Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
A tartalék transzformátorokat üzembe helyezték Zenei krónika Egy hírben meg lehetne írni. Hogy Bonyhádon a DÉDÁSZ alállomásán az üzemi transzformátorral párhuzamosan kapcsolva működésbe helyezték a tartalékot is. Rövid hír, ami a laikusnak semmit sem mond. A műszaki embert esetleg a technikai megoldás érdekelné. A rövid közlést azonban úgy is lehet értelmezni, hogy a bonyhádi transzformátorállomáson már nincs tartalék trafó. Nincs, ugyanúgy, mint Szekszárdon, Pakson és nemcsak valamennyi megyénkben lévő elosztóállomáson, de az, ország legtöbb településén. Mert valamennyi helyen üzemszerűen működnek az üzemzavar, vagy javítás idejére tartalékolt pótberendezések. Régebben az állomásokat eleve tartalékokkal építették. Figyelembe véve, hogy bármikor történhet üzemzavar, és ekkor egy mozdulattal átkap1849. október 6. Aulich Lojos, Dessewffy Arisztid, Damjanich ' János, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, lovag Poeltenberg Ernő, Schwei- del József, Török Ignác, gróf Vécsey Károly. Tizenhárom név, melyek valamelyikét szinte az ország minden helységében megtaláljuk: — utcatáblákon. Az élő emlékezetben már kevésbé, hiszen jószerivel legtöbbjükről nem tudunk mást, mint hogy egy volt „az aradi 13” közül. Százhuszonhárom évvel ezelőtt, hajnalban áldozták életüket az aradi várárokban és a szárazhidi lapályon, azért a magyar szabadságért, melynek egyik legszebb harcában katonai vezetők voltak. Volt köztük dúsgazdag főnemes és a közepesnél is szerényebb módú. Volt köztársaságpárti , a királyság őszinte híve. Volt magyar, szerb és német. Egyikük nagyobb hírű, csatát sosem vesztett katona, másikuk közepes, vagy éppen harcban alig mozgott mérnökkari szakember. Két dologban közösek voltok valamennyien. A magyar ügy, Európa akkori leghaladóbb politikai mozgalma iránti hűségben és abban, hogy életüket áldozták * érte. Halálos ítéletüket egy méltatlanul sokáig élt és torz módon „bölcs, öreg királyként" emlegetett uralkodó, l. Ferenc József legteljesebb hozzájárulásával, egy katonának ugyan nem tehetségtelen, de mindenhogyan szadista táborszernagy: Haynau báró írta alá, Az ítéletet ma százhuszonhárom esztendeje végrehajtották. Jó lepne nemcsak az évforduló űrügyén emlékezni rájuk, hanem mindig emlékezetben tartani az aradi tizenhármat, OL Népújság 1912. Októl** &. kMegelőzni a holnapi gondokat csolhatnak — a fogyasztók, szinte észre sem veszik —, s a második transzformátor adhatja az áramot. A magas fokú biztonság csökkentését nem a hálózatok korszerűsödése tette lehetővé, a szükség kényszerítette erre az áramszolgáltatókat. Az elektromos áram — mint a legelterjedtebb energiafajta — fogyasztása nápról napra emelkedik. Egy korábbi statisztika szerint évenként 8 százalékkal több a felhasznált kilowattórák száma. Szeretném kihangsúlyozni, hogy korábbi statisztika, vagy olyan, amit megyénkre nem lehet alkalmazni. Mert itt az emelkedés ennél sokkal magasabb. Szekszárdon 1967-ben 25 millió 328 ezer kilowattóra volt a fogyasztás, tavaly, 1971-ben 54 millió 825 ezer. Az emelkedés négy év alatt több mint 100 százalék. Vagy Bonyhádon, ahol most az átalakítást végezték, 5 éve 13 millió 168 ezer, tavaly 32 millió 474 ezer kilowattóra villamos energiát fogyasztottak a háztartásokban, üzemekben. A szakember számára ennél jellemzőbb a terhelés nagysága. Ez tette indokolttá a második transzformátorok beállítását is. Szekszárdon 10—10 mW-os berendezés működik, és idén már túllépték az egyik terhelhetőségének határát. Bonyhádon az adatok szerint ez már az elmúlt évben bekövetkezett. gazdaságtalanná teszi a hálózatok