Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
flz integráció hitköznepiai OZMOSZ Az alcím nem sajtóhibás:a ;,k” nem maradt le a szó elejéről (bár a KGST-ben létezik ' már együttműködési egyezmény a kozmoszkutatás és az űrtechnika továbbfejlesztésére is). Az OZMOSZ a szocialista országok építőgépgyártó vállalatai társulásának rövidítése — cseh nyelven, minthogy a társulás ötletét csehszlovák szakemberek vetették fel vagy 2—3 évvel ezelőtt. Az OZMOSZ titulusa itthon az Építőgépgyártó Vállalat központjában: a kis KGST. Valóban, tagjai jelenleg a legnagyobb lengyel, csehszlovák, NDK és bolgár építőgépgyártó vállalatok az egyetlen, de hazai építőgépgyártást nyolc gyáregységével és 4 ezer emberével vitathatatlanul reprezentáló magyar ÉLGÉP mellett. A RAKTÁRTÓL — A KARBANTARTÓKIG Az OZMOSZ legfőbb haszna — két esztendővel ezelőtt esett róla először szó —, hogy keretében megteremtődött a taggyárak igazán mindennapos kapcsolata: állandó telex- és telefonösszeköttetés épült ki a vállalatok között. Bárhol, bármire szükség van hirtelen és a hazai környezet nem tud esetleg azonnal segíteni, máris megy a körtelex a termelés zavartalanságát veszélyeztető hiányzó alkatrész, nyersanyag, sőt: szakepber, vagy szaktanács után. A tagvállalatok képviselői — akár egy világcég igazgató tanácsa — rendszeresen ösz- szeülnek megbeszélni a közös munka eredményeit és az újabb teendőket. Ilyenkor egyeztetik a fejlesztési programokat is és ez á memrégí-»- ben megkötött szakosítási egyezmények mellett szintén biztosíték arra, hogy a 70-es években a párhuzamos fejlesztés és gyártás elkerülhető legyen. Bár ez az állandó kölcsönös fejlesztési tájékoztatás — nemcsak a gyártmány, hanem a gyártmányfejlesztésről is — inkább néhány év múltán hozza majd meg a maga kézzelfogható hasznát, az azonos profilú gyárak között „rövidre zárt” együttműködésnek azonban szinte papon- ta elkönyvelhető eredményei jelentkeznek máris. ZAKOPANE UTÁN < Az építőgépgyártásban a 70-es évekig mindenki gyártott és fejlesztett mindent. A szocialista építés — az iparosítás, a városiasodás — egyszerűen feltételezte az építés gyors ütemű gépesítését valamennyi szocialista országban. Nem volt idő odafigyelni, hol tart a másik, mit adhat a másik, hiszen nagy volt annak a valószínűsége, hogy ha már van- is valakinek valamije — daru, földgép, felvonó, betonkeverő — arra, az első szakaszban, bizonyosan magának is óriási szüksége van. így mindenütt meg kellett teremteni előbb az építés ipari bázisát, azt magas színvonalra, nagy teljesítőképességűre fejleszteni — s most már ezzel a bázissal mindenütt lehet integrálódni. Ezért — ebben az ágazatban — a szakosítási munka lényegében 1971 őszén kezdődött, s azt még megelőzte a 60-as évek végén egy hatalmas profil- tisztítás és tipizálás valamennyi érintett országban. Mindezzel többé-kevésbé 1972-re lettek készen a KGST 9-es szekciójának szakemberei. Az első lépcsőben — Zakopanéban — 69 gép sorsa felett döntöttek: melyiket ki gyártsa ezután, egyedül a többieknek is. Ez a döntés nem folyt természetesen vita nélkül: ma már világos, hogy j unyebb — bármelyik ágazatban — gyártásszakosítást bevezetni a fejlesztés szakaszában, mint amikor már gyártanak valamit. A felszer- számozott, jól begyakorolt sorozatgyártásról nehéz lemondani és nehéz is eldönteni, melyik ország, melyik gyára kapja meg végül is a szakosodás jogát. Éppen ezért ebben az ágazatban is lépésről lépésre halad majd a szakosítási program teljesítése, hiszen ráadásul rengeteg a különböző rendeltetésű, kisebb-nagyobb gép is. Különben Zakopanéban az ÉLGÉP, a többi között szakosodott a 60 és 100 tonnás toronydarura, a 160 kg-os felvonóra, a 3 és 5 köbméteres hidraulikus betonfogadóra, 1000 literig a betonkonténerre, a betonkeverő kocsira és a 60, illetve 120 köbméter/óra teljesítményű betongyárra. Nem kis részben ebből is következik, hogy az ÉLGÉP idei szocialista exportja kb. 15—20 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A FLEXI-SZTORI A szakosodási program, amelyet Zakopanéban elfo- fogadtak az érintett országok, s nem kevésbé az OZMOSZ- ban kialakult szoros kapcsolat biztonságossá teszi a jövőt az ÉLGÉP számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell nap mint nap új megoldásokon gondolkodni, új lehetőségeket keresni, vagy a jelentkező új gondokat megoldani. Az ÉLGÉP például az utóbbi években kifejlesztett egy korszerű vibrátort (talaj- - tömörítésnél és betonozásnál használják), amelynek ma 22. Ettől Dávid meglepődött. Éreztem a hangján, ahogy válaszolt: — Értem. Illetve .., Letéptem egy levelet. Rajta volt a bogár útja sok ezüst- szálacskával. Különös csönd volt. Hallottam a fák susogását. Mintha a közelben méh is zümmögött volna. És a csermely is muzsikált. A mi csermelyünk ez. Csöndben csobogott. Mindezt felerősödve halottam. De mintha mást is hallottam volna. Valami sírásfélét. Először nem tudtam micsoda. A susogás, a zümmögés, a csobogás mellett mi szól? Valaki sír? Dávid sírt. Most hallottam először sírni. * Aput sose láttam sírni. Biztosan az ember akkor igazi férfi, ha sose sír. De azért, ha én sírtam is, nem úgy sírtam, mint Klót seokotfc. Nekem okom volt rá. Én féltem magamévá tenni őt. Sokáig nem szóltunk egymáshoz. Azért se, mert egy nagy, sárga szalmakaiap bukkant lei az út menti bokrok közül. Károly bácsi toppant elénk. Mióta utoljára láttuk, megnőtt a szakálla Kis, fehér szakáll volt, azt dörzsöl- gette. Szeme egészen kicsi volt. Alig látszott a ráhajló szemhéj mögül. — Na, szeretitek egymást, fiatatkák ? — kérdezve. Megtorpantunk, pedig el akartunk szaladni. Egyikőnk se tudott válaszolni. Károly bácsi föltolta a feje búbjára a szalmakalapját. És vakarni kezdte elhanyagolt üsmár a miniatürizált változatát is elkészítették, hála az EVIG- ben elkészült kisebb motornak, illetve a kohászat által produkált kisebb öntvényháznak. A vibrátort különösen az egyik alkatrésze miatt, az ún. flexibilis tengelye miatt, használná nagyon szívesen a szovjet és az NDK-épí- tőipar. Sőt, ma már nemcsak több ezer vibrátort várnak a gyártól (szakosodhatna is erre a termékre a gyár), hanem több tízezer flexi-tengelyt is — szólóban. A hazai gumiipar és a dróthúzóművek azonban jelenleg nem tud több nyersanyagot adni az ÉLGÉP-nek a flexi-tengely- gvártás bővítéséhez. Most keresik a megoldást, de nemcsak Magyarországon, hanem a Szovjetunióban és az NDK- ban is. Érkezett is nemrégiben egy javaslat a Szovjetunióból: a