Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

« y Péter János felszólalása az ENSZ-közgyűlésen New York (MTI). A jelenle­gi világhelyzet egyik fő jel­lemzője az, hogy vannak na­gyon jó hírek és ezekkel együtt vannak nagyon rosszak is. A legfrissebb nagyon jó hír az volt, hogy a két termonuk­leáris hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvi­selői közös ünnepélyes szertar­tás keretében, így Washington­ban Gromiko külügyminiszter és Nixon elnök részvételével kinyilvánították a rakétaelhá­rító rakétarendszerek korláto­zására vonatkozó megállapodá­suk hatályba lépését. Ez törté­nelmi jelentőségű esemény. Ezzel egyidőben viszont na­gyon rossz hír az, hogy a B—• 52-es bombázók szinte ezzel párhuzamosan egyik legna­gyobb arányú támadásukat irányították a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. Ilyen nemzetközi viszonyok között ennek a közgyűlésnek az általános vitája során két­féle hang hallható. A tagálla­mok túlnyomó többsége öröm­mel állapította meg a nemzet­közi viszonyok általános ked­vező változását. Néhány szó­nok viszont úgy beszélt itt a nemzetközi viszonyokról, mint­ha semmiféle javulás nem len­ne a nemzetközi viszonyok­ban, sőt, mintha a mások ál­tal javulásnak értékelt jelen­ségek is tulajdonképpen új veszélyeket jelentenének. Na­gyon sok szónok beszédében ez az aggály igen tiszteletremél­tó okokból nyert megfogal­mazást. De volt ezen a szóno­ki emelvényen olyan szónok is, aki szerint mintha az em­beriség igazát és javát a ter­monukleáris háború kitörése szolgálná. Az itteni vita ilyen kétféle hangnemével kapcsolat­ban nem dughatjuk be a fü­lünket a negatív hangok elől sem. Biztos ugyan, hogy a ne­gatív hangok fokozatosan el­szigetelődnek és elhalkulnak. Mégis a tényeknek azokat az elemeit, amelyekre torz világ­képük felépítését jogosultnak vélik, komolyan keli vennünk. Ez feladatunk lenne ilyen saj­nálatos, negatív megnyilatko­zások nélkül is. Minden okom meglenne ar­ra, hogy a nemzetközi viszo­nyok legkedvezőbb jelenségei­re vonatkozóan fejtsem ki be­szédem elején a magyar kor­mány véleményét. Először is azért, mert Magyarország Eu­rópában van és ma a legked­vezőbb jelenségek Európában mutatkoznak. Az is kivételes alkalom az Egyesült Nemze­tek történetében, hogy mind a közgyűlés elnöke, mind a fő­titkár európai ország képvise­lője. Európa történetében elő­ször a napokban tartottak kö­zös konferenciát Európa ösz- szes fővárosainak polgármes­terei, s ez éppen Budapesten, Magyarország fővárosában tör­tént. Mégsem ebből indulok ki és nem a kedvező jelenségek­kel, hanem a kedvezőtlenekkel kapcsolatban fejtem ki kor­mányom álláspontját, keresve a viszonyok javítását ott, ahol azok még rosszak. Forradalmi időket élünk. Nagy változások tanúi, szen­vedői és alkotói vagyunk. A mai világ erőit sokféle jelző­vel lehet minősíteni. Lehet mondani, hogy van­nak békés erők és van­nak háborús erők. Lehet mondani, hogy vannak haladó és vannak reakciós erők. Mindezeket át meg átszőve, le­het mondani, hogy vannak erők, kormányok, törekvések, amelyek időszerű intézkedése­ket tesznek, mert értik az idők szavát, és vannak olya­nok, amelyek intézkedéseik­kel időszerűtlenné teszi magu­kat, mert nem értik az idők szavát. Vannak emberek, sze­mélyek, kormányok, törvé­nyes intézkedések, amelyek túlélték korukat. A termonukleáris korszak­ban a népeknek felül kell vizsgálniuk eddigi szokásai­kat, törvényeiket, nemzetközi viszonyaikat, a nemzetközi jogra vonatkozó felfogásukat, a háború és béke kérdéseiről vallott felfogásukat. Ez az akklimatizálódás az új