kilenc hónapjában jól dolgoztak — de a negyedik negyedév,csaknem annyi gondot ad, mint az első kilenc hónap. Mert az év elején csak elindították a beruházásokat, a házakat most az év végén kell átadni... Veszprémben negyven lakást, Dombóvárott húszat. És még ezek mellett kell a jövő évre is készülni. Csingár György művezető így beszélt a tennivalókról: „Nem szaladhatunk minden gondunkkal tervezőkhöz,’ főhatóságokhoz. Felnőtt emberek vagyunk, értjük a szakmát. Dolgozzunk szorgalmasan, mindennap' végezzük .el, amit magunknak előírtunk, akkor a mostani fejlődés nem lesz szalmaláng életű.” Az egyes számú építésvezetőség munkaértekezletét szabad szombaton tartották, november 11-én.- Pj -