tengelyhez- szükséges gumirészeket ők tudnák szállítani, tehát a magvar gumiipar többlettermelésére nem lenne szükség. Ha ebben megegyeznek és dróthuzalt is sikerül szerezni, akkor is a szakosodás legkorszerűbb változata — a részegy- ,ség-szakosodás szerveződhet meg a szovjet, az NDK és a magyar építőgépgyártók között. Ez az integráció elmélyítésének mindennapos gondja (más ágazatban is) a nyersanyag, a szakértelem, a megoldás, a termelőkapacitás legjobb eredményt adó kombinációját — és a .mindenki számára legelőnyösebb kombinációját megkeresni és megszervezni. GELENCSÉR FERENC tökét. Ügy nézegetett bennünket gusztálva. Váltam megreszketeU. Láttam, a Kloté is. Szerettünk volna elfutni, de nem tudtunk. Károly bácsi erősen markolta a vállunkat. Ki akartam szabadítani magam a kézéből, de nem tudtam. Láttam, Klót is vergődik nagy keze közöt :. Hogy lehet egy öreg embernek ilyen erős markolása? De végre mégis sikerült kibújnom a kezéből, Klóinak is. Futni kezdtünk a házunk felé. Károlv bácsi szava utánunk szállt: — Majd fölmászok egyszer oda a magasba. Ha öreg vagyok is, fel tudok mászni. Aztán megnézem magamnak az én két kis Éecskegidámat. Levetette fejéről szalmaka- lapját. Azzal integetett, és nevetett. Halálos félelemben estünk be a kertkapun. Honnan tudhatja vajon Károly bácsi a mi titkunkat. Kitől? Ki láthatott bennünket? Hát egyáltalán elképzelhető. hogy valaki látott bennünket? Ügy? Meztelenül? Elbújtunk a ház mögött. Szinte lezuhantunk a földre. Hátunkat a falnak támasztottuk. Klót úgy reszketett, hogy nem tudott megnyugodni. Átöleltem a vállát, de elhúzódott. Meg akartam fogni az állat, hogy el áll fisam foga vacogását, de elfordította az arcát. Megcsókolni már meg se próbáltam. — Mi lesz most? — kérdezte végül. — Nem tudom — feleltem. Nemes György : Dávid és Klotild Megjelent a Jelenkor októberi száma Gazdag, változatos tartalommal, értékes szépirodalmi, tanulmányi és kritikai anyaggal jelent meg a Pécsett szerkesztett folyóirat új száma. A szám élén Arató Károly verseit olvashatjuk. A lírai rovatban emellett többek között Berczeli A. Károly, Bodosi György, Rózsa Endre, Szepesi Attila és Vidor Miklós költeményei kaptak helyet. A szépprózai írások sorában Lázár Ervin és Nádudvari Anna elbeszéléséi, Várkonyi Nándor önéletrajzi művének és Granasztói Pál esszéregényének részletét közli a folyóirat. A szőlőművelés és a szüretek színes képével zárul Bertha Bulcsú sorozatban közölt Balaton-szociográfiája. A művészeti rovatban Ma- róti Lajos „Pannónia picta’’ Borzasztó dolog történt. Anyuci eltiltott Dávidtól Mért tiltott el? És mért éppen most tiltott* el? És mit jelent az, hogy egyenlőre nem találkozhatom vele? Délelőtt se, délután se. Ki árulkodott? Ez a Darkó árulkodott? Vagy Károly bácsi mondott valamit? És Károly bácsi honnan tud valamit? És mi az a valami? Látták, hogv csokolózunk? Hogy öleltük egymást? Vagy talán meglesték, mikor összefonódva feküdtünk? Ez borzasztó lenne. Akkor el kellene innen bujdosnom. És akkor sósé látnám többé Dávidot. Akkor nem érdemes többé élni. Akkor megőrülök, mint Giselle. De anvuci egy szót sem szólt arról, hogv valaki látott volna bennünket. Anyuci csak eltiltott Dávidtól. — Egy ideig ne találkozz Dáviddal — mondta. — Mért ne találkozzam Dáviddal? — kérdeztem. — Egy ideig jobb, ha nem találkozol Dáviddal — mondta anvuci. — De miért anyuci? Mondd meg, miért? — Gyerekek vagytok, és kész — mondta. — De hát gyerekeknek nem szabad találkozniok? — kérdeztem. — Gyerekeknek szabad. De ti nem (mindig viselkedtek úgy, mint a gyerekek — mondta. És aztán többet nem mondott. Akárhogy faggattam. Akárhogy kérleltem. Valamit hizonvánn tud. Valaki bi- zonvára beárulit neki bennünket. Ez nem vitás. Megőrülök, mint Giselle. Most már a harmadik nanja nem láttam Dávidot. Nem néztem a fekete színű, sötétbarna szemébe. Nem csókoltam erős száját. Nem éreztem fogammal az erős ’ fogát. Kezét nem csúsztatta a ruhámba, hogy megsimogassa a mellemet. Nem kacímmel Bérces Gábor és Rétfalvi Sándor pécsi kiállításáról ír, Romváry Ferenc a III. Országos Kerámia Biennálé értékeli. Tüskés Tibor Képző- művészeti krónikájában a Janus Pannonius Múzeum reneszánsz kőtáráról, a pásztorművészetről és VJalter Crane pécsi látogatásáról olvashatunk. Az irodalmi tanulmányok közül figyelmet érdemel Gál Istvánnak Keresztury Dezső, valamint Fodor Andrásnak Kanyar József . munkásságát elemző írása. A kritikai rovatban kiemelkedik Pomogáts Béla összefoglalója a romániai magyar irodalom alkotásairól és Csá- nyi László írása Galambosi László költészetéről. roltük át egymást, meztelen, karokkal. Lábunkat, combunkat egész hosszában nem értettük össze. Nem vettem szájából számba klarinétja fúvókáját. Nem táncoltam neki kecses adagdót. Se fürge aliegrót. Nem mutathattam be neki se forgásokat, se pózokat. És nem láthatta karjátékomat, pedig abban vagyok a legjobb. Megszeghetném anyuci tilalmát, de nem szegem meg. Mért nem szegi meg Dávid? Vagy talán neki is szigorúan megtiltotta anyuci, hogy találkozzék velem? Vagy. az ő anyukája tiltotta volna meg? Mért nem jön ide Dávid? Mért nem fütyüli el az ablakom alatt a málnadalt? Vagy inkább: mért nem fújja el az erdőszélről klarinéton? Mi lehet vele? Talán be-i teg? Este megkértem anyucit: engsdien el holnap reggel Dávidhoz. — Nem engedlek el — mondta anyuci. — Mért vagy ilyen szigorú, anyuci? — kérdeztem. — Azért nem engedlek el, mert mindenfélét pletykáltak rólatok — mondta. — Mit, anyuci? És ki pletykált? — kérdeztem. — Azt mondták, hogy csó- kolóztatok. Igaz 'ez? Lehajtottam a fejem. Tagadhatnék, de ez gonoszság lenne. Anyuci olyan jó. Ö nem büntet meg engem, csak megmondja, amit hallott. Ezt nem tudom tagadni. De az se lenne kellemes, ha így • válaszolnék: igen, anyuci, csókolóztunk. Lehet, hogy Lilian néni látott. Károly bácsi nem tud felmászni a hegytetőre, amilyen vén. De Lilian néni megtehette. Nem, nem. Még csak az kéne, hogy Lilian néninél kíváncsiskodjam. (Folytatjuk) r Értesítjük a íakossáqot, hogy a szekszárdi piactéri takarmánybóltunkat piacrendezési okok miatt megszüntettük. Árusítást továbbiakban a termelőszövetkezeti termékek áruháza végzi, Szekszárd piactéren, valamint a Kisállattenyésztők Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Szekszárd, Árpád u. 12. sz. alatt. Fenti árusítóhelyeken szemes és keverék takarmány nagy választékban beszerezhető. Tolna megvei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Szekszárd ‘ (105)
