Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
f If f TOLNA MEGYEI VIL AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSAgANAK LAPJA XXII. évfolyam, 241. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1972. október 12. Befelezte őszi ülésszakát az országgyűlés Szerdán délelőtt dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszternek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, illetve az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról szóló beszámolója fölötti vitával folytatta tanácskozását az ország- gyűlés. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint Aczéí György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós elsőként dr. Szekér Gyula nehézipari miniszternek adott szót. Szekér Gyula nehézipari miniszter beszéde A mezőgazdasági termelésnek az utóbbi évtizedben lezajlott gyors fejlődése — parasztságunk szorgalmas munkájára támaszkodva — a mezőgazdasági termelőerők hatékonyságával, az új technikával és technológiával1 kapcsolatos, amely a termelési viszonyok forradalmi változása nyomán bontakozott ki. A termelőerők fejlődésében és átalakulásában a mezőgazdasági tényezők mellett a ke- mizálásnak és a gépesítésnek is igen nagy a szerepe. A ke- mizálással egyre jobban, tudományosan szabályozható a mezőgazdasági termelés anyag- körfolyamata. Mezőgazdaságunk korszerűségének egyik mutatója az, hogy ma már a termelés anyag jellegű ráfordításainak fele ipari anyag. Népgazdaságunk igen nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdaság kemizálásá- ért. Az 1950—1975 közötti/ 25 évben a vegyipari beruházások egyharmad részét, körülbelül 25 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság kemi- zálására. egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó nö- vényvédőszer-felhasználásunk eléri, vagy megközelíti a gazdaságilag fejlett nyugat-európai országok hasonló adatait. A korszerű állattakarmányozás elképzelhetetlen a vegyipar sokoldalú közreműködése nélkül. A korszerű keveréktakarmányok összeállításához egyes vegyi anyagok, mint vitaminok, antibiotikumok, ami- nosavak, anyaglebontást gátló antioxidánsok, ásványi sók, egyes fémek, stb. nélkülözhetetlenek. Megközelítő számítások szerint a korszerű keveféktakar- mány-ellátás következtében mintegy félmillió tonna abrak- megtakarítást értek el mező- gazdasági üzemeink 1970-ben. Egyre jobban terjed a műanyag fóliák mezőgazdasági és kertészeti felhasználása. A műanyag fólia felhasználása a kertészetben négyzetméterenként 18—20 forint többleteredményt hoz a fólianélküli műveléshez képest. Terjed a műanyag öntözőcső is. A mezőgazdaság eddig 2500—3000 kilométer pvc műanyagcsövet épített be az öntözőberendezésekbe. Műanyagfogyasztásunk mintegy 20 százalékát az élelmiszer-gazdaság használja fel. A korszerű csomagolás tette lehetővé azt, hogy a belföldi forgalomban lévő élelmiszerek csaknem kétharmad része előre csomagolt. A mezőgazdaság gépesítésével igen megnőtt a mezőgazdaság villamosenergia. és üzemanyagigénye is. Az 1960. évi egy főre jutó kilowattóráról 1971 -re 13-szo. rosára, 650 kilowattórára nőtt a mezőgazdaságban felhasznált villamos energia. Az idén mezőgazdaságunk benzinből, gázolajból, valamint tüzelőolajból egymillió tonnát használt fel. Hét évvel ezelőtt 1965-ben egész népgazdaságunk használt fel annyi üzemanyagot, amennyit mező- gazdaságunk ez évben felhasznált. Az eredmények ellenére itt is vannak gondok. A tüzelőolaj csak bizonyos körzetekben kapható. Sűríteni kell a telepeket. A nagy volumenű mezőgazdasági fogyasztás miatt a termelőszövetkezeteknek maguknak is több gondot kell az üzemanyagok tárolására fordítani. Az elmúlt évtizedben a vegyi anyagokat előállító üzemekben is igen jelentős fejlődés ment végbe. A II. ötéves terv időszakában lényegében földgáz nyersanyagra állítottuk át nitrogénműtrágya-gyárainkat, az épülő üzemeket pedig már eleve földgáz nyersanyag felhasználására terveztük. Egyre nőtt az üzemek mérete is. A felszabadulás után létesített első nitrogénműtrá/Wöí számunkból PETŐFI ÉLETE BEFEJEZŐDÖTT AZ ÜDÜLÉSI FŐSZEZON 4. o. FOGALMAK FÓKUSZBAN 5. o, ASSZONYOK, LÁNYOK A SZÖVETKEZETBEN A LEGÖREGEBB KALAUZ 6. o. SPORT A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ MŰSORA 8. o. GYERMEKGÁZOLAS SZEKSZÁRDON ÉS DOMBÓVAROTT 10. o. gya-gyárunkban, a Borsodi Vegyi Kombinátban a termelés alapüzemének kapacitása napi ötven tonna volt, a Péti Nitrogénművek most épülő műtrágyagyárában hússzor akkora, napi 1000 tonna kapáci- tású ammóniaüzem létesül. A műszaki fejlődés követ-» keztében az utóbbi évtizedben a