Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

TUDOMÁNY Látogatni a Sni hegy gyomrában Reng a fold Alig van, — sajnos — olyan nap, amiKor ne olvashatnánk a lapokban, hogy rengett a Föld. Szerencsére hazánk nem tartozik a veszélyes zónába. Az utóbbi hatvan évben há­rom nagyobb földrengés volt: 1911-ben Kecskeméten, 1925- ben Egerben és 1956-ban Du- naharasztiban. Zalában, Fe­jérben, Nógrádban kisebb ren­gések többször is előfordultak. A fővárosban, a Sashegy gyomrában viszont mindig tudják, hogy reng a Föld. A magyarázat egyszerű. Itt van a Magyar Tudományos Aka­démia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének szeizmoló­giai obszervatóriuma. Húsz méter mélyen, a hegy belsejé­ben 55 méter hosszú és 3,5 mé­ter széles folyosó található. (Most a tudományt szolgálja; 27 éve a német hadsereg pa­rancsnoksága székelt itt.) A szobákra osztott folyosóban több szeizmográf működik éj­jel, nappal. Csak akkor pihen­nek, ha látogató van. Ilyenkor kikapcsolják a műszereket. A látogatónak ugyanis villanyt kell gyújtani, a fény pedig tönkretenné a berendezések fel jegyzéseit. Hogy miként észlelik az akár a Pöld túlsó felén lévő rengéseket? Erről k alauzom, dr. Bisztricsány Ede, a mű­szaki tudományok doktora, az obszervatórium vezetője rész­letes, felvilágosítással szolgál Magyarázatának lényege: kü­lönböző matematikai összefüg­gések adják a nyitját, hogy a berendezések által észlelt ren­gések körülbelül milyen erő­sek voltak és milyen irány­ból érkeztek. A még ponto­sabb meghatározáshoz a szeiz­mológiai obszervatóriumok összefüggő láncolatára van szükség. Hazánkban Budapes­ten kívül Sopronban, Piszkés- tetőn, Jósvafőn és Kecskemé­ten van megfigyelő állomás, ahonnét a fővárosi központba rendszeresen érkeznek az ada­tok. A szeizmológiai állomások egyébként ugyanúgy behálóz­zák a Földet, mint a me­teorológiaiak. A világon hoz­závetőlegesen 1500 szeizmoló­giai állomás van. Ezeknek re­gionális központjai: Strass- bourgh, Moszkva és Wa­shington. Budapest nemcsak velük van kapcsolatban, ha­nem a többi között Uppsalá- val, Prágával, Jénával is. Az itt lévő állomásokkal rendsze­res az információcsere, A kérdés laikus, de logikus: Van-e a szeizmológiának gya­korlati haszna? A válasz ha­tározott és egyértelmű: van. És nemcsak az, amit Oldham, az újkori szeizmoló­gia egyik megalapítója a kö­vetkezőképp fogalmazott meg: „A földrengésjelző műszerek földfelszínen elhelyezett háló­zata olyan összetett szem, amelyen keresztül bepillant­hatunk a Föld belsejébe”, ha­nem sokkal konkrétabb is. Például az építkezéseknél. Több nagy hírű kutató állítja ugyanis, hogy egyes földrengé­seknek nem lett volna olyan katasztrofális hatása, ha meg­vizsgálják a talajt és aszerint építkeznek­Az elmúlt tíz áv során el­készült hazánk szeizmikus tér­kéné. ami az új létesítmények kijelölésénél nélkülözhetetlen. (Más kérdés, hogy az építke­zéseknél a szeizmológusok vé­leményét nálunk nem kötelező kikérni, míg számos országban — Szovjetunió, Német De­mokratikus Köztársaság — már igen.) A magyar kutatók sokrétű munkáin elsősorban azért le­hetett eredménvps, mert a 60- as években az időközben el­hunyt F<*ved L ászló nrofesz- szor kezdeményezésére meg­ke7dődött a magvar földren- gésielző állomás-hálő-raj; (Síié- szervezése. korszenősfrősn, Né­he.i Kövesti""t:hv T>«dó - vés szeizmológus és csillagász, a magyar földrengéskutatás megteremtője ugyancsak elé­gedett lenne, ami most a Sas­hegy belsejében látható. Azzal is, hogy a magyar szeizmoló­gia nemzetközi tekintélye egy­re nő, kapcsolatai mind sok­rétűbbek. 