Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-05 / 235. szám
KORUNK A terménytárolás gondjai Több célú rakodógép Betakarítás, szüret után a terményekből negyed kilogrammonként naponta több száz kiló is kárba veszhet. A veszteség leghatásosabban azzal csökkenthető, ha mielőbb gondoskodunk a termények megfelelő , tárolásáról. A legegyszerűbb, akár szükségtárolókban is rendszerint sokkal kevesebb veszteség éri a terményeket, mint tárolatlan állapotban. Tárolásukkal tehát még akkor sem célszerű várni, ha rövidebb, vagy hosszabb idő után várhatóan jobb tároló- hely lesz számukra, mint amilyen a betakarításuk időszakába;? rendelkezésre áll. Ezért szükséges esetben hasznosítható még az a régi egyszerű tárolási lehetőség is, hogy az ekével nyitott árokba a fejes káposzta, a kelkáposzta gyökerével felfelé, vagy ültetéssze- rűen a gyökerével lefelé, a karalábé a gyökerével lefelé elhelyezve és földdel takarva, a hideg erősödésével szalmával, majd a takaróföld vastagífásával védve, eláll télen át, amíg nem melegszik fel az idő. Az ugyancsak hagyományos prizmában és veremben való tárolás is alkalmazható. SEGÍT a MŰANYAG! A tavasszal hajtatáshoz használt műanyagfőlia-burkolatok — most a méretüknek megfelelő nagyságú prizmákba rakott termények fölé felállítva — védelmet nyújtanak a csapadék és a szél szárító hatása ellen addig, •'amíg a ; nagyobb hidegek beállta előtt ki nem kerülnek alóluk a termények védettebb tárolóba, vagy fel- használásra. A gazdasági épületek száraz, szellős padlása, pincéje is alkalmas tárolásra. A padlás elsősorban hagymafélék tárolására, de káposzta- félék is eltarthatok benne, a pincében pedig burgonya és káposzta tartható, csak a fagy pl I -vn pootonVnnf rO r-'T-Pr»! r>1 ő voc. tag szalmatakarással kell védeni a berakott terményeket. Szükséges esetben az eredetileg más célra épített zárt építmények, többek között a csomagolóházak, pajták, csűrök, fedett színek is használhatók tárolóhelyként, csak esetleg némi módosítást kell végezni rajtuk. VÁRATLAN NAGY TERMÉS ESETÉN: SZÜKSÉG- MEGOLDÁS Az kétségtelen, hogy legkevesebb veszteség azoknál a terményeknél várható, amelyek betakarítás után korszerű tárolóépületbe kerülnek. Azonban, még a nagy befogadóképességű tárolóhálózat kiépítésével sem oldható meg a váratlan terméstöbbletek, szállításra, feldolgozásra váró termények időben való tárolása. Ezért kutatnak olyan tárolási megoldások után, amelyek a legrövidebb idő alatt lehetővé teszik a szükséges helyen a termények minél kevesebb veszteséggel való tárolását, akár rövid, akár hosszabb időszakon át is. Ez az eddigi eredmények alapján várhatóan a műanyagból készített tárolókkal oldható majd meg. A gabonafélék, kukorica tárolásához már több országban használnak rendszerint butilfóliá- ból készült kettős falú, felfújható műanyag burkolatokat, vagy hatalmas henger alakú műanyag zsákokat, amelyeket először levegővel felfújnak, majd az egyetlen nyílásrészükön át szállítószalagon, vagy pneomatikus terménybefúvóval továbbítva feltöltik a tárolásra váró terménnyel, és feltöltés után a felesleges levegő kiszívatásával érik el a légmentes szervezetek képtelenek megélni, tehát nemcsak az időjárás viszontagságaitól védett bennük a termény, hanem a kártékony szervezetektől is. SZÁRÍTÁSHOZ MESTERSÉGES KLÍMA A légmentesen zárható légterű tárolókban lehetséges a megfelelő szárítási lehetőség hiánya, vagy az időjárás miatt, esetleg egyéb okból a kívánatosnál magasabb nedvességtartalmú gabona és az olajos magvak tárolása is, mert ha a légtérbe megfelelő arányban nitrogént, széndioxidot adagolnak, ez meggátolja a magvak romlását. Takarmányozáshoz a legfeljebb 22 százalékos nedvességtartalmú szemestermények úgy is tárolhatók szárítás nélkül, hogy 10 Celsius- fok alatti hőmérsékleten tartják a tárolótér hőmérsékletét, ami a kísérletek szerint tízhúsz naponként néhány órán át végzett hideglevegő-befú- vással elérhető, és ez sokkal olcsóbb, mint a szárítás. Hazai kutatások és tapasztalatok szerint a nagy nedvességtartalmú kukorica, szarvasmarhák takarmányozásához úgy is tárolható szárítás nélkül, hogy a csőtörőgépekről lekerült csöveket megdarálják, és az így kapott szemcsutkazúzalékot fóliába zárják a felhasználásig. Mivel a kettős fal között hőszigetelő anyaggal bélelt műanyag sátrak és a nagyméretű műanyag burkolatok megfelelő levegőbefúvással szinte bárhol rövid idő alatt felállíthatok, és a vizsgálatok szerint állandó, egyenletes alacsony hőmérsékletet lehet alattuk tartani, légkondicionáló berendezés segítségével, várhatóan ezek fognak elterjedni a köny- nyűszerkezetes beton- és az előregyártott