viszonyokhoz nem megy könnyen és nem mehet na­gyon gyorsan. De a történe­lem működik és azokat, akik a szemétdombra valók, a tör­ténelem sodrása oda dobja. Igen, a történelmi és társa­dalmi rendszerváltozások me­netében a szemben álló leg­főbb erők viszonyában — el­sősorban azokéban, amelyek­től függ, hogy lesz-e termo­nukleáris háború vagy nem — jelentős enyhülés, sőt a közös felelősség tudatában jelentős együttműködés tapasztalható. Ezt az enyhülést azonban nem mindenki érti és nem mindenki érzi. Most azokat a területeket vizsgálom közös nemzetközi sorsukban, ahol nem lehet ér­zékelni az enyhülés hatását. Az általános nemzetközi vi­szonyok javulása nem mutatja még hatását a vietnami kér­désben annak ellenére, hogy vietnami részről a realizmus legmagasabb fokán fogalmaz­ták meg a háború befejezésé­nek. a megfelelő nemzetközi megállapodásnak és Észak-, valamint Dél-Vietnam jövőjé­nek körvonalait. Mindenki biztos lehet abban, hogy ez a jövő útja. Nincs más út. A magyar nép és kormánya támogatja azokat az építő és az egész Távol-Kelet új, békés jövőjét felvázoló javaslatokat, amelyeket a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a dél­vietnami ideiglenes forradal­mi kormány a felszabadító mozgalommal együtt előter­jesztett. Ezeket olyan emberek fogalmazták, akik ott élnek a nép között, s akik nem azt ke­resik, hogy a nép minél hosz- szabb ideig szenvedjen a há­borúban és annak következ­ményeiben, hanem azt, hogy minél hamarabb élvezze a nép a béke gyümölcseit. Kommunistaellenes terror Guatemalában és Salvadorban Kommunistaellenes terror­hadjárat kezdődött Guatemalá­ban és Salvadorban — jelen­tették be szerdán a szovjet új­ságírószövetség épületében megtartott sajtóértekezletükön az illegalitásban működő sal- vadori, illetve guatemalai kom­munista párt képviselői, akik érthető okokból nem kívánták megnevezni magukat. A két latin-amerikai párt megbízottai elmondták, hogy országaikban az utóbbi időben több ezer kommunistát vetet­tek börtönbe, s több százra tehető azoknak a baloldali sze­mélyiségeknek a száma, akik­nek egyszerűen nyoma veszett. Nehéz meggyőzni az arab országok népeit is arról, hogy javulnak a nemzetközi viszo­nyok. öt év óta várják, hogy az Egyesült Nemzetek Bizton­sági Tanácsának 1967 novem­berében hozott határozata alap­ján történjék valami. Nagyon mély felelősségei mondom a következőket: Az arab országok részéről olyan javaslatok vannak Iz­rael kormánya előtt, amelyek Izrael országának a biztonsá­gát kétségbevonhatatlanná te­szik, ha viszont Izrael kormá­nya ezeket a javaslatokat — amelyek a Biztonsági Tanács határozatán alapulnak — nem veszi halálosan komolyan, ak­kor Izrael sírját ássa meg. Mi magyarok szoktunk beszélni a percemberkék politikai szere­péről. Izraellel kapcsolatban el lehet mondani, hogy az izraeli percemberkéknek rövid távon kedvezően dolgozhat az idő, de történelmi távlatokban ezek az emberek eltemetik Izrael országát végérvényesen. Elnézést kérek önöktől, hogy a Közel-Kelet kérdéseivel ilyen hosszan foglalkozom, de ennek nagyon komoly okai vannak. Az is vezet abban, hogy ilyen behatóan foglalkozom a Közel- Kelet kérdéseivel, mert ezen a területen mutatkozik a leg­kevésbé a nemzetközi viszo­nyok általános javulásának kö­vetkezménye. Közös nemzetközi feladata az ENSZ minden tag­államának az alapokmányból adódó kötelezettségként, hogy a közel-keleti viszonyok békés rendezésének a konkrét tervét kidolgozzák. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete ' tagságának a nagy többségét az úgynevezett „har­madik világ” országai alkot­ják, s 'miközben itt a nemzet­közi yiszonyok javulásáról be­szélünk, —« mégpedig joggal’— Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka országainak nagy részében növekszik a nyomor. A .világ népeinek össze kell fogniok, hogy a gyarmati rendszer ma­radványait eltüntessük, a ma még mindig gyarmati . elnyo­más alatt élő népeket" fel­szabadítsuk, s ezzel együtt, a gyarmati sorból felszabadult országokat gazdasági gondjaik megoldásában támogassuk. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének történetében jelen­tős esemény volt Kína képvi­seletének a rendezése. A Ma­gyar Népköztársaság kormánya örömmel fogadta azoknak az eseményeknek a híreit, ame­lyek a Kínai Népköztársaság nemzetközi elszigetelődésének feloldását és a Kínai Népköz- társaságnak a nemzetközi élet­ben való aktív részvételét mu­tatják. Mikor az Egyesült Nemzeteid szervezetének jövőjére gondo­lunk, nem felejthetjük el múltját. Az elmúlt évek során sok­szor volt válságban ez a szer­vezet; A sok tényező közötti amely megmentette ennek a szervezetnek a létét, volt egy különleges személyes tényező is: ez pedig az Egyesült Nem­zetek. Szervezetének előző fő-í titkára, U Thant. Volt főtitká­runk bölcsessége, az emberi éá társadalmi problémák iránt ta-i núsított fogékonysága, a törté­nelem nagy tényezői előtt megmutatkozó szerénysége és alázatossága, az emberi elhi­vatottság rendkívüli nagyságát tárta fel előttünk és nyújtott segítséget sokunknak az Egye­sült Nemzetek Szervezete előtt 'tornyosuló feladatok megoldá­sához:. Kívánom, hogy az ő felelős­ségtudata éljen továbbra is ebben a szervezetben. Őszi helyzetkép Udvariból 1972. október 10. Az elnök asztalán ott a „me­netrend”, amelynek induló- és végállomásai : a napraforgó-, a kukorica-, a gyógynövény- betakarítás, a szüret, a műtrá­gyázás, a vetéselőkészítés, a vetés, az őszi mélyszántás. Mindegyik munkánál pontosan felsorolva a terület, a várható terméshozam, a rendelkezésre álló gépek, azok napi teljesít­ménye, a kezdés, a befejezés időpontja. Azonkívül az is, melyik munkamenetnél, mi­lyen nehézségekkel számolnak. — Sajnos, a „vonatunk” itt- ott késik, az időjárás, és egyéb okok miatt, azért más dolgok­ban próbáljuk csökkenteni a késést — mondja Manczal Géza, az udvari Béke Tsz el­nöke. — A napraforgó-betakarítás­sal az elmúlt napokban le kellett állnunk, mert a Ga­bonafelvásárló nem tüdja fo­gadni a termést, így kétharmad része még kint van. Úgy in­dultak a dolgok, hogy a kuko­ricával is bajban leszünk, a nyers termést ugyanis Tamá­siba kellene szállítanunk szá­rítani, majd visszahozni. Ép­pen tegnap voltam bent a me­gyei tanácson, hogy valami­képp segítsenek rajtunk, pró­bálják elintézni, hogy a vál­lalat a hidegkúti tárháznál ve­gye át. De közben magunk is igyekeztünk magunkon se­gíteni, már amennyire egy kis szövetkezet erejéből telik. A varsádi szövetkezettel közösen vásároltunk egy OTSZ-szá- rítót, Varsádon éppen ma kez­dik a próbaüzemelést. Úgy öt- ven-hatvan vagonnal szeret­nénk értékesíteni. Ha másként nem megy, a napraforgót is ott szárítjuk, muszáj az em­bernek valamit okoskodni, hogy mielőbb pénzhez jusson. — Másként, amennyit aka­dályozott bennünket az eső, annyit segített is. Kellett a szántáshoz, a vetéselőkészítés­hez, mert aratásban a kom­bájnok, a járművek nagyon összetaposták a talajt. Ilyen aratásunk még nem volt. Vé­gül a kölesdiek segítettek két kombájnnal, utána mi adtuk vissza a segítséget a lucerna­betakarításban. Két Hamster, pótkocsink 700 mázsa lucer­nát takarított be alig két nap alatt. Az udvari