1964-ben Budapes­ten volt az európai szeizmoló- gusok kongresszusa, és a két­évenkénti tanácskozásokon, — a legutóbbit az idén augusz­tusban Brassóban tartották, — elismeréssel adózlak a magyar szeizmológusokrjak. Sajnos alig van nap, amikor A törökök által feldúlt du­nántúli falvakban nagyon ritkán fordul elő a XVI. szá­zadból származó községi irat. Dunaalmáson azonban fenn­maradt egy ilyen. Határperes- kedésben tesz igazságot 1592- ben. A törökök által pusztí­tott területeken gyakoriak voltak az ilyen „határvillon­gások”, A visszatérő lakosság igyekezett nagy területeket, jobb földeket elfoglalni. Az erdőkre különösen szükség volt, hisz nemcsak a tüzelőt kellett biztosítani, hanem új házakat kellett építeni. Esz­tergom—Pilismarót, illetve Kesztölc például csaknem két évszázadon keresztül, egészen 1848-ig pereskedett „bdtárügy- b en". A nevezetes dunaalmási ok­mány is ,.erdőrül való levél” és 1592. július 7-én Komá­romban állították ki. Az ak­kor Almás néven ismert, és a 24. Vártam egy ideig. Aztán ki­derült, hogy g fiú nem tágít. Reménytelen dolog. Lehet, hogy anyuéi bízta meg a test­őrségemmel? Mikor jöhetett ez meg? Tegnap este még nem láttam az ebédlőben. Nincs más hátra: vissza kell mennem­Visszasompolyogtam. Ha már a szobában voltam, átöltöztem. Felvettem a nadrágot. Sokáig nézegettem magam a tükör előtt. Végre — azt gondoltam — elment ez a Darkó. Tévedtem. Ez ott sttázsált Úgy látszik, engem vár. Na, engem vár­hatsz, napestig, gondoltam. Megint visszamentem a szo­bába. Törtem a fejem, hogyan szökhetnék meg. Sajnos, csak ea.az egy út vezet tőlünk. Nem ■»ászhatok át sehová. Itt kejl elmennem a konyha előtt. Ez meg ott rostokol. Nekem lát­nom kell ma Dávidot, külön­ben meghalok. Sajnos, délig hiába vártam. Délben egy asztalnál ebédel­tünk. Láttam, végiggusztált. Nyilván tetszhettem neki nad­rágban. Köszönt, de én csak szótlanul biccentettem. Gyűlö­löm a hosszú haját. A sunyi tekintetét. Kibabráltam vele. Tulajdon­képpen anyucit is félrevezet­tem. Mikor vége volt az ebéd­nek. nem hazafelé mentem. Azt mondtam anyucinak, kö­rüljárom a turistaházat, és úgy megyek haza. Ellenkező irányba meptem. De nem fordultam be, mikor be kellett volna fordulnom. Másfelé fordultam- És futni kezdtem. Fel az ösvényen. Az­tán mög feliebb. Fel a mi rejtekhelyünkre. ne olvashatnánk a lapokban, hogy itt, vagy ott, rengett a Föld. Ma már ismerjük a leg­veszélyesebb zónákat, de, hogy mikor lesz földrengés, megjó­solni alig lehet. A szeizmoló­gia lépésről lépésre mégis, mipd inkább közelebb jut a Föld egész szerkezetének megismeréséhez, s ha a rengé­seket megakadályozni nem is lehet, a megelőző védekezés perspektívái jók. Ezen dolgoz- nak a magyar szeizmológusok Szomszédos Neszmöl községek ügyével foglalkozik.' ..Minek előtte történt az Neszmöl és Al- másiak között a Határ dolga felöl és valami Poros Földek felöl, azért mind a két Falu­beliek Biztonságukat előhor- datnak Eő felsége Comisszá- riusok élőt.” Ezután felsorolja az írat, kik voltak a döntőbizottság tagjai, majd az almásiaknak ad igazat. „A bizojiságpkat megértettük és úgy találtuk, hogy az neszmöUeknek sem­mi igasságok a pnrns Földek­hez nincsen. Az földek az ai- másiakat illetik,..” Még bír­ságot is kilátásba helyeztek, ha tovább zaklatják a szonj- széd faluhaijehet: ... és honi az neszmöBek ezért a főidért az almásiakot az. után hábor­gatni fonnak, tartoznak a Föl­des uroknak bírságot adni 40 forintot”. Arra gondoltam, ott találom Dávidot. Mért gondoltam ezt? Hűvös