Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

J

Hők Telne megyében

Bölcsőde, óvódé, szolgáltatás

Gondolatok a megyei pártbizottság ülése után

„Munkahelyet ma már tudunk biztosítani a nőknek. Sajnos, annak ellenére, hogy óriási erőfeszítéseket tettünk, a gyermekintézmény még mindig kevés. 152 gyermek nem mehetett az idén bölcsődébe és 800 óvodába a megyében ..(Részlet Szabópál Antal hozzászólásából.)

A megye negyedik ötéves tervében állami erőforrásból 160, üzemi, szövetkezeti erőből 70, tanácsi erőből pedig 195 óvodai férőhelyet kellett volna építeni. Ezzel szemben

1971. január 1-től, 1972. szép- ' tember 1-ig 646 új óvodai fé-' rőhelyet létesítettek a megyében. Túlnyomórészt tanácsi, ’ üzemi és szövetkezeti erőforrásból. Az óvodaépítés érdekében nagy társadalmi összefo- ■ gás volt tapasztalható. Az ipari szövetkezetek például- át- • lagosan adózott nyereségük egy százalékát adják óvodák építésére, de a bátaszéki és a dombóvári szövetkezetek még ennél is többet. A termelő- szövetkezetek 20—20 ezer forintot adtak óvodai 'építésre, a pincehelyi termelőszövetkezet pedig ötvenezer forinttal' - járult hozzá az óvodás korú gyermekek elhelyezéséhez.' '

Tények bizonyítják, hogy a megye társadalma sokat tett és tesz à gyermekek elhelye-- zéséért. Sajnos ennél a kérdésnél is meg kell állni és kimondani : nincs ánriyT bölcsődei és óvodai férőhely, amennyi kellene.’ És* több cSak’ - akkor lesz, a gyermekek, elhelyezését csak akkor tudjuk megoldani, -há az üzemek:, vád- ' lalatok, ipari és jnespgazçLasâr- gi termelőszövetkezéték -.'továbbra seVn sajnáljak',, az anyagi áldozatot^ j lia. a „jövő- „ > ben is támogatják áz óvodák : és bölcsődék építését.

Sajnos ma még előfordul olyan eset is, hogy különböző ’ gazdasági egységek megígérik, hogy támogatják ennyi, meg ennyi összeggel, társadalmimunkával, fuvarral és egyébbel az óvodák építését, de » amikor be kellene váltaniok ígéreteiket, akkor húzódoznak. Pedig ígéretből nem lehet sem bölcsődét, sem óvodát építeni. : Ehhez pénzre beváltható ígé- , retre van szükség. Ez pedig -, csak akkor lehetséges, ha a gazdasági egységek vezetői megértik: az óvodák, bölcsődék építése nekik is érdekük.

A dolgozó nő csak akkor lesz teljes értékű munkás az üze- ■ mekben, ha gyermekét biztos, jó helyen: bölcsődében, óvodában tudhatja.

A gyermekek bölcsődében, óvodában való elhelyezése .sokat könnyít a nők helyzetén. De nem old meg mindent. Ahhoz, hogy a nők valóban jobban gyakorolhassák jogaikat, jobban bekapcsolódhassanak a társadalom életébe, szakmunkásokká, vezetőkké válhassanak, sok másra is szükség van.

A nők munkakörülményeivel nem elég csak az üzemekben, kisipari és mezőgazdasági szövetkezetekben, állami gazdaságokban és hivatalokban törődni. Az otthoni, a háztar-' tási munkakörülményeket is javítani kell. A háztartási munka pedig csak annyival lesz könnyebb, amennyivel többen jutnak' jól felszerelt lakáshoz.

A határozat megjelenése után javult a megyében a szolgáltatás. A Patyolat például a határozat megjelenése óta öt új vállalóhelyet létesített és mozgójárat indításával újabb 10 község vegytisztítási igényét elégítette ki.

A fogyasztási szövetkezetek növelték a félkész és konyhakész mélyhűtött áruk választékát és forgalmát, de mi tagadás, még ma sincs ezekbő' az árukból elég, még ma is

gyakran “találkoznak a' háziasszonyok üres hűtőpultokkal. Több helyen piegszervezték az előrendelt áruk házhoz szállítását, bővítettek,’ felfrissítették a kölcsönző búitok árukészleteit és helyenként; „mini” gázolajkutat létesítettek. .

Jávult az ipari 'szövetkezetek szolgáltató tevékenysége is. 1971-ben ' 14 ‘ százalékkal volt magasabb az' ipát! szövetkezetek szolgáltató tevékenysége, mint 1970-ben.

Pártunk állásfoglalása a cselekvés középpontjába állította az édesanyák gondjaival' való foglalkozást, A helyi kezdeményezések 'egész sorával lehetett és lehet l találkozni g miegyébén.' .Sók; hely eh' hűtő- . gépek vásárlásával, háztartási gépek kölcsönzésével, az •üsíemi mosóda átengedésével, áz üzemi konyhai'* étkeztetés szélesít* téséveí, mozgőbüfék felállításával'könnyítettek a. nődolgozók helyzetén. • Vannak helyek, ahol a 'kisgyermekes anyák kurikáRezdését ""hozzáigazították à'bölcsődé, áz.dvo- da nyitva tartásáhdz. *••*'

Má már Elmondhatjuk, hpgy általánossá'1 vált áz anyák számára égy, vagy több'jnäj) pót-, . szabadság •'biztosítása, já gyermeküket egyedül " névelő' és.. nagy családos anyák anyagi támogatásai- '

Az elrrfúlt két évben'- , tett intézkedések- sokát ’„könnyítetitek, javítottak a dolgozó nők helyzetén. tett Intézkedések ellenére válfozatlafiüT ptóbíé-.. mát jelent , a szolgáltatás nem kielégítő vojjta. Különösen las-, sán"■fejlődnék a'zöR'a"'szolgáltató , ágatok, ^melyek - a jljáz*. tartgsi : jmgnkáfkönnylfertéíh,: Ezekre j az jágazajolcra, g 'jöv^-; ben;^y i^digiéknél'. lényeges^.. nagyobb , gpndot kellene. fordítani. Az üzerni étkeztetési > igényeket ' sefti tytíjuk Iteijes mértékben kielégíteni. Sok. a. probléma, á kereskedelmi ellátásban. A dolgozó nők ' számos fontos cikket csak hosz- szabb utánjárással, sok idő- veszteség árán. • tudnak beszerezni. A nők otthoni munká- •

jának könnyítésével ellentétes irányban hat az egyes kon- zervféleségek, háztartási gépek árának emelése. Nem megoldott az olyan háztartási szolgáltatás, mint a lakástakarítás... Növekszik a feszültség a családos üdülés területén. Bár az utóbbi időben jelentősen növekedett a vállalati és szövetkezeti üdülők és hétvégi házak száma, azonban ez ,a dolgozó nőknek csak ideiglenes környezetváltozást jelent, számukra nem nyújt tényleges pihenést, mert ezen üdülők többségét önellátásra rendezték be.

A megtett intézkedéseknek is köszönhető, hogy felerősödött a nők társadalmi egyenlőségének folyamata. E folyamatfelerősödés nem ment és a jövőben sem fog simán menni. "Döccenőket okozott és okoz a jövőben is az anyagi lehetőség határa, de gátolja a fejlődést a szemléletben még . mindig meglévő konzerva.tivizmus is. Mert- mi tagadás, az elért eredmények ellenére még mindig jelentős erőt képvisel az elmaradott szemlélet, Még ma is találkozni olyan nézettel, amely a gyermeknevelés gondjait nem osztja meg a társadalommal," hanem csak az anyára hárítja. De vannak mi£ olyanok is, akik a feladatoktól megijedve inkább magukénak vallják: a „nők maradjanak a főzőkanál mel ■ lett’ — elméletet, mintsem, 'vállalnák a nagyon, összetett, komoly erőfeszítést követelő,

• hosszadalmas munkát, ame-' ilyác. a Ijők szocialista 'egyan:- ’ joguSáganák megvalósításáért .-(kell folytatni.

Mint eddig is, a jövőben is ■f kettős- a- féladat. 'r-Èpïténi és rombolni kell egyszerre. Uj bölcsődéket, óvodákat, szol gált'ató házakat építeni és le rombolni mindazokat a téves nézeteket, amelyek a nők szocialista egyenjogúságának útjában állnak még.

. SZALAI JÁNOS ■Következik; Nőkkel a nőkért.

Oktatás, sport, házirend

Diákparlamentek

A megye középfokú oktatási intézményeinek többségében befejeződtek az iskolai diákparlamentek. Az egy-egy osztályt képviselő küldöttek felelősségteljesen, megalapozottan mondták el azokat a problémákat, amelyek leginkább foglalkoztatják a tanulókat, tanárokat. .»

Sok felszólalás hangzott el a házirenddel kapcsolatban. A diákok nagyobb beleszólást kérnek' — és a legtöbb iskola igazgatójának ígérete szerint kapnak is — a házirend ösz- szeállításába. A szakmunkás- képző intézetek tanulói többek között azt kifogásolták, hogy nincs szinkronban az elméleti és a gyakorlati oktatás. Jó néhány gyárban, üzemben hiányoznak a gyakorlati képzés feltételéi, elavultak a gépek, kevés a szerszám. Olyan eset is előfordult, hogy szériamunkát végeztettek a tanulókkal és így szakmunkások helyett tulajdonképpen betanított

munkásokat képeznek. Több helyen, így például a dombóvári szakmunkásképző intézetben, elemezték a KISZ-munka hatékonyságát, a tanulóknak az iskola ügyeibe történő beleszólását.- Sürgették a munka- körülmények megjavítását.

Szóltak az ' iskolai sport fejlesztésének kérdéséről, a tor- ■ nateremhiányból adódó gondokról is.

A felszólalások tanúsítják, hogy a középiskolások nemcsak beszélnek a problémákról, hanem legtöbb esetben

megoldási lehetőséget is javasolnak. Az iskolai vezetés számára Is hasznosak voltak a diákparlamentek, mivel. szá- - mos, eddig kevésbé ismert problémáról szereztek tudomást az igazgatók, tanárok.

Nyitás : márciusban

Olcsó cipők boltja

Megszületett a határozat az OFOTÉRT ideiglenes üzlethelyiségének jövőjéről. Ismeretes, OFOTËRX-üz;let„ és műhely a Mártírok terén lévő helyiség átalakítása miatt, márciusig a Garay tér 16, szám ala költözött. A- márciusban'“ megüresedő helyiséget önki- szolgáló rendszerű cipőbolttá alakítják át, mindössze 40—50 , ezer .forintért.

Az átalakításra csupán egykét hetet szánnak a Tolna megyei Népbolt • Vállalatnál. Az új bolt érdekessége, hogy kizárólag olcsó cipőket árusít majd. Kezdő árukészlet: háromnegyed millió forint lesz.

A'cípobolt nyitásával egy- időben megszűnik a 160 lakásos épülettömb , . alatti ,,olcsó áruk boltjának” cipőrészlege. Az üzletben jelenleg nagy a zsúfoltság, a cipőrészleg nem kaphat jelentőségének megfelelő nagyságú helyet. Az olcsó áruk boltját, hasonlóan a Garay téri cipőbolthoz, szintén önkiszolgálóvá alakítják a következő év nyarára.

Á Tolna "ínéigyei ifjú kom-, munistákat képvisélőküldöt-' tek 11 főá csoportja ezelőtt 15 éve érkezett haza‘Budapestről, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség , L országos értekezletérők

Az, egykori 4 küldöttek . mar régen .kiöregedtek' áz. ifjúsági mozgalomból, ’ közülük . néhányat elszólított a munka -a megyéből. S akad olyan is, akinek az. élfife későbbi alakulásáról nem sokat tudnák az akkori harcostársak. Miben hasonlítanak, egymásra ázok, akik . a tizenegy Tolna megyei küldött közül,' 'megyénkben! élnek? ’ Mindenekelőtt ' abban, hogy. : szívükben1 >fiatalok rha- radtak, és ma is eleven szálak kötik őket az ifúsági mozgalomhoz.

15 éve történt

Nem szabad elfelejteni

fôlszabadu,là,s^çiak g§. évfordulójának éyébyh' rendef.eft (peg Szekszárdiig á .Rl.SZjniegvei' és várisi bizótts'ágá... Emlékem azért 'olyan í elénk erről,,a találkozóról, "meit a deréáeüő hajú „fiúk” és „lányok” egv álló napon át nem fogytak ki abból- a lobogásbol, ami 1945 után . minden,, tettükkel : azt ígérte, hogé holnapra megfordítják az egész világot. Aki velük “volt-ezen a- napön, az újraélhette '.véh'ik a' mozgatom hőskorát,. Ili—20 évessé visszafiatalodva. ■' ' ' '

Rúzsa János, az- MSZMP Szekszárd városi. Bizottságának első titkára» is, részt vett ezen az ifi találkozón. Rs;-jóval1 lombban küldötte volt a KW I. országos értekezletének is,

mint az ifjúsági szervezet me- gyebizpttságának szervező tit- ’kárá. „

Míg erről beszélgetünk, hol az egyik,’ hol a másik telefon 1 ' csöngése szakítja meg az emlékezésünket. Pedig, mint mondja:

— Jó visszagondolni a tizenöt évvel bzelőtti időkre. Nem csak azért, mert tizenöt évvel fiatalabbak voltunk,' hanem mert harcos, mozgalmas , éve- - két élt az ifjúsági mozgalom, mely ezen az első országos értekezletén a KISZ megalakulásának és héthónapos ' tevé- vékenységébek a mérlegét készítette el.'i-Nagv élmény volt valahányunk számára, akik ott volturik, mert olyan töltést kaptunk az itt meghatározott feladatok végrehajtásához, amilyenhez hasonlót korábban alig. j, . ■

Néhány nappal ezelőtt a rádió Jő reggelt műsorában dr. kársát Elek'; emlékeztetett a KISZ-első országos értekezle- , téré, Kádár János ott elhang- , zott beszédéből idézve egy részletet, melv így szól: .. ,a párt bízik önökben;' bízik az ' ifjúsági szövetség jövőjében. És mi csak azt kérjük, hogy önök is bízzanak a jövőben.

— Rúzsa elvtárs. amikor régi ifjúsági vezetők összejönnek, va«v olyanok beszélve*- rek mai f;-.»-’-v’-.-i r’'"* kinőttek az ifjúsági m-1 igalom.

ból, sok szó esik a forradalmi romantikáról és legtöbbször úgy, hogy a mozgalom mai fiataljai hiányolják a munkának szárnyakat-kölcsönző forradalmi romantikát.

— Nekem az a véleményem,

hogy az a jövő, amiről Kádár elvtárs ezen az értekezleten beszélt, és a mi mai jelenünk, nem nélkülözi a forradalmi romantikát. Hiszen amit mi akkor kezdtünk, a szocialista munkaverseny, a közhasznú társadalmi munka, a küYm- íéle • akciók, mint a fásítás, a nyári építőtáborok — hogy csak a legfontosabbakat említsem — nem nélkülözik n romantikát. És élnek azok a mozgalmak,, amiket mi 1957 októbere után indítottunk útnak. - : - .

— Milyennek ítéli meg mai kapcsolatát az ifjúsági mozgalommal? ön köztudotton- sokat forog a fiatalok között.

— A kapcsolat intenzitására felelve, hadd valljam be, hogy aki valamikor is tevékenykedett az 'ifjúsági mozgalomban, az soha nem tudja elfelejteni azt, és mindenkor szíves-örömest megy a fiatalok közé. Érdemes is mindenkor időt szakítani arra, hogy az ifjúsági mozgalom fiataljaival aktív maradjon a kapcsolat, bárhova is kerültek az eT’kori ifik. a DÍSZ és a KI-^Z mr"’"ila->ftói. Itt Szekszárdon legalább évente egyszer megrendezzük a fiatalok fórumát. Az 1972-es fórumra — ez év tavaszán — 100 kérdés , érkezett. Száz nagyon közéleti érdeklődést tanúsító, komoly politikai érettségről tanúskodó kérdés. Szeretem a fiatalokat.

— Nem volt az elődöknek sokkal több és nehezebb a feladata?

—-, Igen is, nem is. Ma, a szocialista társadalom teljes felépítése van történelmünk napirendjén. A fiatalok osztályrésze ebben a munkában közismerten nem csekély, ném is egyszerű. A mi dolgunk más volt. Az ellenforradalmat követően nagy volt még a zavar a fejekben. Az ifjú kommunisták nyílt kiállására, bátor és következetes politikai állás- . foglalására volt akkor szük- ' ség, hogy a párt segádcsapala- ként eredményesen harcoljon a KISZ nap nap után az ellenforradalmár és revizionista nézetekkel szemben.

— Emlékezete szerint mi volt az. ami leginkább megragadta Önöket, Tolna megyei küldötteket a KISZ első országos értekezletén?

— Akkor láttuk, az ellen- forradalom leverése után először beszélni Kárdás elvtársat. Ahogy az ifjúság jövőjétől és a magyar munkásosztálynak a szocializmushoz fűződő elkötelezettségéről beszélt, máig felejthetetlen — úgy gondolom — mindamyi- unk számára.

Ismét telefon... Ha rövid időre is, jó volt visszapillantani.

— László —