Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

t i I Megcsomózott bőrmadzag, overall és szakall-vágy Divatügyben tizenévesekkel Visszhang Yálasz a rosszul feltett kérdésre Mostanában vonultak fel a különböző divatházak külön­féle téli kollekciói. Nem hisz- szük, hogy túlságosan jelentős lenne azoknak a nőknek a szá­ma, akiknek a káprázatos ru­hafantáziák láttán elszorul a vágytól a szíve, de hogy van egy korosztály, amely vég­képp fütyül a szalonok újdon­ságaira, az biztos, ök — a ti­zenévesekről van szó — min­den időben előállítják és „ápolják” a maguk divatját. Ha a divat helyét keresnénk életükben, alighanem a játék felváltójaként találnánk meg, de szolgáló is: a kamasz fel­tűnési és elvegyülési vágyát elégíti ki. A divatszalonok és magazi­nok szokása, hogy időről idő­re összeállítják a „módi” kró­nikáját. A teenagerek öltöz­ködési hóbortjaival — ütcán és munkahelyen — ugyanezt nem szokás megtenni. Pedig lehet, hogy tanulságos lenne! Lássuk csak! De ne men­jünk messzire, induljunk tíz évvel ezelőttről. A „twist­korszak” idején az elegáns fia­talok twist-pulóvert, -mellényt, -szoknyát hordtak: ma úgy hívjuk ezeket a holmikat, hogy ék-kivágásos pulcsi, mel­lény, hólos szoknya... Ebben az időben a lányok tupírozott léggömböt ’viseltek a fejük búbján, a magukra adó fiúk meg elkezdték simán oldalra nyalni a hajukat. Jött egy vihar: fekete haris­nyát fújt a lányok lábára, a szemű«. kcré fekete keretet il­lesztett, a hajukat meg kle- opátrásra tépte. A fiúk plexi- bigyót akasztottak a nyakuk­ba és elkezdték a gombafrizu­ra növesztését. A gombafej az­tán — apródfrizura címkével — átkerült a lányok kobakjá­ra is, és divatba jött egy nyár­ra az op-art. Az utóbbi évekre már a fia­talabb tizenévesek is vissza­emlékezhetnek: lastexnadrág, orkándzseki, térdzokni, trapéz­nadrág, mini, nadrágkosztüm, midi, maxi, harisnyacsizma, forrónadrág, blue-jeans far­mer, bársonyfarmer, bőrnad­rág... Pulóverben meg garbó, gom­bos nyakú, fűzős, madonna- kivágású. Maxi kardigán és szafari, nyakörv és szív a tri­kón: nem akad kamaszlány, aki ne tudná kiegészíteni a sort ! Uj téma, új fejezet a „mun­karuha”, az iskolai szerelés. Kezdetben vala az „éva-kö- peny” korszaka. Kötelező vise­let volt, kellemes harmonika­hatású gyűrődések keletkeztek rajta egynapi viselés után, és az az előnye is megvolt, hogy három mosás után garantál­tan felmosórongy-fakó lett. Egyéni sikkjét háromszoros tűzés adta a nyaka körül, és mivel minden középiskolás lány lázadt az uniformizálás ellen, egyénivé alakította az „évát”, legombolta a gallér­ját és „V” alakban betűrte a nyakát — egységesen ... Persze ez az idő már a múlté, hiszen manapság sok­féle és jó minőségű köpenyből lehet választani, sőt, aki nem szereti a kéket, más színűt is vásárolhat. Manapság újra forrong a köpenyügy, szó van az újra kötelezővé válásáról, hadd szóljunk még röviden róla: A köpenynek tudvalevő funkciói, hogy védje a ruhát, és hogy védje a „demokratiz­must”. Az elsőt nem kell különö­sebben magyarázgatni, min­den köpenyviselő belátja, an­nak ellenére, hogy életkori sa­játosság a „kötelező” vagy „kö­telezően ajánlott” fogalmak