Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
Pártszervezés— pártirányítás A közélet fontos tényezője Tolna megyeiek NDK-beli kitüntetése A lakosság nagy érdeklődésről és aktivitásról adott számot azokon a falugyűléseken, amelyeken fél esztendővel ezelőtt újjáválasztották a népfront helyi területeit. Ezeken a tömeggyűléseken, amelyeket a népfrontbizottságok a tanácsokkal együttműködve készítettek elő, számos hozzászólás, észrevétel és javaslat hangzott el. A szocialista építés valamennyi feladata, kérdése szóba került itt. S ez érthető is, mert a népfront olyan politikát tömörülés, mely a párt részvételével és vezetésével összekapcsolja a tömegszervezeteket, -mozgalmakat a szocializmust igénylő tömegeket. Ez a sajátos szerepe teszi lehetővé, hogy megyei, járási, városi, községi bizottságai és elnökségei rugalmasan, a mozgalmi jelleg valamennyi lehetőségét kihasználva sokoldalúan. változatos formában bontakoztassák ki, táplálják a tömegek kezdeményezéseit és segítsék azok realizálását. A reá. háruló sokrétű feladatokat a népfront csak a párt közvetlen vezetésével és valamennyi tömegszervezet együttműködésével valósíthatja meg. Jellegénél fogva ugyanakkor olyan sajátosságokkal rendelkezik a tömegekkel való közvetlen kapcsolat révén, amelyeket más szervek nem mondhatnak sajátjuknak. Ereje éppen abban van, hogy azokon a területeken és olyan rétegek között fejti ki tevékenységét, ahol nem működik más tömegszervezet, vagy a párt közvetlen befolyása sem kielégítő. FOÏ/VAMATOS TEVÉKENYSÉGET ! A népfrontbizottságok, feladatukat akkor tudjál? eredményesen betölteni, ha közvetlen és jó kapcsolatot építenek, ki a községi pártszervezetekkel, amelyeknek feladata a község egész politikai életének irányítása és koordinálása. A pártszervezetek feladata, hogy bátrabban adjanak tennivalókat a Hazafias Néofront elnökségeinek és bizottságainak a gazdaságpolitika, a községfejlesztés, a közművelődés helyi feladatainak megvalósításában. Ilyen lehet — például — az összefogás szervezése általános iskolai tantermek éoí- tésére, az, óvodák befogadóképességének . és felszereltségének növelésére. Törekedni kell tehát, hogy ,a nspfrontbizott- ságok ne csak a választások idején, hanem az azok közötti időszakban is betöltsék hivatásukat, és ne csupán mozgó- s;tó, hanem szervező és kezdeményező szerepet is kapjanak. Más szóval: állandó ás folyamatos tevékenységre adjunk lehetőséget a népfront választott vezetőinek és testületéinek a közéletben. Megkülönböztetett szerep jut a népfrontbizottságoknak a közös tanácsú községekben, ahol nagy figyelmet kell fordítani a közös és a társközségi érdekek összhangjának megteremtésére. Ezért a közös tanácsú községek egészét érintő kérdések eldöntése előtt a pártszervezetek minden esetben igényeljék à községenként működő népfrontbizottságok véleményét. Mivel a pártszervezetek felépítése nem egyezik a népfrontmozgaloméval, ezért helyenként és esetenként kell meghatározni, hogy a községi népfrontbizottságok irányítását mely pártszerv, vagy szervezet végezze. Ahol egy községről van szó, ott az célszerűbb, ha az ott működő legmagasabb pártszerv, a községi pártbizottság, vagy a csúcsve- zetőság irányítja a munkát. Amennyiben csak alapszervezet van, úgy annak a feladata a pártirányítás ellátása. A közös tanácsú községekben célszerű, ha a társközségekben működő pártalaoszervezetek irányítása alá rendelik a helyi néof ront bizottságokat. A székhelyközség legmagasabb pártszerve csak koordinációs szerepet lásson eL A KOMMUNISTÁK TEENDŐI Bevált gvakorlat, hogy a pártszervezetek pártmegbízatással irányítanak kommunistákat a népfront választott szerveibe. Ezeo keresztül érhetik el a legjobban, hogy a párt legfontosabb határozatai eljussanak a legszélesebb tömegekhez, azon rétegekhez is, amelyek más tömegszervezetekben nem, de a népfrontban aktív tevékenységet folytam ak. Esetenként tapasztalható rivalizálás a különböző társadalmi szervezetek között, hogv a jól megszervezett ünnepség, társadalmi munka végzéséért kit illet elismerés. A pártszervek megbízásából a tömegszer- yezetekben dolgozó kommunistáknak ezt ellensúlyozniuk kell. megmagyarázva, hogy ne hiúsági kérdést lássanak ebben, hanem a szocialista építés eredményességéből induljanak ki. Nem nélkülözhető a kezdeményező szerepe a Hazafias Népfrontban dolgozó kommunistáknak abban sem, hogy az üzemekben dolgozó, de falun lakó .műszaki értelmiségiek, szakmunkások részt vállaljanak