Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

7

1

A

T

„Várhely” és pusztái

Tizenöt-tizenhat éves (torára szulomegyéje szinte minden sarkát személyesen ismeri. Gyermekfejjel otthonosan — a példakép: Petőfi! — jár-kel a szülőföld más-más tájain. Sze- kerderékban, gyalog és jégep- ropito fakorcsolyán robog, bo- yong és cikázik keresztül- kasul e vidéken. Bolyong és cikázik az itteni pasztákon át — pusztai}.

,,Szülőházam nem volt apám, tulajdona, de szülőföldben Páratlan örökséget kaptam. Egy fel vármegyét vallhatok a ?qT™én?k’’ (»pü?zták népe"

1VJ7. II. kiad. 17. o.)

S „Várhely”: a „kínost ved- lesi folyamat mezővároskája’' valamint az e járásbeli Nósz- tany- és Tüske-puszták is ,en- nek a „páratlan örökségű” és „fél vármegyééi” szülőföldnek tényszerű szerves részei. így természetes : megsemtpisíthet ellen tolnai f und ámen tumuk- kal nemcsak az Illyés-életrajz- hoz kapcsolódnak, hanem Ily- lyes Gyula élete ^lényegére2 is: művészete mondandójának forrásához és hiteléhez

— Hogyan? Milyen kövekkel es milyen mélyen?

Az említett szülőföld-telepü- lesekro! nem egy művében maga az író is sokszor és sokat vallott.

így írásunk feladata az lehet, hogy belőlük, körülöttük es felettük — mintegy törté- nelem-topográfiailag — ki- bontva és kitágítva az itteni látóhatárt sajátos „várhelyi” nosztányi és tüskei tényadatokkal hozzuk közelebb ön, ^nf?un.ktloz — olvasóihoz és földijeihez^ egyaránt — Illyés most hét évtizedes életútját.

NOSkTÁNY-pusztónak vizsgalatunk sorában vitathatat- lan elsőbbséget kell adnunk.

Az alábbiakból megértjük _

m

iért?

„Hajdan volt férfiak és nők együgyű magyar neve feszeng a latin rubrikák rácsa közt: nézem őket s lassanként mégsem állhatom meg, hogy ne képzeljem hozzájuk azokát az eleven lényeket is, akik közül, ha csak egy is kiáll a sorból a létra összedől, ég sose jutok fol e világra. Napokig e csupa rövid szótagból álló név bűvöletében éltem: Fekete

Ilona.

Fekete Ilonáról mindössze annyit tudok, hogy 1835. júmint hu' v7 éV?S kPrúbaH’ műn Illés Ferenc juhasz hitvese az Vjdombóvárhoz tartózó Nosztány-pusztán szült fjß. Jjn,os Mt, aki az 1 ok folyamán nagyatyámmá serdült. Fiat szülni 17 éves korban egy juhász-legénynek, egy nosztány-puszfai közös cselcdviskóbqn — s mindezt ertem! Hogy háláljam ezt meg? Alit adhatók ezért neked Fekete Ilona, mit teneked Kállay Dávid, Énekes Mi. báty, akiről csak azt tudom, hogy causa mortis; tarként sapas által? Tűnődésem hirtelen meghökken, szeretném elkerülni a páthoszt. Nosztány- puszta ma is áll, tele Fekete Ilonákkal, annyit tudok róluk, mint dédanyámról, tehát, épp annyit tehetnék értük ” —

Nosztány : az apai juhása- dedszülők és a juhász-nagyapa pusztája. -ez p.

— De milyen puszta is ez a Nosztány?

Herceg Esterházy 35 377 kát. holdas dombóvári uradalmára . Uj-Dombóvár „eszmei község -hez tartozó 1616 kataszteri területű és 379 pusztait tömörítő pusztája. (Az adatok a századforduló adatai.)

Egyrészt: annak a 18 Porpbóvár környéki közeli-távaji pusztákból és majorokból álló településhalmaznak egyik pusztája, amely — hivatalosan 18.-;3-ban — egységesítő közigazgatási elnevezéseként kapta meg és jelentette az „uj”

Pomhóvár nevet a maga 36 023 kát. holdat számláló mammut- tefületéveí. (Akkori járásunk egésze: 72 637 kát. hold volt!)

s ha nem is közvetlenül Npsz- tányról, de most „Uj”-Dom- bóvárról $em csak az érdekesség kedvéért jegyezzük ide: Uj-Dombóvár eszmei — a mi dokumentumainkban többször is: „eszményi” — község, e? a külterületi cseléd-metropolis 4894 fős cseléd- és mezőgazdasági munkás létszámával járásunk akk°ri összlakosságának számába 18 százalékkal, megyénk ugyanezen rétegének létszámába pedig egyedül több mint 17 százalékkal „dolgozott be”.

Másrészt: e puszta földjei kataszteri 18,19 aranykoronás átlagértékükkel a dombóvári és daímandi földekkel együtt a hercegi uradalom itteni legmagasabb aranykorona-értéket termelő, jövedelmező holdjai, Éppen ezért, ha a dombóvári uradalom a Kapós feletti Pannon-tábla humuszos szántói, a Kapos menti zsíros retek-legelők és erdőségek kiváló minőségévé), valamint rengeteg természete? és telepített vadállományával az ország legnagyobb latifundiumával rendelkező Esterházy- család föld-nagyhatalmának

egyik legszebb és leghasznosabb ékszer-darabjává vált két és fél évszázad alatt, akkor ezen ékszer sok tüzű csillogásában ugyancsak jelentős fény és ragyogás forrását adták Nosztány földjei. Er. a pusztg a századforduló táján mindenkori előkelő gazdasági értékét és tekintélyét azzal is igazolta, hogy a nosztányi „bérlemény”, valamint annak „bérlő-urasága” a legértékesebbnek és legelsőnek számított az Esterházy hitbizomány széles e vidékén kiadott bérleményei, s a rajtuk király- kodó uralgok iíözött.. .. - ....

É

S mégis — mintha az itteni földek természetes gazdagsága e puszta bérlőinek keveset juttatott volna, mert a század- forduló után Tolnában Nosztány volt — évenként felkeresetten és legnagyobb létszámmal megújítottan — szinte állandó síerződtetési helye hol a pyi.trai, hol a borsodi, ?alai, vagy vasi summások- nak. E kiváló földek természetes gazdagságát toldotta meg tehát a cselédekénél is nagyobb sumfnás-kizsákmá- nyolással a bérlő uraság móhó kapzsisága.

Különben: Nosztány Ester- házy-féle számbavétele és hasznosítása a hercegség 1729- ben kiadott „Dombóvári Uradalom Rendtartása” alapján történt. A „Rendtartás” 80 pontjából a hetedik szólt a pusztáról :

„Az urasági ménes ßz alsó és felső inámi és nosztányi határban legel.”

Vérségileg örökletesen e kétszázötven év előtti, zömében szilaj ménesekkel bánó szabad csikós nosztányiak harci akarata és szelleme tán ezért is volt és maradt kitapintha- tóap jelen szinte minden egyes, e pusztán napvilágot látott cselédember életében.

Végül: Nosztány járásunknak — alighanem: valamikori vármegyénknek is — legnyugatibb pusztai végvára. Gaz- daságföldrajzilag olyan helyen, ahol a hercegi uradalom gazdasági határa nem tisztelte még az ezerévesnek tartott közigazgatási határokat (járásit és megyeit) sem. Gazdasági mezsgyéit ugyanis áttolva Somogyba közvetlenül megnyitotta az egységes hercegi gazdasági és politikai akaratot éppúgy, mint ahogy természetszerűleg közvetíti az e környéki puszták népe — Göl. le-Szentiván, Cserepes, Inám, Szil és a két Hetény — munkaerő-vándorlásait is. Ezzel együtt a kiterjedt cseléd-rokonságok Somogyból Tolnába, Tolnából Somogyba hullárooz- tatott rajait, s e rajok termelésgazdasági és kulturális hagyományait, agrárpolitikai eszméit.

S Nosztány-puszta mostani, mi szempontunkbeli tárgyi lényege ez utóbbiban van. Ebben a nemes egyszerűséggel, s történelmi természetszerűséggel vállalt „kapu-szerep”-ben.

Nosztány: a forradalmi

lehelet kapujaként lett fényes északi csillaga járásunk pusztáinak.

A „ma is álló”, Fekete Ilonákkal „tele” Nosztány így

— 1905. február 6-án egy pusztai lagzi 50—60 cselédet összehozó melegségének szomszédságában (egyben: menekítő védelmében is!) „szocialisz- tikus népgyűlést” tart „két pécsi elvtárs” részvételével;

— 1905. június 27-én egyik első és izzó tűzfészke lesz a járásban is nagy lánggal tüzet vető arató- és cselédsztrájkoknak. S tűzfészek marad mindvégig: a 44-esek fegyveres századának egyenesen e pusztára vezényelt megtorló egységéig;

— 1912. nyarán, őszén a Szabó urasághoz „éhbérért és tetvekért” szerződtetett nyitrai summások (kb. 150 fő) permanens lázongásától terhes. Attól a lázongástól, amelytől július utolsó két hetében a puszta épületein nyolcszor csapott magasra a gyújtogatás lángja, s amelynek során a pusztán „átnyomott tót írással elszórva cédulákat találtak, amelyeken Szabó uraságot azzal fenyegették, hogy egész vagyonával fölpörkölik” ;

— 1918. tavaszán az alábbi „Feldpost-karte” megírására és hazaküldésére kényszeríti a

K. u. K. „Arbeiter Kompagnie No. 462” alakulatában szolgáló Cs. János közlegényt:

„Eddig szerencsésen átáztam, de valami nagyon húz Visszafelé. Hiába, a kedves otthont nagyon nehéz elfelejteni. Gondoltam rátok, mikór a nagy felhőket láttam felétek menni. Egész Tolna kapott esőt? — Apámnak kézcsók, Sokszor ölel, csókol mindnyájatokat: Jancsi, Miskolc, 191ÿ. ÍV. 5.”

A jogászatból ismert szó a rehabilitáció — egyre inkább polgárjogot nyer a gyógyászatban is. Az Egészség- ügyi Világszervezet a rehabilitáció fogalmát olyan gyógyászati, szociális és egyéb intézkedések összességeként határozta meg, amelyek a rendellenes működésű szervezetnek normális állapotba történő visszaállítását szolgálják. Ennek az elvnek alapján .építették ki a Szovjetunióban a rehabilitációs rendszert.

Valerij Fedotov szverdlovsz- ki jogász mindkét kezén levágta a tíz lefagyott ujjat. A rokkant embert etetni, öltöztetni kellett, segítség nélkül még olvasni sem tudott, és eredeti foglalkozását sem folytathatta.

À leningrádi traumatológiai és ortopédiai intézetben végrehajtott műtétek azonban segítettek. A sebészek a beteg bal kezén a tenyércsontokat szétválasztották. A csukló megrövidült, a tenyér eltűnt, de helyébe újabb ujjak „nőttek ki”. A jobb kézen, amelyen a gyűrűsujj kicsiny csonkja megmaradt. s így a fogást segítő hüvelykujj ..létesítésére” ym tatkozott lehetőség — már bonyolultabb munkát végeztek. Sikerült rajta új „hüvelvkuijat” ki- alak'tpni. A csukló visszakapta fő feladatát: a kéz bármely tárgyat meg tudott fogni — kanalat, sőt ceruzát és töt is.

És elérkezett a nap. amikor Fedotov maga vette fel öltönyét és maga fűrie be cinőit is. A klinikáról táyozva visz- szatért a jogászi tevékenységbe?.

A leningrádi intézet másik betegg. Szasa Jefimpv iskolás fiú kezei súlvos égést szenvedtek. TJjjainak mozgásképességét az orvosok inátültetéssel adták vissza. Anasztázia Ku- kuskina bénult lábbal, mankón lőtt ide, ma nedig úira a többiekkel együtt dolgozik a mezőn. Jurii Csehonyin mérnök súlvos csíoősériilése után úira autót vezet. Inga Cseberiák tervező nedig erősen sérült kezével úira biztosan tartia kefében a körzőt és a vonalzót.

A leningrádi traumatológus- kobektíva úttörőnek számít a plasztikai műtétek területén — nneráeióíknt-balesetben el- hunvt személvektől származó csont-, ín- és bőrrészek átültetésével hajtották végre. Az in- ^ tézetben sajátos „pótalkatrész” készletet is létesítettek, megoldva azok konzerválásának problémáját.

Az országban számos intézet folytat a leningrádihoz hasonló rehabilitációs tevékenységet. Most dolgozzák ki a rehabilitáció még hatékonyabb, egységes rendszerét.

Mint Alekszandra Drevina professzorasszony, a leningrádi rehabilitációs társaság titkára elmondta, sajnos nem minden embert lehet meggyőzni, hogy a teljes gyógyulásig kezeltesse magát. Sokaknak közülük egyszerűen nincs türelme hozzá.

Ekkor kell igénybe venni a lélektani rehabilitáció eszközeit. Meg kell győzni a. beteget, hogy érdemes alávetni magát az újabb gyógyítási ciklusnak, vagy operációnak. Az orvos- tudomány nagy léptekkel halad előre. Ma már képes a baleseti kórházakban a betegek 40, a sebészeti klinikákon 50, míg a szív- és vérrendszeri osztályokon a betegek mintegy 25 százalékának rehabilitálására.

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa egészségügyi és szociális bizottsága rendeletben szabályozta a tartós munkaképességcsökkenésben szenvedettek rehabilitációját. A gyógyítás első stádiumában a teljes gyógyászati helyreállítás a cél. Ä következő szakaszra — a foglalkozási rehabilitációra — akkor kerül sor, ha a gyógyászati eljárás nem vezetett teljes eredményre. Sok vállalatnál a fogyatékosok részére külön munkahelyet szerveznek;

Könnyített munkafeltételek, saját munkaprogram, speciális munkaidő-beosztás és munka közben torna, valamint orvosi ellenőrzés segíti a rokkantak munkáját. Leningrádban már működnek ilyen munkahelyek.

A Szovjetunió elsó j.egész- ségoalotája” — amelynek építését rövidesen megkezdik — egyesíti majd a rehabilitáció valamennyi fázisát.

A palota évszázados fákból álló árnyas parkban, a zajos főútvonalaktól távol kapott helyet. A 14 emeletes épületben munkaképesség-vizsgáló, és a rokkantak munkaszervezésével, valamint protézisek készítésével foglalkozó intézet működik majd.

(Folytatjuk)

SIMON KÁROLY

Győrött 1654-ben nyílt a Széchenyi téri gyógyszertár, amelynek berendezését később Széchenyi György püspök és Eszterházy Erzsébet adományaival gyarapították. A patika több mint 100 évig — 1773-ig működött. Győr város 700 éves jubileuma alkalmából régi formájában helyreállították. A jelenlegi patikamúzeumban állandó kiállításon mutatják be a már ritkaságoknak számító felszereléseket és irodalmi emlékeket.

(MTI foto: Hadas János felvétele — KS)

Az egészség palotája