üzemét. Szakmai körökben köztudott, a vezeték legjobb hatásfokkal 50 százalékos terhelés esetén működik. Efelett nő a hőveszteség, és az átvitt energiának néha több százaléka a vezetéket, és az azt körülvevő levegőt melegíti. Az áramszolgáltató nap mint nap épít új hálózatokat. Ám ezek a bővítések csak a mai, legfeljebb a közeljövőben jelentkező igények kielégítését teszik lehetővé. Mást nem tudnak tenni. És hogy ez a visszás helyzet megváltozzon, az általánosan alkalmazott gazdasági szabályzókon alapuló gazdaságirányítási rendszerünknek differenciált korrekciója szükséges. Külön kell választani a villa- mosenergia-ipart a többi iparágaktól, lehetőséget találva arra, hogy az ország életének egészséges vérkeringését biztosító energiaellátó vállalatok ne csak a közvetlen jelentkező igényeket tudják kielégíteni, hanem lehetőséget találjanak arra, hogy a holnap jelentkező piac számára épülő új ipari, mezőgazdasági létesítményeket is már az építkezés stádiumában el tudják látni villamos energiával. A. hét gazdag volt zenei eseményekben. Hétfőn az Országos Filharmónia és a Babits Mihály megyei művelődési központ hangversenysorozatának első előadására került sor. A Pécsi Filharmonikus Zenekar műsorát Mozart-művekből állította össze. Elsőnek a nagy Esz-dúr szimfóniát játszották, ezt az egyfajta hangulatkörbe nem skatulyázható, ezerarcú művet. Szünet után a Requiemet, Mozart utolsó alkotását hallottuk, azt a művet, amely humánus tartalmával a hasonló liturgikus kompozíciók fölé emelkedik. Olyan emberi, életszerű, mint a reneszánsz festők vallásos tárgyú képei. Az elmúlás fájdalma, a halállal való megbékélés megrázó erővel szólal meg; a fájdalmon keresztül mégis átsugárzik a mozarti életszeretet, az élet szépségébe vetett hit. Az előadás színvonala kitűnő volt. Breitner Tamás karmester biztos kézzel és ízléssel irányította a nagy előadói apparátust. A zenekar ugrásszerű fejlődését már tavaly is megcsodáltuk, ezúttal is a legjobb benyomást keltették alapos felkészültségükkel. Jól támogatta a karmester munkáját az országos hírű Liszt-kórus. A már hivatásos színvonalon álló együttes kiváló szereplése Antal György karigazgató sok éves munkásságát tükrözte. A szólókat olyan neves művészek énekelték, mint László Margit, Barlay Zsuzsa, Koronái György és Marcis Demeter. Közreműködésük nemzetközi színvonalú produkcióvá emelte a Requiem előadását. Ha mégis kiemelnénk László Margitot, énekművészetünk büszkeségét, az annak a nagyszerű Mozart-tolmácso- lásnak szól, amely túl a szép hangon, és mesterségbeli tudáson, az áhítatos szépség boldogító varázsával ajándékozott meg, « A hét másik zenei eseménye az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyeinek első előadása volt. Érdekes találkozás, hogy ugyanaz a Pécsi Filharmonikus Zenekar járja a megye középiskoláit, amellyel a felnőttkoncerten■ is találkoztunk és műsorukon Mozart nagy Esz-dúr szimfóniája szerepel. Egy óra a zenekari próbateremben címmel Varga Károly műsorvezető és Breitner Tamás karmester bemutat jaj hogyan készül fel az együttes a produkcióra. Bepillantást nyújtanak az ifjúságnak egy szimfonikus zenekar műhelymunkájába és közben olyan fogalmakkal ismerkedhetnek meg, amelyek kulcsot adnak a zene megértéséhez, megszereléséhez. Az Országos Filharmónia nagy anyagi áldozattal megrendezett ifjúsági koncertjei a zenei, esztétikai nevelés nagyszerű lehetőségeit kínálják. Kultúrházák- ba, tornatermekbe varázsolják a koncerttermek légkörét, örömmel regisztráljuk, hogy a megyében 12 középiskola nagy látókörű vezetője él is e nagyszerű lehetőséggel és beépíti intézete pedagógiai munkájába. Így jut Mozart életközelségbe nemcsak Szekszárd és Dombóvár, de Bonyhád, Tamási, Gyönk, Tolna, Paks és Dunaföldvár tanulóifjúságához. Húr I . «!