lakóhelyük feilesztésének aktuális feladataiból. A kommunisták, feladata, annak ellenőrzése és segítése is, hogy a Hazafias Népfrontnak a tanácsokba ..megválasztott jelöltjei a választók bizalmából betöltsék hivatásukat. Az 1971. évi országgyűlési és tanácsválasztások során jelentős számban kerültek a községi tanácsokba olyanok, akik korábban ilyen közéleti tevékenységet nem folytattak. A népfrontbizottságok előmozdíthatják annak megértését, hogy a közéleti aktivitás, az emberek gondjaival való törődés, a testületi üléseken tanúsított aktivitás nem egyszerűen egyéni, hanem népképviseleti feladat. A választott tanácstagok rendszeres összehívása, a köz- ségpolitika legfontosabb kérdéseinek megvitatása, a helyi és megyei, illetve népgazdasági érdekek összehangolása nem utolsó sorban a népfront fórumainak feladata. Ennek rendszerességét és tartalmát biztosíthatják a jól működő községi pártszervezetek. A MUNKA ÖSSZEHANGOLÁSA Mindezek a törekvések csak akkor válnak valóra, ha a párt- szervei? és szervezetek megfelelő figyelmet fordítanak a különböző társadalmi szervezetek munkájának összehangolására. Ezért célszerű, ha a pártbizottságok, illetve párt- vezetőségek rendszeresen ösz- szehívják a községekben működő tömegszervezetek vezetőinek koordinációs értekezletét, amelyen beszámoltatnak egy-egy vezetőt á végzett munkáról, és megbeszélik valamennyi tömegszervezet közös aktuális tennivalóit Jó, ha kü- lön-külön is összehívják a tömegszervezetek és mozgalmak területén dolgozó kommunistákat, tájékoztatják őkét a 'e?- fontosabb politikai, társadalmi, tömegnevelési és mozgósítási feladatokról, és értékelik munkájukat. Olyan átfogó, az egész társadalom érdekében hozott határozatok. mint például az ifjúságról és a nőkről, vagy az állami oktatás fejlesztéséről szóló központi bizottsági állásfoglalás, vagy az egészségügyi törvény, csak abban az esetben valósulhatnak meg, ha a pártszervezetek koordinálják a népfront és a többi társadalmi szervezet munkáját és együttműködését. Az együttes munka tovább növelheti a falu lakosságának aktivitását, és előmozdíthatja, hogy a népfront fórumai még inkább a közéleti tevékenység kibontakoztatásának színterévé váljanak. Arató András Az NDK Népek Barátsága Ligájának -Elnöksége a magyar—NDK-kapcsolatok ápolása terén elért kimagasló érdemük elismeréséül Csajbók Kálmánnak, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága titkárának aranyjelvényt, Czank József MOKÉP-igazgatónak, a megyei szolidaritási bizottság titkárának és dr. Vadas Ferencnek, a Babits Mihály megyei művelődési központ igazgatójának ezüstjelvényt adományozott. A liga kitüntetéseit az NDK budapesti kulturális és tájékoztatási központjában, a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 23. évfordulója alkalmából csütörtök este tartott ünnepségen adták át a Tolna megyeieknek. A vb tárgyalta A szekszárdi lakáshelyzet Legutóbbi — szerdai — ülésén a szekszárdi vb több más, közérdekű napirendi pont mellett, a következő tanácsülés előkészítésének jegyében meghallgatta a társadalmi bizottság tájékoztatóját a szekszárdi lakáselosztás A gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat kötelezte a vállalatok és a szövetkezetek felügyeleti szerveinek vezetőit, hogy az üzemi patronálá&i mozgalom útján, valamint ifjúmunkásotthonok és a túlkoros állami gondozott gyermekek szakmai képzéséhez szükséges műhelyek szervezésével is segítsék a gyermek, és ifjúságvédelmet. Az ilyen jellegű vállalati és a szövetkezeti munka irányításának és szervezésének megkönnyítésére az Országos Gyermekvédelmi Munkabizottság ajánlást készített, amelyben megjelöli a patronálás célját és feladatait. Az ajánlás egyebek között rámutat: a vállalati és a szövetkezeti patronálás megvalósítható oly módon, hogy vállalják az állami gondozott gyerekek egy vagy több nevelőotthonának általános patro- nálását. A gazdasági egységek szocialista brigádjai a kiválasztott nevelőotthon valamely gyermekcsoportjának adnak a nevelőotthon céljaival és törekvéseivel összehangolt támogatást az életre való felkészítéshez. Az Országos Gyermekvédelmi Munkabizottság javasolja, hogy a patronáló adjon lehetőséget a nevelőotthonok számára sokoldalú kölcsönös társadalmi kapcsolat létesítéséhez, az állami gondozott gyerekek életre való felkészítése érdekében. A szükséges esetekben — a nevelőotthon irányításával — a patronáló üzem akkor is kísérje figyelemmel az egyes gyerekek életútját, ha