Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

¥ * 1 (Folytatás az 1. oldalról) tőlünk telhetőén támogatjuk munkájukat — mondta dr. Szekér Gyula. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter beszéde után számos képviselő szólalt fel. Sorrend­ben: Tóth Balázs Békés, dr. Tamás László Heves, Szigeti István Somogy, dr. Baksay­Fülöp László Tisztelt országgyűlés ! A mezőgazdaság, az élelmi­szergazdaság, de a fagazdaság is mindig élénken foglalkoz­tatta közvéleményünket, hi­szen a mindennapi életben lép­ten nyomon találkozunk velük, életünk e területekhez szoro­san hozzá van kapcsolva. Lényegesek e területek ab­ból a szempontból is, hogy az itt foglalkoztatottak száma a 1,5 millió körül mozog, és eb­ből a másfél millió emberből jelentős számot képviselnek a nők, akiknek munkaalkalmat, kereseti lehetőséget biztosít e rész. A fiatalok száma is egy­re gyarapszik, élethivatásuk­nak választják a mezőgazda­ságot, illetve a vele kapcsoló­dó -ágazatokat. Mindezek elle­nére, sajnos el kell mondanunk, hogy a mezőgazdaságon be­lül, különösen a termelőszö­vetkezetekben még mindig na­gyon magas az átlagos életkor. Sokat tettünk annak érdeké­ben, hogy fiataljainkat falun, a szövetkezetekben megtart­suk, de úgy érezzük, hogy még többet kell tennünk ennek ér­dekében. Itt és ehelyről kívánok ma­gam is köszönetét mondani azoknak a szabolcsi, hevesi, csongrádi, Szolnok megyei kombájnosoknak, szövetkezeti Vezetőknek, akik önzetlen se­gítséget adtak a dunántúli me­gyéknek, köztük nekünk, Tolna megyeieknek is az aratás mi­előbbi, viszonylag kevés vesz­teséggel való befejezésére. A szocialista segítség, fényes példája volt ez az akció, ígér­jük, ha ilyen helyzetbe kerül­nek barátaink, elvtársaink, a Segítség részünkről sem ma­rad el, mint ahogy meg volt ez a két évvel ezelőtti tiszai árvíznél is. Kívánom, hogy az ilyen időjárás ne ismétlődjék meg. A mezőgazdaság és élelmi­szergazdaság, de a fagazdaság is ma már összehasonlíthatat­lanul más alapokon dolgozik, mint ez a múltban volt. Az önellátó gazdálkodás megszűnt ezen a területen is. A mező- gazdaság, mint az ipar nagy fogyasztója lépett be a felhasz­nálók sorába. Terméseredmé­nyeink messzemenően túlha­ladták az 1938-as, de az 1960. előtti színvonalat is. A búza- termesztés, a kukoricatermesz­tés területegységre vonatkoz­tatott hozamában világviszony­latban jó helyen állunk. Pár esztendeje nem kell kenyér- gabonát importálnunk. A fel­futott állatlétszám ellátására majdnem teljes egészében ha­zai takarmányalap áll rendel­kezésünkre. Lassan elérjük azt, hogy a drága fehérjetakar­mányok behozatalát csökkente­ni tudjuk, a lucernaliszt- készítő üzemek megépítésével, a fehérjeelőállító gyárak be­indításával, a szója termeszté­sével. A mi termékeink nagy ré­sze rögzített, maximált, és ha­tóságilag behatárolt árformák közé tartozik. Csak mintegy 13 százaléka szabadáras kategó­ria. A fő termékeink a búza, a tej, a hízómarha, a sertés, rögzített áron kerülnek értéke­sítésre. Baromfi vonatkozásá­ban elmondhatjuk: mindannak ellenére, hogy a költségek itt is emelkedtek, a baromfihús és a tojás felvásárlási ára 10 év alatt komoly mértékben le­csökkent. Ma már ott tartunk, hogy e terület jövedelmezősé­gét meg kell vizsgálnunk. Sokakban felvetődik az a gondolat, hogy ezért drága a piacon a zöldség, mert nagy munkabérhányad terheli ezen Tóth Bertalan' Pest, Fáik Mik­lós Báes-Kiskun, Fodor Mi­hály Szolnok és Rameisl Fé- rencné Baranya megyei kép­viselő mondta el véleményét. Ezután emelkedett szólásra Fülöp László, a bátai Novem­ber 7. Tsz elnöke. Tolna me­gye 3. számú választókerüle­tének képviselője. felszólalása növényféleségeket. El kell fo­gadnunk, hogy e felvetésben van igazság, mivel a zöldség­termelés gépesítésével, ' még mindig nem tudtunk a kívá­nalmaknak megfelelően előre­lépni, és a gép helyett ma még kézzel, drágán végezhetjük ezen munkákat. Egyrészt a kézimunkaerő drága volta, másrészt a hiánya égetően jel­zi a beruházások szükségessé­gét. Gépesítenünk kell a cu­korrépa-termesztést, a zöld­ség- és gyümölcstermesztést, a dohánytermelést, annak érde­kében, hogy a hazai igények kielégítése mellett egyre töb­bet tudjunk e termékekből versenyképesen exportálni. A munkaerőhiány mindin­kább jelentkezik üzemeink­ben. E hiányt, ugyancsak be­ruházással, gépesítéssel tudjuk megoldani. Mind a háztáji termelésnél, mind a nagyüzemi termékér­tékesítésnél jelentősen növe­kedtek. a közvetlen fogyasz­tók felé való értékesítés lehe­tőségei. Célunk a jövőben is az, hogy frissen kapja a fo­gyasztó az általunk termelt termékeket. Természetesen e folyamat nem megy mindig zökkenőmentesen. Az egyes monopolhelyzetben tévő vállalatok, úgy érezzük, nem jó szemmel nézik e te­vékenységünket. Nyíltan nem ellenzik, de ha valamiben se­gítséget kérünk, csak az ..ígé­ret földjén” maradnak. Úgy látjuk, szükségük van a nagy árrésre, ami a termelő’ és a fogyasztó között kéozŐdjk. A fogyaszíó vistótit csak azt'íét- ja. hogy az ő ára hogy alakúi. Ha emelés van, szid bennün­ket, termelőket. Nekem az a meglátásom, felül kellene vizs­1965-ben bevezették a kö­zépiskolákban a „Világnéze­tünk alapjai” tantárgy tanítá­sát. Az eltelt évek azt bizo­nyították, hogy e , tárgynak igen nagy jelentősége van if­júságunk világnézetének ala­kításában. A tárgy oktatásának beve­zetésekor az iskolák többsé­gében nem volt kellő számú és felkészültségű oktató, éppen ezért a Művelődésügyi Minisz­térium tanfolyamot szervezett, hogy biztosított legyen e tárgy szakszerű oktatása. Azóta a pedagógusok közül sokan elvégezték a marxizmus —leninizmus esti egyetemét, annak szakosítóját. (Közbeve- tőleg említem meg, hogy ezen oktatási formák indulásakor a hallgatók olyan ígéretet is kaptak, hogy az esti egyetem elvégzése jogosít majd a „Vi­lágnézetünk alapjai” tantárgy tanítására). E tanév elején a Művelő­désügyi Minisztérium 140/1972. sz. rendeletével úgy intézke­dett, hogy a világnézeti neve­lés szempontjából oly rendkí­vül fontos tárgyat csak — idézem — „külön tanfolyam elvégzésével felkészült tanár taníthatja.” E tanfolyam álta­lában a nyári szünetben 2 hét időtartamú. Számunkra a Művelődés- ügyi Minisztérium ilyen intéz­kedése nem egészen érthető, annál is inkább, mert még elég sok olyan középiskola van, ahol nines ilyen tanfo­lyamot végzett pedagógus, leg­több esetben az iskolán kívül álló okok miatt. _ . .. • Jf?' í, gálnl a kereskedelmi partne­rek árrését, és ahol az indoko­latlanul nagy, azt rendezni. Pártunk IX. és X. kongresz- szusán lefektettük azokat az alapvető feladatokat, melyeket végre kell hajtÄmk a mező- gazdaságban is(^nak érdeké­ben, hogy népünk életszínvo­nala emelkedjen, a falu és a város közötti különbség egy­re inkább megszűnjön, a munkás-paraszt szövetség még szorosabbá váljon. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter expozéját elfogadom, és örömmel meg­szavazom, — mondotta a töb­bi között felszólalásában Fü­löp László. Tolna megyei kép­viselő. A továbbiakban Bartha Ist­ván Hajdú-Bihar megyei, dr. Molnár Béla budapesti, S. He­gedűs László Pest, Széles La­jos Szaboles-Szatmár, Farkas Pál Borsod megyei képviselő kapott szót. A képviselők hozzászólása .után dr. Dimény Imre vála­szolt az elhangzottakra. Az or­szággyűlés egyhangú szavazás­sal, jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter beszámo­lóját és egyetértett a minisz­ternek á felszólalásokra adott válaszával. Az országgyűlés ezután át­tért a második napirendi pont megvitatására. Dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke a bizottság nevében beterjesztet­te az országgyűlés ügyrendjé­nek módosítására, illetve egy­séges szövegére tett, javaslatot. A javaslathoz egyetlen hoz­zászólás, dr. Szilágyi Gábor Hajdú megyei képviselőé volt. Ezután határozathozatal követ­kezett: az országgyűlés plénu­ma a határozatot egyhangúlag .elfogadta. Apró Antal vette át az el- riökl'ést Interpellációkra került Sor; Và'fnëtÿst sorában^^élrrioh- dottá kérdését — a művelődés­ügyi miniszterhez intézve — Szászi Gábor Tolna megyei képviselő is, Választókerületem egyik is­koláját hozom fel példának, lehet ugyan, hógy egészen egyedi eset, úgy érzem azon­ban, hogy hasonló problémá­ja több iskolának is van. Eb­ben az iskolában egy pedagó­gus elvégezte az említett tan­folyamot, nem sokkal később közúti baleset következtében meghalt. Az elmúlt két évbén ebből az iskolából két-két pe­dagógust küldtek volna e tan­folyamra, de egyik évben sem vettek fel őket. Ugyanakkor az iskola tantestületének tagjai közül 3 pedagógus elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egyetemét, 2 ennek szakosí­tóját, 3 jelenleg végzi az esti egyetemet. A végzettek közül ketten állandó előadók a marxizmus—leninizmus okta­tásban. A minisztérium ren­delkezése szerint viszont egyi­kük sem oktathatta a „Világ­nézetünk alapjai” tárgyat, mert nem végezték el a két­hetes tanfolyamot. Pedig a ta­nulók igénylik e tantárgy ta­nítását, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény. hogy ebben az iskolában, ahol az említett okok miatt nem indulhatott meg e tárgy taní­tása. a 60 IV. osztályos tanuló közül 45-en megvásárolták a tankönyvet és tanórán kívül KISZ politikai foglalkozás ke­retében dolgozzák azt fel az egyik esti egyetemet végzett történelem-földrajz szakos ta­nár vezetésével. Az elmondottak alapján azt szeretném kérdezni a művelő- désüpyt miniszter elvtársitól, miért nem taníthatja e fontos Szászi Gábor Tolna megyei képviselő interpellációja a művelődésügyi miniszterhez tárgyat olyan pedagógus is. aki elvégezte a marxizmus— leninizmus esti egyetemet és minden más szempontból egyébként is' alkalmas e tárgy tanítására? Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter válaszában utalt arra, hogy amikor a világnézetünk alapjainak tanítását bevezet­ték, nem tették kötelezővé va­lamennyi középiskolában, még ma sem kötelező, örvendetes, hogy az elmúlt tanévben a számba' jöhető középiskolai osztályok mintegy 60 százalé­kában kitűnő pedagógusok igen eredményesen tanítottálí ezt a világnézeti nevelés szempontjából alapvetően fon­tos ismeretkört. Érthetően rendkívül fontos' nevelési és oktatáspolitikái érdekek fűződ­nek ahhoz, hógy az elért szín­vonal a jövőben se essen visz- sza. A diákok túlnyomó több­ségének körében népszerűvé vált a világnézetünk alapjai­nak tanítása, tanulása. A ta­pasztalat azonban azt is mu­tatja, hogy tanításának meg­van a sajátos módszertana, amit helyes tanfolyamokon is­mertetni. A tanfolyamra tehát a jövőben is szükség lesz, hogy az eddigi jó eredmények ve­szélyeztetése nélkül lehessen előbbre jutni. Szászi Gábor viszontválaszá­ban kérte a minisztert, hogy mihamarabb alaposabban vizs­gálják meg ezt a problémát, a világnézetünk alapjai ismeret­kör tanítását valamennyi kö­zépiskolában vezessék be, és a tanításra előkészítő tanfolya­mokon való részvételt az arra érdemes pedagógusok számára tegyék lehetővé. Ennek remé­nyében a miniszter válaszát elfogadta. Az országgyűlés a miniszteri választ 43 ellenszavazattal fo­gadta el. Ezzel befejeződött a tárgy- sorozat megvitatása. Az ország­gyűlés őszi ülésszakát Apró Antal zárta be. Aláírták a magvar—brazil cv gazdasági vegyes bizottság jegyzőkönyvét Veress Péter külkereskedel­mi. miniszterhelyettes és Pau­lo Padilha Vidal, a brazil kül­ügyminisztérium főtitkár­helyettese szerdán, a Külke­reskedelmi , Minisztériumban aláírta a magyar—brazil gaz­dasági vegyes bizottság máso­dik ülésszakának jegyzőköny­vét. Az aláírásnál jelen • volt Jorge de Sá Almeida buda­pesti brazil követ is, • A: 'szívélyes légkörben íe­-föiyt Vegyesbizottsági tárgya­lásokon mindkét fél kifejtette, hogy mód van Magyarország és Brazília gazdasági kapcso­latainak bővítésére. Magyar vélemény szerint ennek egyik Andreotti Moszkvába utazik tatnak: az olasz miniszterel­nöknek ilyen minőségben tör­ténő első hivatalos látogatása éppen Moszkvába vezet. A kétoldalú szovjet—olasz kap­csolatokat illetően Andreotti elsősorban gazdasági kérdése­ket kíván tárgyalni a szovjet vezetőkkel. Olasz részről nagy érdekek fűződnek az európai szocialista országgal folytatott gazdasági kapcsolatok és együttműködés bővítéséhez. (MTI). Az olasz külügyminisztéri­um hivatalosan is bejelentette Andreotti miniszterelnök Szov­jetunióban teendő hivatalos látogatásának időpontját: az olasz kormányfő, Medici kül­ügyminiszter kíséretében, ok­tóber 24—30-ig látogat Moszk­vába. Találkozik a legfőbb szovjet vezetőkkel, a szovjet fővároson kívül megtekint né­hány más várost is, köztük Le- ningrádot. Andreotti utazásával kap­csolatban megfigyelők rámu­előfeltétele, hogy Brazília a jövőben az eddiginél több gép­ipari terméket vásároljon ha­zánktól, mindenekelőtt azok­ból a beruházási cikkekből, amelyeket igen előnyösen használhatnak fel. A magyar fél teljes meg­értéssel fogadta, hogy Brazília az eddiginél több fogyasztási készterméket kíván exportál- - ni Magyarországra. Lehetőség van arra. hogy Brazíliától au­tógumikat, textilméterárut. konfekciótermékeket, háztar­tási berendezéseket, trópusi gyümölcsöket, konzerveket vá­sároljunk. Bombázás Hanoiban súlyos áldozatokkal A Hanoi elleni szerda déli légitámadás, alkalmával az amerikai légibombák szétrom­bolták a Francia Köztársaság hanoi képviseletének egyik épületét, benne a képviselet vezetőjének rezidenciáját is. A robbanás színhelyén és környé­kén több lakóház és más he­lyiség rombadőlt. A bomba megölte a francia képviselet egyik látogatóját, a képviselet négy vietnami alkalmazottját, köztük a főképvíselet egyik gépkocsivezetőjét, aki után négy, felszolgálóját, aki után ugyancsak négy és az . ügyele­tes tolmácsot, aki után öt ár­va maradt. A bomba szilánk­jaitól súlyosan megsérült a francia főmegbízott Pierre Su- sini, valamint az éppen ven­dégségben nála . tartózkodó al­bán ügyvivő, KemaT Rahma­naj, valamint az albán nagy- követség vietnami gépkocsive­zetője. ' A francia diplomáciai kép­viselet szomszédságában egy vietnamiak lakta lakóházat is romba döntött egy több má­zsás bomba. Ott két kisgyer­mek halt meg és többen meg­sebesültek. Nem messze a Metropol- Thong Nhat szállodától, köz­vetlenül a Vörös folyó part­ján egy munkáslakótelep fá­ból épült szállását is tízmá­zsás bomba találta telibe. A helyszínen hat sebesültről tud­tak. A környék szerdán dél­után még romokban hevert, fo­lyik a romok eltakarítása. Még nem tudni, hogy há­nyán lelték halálukat a romok alatt, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents