Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-08 / 238. szám
Ä hajrá marad ? Egyszer hopp, máskor kopp Egyedül az apaságban *' ...... "*.......-v.'i’r"" . ■ K erethíd és társai Mint a rossz háziasszony. Hol rogyásig rakja meg az asztalt, női éppen csak föltálal valamit, a család dolga. Am, ha nagy az asztal, s körülötte sokan ülnek, mar nem. lehet beletörődni az ilyesfajta gazdálkodásba. Ezért, hogy újra meg újra előkerül a téma: az ipari termelés egyenetlensége. Rontja a termelékenységet, károsan befolyásolja a létszámmal való gazdálkodást, kihat a termékek minőségére. Mindezzel gyűrűző mozgást indít meg. Fölborulnak a kooperációs tervek, a hó végén, a negyedév zárásakor „kirabolt” alkatrészraktárakban hetekig nem lelni semmit, akadozik vagy éppen megáll a munka, hogy azután újból, mint elkerülhetetlen természeti csapás, csőstül szakadjon a műhelyek, gyáregységek nyakába. Hajrának titulálja mindezt a gyári szó- használat. A hajrá nagyon régi buzdító szavunk. De ebben az esetben olyasmit fed, amit már jó lenne átadni a múltnak. ROSSZ HAGYOMÁNY Természetesen nem lehet kívánni, elérni az ipar minden ágában teljesen egyenletes ütemű termelést. Ám a jelen — sa hosszú évek óta hagyományosan ismétlődő — különbségek az indokoltnál nagyobbak, különösen az egyes hónapok termelési produktumának eltérése szembeszökő. A termelés megszakíthatatlan folyamat, de a naptári időszakok túlzott szerepe — pénz- ; ügyi, elszámolási értelemben is — hol lassú, hol meg lázas tempójúvá változtatja. A többi között bizonyítja ezt, hogy negyedév, félév vévén a legnagyobb a túlóra-felhasználás az inarban. S igazolják azok a viták is. amelyek a készletezés miatt támadnak: az egyszerre és nagy mennyiségben szállított árut nem akarja átvenni a kereskedelem. vagy a felhasználó vállalat. hanem „ütemezett” termékkibocsátást óhajt. Az olvan inarten'ileteken; ahol többségében folyamatos üzemű vállalatok dolgoznak így a villamosenersia-iparban. a vegyiparban, a kohászatban _ kisebbek az eltérések, mint m ás”+t. Idén. az első félévben a viiiamosenergla-inarban 1? százalék volt a legnagyobb és joakisebb havi produktum közötti különbség. A knhészat- hon 17 százalékot tett ki. a vPinrnosiparl gének és kéaz>>- lAirklç (Urártásáhan vis-mrt r"ár a a n7 éoítőnnvag-ioarbao iA a műszeriparban 67 százalék volt! AKÁR A LÁZGÖRBE Ha grafikonon ábrázolh’k a «••»neiniiíta inar termelését, pVtr/vf n havi átlagokat kötő ímnal akár lázgörbének ia heillenék. Tanain — a t!- 7onkét bénán átlagát száznak Váne R5—113 százalék kö7aft öt-íz 78 srrávalékot kitevő ne1*- ág ingadozás, idén az f>i-é téiéybon na—108, azaz 1R saáaalék az eltérés, a leglai— és a legnagyobb fal'ocft- f-aéa^rf áf—»a^retna jVféíT pl gon — dolkoztafóbb a kép. ha a fprrnelós és a létszám emrütteséf belveazílk pagvító alá, 1971 ia.pnáriáhap az ipar 11 a a ezer foglalkoztatottal PZ átlngfer- melés R5 százalékát érte eh iúpinsbap artszont héfe7emo1 Jí-Sehh léfs7nm rnollatt 105 százalékot Produkált Decemberben — 1770 ezer fővel — a Csőos• 11a Januárban — a léf- szrïm 170R ezer — 00. iún;'’Sban _ 1007 ezer ember — 100 s zázalék. Hasonló a helyzet az egyes ágazatok esetében is. A közlekedési eszközök gyártása idén januárban a.havi átlag 84 százalékát teljesítette csak, 109 ezer fővel. Júniusban ' viszont ugyanannyi ember a januárinál 40 százalékkal többet. 124-et ért el. A híradás- és vákuumtechnikai iparban a január tpellgtt, a 68-as szám áll — 84 600 ,ember, — júniusban viszont — mindössze kétszázzal több dolgozó — 141 ! százalékot produkált. Enyhén fogalmazva: a vállalati szervezetek túl sok tartalékot rejtenek, „prolongálják” a hajrát,, s mindez kellő fényt vet az üzem- és munkaszervezés jelenlegi állapotára, s a teendőkre. ELVBEN FÜGGETLEN A szállítást szerződések rendszere —■ amelyre ma a termelők és fölhasználok, értékesítők kapcsolata alapozódik — elvben független a naptári időszakoktól, a gyakorlatban mégis a kényelmesebbet. azaz a naptárt követik a vállalatok. A negyedév végét, vagy éppen december 31-et jelölnek meg a szerződésben, s ha sikerül a korábbi szállítás, az tiszta haszon, ha nem, akkor S'mn szólhat semmit a má- s*k fél. hiszen ott éli a naní- ron... Jónéhánv helven ügyeskednek is. azt veszik sorra, amiből gyorsan pénzt láthatnak. Flhnnvagoúák az alkatrészgyártást a készre szerelés érdekében, a termelési programból a rövidebb megmunkálási idejű egységek rukkolnak előbbre; „mazsoláznak”, mondja az üzemi szóhasználat. Hiszen rendben van, hogy Diesel-mozdonyból, motorvonatból nem lehet egyenletes átlagot produkálni, mert ezek lényegében egyedi darabok, gyártásuk átfutási ideje nem egy-két hónap. De áz már elgondolkoztató, hogy — például — a szalagszerű termelésben készülő televíziókból januárban 24 ezer, márciusban 40 ezer darab, a kárpitozott ülőbútorokból 125, illetve 157 ezer darab' hagyja el az üzemeket, mint volt ez az idén. A GYÓGYMÓD: A SZERVEZÉS Időarányosan nagyjából elfogadható a belkereskedelemnek történő szállítások megoszlása, ám a beruházási célokra, s az exportra való értékesítés már a negyedévek végére, de különösen az esztendő befejezésére zsúfolódik. Az állami ipar a belkereskedelemnek idén januárban 5,7 milliárdért. márciusban 7,1 milliárd forintért adott árut. A külkereskedelemnek viszont 3,1, illetve 8.1 milliárd értékű volt a szállítás' S itt nem véletlen jelenségekről van szó, hanem rendszeresen ismétlődő gyakorlatról. A külkereskedelmi értékesítés 33 százalékát a negyedik negyedévben teljesítette az ipar 1971-ben, de ennek felét decemberben! Majdnem annyit ebben az egyetlen hónapban, mint az első negyedévben ösz- szesen. Hasonlóan kirívóan egyenetlen a beruházásra való értékesítés. 1971 októberében 655 millió forintot tett ki, decemberben 3,4 millárdot! Talán fölösleges a tények sorát folytatni, hiszen mindennél beszédesebbek. A termelés hullámzása rengeteg gond forrása, hatalmas veszteségek szülője. A gyógymód ismert: az előrelátó, a zavaró tényezőket időben felderítő és le- küzdő, céltudatos szervezés. Ismeretesek a baj okozói, okai is. Föltehetően „doktorokban” sincs hiánya Remélhetően most már — az üzem- és munkaszervezés napirendre kerülésével — cselekedetekben sem lesz. MÉSZÁROS OTTÓ A paksi építő szövetkezet elsősorban természetesen házakat épít. A 6-os műúton haladva a nagyközség legszebb városias díszei a dombtetőre épült OTP-öröklakások. A sakktáblaszerűen elhelyezett emeletes épületek a szövetkezet munkáját dicsérik. Mégis a szövetkezet híre nem a házaknak, hanem annak a többféle speciális terméknek köszönhető, melyeket Magyarországon egyedül Pakson készítenek. Hogyan kezdődött? Nem úgy, hogy különcködni akartak. A MÁV-kerethidak gyártását például: senki sem vállalta. A két és három méter hosszú, ugyanakkora átmérőjű, hatalmas vasbeton testek a vasúti vágányok alatt a csapadék elvezetésére szolgálnak. A szövetkezet dolgozói kísérletezték ki a gyártási eljárást. Speciális megoldást dolgoztak ki: öntéskor a mag hosszanti irányban elmozdítható. A feladat kivitelezése némiképp a csúszózsalus betonozásra emlékeztet. Egy év alatt a KPM és a MÁV rendelésére mintegy 100 háromméteres és negyven kétméteres átereszt, „kerethidat” szállítottak. Az építő szövetkezet telepén öntözik a betonöntvényeket. A képen látható hatalmas kockák — a MÁV-kerethidak. Bőséges őszi-téli élelmiszer-ellátás November közepén forgalomba kerül a narancs Az élelmiszer-kereskedelem megkezdte a tervszerű felkészülést, készleteinek feltöltését az őszi-téli, az év végi nagyobb igények kielégítéséhez. Szükség is van az előrelátó, az iparral összehangolt munkára, hiszen az év hátralévő részében. a csúcsforgalomban az eddigieknél 15 százalékkal nagyobb, havonta átlagosan 4,9 milliárd forintos forgalmat kell lebonyolítani. Milyen ellátásra számíthat a lakosság az őszitéli idényben? Dr. Szigethi Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője válaszolt az MTI munkatársának kérdésére. — Az alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit változatlanul, az utóbbi esztendőkben megszokott jó színvonalon kielégíti a kereskedelem. A legfontosabb cikknek számító húsból és húskészítményekből a központi ellátásba vont területeken a rendelkezésre, álló árualap 8 százalékkal haladja meg a tavalyit, s ez teljes egészében fedezi a szükségleteket. Sertéshús bőségesen van. a marhahús viszont kevesebb. Külön gondot fordít a kereskedelem a húskészítmény-ellátásra. A tavalyinál 6 százalékkal több húskészítmény — ezen belül több olcsóbb és közepes árú termék — kerül forgalomba. Az ellátást a hurkafélék, a kenő-áruk, a szalonna meny- nyiségének 10 százalékos növelésével javítják. A húsellátást bőséges és választékos baromfi-kínálat egészíti ki. Az év végi ünnepekre gondoskodnak elegendő vágott csirkéről és pulykáról. A tavalyi 60 vagonnal szemben például várhatóan 100 vagon pecsenyepulyka kerül az üzletekbe. Kacsa is lesz elegendő, bár idényszérű termelése miatt a szezon végére már hiánnyal kell számolni. Az őszi-téli idényre rendelkezésre álló 80—100 vagon hízott liba sem fedezi teljesen az igényeket. Az év utolsó negyede egyben a halértékesítés fő szezon-' ja. Tavaly 370 vagon került, az idén mintegy 400 vagon hal kerül piacra, az üzletekbe. Az elmúlt két esztendő tojás-döm- pingje az idén valamelyest mérséklődött, de ez nem okoz zavart az ellátásban. A kereskedelem a baromfiipar segítségével a múlt évi 220 millió darabos forgalmat némileg növelni tudja. Egyéb alapvető élelmiszerekből — liszt, cukor, zsír,. étQlaj, margarin, tejtermék — az igényeket nvnd mennyiségben, mind választékban kielégítik. Az év vége egyben a sertésvágás időszaka. À számítások szerint a magánvágások száma meghaladja a 2 milliót. Ehhez a mindennapi igényeken kívül elegendő rizsről, sóról, bélről és fűszerről gondoskodott a kereskedelem. Csupán a rózsa- és a félédes paprikából kell hiánnyal számolni novemberig, az új termésű őrlemény megjelenéséig, a negyedik negyedévben azonban paprikából is 10 százalékkal többet hoznak forgalomba a tavalyinál. A téli és főleg az ünnepi élélmiszer-ellátás fontos tartozéka a déligyümölcs. Megfelelő szállítási szerződések alapján ci ttom folyamatosan, s most már javuló minőségben, az igények szerint kerül az üzletekbe: A tavalyinál 20 százalékkal több narancs érkezik a IV. negyedévben. A kereskedelem — az idén először — december helyett már november 15-én megkezdi a narancs árusítását. ' A megrendelt, s a negyedik negyedévben beérkező, mintegy 3000—3500 tonna banánnal a múlt évinél valamivel jobb ellátást tudnak nyújtani. A déligyümölcs-választék bővítésére az idén újból importál a kereskedelem 900 tonna fügét és 200 tonna datolyát. A kereskedelmi, vállalatok megfelelő készletek kialakításával arra is felkészültek, hogy az időjárásból adódó esetleges szállítási nehézségek se okozzanak fennakadást a folyamatos élelmiszer-ellátásban. A szövetkezet ez évi forgalma várhatóan meghaladja a negyven millió forintot. Lehet vitatkozni azon, hogy célszerű-e ha egy építő szövetkezetnek gépkocsijavító műhelye van. Az azonban már vitathatatlan, hogy a személygépkocsitulajdonosok körében megye- szerte nagy a műhely népszerűsége. Olyannyira, hogy nem is győzik a megrendeléseket aa autószerelők. A javítóműhelynél azonban sokkal nagyobb jelentőségük van a speciális vasbeton szerkezeteknek, melyeknek készítését a MÁV-kerethidakhoz hasonlóan szintén csak a paksiak vállalták el. A BUVATI rendelésére egyedi gyártású homlokzati panelek és. tartópillérek készülnek Budapestre, a Hippi-Rónai utcában épülő munkásszállóhoz. Kéthetenként az előre megbeszélt időpontban érkezik az építők gépkocsija, hogy azonnal szállítsa a következő tételt az építkezéshez. A szerelés közvetlenül a gépkocsiról történik a Rippl-Rónai utcában. „Platóról” — ahogy a szakmabeliek mondják. Az egyedi sablonokat a BUVATI útmutatása alapján szintén a szövetkezetben készítették el. A 31-es Állami Építőipari Vállalat megbízásából párkányelemeket és homlokzati paneleket is készít a szövetkezet. Pakson gyártják — ugyancsak egyedül az országban — az úgynevezett GFT—3 alaptesteket, melyekhez épületalapozásnál a tartópillérek és talpgerendák csatlakoznak. A telep sarkában még egy gyártmánykülönlegesség áll sorba rakva : a betonradiátorok. Gazdasági épületek fűtésére évek óta alkalmazzák. Idén nyáron egy balatoni szállodában is ilyeneket építettek be a szobákba, de van már orvosi lakásban, rendelőben is, bizonyságul, hogy a betonradiá- tornak számtalan előnye van a hagyományos öntvény,- vagy lemez fűtőtestekkel szemben. Akad azonban hátránya is, még a laikus is megállapíthatja. A betonnal körbe öntött csőkígyó ugyanis ha valahol meghibásodik, aligha javítható ki az egész radiátor szétverése nélkül. (kádár)