nitrogénműtrágya önköltsége 35 százalékkal csökkent, ami az állami támogatás mérséklését tette lehetővé. Az iparág feladatairól szólva dr. Szekér Gyula hangoztatta: Minden erőnkkel azon leszünk. hogy IV. ötéves tervünk legnagyobb, 9 milliárd forintos beruházását, a Péti Nitrogén- n üvek több, mint egymillió tonna műtrágyát kibocsátó üzemét határidőre megépítsük. E gyár üzembe helyezésével lehetőség nyílik arra, hogy 250 kilogramm hektáronkénti nitrogén-, foszfor-, káliumműtrá- gya-hatóanyagot adjunk a mezőgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy hazai termeléssel tudjuk megvalósítani mezőgazdaságukban . a nagy adagú műtrágyázást. Mezőgazdaságunk dolgozói eredményesen teljesítették az eléjük tűzött feladatokat, azokat, amelyeket pártunk és kormányunk határozott meg számukra. Mi, az ipar irányítói, vezetői és dolgozói, ezután is (Folytatás a 2. oldalon.) A mezőgazdasági terméshozamok nagymértékű emelésének legfontosabb eszköze a műtrágyázás. A szerves trágya mennyisége hazánkban már egy évszázada azonos szinten van, felhasználását javítani lehet, de ez kevés lenne az élelmiszerbázis növeléséhez. Következésképpen csakis műtrágyázással növelhetjük gyorsan és nagymértékben a talaj termőképességét. A kártevők és a kórokozók, valamint a gyomok által okozott kár két évtized alatt felére, 1972-ben várhatóan mintegy 4 milliárd forintra csökkent. A nagy arányú fejlődésre jellemző, hogy ez évben már a mezőgazdaságilag megművelt terület 60 százalékán használtak növényvédő szert ; egyes területeken két és több alkalommal is. Népgazdaságunk igen sokat áldoz a vegyszeres növényvédelemre. 1972-ben például 25 millió dollárért vásárolunk növényvédő szereket a hazai termelésen és a szocialista importon felül. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években már Átcsoportosításokra lesz szükség Az őszi mezőgazdasági munhákról tanácskozott a megyei operatív bizottság Az őszi mezőgazdasági munkák soron következő fő feladatairól tanácskozott tegnap Szekszárdon Horváth Józsefnek, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével a megyei operatív bizottság. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Bucsi Elek, a Tolna megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Kelemen István, a MÉM főfelügyelője is — So- morjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartott bevezetőt, majd a járások, a tsz-szövetségek, intézmények és az érdekelt vállalatok vezetői, képviselői tájékoztatták a bizottságot. A kedvezőtlen időjárás, így a napokbeli esőzés is gátolta a talajmunkákat, a vetéseket és a betakarítást. Az idei őszi betakarításban — a napraforgóén és a cukorrépáén kívül, amelyeknél tapasztalható a gépesítés hatása — elmaradás mutatkozik a tavalyihoz képest. Az időjáráson kívül is sokféle nehézségekkel kell megbirkózni. Nakon például csak tíz nap múlva indulhat a szárítóberendezés, jelenleg egy „Farmer” szárítót használnak, de ahhoz sem kapnak kokszot, alkatrészekre van szükségük a kukoricát betakarító kombájnhoz is. A MEZÖBER Vállalatnál húsz tsz csaknem '1400 négyzetméter alapterületű kukoricatárolóra jelentette be igényét, valamint három állami gazdaságban építenek tárolót. A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat tíz UE pótkocsis traktor szállítójárművet bocsáthat a tsz-ek rendelkezésére. A vetőmagfelügyelőség közlése szerint, az őszibúza- vetőmagellátás az idén lényegesen jobb volt, mint korábban, s a termelőüzemek éltek á fajtaválaszték lehetőségeivel is. A jelek szerint megvizsgált vetőmag kerül a földbe, ami kedvezően hat majd a hozamra. Amint a tanácskozáson hangsúlyozták : még szorosabb. gondosabb együttműködésre van szükség. Különösen a gyengén gazdálkodó tsz-ek szorulnak fokozottabb támogatásra, s az állami gazdaságokat is felkérik segítésükre. A munkák szervezett összehangolására törekednek, a járásokban részletesen felmérik, hogy mikor, hová csoportosítsák át a rendelkezésre álló gépi és kézi erőt. A minisztérium figyelmét is felhívják a gázolajszállításban és -tárolásban a nagy munkák idején mind erősebben tapasztalható zavarokra, melyekhez a gázolajjal működő fűtő- és egyéb berendezések rohamos terjedése is hozzájárul. Az egyszerre jelentkező tömeges megrendelést az AFOR képtelen azonnal. teljesen kielégíteni, viszont a tsz-eknek nincs anyagi erejük a roppant költséges tárolótér építésére. az üzemanyag tartaléko1 ásóhoz. Ezt a nehéz problémát esek központi támogatással és közös erőfeszítéssel oldhatják meg — javasolták az ülésen, amelv Horváth Józsefnek a t“””'’"Hókat összefoglaló szavaival ért véget.