volt, fújt a szél. így is fáztam, a nadrágban. Azt gon­doltam, Dávid is odatart most. Vagy már ott van. Talán teg­nap óta vár itt. Vagy lehet, négy nap óta. Mióta utoljára láttuk egymást. Ott ül a cser­melyen túl, a tisztáson. Ül a bokor tövében és vár. Engem vár, mint egy lovag. Vár ak­kor is, ha hideg van. Ha jeges szél fúj, akkor is. Vár, ha kő­vé dermed, akkor is. Ha jég rakódik le rá, akkor is. Vigyáztam, be ne piszkftsarp a nadrágom. Ágtól ágig ka­paszkodtam felfelé. Végre fent voltam. Lihegtem. Jobban el­fáradtam, mint mikor Dávid­dal megyek. Ott folyt a csermelyünk. Dá­vid nem volt ott. Nekirugasz­kodtam és átröpültem a sza­kadékunkon. És futni kezd­tem a bokrok mösé. A pázsit­ra. A mi pázsitunkra. — Dávid, Dávidom, ne buj­kálj. Gyere elő, ha itt vagy — kiabáltam. De senki se válaszolt, nem volt itt senki. Levetettem magam a fűre. Éreztem, hogy ég az arcom. A kétségbeeséstől. A boldogtalan­ságtól. A fájdalomtól. Szeret­tem volna teletömni fűvel a számat. Hátha megfulladnék tőle. Megfulladnék, és akkor itt találna Dávid holtan, mikor iön. Mert egyszer úgyis lön. Ha most nem is jött, egyszer csak idejön értem. Dekát most mért jptt volna? Dávid okosabb riálam. Mit ke­resne itt ilvop szeles, csúf idő­ben. Micsoda ostobaság, hogy azt hittem, itt találom. Felugrottam, és rohanni kezdtem lefelé. Rohantam eszeveszetten. EL Leletek és vizsgálatok Világviszonylatban is arány­lag kevés múzeumi tárgyat vegyejemeztek eddig. A vizs­gálatok főként az i. e. 3000 eves réz-, illetve 2000 év körü­li kora-bropgkpri Jeletekhez kapcsolódtak. Pedig az ilyen vegyelemaésak nagy segítséget nyújtanak a Jeletek gyors és biztonságos restaurálásához, S amellett sokféle választ adnak az adott kor népeinek életére, munkájára, s éppen ezért nagy érdeklődésre tarthat számot az a hazai vizsgálat, amit az i. e. 570—530-as évekből származó szkíta leletekkel végeztek. A rendkívül gazdag anyagot a Hajdú megyei Artápdnagy- zomlin községben, egy homok­bánya építésénél fedezték fel 1940-ben, majd később a mű­velés során 1952-ben és 1955- ben bukkantak rá. A szkíták korából már három fejedelem- sírt tártak fel Magyarorszá­gon. Az új leletek ayokénól is gazdagabbak, így feltehetően ez is fejedelmi sír volt. Nehe­zen elképzelhető ugyanis a szkítakor társadalmi tagozó­dása, a nép lovas-nomád élet­módja, anyagi ellátottsága is­meretében, hogy ggy minden­napi ember ilyen kinccsel ren­delkezett volna. A gyűjte­ményben a sok bronztárgy mellett mintegy 20 dekányi aranyleletet, 350 darab rozet- tát, gyöngyöket és sok mást találtak. A bronztárgyak be­szaladtam a málnásunk mel­lett. Ott, ahol először csókol­tuk meg egymást. Tessék. Itt a huszonötödik. Ezt kapd be. És én a fejemet kaptam el. És szétdörzsölődött arcomon a málnaszem. Most szegetten hervadoznak a málnabokrok. Hajladoznak, susognak, ahogy a szél fújja őket. Mit susognak? Először Ők látták a mi szerel­münket. Már itt is volt Dávidék há­za. K|t fa között megálltam, fezemmel megfogtam a fák törzsét. Vékony törzsű fák ezek. Zsenge fák, csaknem cse­meték­Fütviilnl kezdtem a málna- dalt. Előbb nagyon élesen. Há­romszor. négyszer ezt a szép Mozart-dajlamot. Aztán hal­kabban. Igv tán jobban meg­hallja Dávid. Dávidnak akkor is meg kpll hallania, ha hal­kon fütyülök. Sőt, akkor is, ha nem fütyülök, tie semmi nem mozdult a házban. e»ak a ház fölött, suhantak a fepskék. Nem a mi két fecs­kénk csupán. Voltak vagv ti­zen. tán húszán is. Magasba szálltak, aztán elsuhantak. Az­tán a rpáizbe buktak. Aztán megint föltörtek. Gyakorlatoz­tak