Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
i f I FEKETE ALAPON A 7 a ír vil» ipari szövetkezet AZ egyiK sofőrjét( mintán gépkocsiját le kellett adni, kinevezték tűzrendészeti előadónak. Nyomban felküldték a Volán rent-a car szolgálatához, hozzon egy XX-es Zsigulit. Így is történt. A tűzrendészeti ed fed ó most bérelt gépkocsin ugyanazt a munkát végzj, mint eddig: ahova szükséges elviszi az elnököt, az osztály- vezetőket. A vállalati gépkocsik számának csökkentését á rendelet értelmében több mint egy hópapia be kellett fejezni. Még áll néhány gépkocsi a garázsban, udvarban arra várva, hátha az illetékes tárcák keletébe m“tr belefér a leállított BMV, Opel • vagy Polski Fiat. Az utóbbi éveik legnépszerűbb rendel,eée, a 14/1972. (IV. 22.) számú rendelet a közúti géoiárművek számának csökkentését írja elő, s ennpk végrehajtását a Lakosság nasv- nagv figyelemmel kísérte. Ma a figyelem a fekete gjgnon közlekedő iárművekre terelődik. A rendelet megvalósításinak látható jelei a febfe rendszámos járművek számának csökkenés“, illetve a fok “te alánon fehér számmal köz-, lek ed őkA szaporodása. Gvorj szaporodása, tegyük azonnal hozzá. Tulaidonkéonen érthető, hisz a rendelet lehetővé teszi, hogy a vállalatok bizonyos számú járp- "ivet szolsáltatási célra tartsanak. A szolgáltató kocsik rendeltetését feltűnően, az első aitón meg kell ielölni legalább hét centiméter m^gas be^űkkiefl. mindkét oldalon. Ez meg is történik. Szabályos tanulmányt lehet psszeáljítáhi; a szolgáltatás mily sok. létezik, melyeik egy részéről eddig n“m sqkat. vrpv semmit tudtunk. A iárművek megielö’ését a KPM rendeleté szabályozza. Tehát csak azt lehet felírni, o, úgy, ahn«v a rendelet előírja. A legalább hét centiméter naTvsggú betű sok esetben a hárqrn-TVfev centit sem éri el. más esetben meg a húsz centit is mesha- ladia. és micsoda szöveggel, rövidítésekkel ! Amennyiben kedő jármű okmánya, jeíö- ' lése a rendo1 etpk értelmében megtörtént, részt vphet 3 közúti forgalomban. Tehát szállíts hgtia a sze”?lőt, mezőgazda- sági gépet. vízvezetéket, rádiói stb. javítani. Viheti a tanácsadót mezőgazdasági üzembe, kármegállaoításra, eü. szolgálatra, mg. szolgálatra gib. A fekete alapú járművek sokasodása láttán első nillapat- ban az jutott eszembe, hogy lám-lám a kormánynak a lakosisági szolgáltatás növelésére tett intézkedésiéi mily gyorsan megvalósulniuk: az tudniillik, hogy szerelők, hibaelhárítók járják a falvakat, városokat, lakótelepeket. Mert miért is közlekedne egy szolgáltató jármű? Amikor a szolgáltató járművekkel kapcsolatban mélyebben vizsgálódtam, újfent öröm ért, mert: lám-lápn, mily sok fiatal, csinos lány választotta a lakosság szolgálatát — különféle szakmákban —. Tehát az idős, bajuszos bácsikák eltűntek, s fiatalságunk, annak is nőnemű képviselői védnökséget vállaltak a lakossági szolgáltatás színvonalának emelésén. Hiedelmeimben csalódnom kellett. Mert a valóság egészen mást mutat. Mert, például, egy vállal"' elküldheti a „szóig." megjelölésű Volgáját a fővárosba értekezletre is, csak a benne ülők legyenek a vállalat dolgozói. Egy intézmény „szóig.” vagy hibaelhárítás" jelölésű kocsijával vitetheti az igazgató titkárnőjét is, az igazgatóval, mert a titkárnő is a vállalat alkalmazottja, úgyszintén az igazgató is. A járműellenőrző KPM Autófajügyeiletre nem tartozik, hogy az Utas mijyen ügyet intéz. Elegendő az igazolás. hogy, ahhoz a vállalathoz tartozzék, mint az autó. •, Persze van ellenőrzés is. A rádió egyjíc adásában boldogan számolt be a riporter róla. hogy eavjk vidéki egé«z- eá?ögyi intézmény két ápolónőjét Vittek a fővárosba, akik az egészségügyi intézmény dolgozói, tehát á jármű szabá'- 1 y osap közlekedett. Persze, hogy szabályosan. Minden nagykapu mellett yan kiskapu, Á 14/1972-es kormányrendeleten úgy tűnik, igen sok kiskaput találtak. Mert a fekete '«• lehet küldeni az elnök feleségét a niacra, elmegy az ilyen autó gázolajért is, propán-bután gázt is lehet véle szállítani- mart a kocsiban van tűzoltó felszerelés. Alkalmas a jármű arra is. hogy szüret alkalmából igénybe vegyék mert ilyen feliratot is qlvas- tem, uevanis néhánv koesin: ..munkásszállítás". Igaz. ebből a kocsiból nem munkálok, hanem ... Szóval... Tudják, milyen dolgozók. A munkásokat bódés, vagy ponyvás tehergépkocsin szállítják most & Van a rendeletnek egy olyan pontja is, amely kimondja hogy vállalatok caaflt a' szocialista országban gyártott járműveket használhatják. Ami kocsi még a „régi, békebeli időkből” megmaradt, azt inkább két Volga árán felújíttatják — új motort vásárolnak, teljes kárpitozást cserélnek stb —, mert a nyugati kocsi a divat. Tudok olyan BMW-ről például, amelyet a vállalat akkor vásárolt, amikor a csődtől állami pénzen éppen, hogy megmentették. Van olyan termelőszövetkezet, amelyik 1900-as Rekorddal ^yitgti az elnököt, elpôjçnét... De körben a falu felé halad egy fekete alapú autó, tele revizorokkal. Egyik ktsz Chevroletté* használ, s ezzel utaztat adócsökkentési kérvénnyel a helyi, a dombóvátt tanácshoz. Az egyik állami gazdaság - azon a címen vásárolt Opel kocsit, mert John Peere mezőgazdasági való". gépekhez ez Persze, az autó nem luxus! De nálunk már-már odajutottunk. Külön autója volt az igazgatónak. főkönyvelőnek, főmérnöknek és még külön autó, amelyet akkor használt valamelyik vezető, amikor akart — balatoni villája építkezésének megközelítésére például. Volt olyan közlekedési vállalat a megyében, amelynek igazgatója, három igazgatóhelyettese rendelkezett vállalati autóval. És mind a négy vezetőnek van saját autója, járművezetői vizsgája, a munkahelyre saját autóval jártak ... A vállalat hét kocsija közül négyet leadott. A többiek sorsukra várnak — hátha kapnak majd a mentesítési plusz keretből egy fekete alapú rendszámot. A rendeletek lalkozó, egyik vezető beosztású megyei tisztviselővel beszélgetve a témáról, arra figyelmeztetett: soha nem érsz a végére, erről írni nagy bátorság szükséges. PÁLKOVÁCS JENÓ Less ifjúsági hluh Bonyhádon í. Két arkándzsekis fiú copiât le a bonyhádi pince-borozóba. Tize nhá- rom-tizennégy évesek. Leülnek egy asztalhoz. Óvatosan, félszegen, a terem legközepére. Ahonnan szemmel tarthatják a bejáratot, de ahonnan a legkönnyebb észrevenni őket U. fiat tizenéves kislány már ügyesebben választ. A sarokasztalhoz bújnak. Onnan lesik az ajtót, nem téved-e arra véletlenül egy tanár. Körülöttük a borozó törzsközönsége. Sült kolbász illatában egy liter, fél liter mellett, érkezik a köz- ségszerte híres fradista, zöld-fehér művirággal a gomblyukában. Beszédül egy férfi, lehetetlen szögben a fejebúbjára csapott kalappal. A két kfsfiú nézi-nézi a felnőtteket. Aztán jön a kiszolgáló: £k rendelnek. Kétszer egy deci bort. A lányok asztala is megtelik poharakkal. Egyetlen egy nem hűtlen a Colához. A többiek mind borisszák, 2. Hogy mennyire kellene a városiasodó nagyközségben egy ifjúsági klub, azt nem kell bizonygatni. S lesz is most már végre. Még ebben az esztendőben. A helyiséget — üresen — már megkapták a fiatalok. Sőt, mintegy százezer forintot is a terem berendezésére, a klub felszereléséhez. Amit csak lehet társadalmi munkában készítenek el a leendő tagok. A falak faburkolatot kapnak, lesz televízió, magnó, lemezjátszó, újságok, folyóiratok. A KISZ-klubban mindenkit szeretettel várnak: gimnazistát, . szakmunkástanulót ifjúmunkást egyaránt. A hírnek bizonyára mindenki örül. Hisszük, hogy a borozó üzletvezetője is: aligha szorul rá az egység a fiatalok forintjaira. Annál is inkább, mert tizennyolc éven aluliaknak szeszes ital kiszolgálása ... khm ... réges-régen tilos! k— Szerencsés emberek Sárpilisen í. Mindenki szerencsés. Kizsákmányolás nincs. Ebből a szempontból mindenki. H.-né Orbó-pusztáról a biciklit nekitámasztja a falu- végi villanypóznának, s ártatlanul néz, eszébe se jut, hogy ő most legalább két hízqtt disznó előnyt adott a vevőnek, pedig kizsákmányolás nincs, s ebből a szempontból H.-né maga is szerencsés. Sáros gumicsizma, kék melegítő Vau rajig, 8 egész üzemi konyhára való kenyeret szállít haza. Heten vannak. Kizsákmányolás? Az már nincs, de valami hasonló mintha lenne. Ügy megy ez, hogy aki bírja marja, és ilyenkor ősszel a „kevesebb”, az kevesebb lesz, a „több” az több lesz, a pénzes tées.ztag a vevő, a szorult helyzetben levő téesztag az eladó. H.-né, a fekete szemű fiatalasszony pusztán a tényeket közli. — Jól felpakalt — mondom. — Viszem a zsákokat, eladtuk a háztáji kukoricát — Mind eladták? — Dehogy, ötvennyolc mázsa termett, ez a jugoszláv fajta. — Kipdk adták el, s menynyit kaptak érte? — Itteni gazdának, 130 forint mázsája. — Téesztag? — igen jr- mondja az asz- szony. A H.-család kiszolgáltatott tísalád. Öt'■’'''gyermek,- a férj egyedül dolgozik, alig várták a kukoricatörést, nagyon kell ; a pénz. Biztos lehetek benne, ha száz forint a csöves kukorica, akkor száz forintért adják el mázsáját. Jön a tél. más választás' nincs. Nem várhatnak tavaszig, hogy jobb ára legyen, annyiért adják el az eladni valót, amennyiért veszik, viszik. Amikor a kukorica háromszáz forint, akkor náluk üres a padlásA vevő jól járt. Százharminc forintos kukoricával hizlalni naná, még a beszáradás mellett is megérj. Hibáztassak őt? Nincs semmi értelme. A vevő csupán kihasznált egy lehetőséget. Neki H.-ék lehetőség ahhoz, hogy piacra hizlaljon, Szekszárdon az OTP közreműködésével házat építsen, és jövőre újból felvásárolja a következő hizlaláshoz akukoirdcát. A vevő szerencsés ember. De H.-ék? Miért nem a maguk szerencséjét kovácsolják? Miért az övét, a vevőét? Töröm a fejemEz micsoda? Ez, ez? H.-né elmept. Maga mellett tolja a biciklit, vjszi a ksnyeCSÄMPAI BORPINCE Érdi Judit rajza reket, a húsz valahány üres zsákot, s talán a tévére gondol. Férje nagyon szeretné, s részletre kapnák. Aztán házat is szeretnének, benn, Sárpilisen. Miből? Áz a/szony a gye- • -rekeket teknőbem füröszti, ilyenkor úszik a szoba. ö megy, a másik asszony. Fekete Józsefné jön. Feketéné ötvenéves, fájnák a kezei, ,.a megerőltetéstől” a téaszraktárban dolgozik, s igen beszedes, ■ eredeti asszony. Hát, majd ő megmondja.- ’ — Kire mondják Sárpilisen, hogy szerencsés ember? Mutatja a sarki házat. — A Vili bácsi unokája nemrég nősült. Százezer forintos betétkönyvet kapott Az öregtől. — így megy ez? — Ott így. Aztán sokféle a szerencse. Szomszédunk megvett egy hatalmas, négyabla- kós házot, nagy pajtával. Százezer forintért megkanta. Szerencsés ember. A fiam meg most adta el odaát, a túloldalon a kukoricát. Mázsáját kétszáz forintért. Nálunk százharminc az ára. Szerencséje volt neki. — És maguk? — Belevágtunk egv fél házvételbe. Csak sikerül jön a tervünk. Szeretnénk jól eladni a négy hízót, és a húsz süldőt. Hát, ha sikerül, akkor nekünk is sz“rencsónik lesz. — így meev ez? — így. A lányom, .a kisebbik, gimnáziumba jár, és a ő rendezi kint a pusztán a könyvtárat, fogtechnikus szeretne lenni. Ha bejutna, akkor szerencsés lenne. — És maga? — Három ilven asszonv. mint én. a Dank’óné, és m“g egv másik raktári munkás. Én voswíí a hpnms'iik. Nehtt munkát végzünk. Ettől fámák a kezeim. Én is szerencsés lennék, ha megmaradna az p-rta-îs-feem, p<iés7“n a nyugdíjevekig — mondja. Fdket“ Józsefné .<hií<--vér” vélekedése a szerencséről természetes. és nra’rt!kus. ./Le- P'vgti írT. m°r*. ha €rré'”7v?n. minden van.” Az e&észfiéf? P 1 f><Tn'0|crvobb ..a fdbbi rn.apvVdv’ Okf“itóse t!"Zita. világos, mé’ly- sé'-psen embert Némrog tol él "t 5> lottón? Eszébe se jutott. SZEKUUTY PÉTPP (Folytatjuk)