megvetése. Ami a köpeny má­sik funkcióját illeti: a fiatalok azok, akik kíméletlenül üldö­zik a pöffeszkedést, az igazság­talanságot, ami napjainkban gyakran nyilvánul meg az un. „státus-szimbólumokban”, ese­tenként éppen a hiper-drága és szuper-divatos holmik ké­pében. Ezt a fajta jelenséget üldözné az általános köpeny­viselés. Azok a szekszárdi középis­kolások, akikkel divatügyben beszélgettünk, egyet is értet­tek mindezzel — de a köpeny mégsem kedvelt ruhadarab körükben... Velük, negyedikesekkel ar­ról is szó esett hogy mi most a „menő cucc” teenager-kö- rökben. A bársony a legdivatosabb' Kord és tükörbársony, plüss- avagy gyűrött hatású, csak bár­sony legyen. „Fut” az overall, a csípőnadrág és a hímzett, vagy subatarisznya, kabátban a rövidke kapucnis, pulcsiban a tapadós, foltos-csíkos a me­nő — mondják a „szakértők”. Divat a színes cipőfűző,^ a bőr-szerelések, meg a bőr­madzag nyakba csomózva... (!) — És a szakáll! — jegyzi meg az egyik fiú, enyhe nosz­talgiával, mert középiskolában nem szokás hordani „ilyesmit” és mert — rosszmájú vélemé­nyem szerint — várnia kelle­ne, hogy nőjön — neki is. Divatról való csevegésünket egy játékos kérdezz-felelekkel fejezzük be A kérdés: mii ven cuccot vennél ha egyszeriben ötszáz lórin; be z jutnál? A krllektív válasz: morgás meg hogy ötszáz forinttal nem lehet ugrálni... ( ? !) Aztán mégiscsak körbe fut a szó: Esküdt Jutka: Egy vastag talpú, magas sarkú olasz csiz­mát szeretnék, de nem hiszem, hogy erre ötszáz forint elég... Tóth .Klári: Piros jersey anyagot szeretnék, amiből ove­rall! varratnék! Varsányi Dóra: Térdbe sza­bott fekete, vagy homokszínű nadrágot szeretnék, arra elég is ennyi pénz. Lencsés Márta: Én is olyan csizmát szeretnék, mint Es­küdt Jutka... Bakó Béla: Egy trampli or­rú cipőt szeretnék, meg bár­sonynadrágot! VIRÁG F. ÉVA Diákparlament Október 19-én, csütörtökön tartottuk meg iskolánkban az iskolai diákparlamentet. A gyűlésen részt vett Jávor Ist­ván, a megyei művelődési osz­tály, Herczig Gábor, a megyei KlSZ-hizottság, Kiss Éva pe­dig a járási KISZ-bizottság képviseletében. Megjelentek a bátaszéki pártszervek képvise­lői és az iskolai vezetőség is. Minden osztály 6—10 főt kül­dött a parlamentbe. Először vitaindító beszámo­lók hangzottak el, majd a hoz­zászólások. A jellegzetesen diákproblémák között szere­pelt a tanulószobai önkor­mányzat megvalósítása és to­vábbfejlesztése. Szó volt a szó­rakozni vágyó fiatalok helyi problémáiról. Ezek a témák heves vitát szültek, de termé­szetesen volt olyan téma is, amely passzivitást váltott ki: például a tanár—diák viszony kérdése, tudniillik ehhez a té­mához a diákoknak nemigen akaródzott hozzászólni... Az első napirendi pont le­zárásaként a felvetett problé­mák megoldási lehetőségeiről volt szó. A második napiren­di pont a küldöttválaisztás volt Csaknem egyhangúan megvá­lasztották a résztvevők a há­rem jelöltet: Gebring Évát, az iskolai csúcstitkárt, Till Lász­lót, Gyarmati Erzsébetet, akik a megyei diákparlamenten képviselik majd a bátaszéki gimnáziumot. A Népújság cikkírója egy korábban megjelent interjúra hivatkozva elgondolkodtatásra késztető szándékkal megjegyez­te: nem mindig helyén való az anyagi elismerést firtatni. Oly­kor nem árt megkérdezni: rá­szolgálunk-e orra, amit kapunk? Erre a megyjegyzésre küldte Bolvári iózsefné (Tolna, Beze- rédj u. 12.) az alábbi levelet. • „Tisztelt Sz. P. Rosszul fel­tett kérdésére szeretnék vála­szolni. Magam is részt veszek a továbbképzési kabinet által szervezett orosz nyelvű komp­lex képzésben. Nem vagyok sem idős, sem „sértődött” pe­dagógus. A világnézeti szilárd­ságommal sincs probléma : sza­kosítót végeztem, a tolnai pe­dagógusok alapszervezetének 7. éve vagyok a párttitkára. Azonban nagyon is sértőnek ér­zem azt a hangot, amellyel kérdését feltette. Az fáj ön­nek, hogy a nagyon is komoly, kétéves komplex képzés, a tan­folyam elvégzése anyagi elő­nyökkel járhat. (Az indulás­nál ez valóban így volt, a megvalósítása már nem eny- nyire egyértelmű.) Feltétele­zem, hogy jószándékú volt a kérdése, és a magukat tovább­képezni nem szándékozó peda­gógusokat akarta a képzés fontosságára ébreszteni. Való­ban akad még olyan pedagó­gus, aki nem érzi az önképzés vagy éppen a szervezett to­vábbképzés szükségességét. De nem minden pedagógus megy a továbbképzésre csak az anya­gi előnyért. Azt kell hinnem, hogy nem volt más témája. Miért csak a pedagógusok továbbképzését helyezi előtérbe? Mondjon olyan hivatást, vagy szakmát, Félmillió forint volt idén ősszel a tankönyvforgalom a szekszárdi Babits Mihály Könyvesboltban — tájékozta­tott bennünket Zörényi Zol­tánná boltvezető-helyettes. Saj­nos a tankönyvellátás most sem volt zavartalan: még mindig hiánycikk mintegy tíz­féle középiskolai tankönyv. A bolt készül az őszi-téli csúcs- forgalomra. December végén, vagy január elején költöznek az új üzlethelyiségbe, melyet a 160 lakásos bérház földszint­jén rendeznek be. A nagy ka­rácsonyi könyvvásár egy ré­szét már mindenképpen az új helyen szeretnék lebonyolítani A közeljövőben számos, a ta­pasztalatok szerint közérdek­lődésre számot tartó könyv jelenik meg és kerül forga­lomba. így például a Nyomo­rultak, Shakespeare összes drámái, az Ezermester ABC, a Lányok évkönyve, a Fiúk év­könyve. Bizonyára sokan örül­nek annak, hogy Szekszárd térképét — ami évek óta hiánycikk volt — hamarosan ismét megkaphatják a Babits Mihály könyvesboltban. A megyei könyvtárban is az őszi könyvíorgalom felől ér­deklődtünk. Miszlai Sarolta és Nádor Istvánná könyvtáros elmondta, hogy szeptember­ben, októberben mindig meg­nő a kölcsönzött művek szá- j ma. A középiskolások, a to­ahol ilyen időtartamú és mély­ségű „tanfolyam” nem jár anyagi előnyökkel. Keveset tudna ilyet felsorolni. És ha mindenütt úgy lenne, hogy a magukat továbbképezni nem óhajtóktól valamilyen jutta­tást megvonnának, hirtelen csökkenne nagyon sok vezető állampolgárunk fizetése. (A kisebb pozíciót betöltőknél az ambíció talán még éppen a feljebbjutás érdekében na- nagyobb.) Tudja, ez olyan, mint a fizetésemelésünk kér­dése volt. A hírverés sokkal nagyobb volt, mint amilyen maga az emelés. Ugyanakkor elsikkad mellette több más szakmában a legalább ugyan­olyan arányú fizetésemelés, csak a mienket propagálták. (Katonatisztek, egészségügyi dolgozók, közlekedés, stb.) Akkor, amikor talán éppen segíteniük kellene a tömeg­kommunikáció hatásával, leg­alább ne sértegessenek általá­nosan. Hiszen éppen most, olyan feladatok állnak előt­tünk, amit ismét csak a ma­gunk erejéből kell megolda­nunk, hiszen az erkölcsi támo­gatástól az iskoláink anyagi helyzete még nem fog meg­változni. Nem lesz több szem­léltetőeszközünk, de legalább a meglévőkkel megpróbálunk jobban bánni. Csak annyit ké­rek, ha már a továbbképző kabinet vezetője nem válaszolt meg bátrabban a kérdésre, legalább önök legyenek tárgyi- lagosabbalc azokkal a szakmá­jukat szerető pedagógusokkal szemben, akik nem csak az anyagi előnyökért és a nyári szabadságért választották hi­vatásukat és tesznek, meg min­dent önképzésük érdekében.” vábbtanuló felnőttek közül so­kan keresik a kötelező és az ajánlott olvasmányokat. Hogy a válogatást megkönnyítsék, ezeket a könyveket külön he­lyezték el a kölcsönzőterem- fcen. Könyvtárlátogatásra hív­ják a diákokat, akik osztály- főnöki, vagy magyarórán is­merkedhetnek a könyvtárral, a katalógusok használatával. Ez azért is fontos, mert a köl­csönzőben a könyvtár 90 ezer kötetéből csak mintegy 8—10 ezret tudnak elhelyezni, a többi a raktárban van, és a katalógus segítségével lehet kiválasztani. Idén is folytatja a könyvtár a tavaly már sikert aratott rendhagyó irodalomórák szer­vezését A Garay Gimnázium egyik negyedik osztályában november 21-én Czine Mihály irodalomtörténész Illyés Gyu­láról tart rendhagyó irodalom­órát. Népújság 7 Rendelet a technikusminősítésről Rendeletben szabályozták az illetékes miniszterek a technikus- minősítés rendjét. A jövőben a technikusi oklevelet minősítő­vizsga letételével lehet megszerezni. A technikusi oklevél a minő­sítés szakirányának megfelelő technikusi munkakör betöltésére képesít és a technikusi cím viselésére jogosít. Technikusminősítő vizsgát a kijelölt szakközépiskolák mellett működő „állami technikusminősítő bizottság" előtt lehet tenni. A vizsgára egyéni tanulással — önképzéssel —, időszakosan szervezett konzultációkkal, vagy tanfolyamon való részvétellel le­het felkészülni. Technikusminősítő vizsgákra azok a dolgozók je­lentkezhetnek, akik a megfelelő szakirányú szakközépiskolai érett­ségivel, illetve ezzel egyenértékűnek tekintett végzettséggel, to­vábbá a választott technikusi szak szakirányának megfelelő munkakörben eltöltött, legalább kétéves gyakorlattal és a munka­hely véleményezésével rendelkeznek. A kohó- és gépipari miniszter, a nehézipari miniszter, a könnyűipari miniszter, valamint a közlekedés- és postaügyi minisz­ter az illetékes főhatóságokkal egyetértésben külön-külön ren­deletben részletezte a saját tárcájához tartozó szakágazatokban a technikusminősítés feltételeit. Azoknak a szakoknak a jegyzékét, amelyekben a rendeletek alapján technikusi oklevelet lehet szerezni, o Művelődési Közlöny október .ló-i száma közli. Őszi forgalom a könyvesboltban és a megyei könyvtárban Rendhagyó irodalomóra — Új térkép Szekszárdról — Költözik a könyvesbolt A miniszteri rendeletek hatólyba léptek. (MTI) M. E. 1972. október 26

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents