Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-26 / 253. szám
t ! 4 1 A j.pán tömígspokirográifal r.inafém jelenlétét kutatják. Harc a vibráció ellen A kézi légkalapácsok működését mindenki ismeri: ezeket a szerszámokat ez ipar különböző ágazataiban, valamint az építkezéseken használják. A légkalapácsok konstrukciója egyszerű, viszonylag könnyű súlyuk ellenére is jelentős teljesítményt képesek kifejteni. Alkalmazásuk több évtizedes gyakorlata ellenére lényeges hiányossága a zaj és az erős vibráció. A hasonló típusú szerszámokkal hosszabb ideig dolgozók foglalkozásukból eredő betegségeket kaphatnak. Hogyan lehet elkerülni ezt? Bár ipari szakemberek nagy számú csoportja és tudományos kutatóintézmények is komolyan foglalkoznak a fenti probléma megoldásával, a pneumatikus szerszámok továbbra is vibrációt okoznak és kimerítik a munkásokat. A vibráció elleni küzdelem tehát egyáltalán nem bizonyult könnyűnek. Vibráció alatt az emberben rázkódás érzetét keltő mechanikus rezgéseket értünk. Úgy tartják, hogy a vibrációnak nevezhető rezgéstartomány meglehetősen széles, 12-től 8 ezer Herzig terjed. A vibráció érintés útján, vagy közbeeső közeg (víz, levegő stb.) segítségével jut az emberhez. A tudósok véleménye szerint a vibrációt valamennyi emberi szövetben, különösen pedig a bőrben nagy mennyiségben található „vibroreceptorok" érzékelik. A vibráció iránt azonban az ideg-, valamint a szív- és a véredényrendszer a legérzékenyebb. A kutatók kimutatták, hogy munka közben a szervezet nem szokja meg az erős vibrációt. Hosszadalmas hatása után csökken az ember munkaképessége, szervezete hosszabb pihenést igényel. A fáradtságérzet, a „nehéz" fej és az izomfájdalmak néha több mint egy napig megmaradnak. Éppen ezért tiltották meg például a Szovjetunióban az erős vibrációval járó munkahelyeken a 18 évnél fiatalabbak, a szív-, illetve véredényrendszeri betegségben, az aktív tuberkulózisban és a központi idegrendszeri rendellenességekben szenvedők alkalmazását De hogyan is lehet felvenni a harcot az álnok vibrációval? A kutatók szerint a legfontosabb szerepet a vibráló szerszámok — légkalapács, fúró, vagy szegecselő — fogantyúja játssza. Úgy kell a fogantyúkat kialakítani, hogy az ember — kézben tartva azokat — ne érezzen állandó ráz- kódást. Sikerült is gumifonatok felhasználásával készült _ kötések segítségével ilyen fogantyút konstruálni. Az új típusú nyél minden különösebb nehézség nélkül összekapcsolható a szerszámmal, és ami a fő: a vibrációt az egészségvédelmi norma alá szorítja. Természetesen ez az újítás még korántsem jelent teljes győzelmet a vibráció felett. A kutatók nagyobb teljesítményű, negyven kilogrammos erőhatásokra tervezett készülékek vibrációmentesítésén dolgoznak. M, L Óbudán, a Mátyáshegyen, márványtábla hirdeti Miko- viny Sámuel emlékét, aki 1700 és 1750 között élt, dolgozott, bányagépeket konstruált, s' akiben az utókor a magyar bányászati szakoktatás megteremtőjét tiszteli. Az épület az ország egyik legnagyobb ipari kutatóintézetének, a Bányászati Kutató Intézetnek ad otthont. Szellemi és gyakorlati alkotó- műhely. Munkatársai — élükön dr. Martos Ferenc igazgatóval, a műszaki tudományok doktorával —, nemcsak alap- és alkalmazott kutatásokat végeznek, hanem az egyes kutatási eredmények gyakorlati bevezetésével és kivitelezésével is foglalkoznak. Méghozzá nemcsak otthon, hanem külföldön is. Az inté-, . zet, a Várpalotai Szénbányák és az Országos Bányagéogvár- tó Vállalat által közösen konstruált VOB páncélpajzsot például a Ruhr-vidékre exportálja; Jugoszláviában lignittelep lefejtését készítették elő mérőműszereikkel és mérési módszereikkel; az NDK- ban homokelőkészítő mű kivitelezésében vettek részt saját terveik alapján; Marokkóban ezüstérc-telep feldolgozási technológiájára készítettek tanulmányt, közreműködtek szakértőként az üzem létesítésénél és berendezték, valamint beállították a vegyészeti minőségellenőrző laboratóriumokat is. Elsősorban a KGST-orszá- gok testvérintézményeivel működnek együtt — a szovjetunióbeli makajevkai kutató- intézettel közös találmányuk a fokozott biztonságú robbanó- gvutacs —, de mind szélesebbek és sokrétűbbek kapcsolataik a tőkés országok kutató- intézeteivel is. Például néhány nyugatnémet, illetve angol kutatóintézettel. Már a névből is — Bányászati Kutató Intézet — következik, hogy feladatuk a bányászat műszaki fejlesztése, de az intézetben elért ered- rp-rt.rov része alkalmas a bányászat határterületein való felhasználásra is. Ezek a határterületek igen sokfélék és a laikus számára néha egészen meglepőek. Mert az még csak hagyj án, hogy határ-, illetve felhasználási terület a metróépítés, a mélyépítés, ám az első pillanatban majdnem hihetetlennek tűnik, hogy a BKI eredményei felhasználhatók a bányászattól mindenképpen távolinak tűnő festékgyártásban, a mezőgazdaságban. Kifejlesztettek például egy eljárást ásványi nyersanyagoknak rendkívül finom — a milliméter ezredrészével mérhető — szemnagyságú őrlésére. Ez az eljárás alkalmas szennyeződés nélküli porfestékek előállítására, mezőgazdasági porzóanyagok és vegyipari porzó- és töltőanyagok előállítására. Egy másik találmány lehetővé teszi a műtárgyak gyors és biztonságos süllyesztését. A Japánból beszerzett nagy teljesítményű tömegspektrométer olyan anyagvizsgáló berendezés, mellyel színkép- elemzéssel azt is ki tudják mutatni, ha egy tonna anyagban egy milligramm — tehát egy milliárdnyi — idegen anyag van. Ez a vizsgálati módszer lehetővé teszi egy felvétellel gyakorlatilag majdnem az egész periódusos rendszer elemeinek nagy pontosságú vizsgálatát. Olyan elemeknek is, mint kadmium, iitium, gadolinium, yttrium, eurip#- •um stb., melyeket általában riikáfémekként, illetve nyomelemekként ismerünk. S mi köze ennek a mezőgazdasághoz? Annyi, hogy egyre nagyobb követelmény, hogy a növényi és állati tápszerekbe, műtrágyába, a fehérjékbe bevigyenek különböző ritkafém nyomelemeket, melyek biológiailag igen hasznosak. Manapság igen sok szó esik a környezetvédelemről. Vannak e témakörbe vágó közhasznú találmányok is. Például a borsodi víztárolónál a lázbérci víztisztító üzem az intézetben kidolgozott víztisztítási eljárást alkalmazza. Az „Potyautas” organizmusok szennyezik a tengereket A holdhomokban jobban fejlődnek a növények A houstoni holdkutató laboratóriumban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a növények jobban fejlődnek a holdhomokban, mint földünk talajában. Ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy e növények színe zöldebb a szokásosnál. Az így termesztett dohány például sokkal több — a fotoszintézishez nélkülözhetetlen — klorofillt tartalmaz és az energiaátalakításhoz szükséges karo- tinoidtartalma is magasabb. Miután a klorofill funkciója szorosan kapcsolódik a fémionok jelenlétéhez, a holdtalaj növekedésstimulációja a nyomelemek hatásának tudható be. Az utóbbi években a lézert egyre szélesebb területen használjak. Nemrégiben két ausztráliai biológus felismerte, hogy lézer- sugárzással szabályozni lehet a növények növekedését. Kísérleteik során 400 méter távolságról tudták irányítani a növények virágzását. A növények fitotrom nevű vezérlő rendszere két fotoérzéke- lővel működik. Ezek a fényérzékeny fehérjetestek a zöld, illetve Hogyan kerül az európai angolna a San Franciscói-öbölbe? Hogyan jut az amerikai kék rák egyiptomi partokra, vagy az amerikai Delaware-öbölben honos rák a Visztulába? Egy amerikai folyóirat felhívja a figyelmet a „biológiai szennyezésre”, amelyet hajók okoznak, amikor ballaszt-tartályaikban vizet visznek egyik tengerből a másikba, s ezzel együtt idea vörös fényre reagálnak. Lézer- sugárzással hasonló hatást lehet elérni. Tíz másodperc lézersugárzás a salátamag csírázását kétszeresre gyorsította. Lézerrel azonban lassítani is lehetett a növekedést. A lézeres módszerrel a tenyészidő annyira lerövidíthető, hogy egyes optimista becslések szerint a jövőben ezzel a módszerrel árpát lehetne termelni Grönland on. gen organizmusokat. Különösen sebezhető e szempontból a Fekete-tenger, amely néhány ezer évvel ezelőtt még csaknem édesvizű tó volt, s a vizében található élőlények még nem alkalmazkodtak az óceánok erősen sós vizéhez. Félő, hogy a hajókkal a Feketetengerbe hurcolt élőlények elszaporodnak, mert hiányoznak az őket szokott helyükön pusztító organizmusok, s a túlszaporodott szervezetek veszélyeztetik majd a krími, a bolgár és a török strandokat. A folyóirat egy szakírója azt javasolja, hogy a hajók ürítsék ki tartályaikat, mielőtt egyik tengerből a másikba hajóznak, különösen a Fekete- és a Földközi-tenger felé haladva. Lézer a kertészet szolgálatában A t •• JOVO repülőgépe ? ipari hulladékgázok levegőt szennyező kéndioxid tartalmának lekötésére és hasznosítására is szabadalmazott eljárást dolgoztak ki. Különleges robbanástechnológiai eljárásukat már sokfelé alkalmazzák, és nemcsak a bányászatban. Ezzel a módszerrel robbantották a Fővárosi Elektromos Művek egyik épületét, a Lágymányosi Dohánygyárat, a várban a volt Teleki palotát —, de ugyanez a módszer felhasználható a mezőgazdaságban és az erdő- gazdaságban is. Az erdőtelepítéseknél a lyukakat egyszerűen kirobbantják. Az erdőirtás is olcsóbb így, mint hagyományos eljárással. És jó szolgálatot tett a Metró-építésnél is. Annál is inkább, mert a budai sziklás talajban az alagútépítést a pesti oldalon alkalmazott fúrással már nem lehetett volna megoldani. Tegyük hozzá: a csatornákat sem kell már ásni —robbantani is lehet. Bruckner József A repülőgépgyártás többféle fejlesztési irányba halad. A légcsavaros és a sugárhajtású géptípusok közötti „küzdelem” ma már jószerével eldőlt, az utóbbiak javára. A szuperszonikus és a nagy befogadóképességű gépek körüli vita viszont még nem jutott nyugvópontra : a szakemberek egy csoportja a sok utast befogadó, de a hánghatár alatti sebességgel repülő gépek jövője mellett áll ki, mások pedig a kétszeres-háromszoros hangsebességű, bár csak 100—150 személyt befogadó repülőgépek mellett törnek lándzsát. E két utóbbi koncepciónak közös hibája van: egyre hosszabb ki- futópályájú repülőterek szükségesek a gépek indításához és fogadásához. A helyből le- és felszálló repülőgép gondolata régen dédelgetett vágyálom.A helikopterek megjelenése és bizonyos fokú elterjedése nem oldotta meg a problémákat, hiszen e gépek sebessége és befogadó- képessége erősen korlátozott. Ha még nincs is kiforrott konstrukciója a helyből felszálló repülőgépeknek, az ez ; irányú amerikai és nyugatnémet kísérletek sikert ígérnek. A kutatók a képen látható módon képzelik el a jövő helyből felszálló repülőgépét. Az első és hátsó szárnyak helyén elfordíthatóan kialakított hajtóművek a függőleges mozgást, illetve ferde állásbon a levegőben maradást biztosita-1 nák, a hátul elhelyezet négy sugárhajtómű pedig a nagy ; sebességű haladást segítené elő.' KORUNK A bányászattól a mezőgazdaságig Metróépítés Budán — Erdőtelepítés robbantással — Nyomelemek a mezőgazdaságnak
