Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

Pártszervezés— pártirányítás A közélet fontos tényezője Tolna megyeiek NDK-beli kitüntetése A lakosság nagy érdeklődés­ről és aktivitásról adott szá­mot azokon a falugyűléseken, amelyeken fél esztendővel ez­előtt újjáválasztották a nép­front helyi területeit. Ezeken a tömeggyűléseken, amelyeket a népfrontbizottságok a ta­nácsokkal együttműködve ké­szítettek elő, számos hozzászó­lás, észrevétel és javaslat hangzott el. A szocialista épí­tés valamennyi feladata, kér­dése szóba került itt. S ez ért­hető is, mert a népfront olyan politikát tömörülés, mely a párt részvételével és vezetésé­vel összekapcsolja a tömeg­szervezeteket, -mozgalmakat a szocializmust igénylő tömege­ket. Ez a sajátos szerepe teszi lehetővé, hogy megyei, járási, városi, községi bizottságai és elnökségei rugalmasan, a moz­galmi jelleg valamennyi lehe­tőségét kihasználva sokolda­lúan. változatos formában bon­takoztassák ki, táplálják a tö­megek kezdeményezéseit és segítsék azok realizálását. A reá. háruló sokrétű fel­adatokat a népfront csak a párt közvetlen vezetésével és valamennyi tömegszervezet együttműködésével valósíthat­ja meg. Jellegénél fogva ugyanakkor olyan sajátossá­gokkal rendelkezik a tömegek­kel való közvetlen kapcsolat révén, amelyeket más szervek nem mondhatnak sajátjuknak. Ereje éppen abban van, hogy azokon a területeken és olyan rétegek között fejti ki tevé­kenységét, ahol nem működik más tömegszervezet, vagy a párt közvetlen befolyása sem kielégítő. FOÏ/VAMATOS TEVÉKENYSÉGET ! A népfrontbizottságok, fel­adatukat akkor tudjál? ered­ményesen betölteni, ha közvet­len és jó kapcsolatot építenek, ki a községi pártszervezetek­kel, amelyeknek feladata a község egész politikai életének irányítása és koordinálása. A pártszervezetek feladata, hogy bátrabban adjanak tennivaló­kat a Hazafias Néofront el­nökségeinek és bizottságainak a gazdaságpolitika, a község­fejlesztés, a közművelődés he­lyi feladatainak megvalósítá­sában. Ilyen lehet — például — az összefogás szervezése ál­talános iskolai tantermek éoí- tésére, az, óvodák befogadóké­pességének . és felszereltségé­nek növelésére. Törekedni kell tehát, hogy ,a nspfrontbizott- ságok ne csak a választások idején, hanem az azok közötti időszakban is betöltsék hiva­tásukat, és ne csupán mozgó- s;tó, hanem szervező és kez­deményező szerepet is kapja­nak. Más szóval: állandó ás folyamatos tevékenységre ad­junk lehetőséget a népfront választott vezetőinek és testü­letéinek a közéletben. Megkülönböztetett szerep jut a népfrontbizottságoknak a közös tanácsú községekben, ahol nagy figyelmet kell for­dítani a közös és a társköz­ségi érdekek összhangjának megteremtésére. Ezért a közös tanácsú községek egészét érin­tő kérdések eldöntése előtt a pártszervezetek minden eset­ben igényeljék à községenként működő népfrontbizottságok véleményét. Mivel a pártszervezetek fel­építése nem egyezik a nép­frontmozgaloméval, ezért he­lyenként és esetenként kell meghatározni, hogy a községi népfrontbizottságok irányítá­sát mely pártszerv, vagy szer­vezet végezze. Ahol egy köz­ségről van szó, ott az célsze­rűbb, ha az ott működő leg­magasabb pártszerv, a községi pártbizottság, vagy a csúcsve- zetőság irányítja a munkát. Amennyiben csak alapszerve­zet van, úgy annak a feladata a pártirányítás ellátása. A kö­zös tanácsú községekben cél­szerű, ha a társközségekben működő pártalaoszervezetek irányítása alá rendelik a helyi néof ront bizottságokat. A szék­helyközség legmagasabb párt­szerve csak koordinációs sze­repet lásson eL A KOMMUNISTÁK TEENDŐI Bevált gvakorlat, hogy a pártszervezetek pártmegbíza­tással irányítanak kommunis­tákat a népfront választott szerveibe. Ezeo keresztül ér­hetik el a legjobban, hogy a párt legfontosabb határozatai eljussanak a legszélesebb tö­megekhez, azon rétegekhez is, amelyek más tömegszerveze­tekben nem, de a népfront­ban aktív tevékenységet foly­tam ak. Esetenként tapasztalható ri­valizálás a különböző társadal­mi szervezetek között, hogv a jól megszervezett ünnepség, társadalmi munka végzéséért kit illet elismerés. A pártszer­vek megbízásából a tömegszer- yezetekben dolgozó kommu­nistáknak ezt ellensúlyozniuk kell. megmagyarázva, hogy ne hiúsági kérdést lássanak eb­ben, hanem a szocialista épí­tés eredményességéből indul­janak ki. Nem nélkülözhető a kezde­ményező szerepe a Hazafias Népfrontban dolgozó kommu­nistáknak abban sem, hogy az üzemekben dolgozó, de falun lakó .műszaki értelmiségiek, szakmunkások részt vállalja­nak lakóhelyük feilesztésének aktuális feladataiból. A kommunisták, feladata, annak ellenőrzése és segítése is, hogy a Hazafias Népfront­nak a tanácsokba ..megválasz­tott jelöltjei a választók bizal­mából betöltsék hivatásukat. Az 1971. évi országgyűlési és tanácsválasztások során jelen­tős számban kerültek a köz­ségi tanácsokba olyanok, akik korábban ilyen közéleti tevé­kenységet nem folytattak. A népfrontbizottságok előmozdít­hatják annak megértését, hogy a közéleti aktivitás, az embe­rek gondjaival való törődés, a testületi üléseken tanúsított aktivitás nem egyszerűen egyé­ni, hanem népképviseleti fel­adat. A választott tanácstagok rendszeres összehívása, a köz- ségpolitika legfontosabb kér­déseinek megvitatása, a helyi és megyei, illetve népgazdasá­gi érdekek összehangolása nem utolsó sorban a népfront fóru­mainak feladata. Ennek rend­szerességét és tartalmát bizto­síthatják a jól működő közsé­gi pártszervezetek. A MUNKA ÖSSZEHANGOLÁSA Mindezek a törekvések csak akkor válnak valóra, ha a párt- szervei? és szervezetek meg­felelő figyelmet fordítanak a különböző társadalmi szerve­zetek munkájának összehan­golására. Ezért célszerű, ha a pártbizottságok, illetve párt- vezetőségek rendszeresen ösz- szehívják a községekben mű­ködő tömegszervezetek veze­tőinek koordinációs értekezle­tét, amelyen beszámoltatnak egy-egy vezetőt á végzett mun­káról, és megbeszélik vala­mennyi tömegszervezet közös aktuális tennivalóit Jó, ha kü- lön-külön is összehívják a tö­megszervezetek és mozgalmak területén dolgozó kommunis­tákat, tájékoztatják őkét a 'e?- fontosabb politikai, társadalmi, tömegnevelési és mozgósítási feladatokról, és értékelik mun­kájukat. Olyan átfogó, az egész tár­sadalom érdekében hozott ha­tározatok. mint például az if­júságról és a nőkről, vagy az állami oktatás fejlesztéséről szóló központi bizottsági állás­foglalás, vagy az egészségügyi törvény, csak abban az eset­ben valósulhatnak meg, ha a pártszervezetek koordinálják a népfront és a többi társa­dalmi szervezet munkáját és együttműködését. Az együttes munka tovább növelheti a fa­lu lakosságának aktivitását, és előmozdíthatja, hogy a nép­front fórumai még inkább a közéleti tevékenység kibonta­koztatásának színterévé válja­nak. Arató András Az NDK Népek Barátsága Ligájának -Elnöksége a ma­gyar—NDK-kapcsolatok ápolása terén elért kimagasló érde­mük elismeréséül Csajbók Kálmánnak, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága titkárának aranyjelvényt, Czank József MOKÉP-igazgatónak, a megyei szolidaritási bizottság titkárának és dr. Vadas Ferencnek, a Babits Mihály megyei művelődési központ igazgatójának ezüstjelvényt adományo­zott. A liga kitüntetéseit az NDK budapesti kulturális és tá­jékoztatási központjában, a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 23. évfordulója alkalmából csütörtök este tartott ünnepségen adták át a Tolna megyeieknek. A vb tárgyalta A szekszárdi lakáshelyzet Legutóbbi — szerdai — ülésén a szekszárdi vb több más, közérdekű napirendi pont mellett, a következő ta­nácsülés előkészítésének je­gyében meghallgatta a társa­dalmi bizottság tájékoztatóját a szekszárdi lakáselosztás A gyermek- és ifjúságvéde­lem továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat kötelezte a vállalatok és a szövetkezetek felügyeleti szerveinek vezetőit, hogy az üzemi patronálá&i mozgalom útján, valamint if­júmunkásotthonok és a túlko­ros állami gondozott gyerme­kek szakmai képzéséhez szük­séges műhelyek szervezésével is segítsék a gyermek, és if­júságvédelmet. Az ilyen jellegű vállalati és a szövetkezeti munka irányítá­sának és szervezésének meg­könnyítésére az Országos Gyermekvédelmi Munkabizott­ság ajánlást készített, amely­ben megjelöli a patronálás célját és feladatait. Az ajánlás egyebek között rámutat: a vállalati és a szö­vetkezeti patronálás megvaló­sítható oly módon, hogy vál­lalják az állami gondozott gyerekek egy vagy több neve­lőotthonának általános patro- nálását. A gazdasági egységek szocialista brigádjai a kivá­lasztott nevelőotthon valamely gyermekcsoportjának adnak a nevelőotthon céljaival és tö­rekvéseivel összehangolt támo­gatást az életre való felkészí­téshez. Az Országos Gyermekvédel­mi Munkabizottság javasolja, hogy a patronáló adjon lehe­tőséget a nevelőotthonok szá­mára sokoldalú kölcsönös tár­sadalmi kapcsolat létesítésé­hez, az állami gondozott gye­rekek életre való felkészítése érdekében. A szükséges ese­tekben — a nevelőotthon irá­nyításával — a patronáló üzem akkor is kísérje figye­lemmel az egyes gyerekek életútját, ha már megszűnt ál­lami gondozása és termelő- munkába állt. A társadalmi és vállalati érdek találkozik, ha a túlkorosok otthonaiban a vál­lalatok, a szövetkezetek vala­mely szakma elsajátítására alkalmas műhelyeket létesíte­nek, illetőleg szerelnek fel, cs folyamatosan gonioskod ' k ezek fejlesztéséről. Az így 1 tesített műhelyek, foglalkozta­tók azért is hasznosak, mert — a társadalmi cél megvalósítása mellett — közvetlenül is segí­tik az üzemek munkaerőgond­jainak megoldását. helyzetéről. A lakásügyi bi­zottságot a vb 58/1971 számú határozata hozta létre és an­nak tizenhat tagja van. A bizottság feldolgozta a meg­újított és az új lakásigénye­ket. Tavaly április 30-án a megújítás határidejének le­Szerepel az ajánlások kö­zött az is: a patronáló munka keretében tegyék lehetővé az üzemek, hogy a nevelőotthoni műhelyekben, foglalkoztatók­ban és szakkörökben nagy számban oktassanak olyan üze­mi dolgozók, akik alkalmasak a gyerekek nevelésére is, és képesek felkelteni érdeklődé­süket valamely szakma, vagy hasznos foglalkozás iránt. Az Egészségügyi Miniszté­rium felhívással fordult az egészségügyi szervek, intézmé­nyek, intézetek és vállalatok vezetőihez, hogy támogassák a maguk területén a patronálási mozgalmat. Egyidejűleg felkér­te a vezetőket, hogy az aján­lást ismertessék a dolgozók­kal, és nyújtsanak segitséget ilyen irányú kezdeményezéseik kibontakozásához. (MTI) Mintegy 60—65 millió dollár, illetve 65—70 millió rubel ér­tékű importgépet szerzünk be 1975-ig a textilipari rekonst­rukcióhoz. amelynek fő mód­szere: az elavult gépek kicse­rélése korszerű berendezések­kel. A magyar textilipar szá­mára nélkülözhetetlen gépel? különösen a szövőgépek be­szerzésénél fontos, piacunk a Szovjetunió. A magyar és szovjet szak­emberek kölcsönösen keresték a módját annak, hogyan le­het kialakítani az együttmű­ködést a gépgyártóiparnak eb­ben az ágában is. Végül meg­állapodtak, hogy a magyar gyapjúiparban már kipróbált és jól bevált SZTB szövőgépek bizonyos részegységeit Ma­gyarország szállítja, más egy­ségek Bulgáriában, Csehszlová­kiában és Lengyelországban készülnek, s az alkatrészek ellenében komplett szövőgépe­ket kap a magyar textilipar. E megállapodás módszereiben jártakor nyilvántartásban volt 981 igénylő. Közülük fizikai dolgozó 394, szellemi 87, egyéb alkalmazott 439 és nyug­díjas 61. Komfortos vagy összkomfortos lakást 798-an, komfort nélkülit 183-an óhaj­tottak. Kérelmük benyújtása­kor 329-en családtagként lak­tak, 330-an főbérlől?cnt, 322- en pedig albérlőként. Fiatal házas volt közöttük 211. Az igénylők száma az el­múlt év végére felszaporodott 1236-ra. Közülük 596-an ál­lami bérlakást, 399-en , ta­nácsi értékesítésű lakást óhajtottak, OTP-társaslakásra számított 179 igénylő, zöm­mel minőségi cserére 62. A vb elkészítette és a ta­nácsülés jóváhagyta az 1971- 73 évi lakáselosztási tervet. Ennek alapján a lakáskiuta­lási névjegyzéken szereplők igényeinek kielégítésére 118 állámi bérlakás, 112 tanácsi értékesítésű lakás és 10-10 mi­nőségi cserére szánt lakás fordítható. Ezek ismeretében és ezek betartásával a mai ■napig kiutalásra került 19 állami bérlakás és vevőki­jelölés történt 67 tanácsi ér- tékesítésűnél. 48 OTP-lakás- sal együtt 1972-ben idáig 134 igénylő jutott lakáshoz. A lakások 46-47 százalékát fiatalok kapták. A Wosinsky lakótelepen az idén átadandó lakásokkal együtt a névjegyzéken sze­replők felének lakásproblé­mája .megoldódik, míg r töb­biek ilyen gondja 19/8 első felében. hasonlatos a V.siguli-program­hoz. illetve a gépkocsialkat­rész-gyártás szakosításához. Bár a textiliparnak ez irányú programja jóval kisebb ará­nyú a Zsiguli-kooperációnál, számunkra mégis nagy jelen­tőségű. Az ötéves tervidőszak alatt kicserélik a gyapjúipar szövőgépeinek csaknem egy- harmád részét, többségében olyan szovjet gépekkel, ame­lyeket alkatrészek ellenében kapunk. A megállapodás 1972 első fe­lére 170 komplett alkatrész­egység szállítását írja elő, s külkereskedelmünk eddig már 187-et adott át. A következő négy év alatt összesen 6815 szövőgéphez használnak fel majd a Szovjetunióban ma­gyar részegységeket. Ezek el­lenében 1975 végéig 615 szövő­gép érkezik a Szovjetunióból Magyarországra, s így az al­katrészek értéke teljesen ki­egyenlíti a gépek árát. (MTI) Az Országos Gyermekvédelmi Munkabizottság ajánlása a vállalati és szövetkezeti patronálási mozgalom továbbfejlesztésére Az Egészségügyi Minisztérium felhívása Hasonlóan a Zsiguli-programhoz Szövőgépek a magyar-szovjet együttműködés keretében

Next

/
Thumbnails
Contents