* Mi lesz tovább? A tartalék transzformátorok rendszeres üzemeltetése nçm jelent veszélyt. Nemcsak azért, mert az ilyen nagy teljesítményű berendezések meghibásodásának valószínűsége igen kicsi, hanem azért is, mert ha egyiket akár üzemzavar, akár karbantartás miatt ki kell venni, más hálózatokon, távolabbi trafókörzetekből pótolhatják az energiát Valamivel nagyobb gondot okoznak a távvezetékek. Megyénkben is van nem egy olyan hálózat, amelyik az esti csúcsidőben maximális terheléssel, sőt túlterhelve üzemel. Ez pedig, nem beszélve arról, hogy akadályt gördít új fogyasztók bekapcsolása elé, Elkészült Tolna legmodernebb háza. Az új épületben 12 központi fűtéses három- szobáa lakás vau. A földszinten az OTP és a tolnai ÁFÉSZ villamossági üzlete kap helyet ■>»- ' - Gottvald Szomorú szüret Minden bizonnyal az 1972-es évet a későbbi mezőgazdasági krónikákban mostoha esztendőként emlegetik. Esett aratáskor, s most a szüreti időszak derekán ,is szakadatlanul zuhog. Pusztul, rohad a tőkéken lévő szőlő. Aki korábban, szeptember végén kádakban tudta a fehér mustot, s a vörös törkölyös mustot, nem győzi áldani a szerencséjét. Voltak, akik szeptember végi, október eleji cukorszaporító, csendes, napos heteket rendeltek, s most nyirkos, átázott kabátokban mentik, ami még menthető. Bajban vannak a nagyüzemek is, hisz a nagy segítséget jelentő diáksereg ebben a hideg időben hiányzik a szüretelők közül. A gyér nyári napsütés miatt alacsonyabb a must cukorfoka, mint más esztendőkben. Főleg a vegyes telepítésű gyenge minőségű, rossz fajtaösszetételű szőlőtáblákból kikerült must cukortartalma kevés. A magyar bortörvény a répacukorral történő utánpótlást tiltja. Persze olyan ez, mint Bogyisz. lón a paprikaőrlés. Ilyenkor „befőzési seezonban” zsákszámra fogy a kristálycukor a boltokban. Van aki az „ellenség megtévesztésére” műtrágyás zsákokban cipeli fel aí tanyájába, s a késő esti órákban, zárt ajtó és elfüggönyzött ablakok mögött keveri a törzs- oldatot, „fejeli” a mustot. A bortörvény kedvezőtlen évjáratokban a természetes cukorhiány pótlására a sűrített mustot engedélyezi úgy, hogy a bor alkoholtartalma kierjedt állapotban legfeljebb három százalékkal növekedhet, de a 12 térfogatszázalákot nem haladhatja meg. A sűrített mustot a musthoz, a törkölyös musthoz, vagy a seprőről még le nem fejtett újborhoz a szüret évének végéig lehet hozzáadni. Sűrítésnél 3—5 liter mustból egy liter sűrítmény keletkezik, s az alapmusthoz egyszerű keveréssel adagolható. A! feljavítás hatására a must, illetőleg a bor cukor-á alkohol, és szárazanyag-tartalma megnő. Borvidékünkön ä szüreti csúcsidőszak október 20-a Vendel nap környéke. Ekkorra lesz a borszőlőkben a cukortartalom 16—22 százalék, amihez az érési időszak kezdetétől 40—50 nap szükséges. A 40—50 nap alatt nő a cukor- és csökken a savtartalom, és kialakulnak a jellemző ízek és zamatok. Ebben az évben az érési stádiumban kevés volt a napsütéses óra. Augusztusban például a napsütéses órák száma 180— 240 között mozgott, 80—95 órával volt kevesebb a sok évi átlagnál. Az egyéni termelőknél sok helyütt 9—12 fokos mustot szüretelnek, s az egységes telepítésű tiszta kadarka mustja is ritkán mutat 16—17 foknál többet. A szőlőből nyert must és bor minőségét a szőlő érettsége nagymértékben befolyásolja. Aki kóstolt idén szőlőt, tudja, sem ízben, sem zamatban meg sem közelíti az előző évit S ez nyilván a borokon is érezhető majd. Különösen a szőlősgazdák káromolják emiatt az eget: az egész évi fáradságos munkáért sovány a jutalom.