már megszűnt állami gondozása és termelő- munkába állt. A társadalmi és vállalati érdek találkozik, ha a túlkorosok otthonaiban a vállalatok, a szövetkezetek valamely szakma elsajátítására alkalmas műhelyeket létesítenek, illetőleg szerelnek fel, cs folyamatosan gonioskod ' k ezek fejlesztéséről. Az így 1 tesített műhelyek, foglalkoztatók azért is hasznosak, mert — a társadalmi cél megvalósítása mellett — közvetlenül is segítik az üzemek munkaerőgondjainak megoldását. helyzetéről. A lakásügyi bizottságot a vb 58/1971 számú határozata hozta létre és annak tizenhat tagja van. A bizottság feldolgozta a megújított és az új lakásigényeket. Tavaly április 30-án a megújítás határidejének leSzerepel az ajánlások között az is: a patronáló munka keretében tegyék lehetővé az üzemek, hogy a nevelőotthoni műhelyekben, foglalkoztatókban és szakkörökben nagy számban oktassanak olyan üzemi dolgozók, akik alkalmasak a gyerekek nevelésére is, és képesek felkelteni érdeklődésüket valamely szakma, vagy hasznos foglalkozás iránt. Az Egészségügyi Minisztérium felhívással fordult az egészségügyi szervek, intézmények, intézetek és vállalatok vezetőihez, hogy támogassák a maguk területén a patronálási mozgalmat. Egyidejűleg felkérte a vezetőket, hogy az ajánlást ismertessék a dolgozókkal, és nyújtsanak segitséget ilyen irányú kezdeményezéseik kibontakozásához. (MTI) Mintegy 60—65 millió dollár, illetve 65—70 millió rubel értékű importgépet szerzünk be 1975-ig a textilipari rekonstrukcióhoz. amelynek fő módszere: az elavult gépek kicserélése korszerű berendezésekkel. A magyar textilipar számára nélkülözhetetlen gépel? különösen a szövőgépek beszerzésénél fontos, piacunk a Szovjetunió. A magyar és szovjet szakemberek kölcsönösen keresték a módját annak, hogyan lehet kialakítani az együttműködést a gépgyártóiparnak ebben az ágában is. Végül megállapodtak, hogy a magyar gyapjúiparban már kipróbált és jól bevált SZTB szövőgépek bizonyos részegységeit Magyarország szállítja, más egységek Bulgáriában, Csehszlovákiában és Lengyelországban készülnek, s az alkatrészek ellenében komplett szövőgépeket kap a magyar textilipar. E megállapodás módszereiben jártakor nyilvántartásban volt 981 igénylő. Közülük fizikai dolgozó 394, szellemi 87, egyéb alkalmazott 439 és nyugdíjas 61. Komfortos vagy összkomfortos lakást 798-an, komfort nélkülit 183-an óhajtottak. Kérelmük benyújtásakor 329-en családtagként laktak, 330-an főbérlől?cnt, 322- en pedig albérlőként. Fiatal házas volt közöttük 211. Az igénylők száma az elmúlt év végére felszaporodott 1236-ra. Közülük 596-an állami bérlakást, 399-en , tanácsi értékesítésű lakást óhajtottak, OTP-társaslakásra számított 179 igénylő, zömmel minőségi cserére 62. A vb elkészítette és a tanácsülés jóváhagyta az 1971- 73 évi lakáselosztási tervet. Ennek alapján a lakáskiutalási névjegyzéken szereplők igényeinek kielégítésére 118 állámi bérlakás, 112 tanácsi értékesítésű lakás és 10-10 minőségi cserére szánt lakás fordítható. Ezek ismeretében és ezek betartásával a mai ■napig kiutalásra került 19 állami bérlakás és vevőkijelölés történt 67 tanácsi ér- tékesítésűnél. 48 OTP-lakás- sal együtt 1972-ben idáig 134 igénylő jutott lakáshoz. A lakások 46-47 százalékát fiatalok kapták. A Wosinsky lakótelepen az idén átadandó lakásokkal együtt a névjegyzéken szereplők felének lakásproblémája .megoldódik, míg r többiek ilyen gondja 19/8 első felében. hasonlatos a V.siguli-programhoz. illetve a gépkocsialkatrész-gyártás szakosításához. Bár a textiliparnak ez irányú programja jóval kisebb arányú a Zsiguli-kooperációnál, számunkra mégis nagy jelentőségű. Az ötéves tervidőszak alatt kicserélik a gyapjúipar szövőgépeinek csaknem egy- harmád részét, többségében olyan szovjet gépekkel, amelyeket alkatrészek ellenében kapunk. A megállapodás 1972 első felére 170 komplett alkatrészegység szállítását írja elő, s külkereskedelmünk eddig már 187-et adott át. A következő négy év alatt összesen 6815 szövőgéphez használnak fel majd a Szovjetunióban magyar részegységeket. Ezek ellenében 1975 végéig 615 szövőgép érkezik a Szovjetunióból Magyarországra, s így az alkatrészek értéke teljesen kiegyenlíti a gépek árát. (MTI) Az Országos Gyermekvédelmi Munkabizottság ajánlása a vállalati és szövetkezeti patronálási mozgalom továbbfejlesztésére Az Egészségügyi Minisztérium felhívása Hasonlóan a Zsiguli-programhoz Szövőgépek a magyar-szovjet együttműködés keretében