ezek a fecskék, tudom. Utazás előtt gyakorlatoztak. Elmennek messzire, Elrpegv a mi ferske-Rőmeőnk Ős fee$ke- Júljánk is. Déjre menpek. s ott raknak űl fészket. Nek'k jó, S infraiflff* köröket frt»k te a levegőbe. Ba én így tudnék körözni- . ___ L eereszkedtem törökülésben a fűre.. TJav. ahngv először fit­tem ifi- Amikor piöc7ör h»’l- eattfim Dávid klaripétiát. De Dávid most nem klarjnéfozik. Most valami Hirtelen belém- hásított. Mailemre fettem a ka-ernet. Oda. ahol nemrég Dávid keze simogatott, A szí­vem gyorsabban vert, mint valaha.’ Teen, most vettem é«zrP. jjpgv a feázon he vannak hűzva a fatáhlák. És a kertkapun la­kat van." Rz nem lehet igaz? Mert ha Igák. akkor Dávid zött az egyik legértékesebb az a nagy hÿdria edény, amelyet szűk nyaka ellenére termény és folyadék tárolására egyaránt használt a kor embere. A fel­becsülhetetlen kincs nagy ré­sze a Történeti Múzeumba ke­rült, a többi a debreceni Déri Múzeumban maradt. Innen vittek fel aztán szín- képelemzésre 39 darab tárgyat a Csepel Vas- és Fémművek minőségellenőrző és anyagvizs­gáló intézetnek színképelemző laboratóriumába, ahol már több ízben vizsgáltak ilyen módszerrel múzeumi tárgya­kat. A csepeli kutatók rend­kívül érdekes eredményre ju­tottak. Kiderült többek kö­zött, hogy a fokozottabb hasz­nálatra váró tárgyakat, illet­ve az egyes darabok kopásnak jobban kitett részeit — így például a lószerszámok leme­zeit, vagy az edények fülét — már a szkíták is tervszerűen keményebb anyagból készítet­ték. Ezeknél a részeknél ma­gasabb az arzén- és stibium- taftalom, s ezzel a nehéz fé­met jelentősen megkeményí­tették. A leletesoport egy ré­szét még a restaurálás előtt si­került vegyelemezni. így, ösz- szetevőinek pontos ismereté­ben egy hét alatt tökéletesen konzerválták a múzeumban. Egyébként több hónapos keze­lést igényelt volna. nincs itthon. Akkor Dávid el­utazott. Itthagyott engem. Else búcsúzott. Felugrottam. Odarohantam a kerítéshez. Először arra gondoltam, hogy felmászom a fenyőfán. És be­ugróm az erkélyre. De az er­kélyajtó is csukva volt. Hol van Dávid? És hová lettek a délignyitók? Az a kettő különösen. A hal­ványlila meg a sötétlila. Csak szív alakú leveleik bó­logattak a szélben. Virág nem látszott egyetlen egy se. ösz- szesodródott mindnek a szir­ma. Annak a kettőnek is a kerítés peremén. Csak én gon­doltam, hogy az egyik a hal­ványlila, a másik a sötétlila. Látni nem lehetett. Persze, hi­szen csak délg tartják nyitva délután van. Gondoltam, sírnom kellene. De most nem tudtam sírni. Megfogtam a drótkerítést. És behunytam a szememet. És egyszerre Dávidot láttam. Va­jon hányszor fogom még látni így? Erre gondoltam. IÇjcsit felhúzózkodtam, a drótkerítésre kapaszkodva. Éreztem, hogy lábikrám meg­feszül. Itt a kerítés mellett jól lehetne gvakoroJni. Ha a spicc­cipőm velem volna. Letéptem a két összecsukó­dott vjrágof. fjzétmorzsoltgm a tenyeremben, és bedobtam a patakba. Fázni kezdtem. Holnap szeptember elseie, ju­tott eszembe. Néhány nan múl­va én is megvek haza. Kezdő­dik az iskolaév. Futni kezdtem a t" Tata­ház felé. A szél szeo.befúit ve]em. S most egyszerre rám törf a sírás. Pedig nem pknr- tam sírni. De nagyon sajnál­tam magam. Itt fut Nagy Klotáld. Sen­ki sem tudja, hogy egyszer majd alygn híres lesz, mint Fanpy Élssler vagy Anna Pavlova. Ezt csak én tudom. S azt is csak én. honv senki sem mondja többé: Klót. (Vége) J is. BRUCKNER JÓZSEF PörösJíödés határügyben a XVI. században Nemes György : Dávid és Klotild

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents