Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

I Az eszközellátottság és a hatékonyság helyzete a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben A mezőgazdasági termelés további növelésének útja egy­részt a belterjesítés fokozása, másrészt a nagyüzemek — döntően a termelőszövetkezetek — gazdálkodásának fejleszté­se. A tsz-ek termelési színvo­nala azonban jelentősen külön­bözik, s ezért fejlődésük is meglehetősen differenciált. A jó adottságú üzemek az elmúlt években is magas színvonalon gazdálkodtak, jelentősen nö­velték eszközállományukat. A tsz-ek nagy hányada azonban a termelés fokozásához kevés eszközzel rendelkezik, fejlesz­tési lehetősége szűk. A fejlesztésre fordított anya­gi eszközök hatékonyságában a mezőgazdasági üzemek ha­sonlóan különböznek, mint a termelés színvonalát tekintve. A jó gazdaságokban a befek­tetések általában nagyobb eredményt hoznak, gyorsab­ban megtérülnek, mint a gyen­gébbekben. A gyorsabb üte­mű előrehaladás szükségessé teszi annak folyamatos vizs­gálatát, hogy a szűkös mér­tékben rendelkezésre álló anyagi eszközök milyen haté­konysággal kerülnek felhasz­nálásra. y A mezőgazdaság a népgazda­ság egyik legeszközigényesebb .ága, s a termelési színvonal emelkedésével fokozottan mind eszközigényesebbé válik. A megyében működő állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek állóeszközeinek bruttó ér­téke 1971. év végén 4,7 mil­liárd forint volt. (1 kh ter­mőterületre 18,8 ezer forint eszközérték jutott.) Az állami gazdaságok eszközellátottsága jobb, mint a termelőszövetke­zeteké. Különösen alacsony az eszközellátottság a kedvezőtlen domborzati viszonyok között gazdálkodó, szövetkezetek egy részénél. 1971-ben 1 hektár termőterületre az állami gaz­daságokban 53 ezer forint le­kötött eszközérték jutott, két és félszer annyi, mint a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekben. A lekötött eszközökön felül az állóeszközök aránya a gazdaságokban megközelíti a 70 százalékot. Az állóeszközök­nek több mint felét épületek és építmények adják a gépek, berendezések, járművek értéke 25—30 százalék. A tsz-ek épü­let- és gépellátottsága az ál­lami gazdaságokénak csak 43, illetve 45 százaléka, a jármű­vekkel való ellátottság már jóval kedvezőbb. Az állami gazdaságban a szarvasmarha- és sertéstenyésztés épületei bruttó értékének 60 százalékát L szakosított telepek adják, tsz- ekben ez az arány 25 százalék. Az utóbbi években a beru­házások összetételében válto­zás történt. 1968—1970. évek között a beruházások 61 száza­léka építési, 28 százaléka gépi volt, ez az arány 1971-ben már 50, illetve 42 százalékra alakult. A megye mezőgazdasági üzemeiben a lekötött eszkö­zökön belül a forgóeszközök aránya alacsony (31—32 szá­zalék). Az utóbbi három év alatt a forgóeszközök értéke v az állami gazdaságokban csak 19, a termelőszövetkezetekben mindössze 3 százalékkal növe­kedett. Ez mérsékli az új be­ruházások hatékonyságát, be­folyásolja a megtérülés idejét. Az álló- és forgóeszközök alakulása szoros korrelációban van a gazdaságok nagyságával és a kialakult szerkezettel. A kisméretű gazdaságok nem ké­pesek az eszközellátottságukat ütemesen és megfelelő színvo­nalon biztosítani. A mezőgazdasági termelő­üzemek területén az eszközha­tékonyság alakulását — az ál­talános közgazdasági kategó­riák és törvényszerűségek mellett — több tényező befo­lyásolja, (földminőség, üzem­nagyság, szakosodás, koncent­rálás, eszközök belső megosz­lása, eszközkoncentráció.) A kedvezőtlen adottságú te­rületen gazdálkodó üzemek túl­nyomó többségében az egy hektár termőterületre jutó ösz- szes eszközérték alacsonyabb a kedvezőbb körülmények kö­zött működő üzemek eszköz­értékénél. Ugyanakkor az ilyen területeken az egységnyi termék előállítása lényegesen nagyobb eszközfelhasználással jár együtt. Az eszközhatékonyság eme­lésének egyik fontos feltétele a termelés szakosodása, kon­centrálása. A szakosított és koncentrált üzemekben első­sorban az állattenyésztés ered­ményének lehetőségei bonta­koznak ki, de a tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az üzemek többségében jelen­leg az eszközhatékonyság nem áll arányban a befektetések mértékével. Ennek oka az ál­latállomány minőségében, a ta­karmányozási rendszer nem kellő megalapozottságában, a technológiai fegyelem be nem tartásában, a vezetés hiányos­ságában stb. keresendő. A befektetések vizsgálata azt mutatja, hogy azok leg­jobban hasznosulnak, leghaté­konyabbak a szántóföldi nö­vénytermesztésben, legkevésbé mutatkozik a hatékonyság a szőlő- és növénytermesztésben, szarvasmarhatartásban. A megyében a 100 forint le­kötött eszközre jutó halmozott termelési érték az állami gaz­daságokban 29 százalékkal alacsonyabb, mint a termelő- szövetkezetekben. Az árbevé­tel 25 százalékkal magasabb a tsz-ekben, mint az állami gaz­daságokban. (1971. évben.) Az egy hektár termőterületre jutó halmozott termelési érték vi­szont az állami gazdaságok­ban magasabb, mint a terme­lőszövetkezetekben. (A. G. 24 ezer, tsz 16 ezer forint.) Ilyen az arány a nettó árbevétel esetében is. Az eszközhaté­konyság tekintetében tehát a termelőszövetkezetek összessé­gében megelőzik az állami gaz­daságokat. Ennek ellenére a termelés biztonsága és az esz­közök felhasználásával elérhető eredmény az állami gazdasá­gokban magasabb szintű. (Pél­da erre az 1970—1972. évi ga-’ bonabetakarítás stb.) Termé­szetesen az eszközellátottság és hatékony kihasználás vonat­kozásában nagy szóródás ta­pasztalható az egyes gazdasá­gok és termelőszövetkezetek között. Az eszközkihasználás haté­konysága lemérhető a növény- termesztés és állattenyésztés eredményein keresztül is. Az eszközökkel jobban ellátott gazdaságokban a termelés ma­gasabb színvonalú, s az esz­közkoncentráció pozitív hatást gyakorol a termelési eredmé­nyekre. Megállapítható, hogy a me­zőgazdasági termelésben a be­fektetések hatékonysága álta­lánosságban vizsgálva csökke­nést mutat, mert a tőkebefek­tetés üteme gyorsult, s ez az előrehaladás megelőzte a ter­melés növekedését. Vezetési és munkaszervezési hibák mel­lett előidézte ezt az is, hogy a megvalósított létesítmények technológiai szempontból még nem teljesek, s így a terme­lésben való részvételük nincs arányban a létrehozásukhoz szükséges egyre növekvő be­kerülési költségekkel. A mezőgazdasági nagyüze­mek eszközállományának to­vábbi növelése és azok haté­kony kihasználása a további előrehaladás lényeges feltéte­le. A megyei párt-vb. 1972 szeptemberében tárgyalta ezt a témát. Megállapította, hogy az eszközellátottság tekintetében jelentős fejlődés tapasztalható, de a kihasználás hatékonysá­ga terén lassú az előrelépés. Az elkövetkezendő időszak feladataira vonatkozóan né­hány lényeges kérdésre felhív­ta a figyelmet, javaslatokat, ajánlásokat tett. Többek kö­zött: A mezőgazdasági üzemek vezetői keressék az eszközök növelésének és hatékonyabb kihasználásának legmegfele­lőbb útjait, módozatait. Első­sorban a hatékonyságot növelő beruházásokat célszerű előtér­be helyezni és szorgalmazni. A KB 1971. december 1-i határozatának végrehajtása a vállalati üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítése, állandó javítása szoros összefüggésben van az eszközök kihasználásá­nak hatékonyságával, jelentős hatással van az üzemi ered­mények alakulására. A vb. er­re nyomatékosan felhívja a gazdasági vezetők, pártszervek és az alapszervezetek figyel­mét. Követelményként állíthatjuk minden gazdasági vezetővel szemben, hogy a jövőben a hi­telek felvételének módozatait, az állami támogatások kereteit, a saját erőforrásaikat úgy ve­gyék figyelembe, hogy a meg­valósítandó eszközfejlesztés el­határozását gondos számítások előzzék meg. A jövedelem el­osztásánál figyelembe kell ven­ni a pártkongresszus határo­zatait, szem előtt kell tartani A borforgalmi vállalatok, pincészetek szakemberei szin­te naponta tájékozódnak a szü­reti kilátásokról ; egyre-másra készítik pótfelméréseiket, hogy minél pontosabban lássák, mekkora must- és borátvétel­re számíthatnak. Az elmúlt na­pokban kedvezett az időjárás, csak néhol esett csapadék, és A MTESZ és a Marketexpo reklámklubjának rendezésé­ben a szakemberek a reklám- szakmával kapcsolatos néhány kifejezésre kerestek magyar szavakat. A kereskedelmi élet­ben elterjedt idegen kifejezé­sek dzsungeljében egyre nehe­zebb eligazodni — ezért vált szükségessé hogy minél több külföldi szó magyar megfelő- jét megalkossák, s hogy ezek a gyakorlatban elterjedjenek. A vitán a public relations ki­fejezésre több magyar fordí­a megfelelő arányokat. A reá­lis jövedelememelkedéssel pár­huzamosan a fejlesztési alapok növelésére az eddigieknél még nagyobb gondot kell fordítani, különösen a magas jövedelem­szintet elért üzemeknél. A termelési eredmények to­vábbi javítása érdekében a mezőgazdasági üzemek vezetői fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokhoz kapcsolódó forgóeszközigényre, szorgal­mazzák az egyes termelési fo­lyamatok komplex eszközbiz­tosítását, mert ezzel az eszköz­kihasználás hatékonysága is jelentősen növelhető. A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó, anyagilag gyenge, területileg kisméretű üzemek fejlesztési lehetőségeik korlátozottsága miatt az esz­közállományukat saját erőfor­rásból megfelelő szinten nem tudják biztosítani. Az ilyen területeken célszerű szorgal­mazni és előtérbe helyezni az olyan megoldásokat, mint — a társulások, (tsz-ek egy­más között, tsz-ek—állami gazdaságok stb.) — a beruházási erőforrások koncentrálása, — a termelőszövetkezetek egyesülése. A társdlások, kooperációk eddig kialakult és alkalmazott formái mellett célszerű to­vább szélesíteni a különböző együttműködéseket. (Termelé­si, növénytermesztés, zöldség- termesztés, állattenyésztés — feldolgozási, szárítási, tárolási, építési és egyéb társulások, kooperációk jelentős mérték­ben segítik a gyorsabb előre­haladást. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol a feltételek — politikai, gazdasági, személyi stb. — megvannak, a helyi pártalapszervezetek foglalkoz­zanak az egyesülés kérdéseivel, elsősorban a kis területen működő szövetkezetekben. Az anyagi-műszaki erők és a be­ruházási eszközök koncentrá­lása ilyen formában lehetőséget biztosít a külön-külön kis vo­lumenű fejlesztési alapok cél­szerű felhasználására, a gyor­sabb ütemű előrehaladásra. Az eszközállomány növelése, hatékony kihasználása megkö­veteli, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy gondot fordítsa­nak a jövőben is a vezetők és a dolgozók folyamatos képzé­sére, továbbképzésére. Perei Dániel MB gazd.-pol. osztályvezető-helyettes így a korábbi termésbecslések „tartják magukat”. A legújabb összesítés szerint 7 956 000 má­zsa szőlőre számítanak, tehát csak valamivel kevesebbre, mint a szeptember végi ter­mésbecslésnél. A szüreti kilá­tások kisebb mértékben azért csökkentek, mert a cukorfok növelése érdekében a terme­tást is javasoltak, így a kap­csolatépítést, a bizalomkel­tést, vagy a tájékoztató szol­gálatot. A media szó helyett a reklámeszköz kifejezést vá­lasztották ki a szakemberek — köztük dr. Grétsy László, a Nyelvtudományi Intézet mun­katársa. Az image magyar megfelelője a vállalati össze- kép lett. Más szavak magyar megfelelőjét még keresik, köz­tük a marketing szóét is. (MOU Kétszer ad, aki gyorsan ad A Nők Lapja legutóbbi számában jelent meg egy olvasó levele. Ebben Sass Oszkárné azt írja, hogy a Paradicsom-pusztai nevelőintézetben — ahol csökkent munkaképességű gyerekeket foglalkoztatnak — van egy kisfiú, akit beteg édesanyja nem tud ellátni ru­hával. Olvasták a levele a szekszárdi 134-es számú Nyomtatványbolt hattagú Gutenberg-brigádjának tagjai is, — a brigád egyébként többször nyerte el a szocialista címet — és 2000 forint értékű ruhaneműt, cipőt vásároltak a Paradicsom-pusztai kisfiúnak. Az ajándékot tegnap adták át, és vállalták ft további patronálást is. Nyolcmillió mázsa szőlőre számítanak: Public relations helyett kapcsolatépítés Új magyar kifejezések a kereskedelemben Az őszi betakarítási mun­kákból derekasan kiveszik ré­szüket a diákok. Amilyen nagy segítséget jelent a mezőgaz­dasági üzemeknek a lelkes fiatalok munkája, olyan nagy felelősséget is. Nemcsak ab­ban, hogy jó, vagy rossz munkaszervezéssel megszeret-' tetik vagy' megutóltatják a mezőgazdasági munkát, — bár a felelősségnek ez a ré­sze sem elhanyagolható — hanem a tanulók testi épsé­gének biztosításában. A reggeli és délutáni órák­ban gyakran találkozunk a köz- és dűlőutakon vidám kedvű, nótázó fiatalokat szál­lító teherautókkal, vontatók­kal. Ez így jó! De kevésbé akkor, ha a kísérő pedagó­gus, vagy a gazdaság mun­kavezetője nem a gyerekek közt, hanem a vezetőfülké­ben tartózkodik. Hiába a rögzített ülés, ha a gyerek állva vezényli a nótát, vagy kihajolva integet az ismerő­söknek. Elég egy hirtelen döccenő, fékezés és... Láttam szüretelni induló, szedőkéseikkel lovagi tornát vívó diákokat. A hideg fut- kározott a hátamon. A fiatalokat érdeklik a gé­pek. A betakarításnál a mun­kák zömét gépek végzik. Ér­dekes, modern gépek. Ezek­kel a gépekkel ott dolgoznak a segítő diákok közt, vagy a közelükben. Mindig akad, aki közelebbről is meg szeretne ismerkedni a géppel. He­lyes, ha erre módot is adnak a gazdaság vezetői. De ne üzemelés közben! üzemelő gép közelébe ne engedjük a diákokat! A felügyeletükkel megbízottak erre vigyázzanak a legjobban. A baj könnyen megtörténik. A nyár végén a dombóvári járás egyik terme­lőszövetkezetében a kombáj- nos Vili. osztályos fia segített édesapjának a gépen. A kel­lő elővigyázatosság elmulasz­tása a fiú egyik lábába ke­rült. Még nagyobb a veszély a csoportos munkánál. Hívjuk fel a munkába induló tanulók figyelmét a veszélyforrásokra és a felügyelők figyelme egy pillanatra ne lankadjon. A jól szervezett, biztonságos szüret, kukoricatörés, répa- és napraforgószedés így a hasz­nos munkavégzés örömével, kellemes emlékekkel gazda­gítja a szorgalmas ifjúságot. Balogh András lók minél tovább igyekeznek a tőkén hagyni a szőlőfürtö­ket, s ez már nem „használ” a szőlőtermés mennyiségének, ellenben javítja a minőséget. A szőlőszüret egvharmadá- val készültek el eddig a gaz­daságok. A pincészetek szep­tember utolsó napjáig 336 ezer hektó mustot, és bort vettek át, 35 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. Különösen az alföldi és az egri borvidéken tartanak előbbre a szürettel, itt ugyanis gyorsabb az érés. Nem így van Badacsonyban, ahol a gazdasá­gok szakemberei a cukorfok gyarapodására várnak, s csak ezután látnak munkához a szüretelő brigádok. Egyes vidékeken gondot okoz a szőlő rothadása. A legújabb jelentések szerint azonban or­szágosan a szőlőrothadás nem jelentős. Ha viszont október első felében újabb esők érkez­nek, gyors szüretelésre lesz szükség. A pincészetekben egyelőre naponta 30—35 ezer hektó mustot vesznek át, de felkészültek arra, hogy a szü­ret csúcsidejében 60 ezer hektót fogadhassanak. (MTI) Több felelősséggel !

Next

/
Thumbnails
Contents