szövetkezet hely­zete különben azt példázza, hogy egy kis területű gazdaság célszerű gépesítéssel hogyan tudja pótolni a hiányzó mun­kaerőt. — Éveken keresztül bajlód­tunk a lucerna-betakarítással „Mert mi képtelenek vagyunk jó szénát készíteni..." Két éve vettünk egy csehszlovák rotá­ciós kászát, meg két Hamster- felszedő pótkocsit. A behordott takarmányt homlokrakodóval kazalozzuk, — egy már kifu­tott UTOS-t'faktorra szereltük — azóta jó a lucernaszénánk. A nyáron még a szalmát is a két pótkocsival szedtük fel, hordtuk kazalba. Van ugyan bálázónk, de csak annyi szal­mát báláztunk, amennyit a tagoknak adtunk ki, hogy könnyebben szállíthassuk. E kis kitérő után . tovább böngésszük az őszi menetren­det. Napraforgó: 60 hektár, a be­takarítást egy kombájn végzi, nyolc hektáros napi teljesít­ménnyel. A fentebb már em­lített okok miatt öt nap a je­lenlegi késés. Kukorica: 140 hektárról gép­pel, kombájnnal — takarítják be, 55 hektárról kézzel (ebből negyvenöt a háztáji), a szál­lítást három öttonnás, billenős pótkocsi végzi és szükség sze­rint besegít egy teherautó. — Ilyen jó termésünk még nem volt kukoricából, mint az idén lesz — mondja az elnök. — Amióta a művelésből ki­iktattuk a kapát, majd húsz mázsával nőtt a termésátlag. Itt ismét egy kis kitérő kö­vetkezik. — Már korábban, azt a mód­szert vezettük' be, hogy egy éven keresztül — ősszel, ta­vasszal — mindenféle vetést ugyanaz a traktoros végez. Az elmúlt szezonban Vincze Lász­ló -— vezetőségi tag — volt a soros. Tavasszal — román ve- tőgéppel — május elsejére el­vetette a kukoricát, az opti­mális tőszámmal. Munkája eredménye, a műtrágyázás ha­tása, az időjárás segítsége ré­vén lett ilyen jó a termés.. — Most, az őszön Kelemen Vendel —‘ a szövetkezét döntő­‘ottsági èlniîke — kezdte meg a vetést, öt éyen keresz­tül hajtott egy MTZ-t, motor­csere nélkül. Aki ezt, a mi vi­dékünket ismeri, az tudja ér­tékelni, mennyire jó gazdája a gépnek. Nappal vet, utána es­te három-négy órahosszat még magtakaróz is... Újból.. Vissza a menetrend« hez. őszi vetés : 35 hektár zöld­takarmány, 29 hektár őszi ár­pa, 41 hektár takarmány — 185 hektár kenyérgabona. A vetést végzi egy szovjet vető­gép, napi 17 hektáros teljesít­ménnyel. Befejezés; november 1-re. — Az őszi árpát már elve­tette, ’ jelenleg a zöldtakar­mány van soron. őszi mélyszántás: 336 hek­tár, rendelkezésre áll egy DT —54-es, három MTZ. Befeje­zés; november 25-re. — Ebből száz hektár már megvan. Ha az időjárás miatt úgy szorul a dolog, akkor ta­lajfertőtlenítés után ezt a te­rületet is bevetjük gabonával. Ugyanis nyolcvan hektár ko­rai kukoricánk van, azután akarjuk vetni a gabonát. Egyébként is terveztünk 98 hektár talajfertőtlenítést —ezt éjszakai műszakban végezzük, megvan hozzá az új, nagy tel­jesítményű, Kertitox permete­zőgépünk. Műtrágyázás: 580 hektár. Két géppel történik, napi tel­jesítményük 58 hektár. — Egyik műtrágyaszórónk is új, bár elsősorban a szem- csézett műtrágyával dolgozik tökéletesen, de a többit is úgy készítjük elő, hogy pontosan, jól kiszórhassa. Utoljára maradt a szüret. — A szövetkezetnek három hektár szőlője van, de az idén nem ad túl nagy gondot; negy­ven százalékát elverte a jég, ennyit térített meg a Biztosí­tó. De amilyen az időjárás volt, az idei borral nem na­gyon fogunk majd dicsekedni. A cukorfok alig éri el a tizen­hetet. Egyébként, október 15. után kezdjük a szüretet. Ez, a_ tíz hektár gyűszűvirág, az 55 hektár kukorica, no, meg tiz hektár napraforgó szedése ad munkát az ősz folyamán a meglévő közterének. BI. j

Next

/
Thumbnails
Contents