elemekből ugyancsak gyorsan összeszerelhető fémburkolatú tárolók mellett. Hiánycikk lett a kaviár, ugyanis sokkal kevesebb tok és viza él ma a vizekben, mint régen. Szovjet tudósok most behatóan tanulmányozzák ezeknek a halaknak életmódját, életkörülményeit, „szokásaikat”, hogy ezen megfigyelések alapján szaporítani tudják őket. Megállapították például, hogy legveszélyesebb számukra az az időszak, amikor az apró halacskák felélték az anyától magukkal hozott szikzacskóban lévő tápanyagot, vagyis amikor már maguknak kell táplálékról gondoskodniuk. Ebben a kezdeti korszakban a halak gyakran tömegesen pusztulnak el éhen, vagy más halak megeszik őket. Ezért most az ilyen halakat kutatóhajókkal „kiszűrik” s a folyók torkolataiban biztonságos „óvodát” létesítenek számukra. A Tengerbiológiai Intézet tudósai megállapították továbbá, hogy -a tok — a kaviár fő szállítója — nem egyforma: vércsoportjuk és a pete fehérjeAz izomerővel végzett fizikai munka gépesítéssel való felváltása bonyolultabb feladat, mintsem gondolnánk. Rendszerint többféle gép beszerzését teszi szükségessé és a gépesítési munka jó megszervezését. A gépek üzemének gazdaságossága ugyanis nagymértékben függ a kihasznált- sági fokuktól. Az egyik legnehezebb fizikai munka a rakodás, amely világszerte tele van ellentmondásokkal: nem egy kikötőben a vállukon súlyos terheket cipelő rakodómunkások mellett a legkorszerűbb gépek is megtalálhatók. De nem kell olyan messzire mennünk, az építkezéseken nálunk sem ritAz Atlanti-óceán trópusi vizein hajózó halászhajók személyzete gyakran értetlenül szemléli, hogy a szovjet Koze- rog hajó legénységének hálójába csak válogatott hal kerül. A halat az óceánban „elektromos osztályozók" válogatják. Amint a műszerek felfedezik a halrajt, a hálót a vízbe eresztik, amelynek a kapujában elhelyezett elektródákra impulzusokat bocsátanak. A különböző fajtájú és méretű halak különféleképpen reagálnak az impulzusokra. Ez összetétele szerint legalább három csoportra oszthatók. Mivel a halászok főleg a korán vonuló csoportot fogták, amely különbözik a másik két vonulat halaitól, e kettő közötti beltenyészet csökkentette a szaporaságot. Most igyekeznek egyforma mennyiségben halászni mindhárom vonulatból, hogy a természetes egyensúly helyreálljon. A földközi-tengeri gyümölcs- légy narancs- és őszibarackszállítmányokkal jutott el Ausztriába és hamarosan megjelent a gyümölcstermelő vidékeken. Elsősorban a kajszi- és őszibarackot, valamint a körtefákat, ritkábban az almát támadja. Az eddigi tapasztalatok szerint a kémiai és a mechanikai védekezés nem hozott eredményt. Sikeresebbnek látszik a genetikai védekezés, mégpedig kaság a kézi erővel téglákat rakodó munkások látványa a hatalmas toronydaruk árnyékában. A többféle gép beszerzésének elkerülésére újabban többcélú gépeket szerkesztenek a konstruktőrök. Egy ilyen látható a képen, a Lvovban készült önjáró rakodógép. Az 5 tonna teherbírású gépnek kiváló manőverező- és terepjáróképessége van, és cserélhető munkaeszközök segítségével bármilyen áru — pl. homok, oszlopok, hordók — rakodására alkalmas. Szükség esetén villás emelőtargoncaként is használható, vagy emelőkarral felszerelve daruként is dolgozhat 4,5 méter emelési magasságig. a titka a szerencsés fogásoknak. A szovjet, bolgár, lengyel és NDK-beli tudósok által közösen kidolgozott halászati eljárás gyakorlati alkalmazása teljes sikerrel végződött. Üj fü — több takarmány Angliában, a walesi egyetem botanikai kutatólaboratóriumában keresztezéssel- sikerült egy rendkívül nagy hozamú fűfélét kitermelni. A keresztezéssel eddig létrehozott növények nem voltak szaporíthatok, a legújabb kromoszóma-ismeretek alapján kitenyésztett fű azonban termést hoz és szaporítható. Anglia legelőin például ez az új fű — ha csupán 5 százalékkal növeli is a hozamot — évi 40 ezer tonnát jelent. A nagy legelőkkel rendelkező, állattenyésztő országokban egy ilyen nagy hozamú fűféle az állatállományban és a tej- vagy gyapjúhozamban komoly fellendülést hozhat. gammasugarakkal kezelt nagyszámú bábnak a kihelyezése tenyészidőben. A védekezés során a sterilizált hímek kiszorítják a nem sterilizált hímeket. Osztrák szakemberek a módszer alkalmazása előtt őszibarackban 50—70 százalékos fertőzést tapasztaltak. Az utóbbi időben 10—15 százalékkal csökkent a fertőzöttség f védekezés hatására. zárást. A légmentesen zárt térhon n tomn«nvt károsító élőElcmekből gyorsan összeállítható, tárolásra, de egyéb célra i§ jól használható műanyag héjszerkezet. Komiszár Lajos Programozott kaviár Halosztályozás az óceánban F oldközi-tengeri gyümölcslégy Ausztriában
