Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-24 / 251. szám
Általános-e az általános ? í. Az első magyarázatok: Tolna megye 280 ezer lakosának 40,2 százaléka a mező- gazdaságban dolgozik. Szellemi foglalkozású: 11,5 százalék. 118 ezren nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Ez valamivel több mint 42 százalék. Rosz- szabb az. országos aránynál. Az általános iskolát félbehagyó fiatalok száma az utóbbi évtizedben lassan, de szívósan emelkedik. A szakmunkások mintegy 14 és fél ezren, érettségizettek ennél mésfél ezerrel kevesebben vannak. 5700 Tolna megyei lakosnak van diplomája, ez alig több mint két százalék. A diplomások száma négyszázzal haladja meg az analfabétákét. • Az 1971—72-es tanévben 655 felnőtt végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. Kilencven százalék 40 éven aluli volt. Hatszáznyolc- yannégyen iratkoztak be, a lemorzsolódás 13,2 — a tanulmányi átlag 2.7 százalék. Hatvannyolcán tettek különbözeti vizsgát az ötödik-hatodik osztály anyagából. A jelenlegi oktatási forma új. A neve: klub-iskola. Az óraszám egy tanévben mindössze 92. Ebből 12 óra korrepetálás. Az általános iskola heti fél nap elfoglaltságot jelent a dolgozóknak. • A felnőttoktatást a Babits művelődési központ irányítja. Sifter József felnőttoktatási előadó: — Az úgynevezett klub-is- kolai rendszer bevezetése a Népművelési Intézet módszertani és anyagi támogatásával tavaly kezdődött el a megyében. Három községben indult kísérleti csoport. Idén a klubszerű oktatás már általános. Előtérbe került a kötetlen beszélgetés. Az eredményekkel még nem vagyunk elégedettek. Gyakorlatilag a legtöbb helyen idén alkalmazzák először az új oktatási formát. — Tavaly 35 hetedikes és 28 nyolcadikos csoportunk volt. Idén 31 községből jelezték, hogy részt vesznek az oktatásban. Némelyik helységben három-négy csoport is indul. Az előadókat a megyei művelődési központ küldi, pgv csoport oktatása 5700 forintba kerül évente. • A klub-iskola csoportjai nem osztályok. Az ideális létszám: 12. De ha négyen maradnak, őket is levizsgáztatják. Legjobb eredményekkel ott dicsekedhetnek, ahol iparvállalat van. Ugyanakkor igaz az is, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói közül egyre többen jelentkeznek általános iskolába. Olyan kis településeken is kezd csoport az idén, mint Jánosmajor vagy Ador- ján-puszta. A Paksi Konzervgyár, a Bonyhádi Cipőgyár a duna- földvári kendergyár az Óra- Ékszeripari Vállalat és a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi telepe anyagilag is segíti a dolgozók oktatását. Teremmel, felszereléssel. időkedvezménynyel. Népújság 3 1972. október ZL Három helyen kísérleti csoport kezdi a jövő héten a tanulást. A kísérlet mottója: „Hogyan segíti a televízió a felnőttoktatást?” Mázán, Madocsán és a megyei művelődési központban az iskolatelevízió, valamint az ismeretterjesztő előadásoknak a segítségével dolgozzák fel a tanév anyagát • A Bonyhádi Cipőgyárban 65 negyven éven aluli dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Tavaly tizenöten végezték el a nyolcadik osztályt. Idén október 20-ig lehetett jelentkezni. A tanévnyitó november elején lesz a cipőgyár kultúrottho- nában. Ugyanúgy, mint tavaly. A nyolcadik osztály elvégzéséért nem jár külön jutalom. Alapkövetelmény. Ahhoz. hogy valaki tovább tanulhasson, jobb munkakörbe kerüljön. A tavaly nyolcadikos 15 dolgozó közül idén kilencen kezdtek szeptember 15-én azon a szakmásító tanfolyamon, mely 45 hallgatóval indult. P. J. segédmunkás az építőipari vállalatnál. Huszonkilenc éves. Iskolai végzettsége: hat általános. Naponta 40 kilométerről jáx be dolgozni. — Először is: Senkinek semmi közié ahhoz, hogy hány osztályt végeztem, aka- rak-e tovább tanulni. Ezt akár meg Is írhatják. Ha valakinek nem tetszik, átadhatom neki a helyem. És moít kérdezzen nyugodtan. — Nem zavarja, ha a társaságában olyan dolgokról beszélnek, amihez nem tud hozzászólni ? — Nem járok olyan társaságba. — Van családja? — Kettő. — Iskolások? — Egyik most megy harmadikba. a másik még kisebb. — Néhány év múlva, lehet, hogy többet fognak tudni, mint az apjuk. Nehéz lesz akkor nevelni őket. — Ne vicceljen, kérem! Újságolvasó ember vagyok. Fülekkel járok a világban. Az a gyerek tanulhat többet az iskolában — azért jár oda, — mégsem fog többet tudni az apjánál. Az én apám még a nevét is csak nagybetűvel írta le, mégsem jutott eszembe soha, hogy okosabb vagyok nála. I— Ha elvégezné az elmaradt két osztályt, szakmunkásvizsgát tehetne. Mégiscsak jobb egy kőművesnek. — Idefigyeljen! Építkezünk odahaza. Kicsi a ház, régi is. Meghagytunk egy szobát, és a hátsó fronton építünk még kettőt. Mit gondol, ki falaz, ki végzi a szakmunkákat? Már évek óta nem hívok mestert. Elég sok ház építését láttam. Ráragad az emberre ez-az vizsga nélkül is. Vagy azt hiszi, hogy az a papír, olyan mint a varázslat? Akinek nincs érzéke hozzá, mindig rossz kőműves lesz, akinek van érzéke, papír nélkül is szakember. Ez a véleményem. — Ha fizetésemelést kapna, akkor sem iratkozna be? — Ez csak olyan szóbeszéd. Megkeresem a pénzem. De hadd kérdezzek én is valamit: Mi lenne, ha mindenki csak könnyű munkát vállalna? Mi lenne, ha mindenki iskolába járna? Ki vinné akkor a maltert, ki talicskázná a betont? Hogyan épülnének fel a házak? Erre válaszoljon nekem! Gépesítés? Az NDK-ban a dolgozók 12 százaléka segédmunkás, nálunk 20. Az anyag- mozgatásnál a kézi munka aránya Csehszlovákiában 16—18 százalék, Magyarországon 40 körüli. Korszerű gépek minden területen rendelkezésre állnának. De egyelőre .a régi felfogás gyakrabban érvényesül : a segédmunkás olcsóbb mint a gép. Rövid távon. S gondot okoz a képzés is. A nagyarányú gépesítés egyik feltétele pedig az általános iskola általánossá tétele. (Folytatjuk) KÁDÁR PÉTER Vesszősátrai Fehéren világítanak az udvaron a kifőzött fűzfavesszők. A Budapesti Háziipari Szövetkezet gyönki telepén Lenti János készíti elő az asszonyoknak a megszáradt vesszőket. A szövetkezet gyönki terméke, a pincetok-kosár, az ország határain túl is ismert. Több ezret szállítottak idén is angol megrendelésre. A kosarakon kívül vasvázas ülőbútorok fonatát is készítik Gyönkön. A felhasználandó anyag még tavalyi vágás. Rövidesen azonban érkezik az idei is. A határban már megkezdődött a fűzfavesszők kitermelése. Gáxolaj kellene. A kukorica egyharmadát már felvásárolták — Kevés a szárító A felvásárlásra tervezett 10 500 vagonnyi kukoricából eddig 3500 vagonnal vásároltak fel a megye gazdaságaiból a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál. A felvásárlást az állami- gazdaságokból már szeptember utolsó dekád- jában, a termelőszövetkezetekből pedig október elején megkezdték. Az eddigi átvétel a számítások ellenére meglehetősen nagy gonddal járt. Elsősorban az üzemanyaghiány miatt. A múlt héten például a Tamásiban működő napi 10 vagon kapacitású szárító ki- sebb-nagyobb kihagyásokkal üzemelt, hol fél, hol pedig egy napra kénytelen volt leállni ... A Gabonafelvásárlónál úgy tervezik, hogy december végéig körülbelül háromezer vagon terményt tudnak szárítani. A jelenlegi szárítókapacitás kevés. A megye mezőgazdasági üzemeiben összesen tizenegyezer vagon morzsolt kukoricát takarítanak be, s ebből csupán hétezer vagon kerül szárításra december végéig. A fennmaradó négyezer vagonnyi terményt fólia alatt tárolják, s január elején kezdik szárítani. A szárítók többnyire üzemképesek, hacsak kisebb műszaki hiba, vagy az előbb említett üzemanyaghiány nem akadályozza munkájukban. A korábbi évekkel ellentétben idén meglehetősen kevés idő állt rendelkezésre a gabona szárítása után a szárítók karbantartására. A vállalat TMK- részlege állandó készenlétben áll, s sokszor nyújtott műszakban javítják a meghibásodott berendezéseket. A Gabonafelvásárló Vállalat egyébként — anyagiak híján — képtelen követni a mezőgazdasági üzemek gépesítését. A mezőgazdasági üzemekben és a felvásárló vállalatnál sem szárítóból, sem pedig raktárban nincs annyi, amennyi a megye termését képes lenne befogadni. Ebben az esztendőben a faddi, a pálfai, az udvari, a gyönki termelőszövetkezetben, s a Hőgyészi Állami Gazdaságban újabb termény- szárító lépett üzembe, de a gondokon csak részben tudtak enyhíteni. A betakarított, s nem idejében szárított, nem megfelelő helyen tárolt termény sokat veszít az értékéből. A tárolási gondokat jellemzi, hogy a tíz és fél ezer vagonnyi felvásárolt terményből több, mint hatezer vagon a termelőüzemekben marad továbbtárolásra. ipar t*«r VSÍg ENERGIAELLÁTÁS A fokozódó iparosodás és a lakosság fogyasztásának minden korábbinál intenzívebb növekedése szükségessé tette • Szekszárd és környéke energiaellátásának új alapokra helyezését. Ezért a megyeszékhelyen megkezdték egy 16 millió voltamperos transzformátorállomás építését; A nagy teljesítményű transzformátor már nem a kisebb teherbíróképességű középfeszültségű hálózatról, hanem a 120 kV-os országos gerinchálózatról veszi az energiát. Jelenleg az építkezés földmunkáit végzik, ezzel egyidóben Budapesten az ERÖTERV-nél készülnek az állomás villamos tervei. A villamos berendezések szerelését előreláthatóan a jövő év közepén kezdhetik meg. KIÁLLÍTÁS Két kiállításon mutatták be a közelmúltban a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet gyártmányait. Szeptemberben Belgrádban az ADRIA kereskedelmi cég árubemutatóján sikert ért el a Dinamoxméter elnevezésű műanyag öregedésvizsgáló berendezés, a tolnai GÉM-ben gyártott kaputelefon és a gépkocsikba szerelhető üzemanyagfogyasztás-mérő. A VEKOMA NDK cég kiállítása október 16-án nyitotta meg kapuit. Itt a tolnaiak a Dinamoxmétert és annak korszerűsített változatát, a négy mérőhelyes és az adatokat aútomatikusan regisztráló Ter- moxmétert, valamint a Fotot- ron elnevezésű, percenként 100 ezer fordulatig működő optikai fordulatszámmérőt mutatták be. TANULMÁNYÚT A Bolognában megrendezett építőanyagok és építőanyag- ipari gépeket bemutató világkiállításon járt az elmúlt napokban Angster József, a Tolna—Baranya megyei Téglaipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. A kiállításon a Bátaszéken épülő vázkerámia- és cserépgyár felszereléséhez keresett gépeket. Az új gyárban ugyanis a szállításra érzékeny kerámiákat csomagolva juttatják majd a megrendelőkhöz, és ehhez kellett kiválasztani a világszínvonalon is legmodernebbnek számító berendezést. Az igazgatóhelyettes tanulmányútja során felkereste a bátaszéki gyár berendezését készítő Morando céget, és megbeszélte a szállított és szállítandó gépekkel, tervekkel kapcsolatban felmerült problémákat. Az út harmadik célja a bátaszéki gyár modern technológiai előírásait elsajátító további tanulmányutak előkészítése volt. SZIMPÓZIUM Terjedelmesített fonalak fel- hásználása címmel a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület selyem-szakosztálya október 18-tól 20-ig országos szimpóziumot rendezett, , ahol neves szakemberek ismertették az aránylag nem nagy múltra visszatekintő textilipari eljárással kapcsolatos kutatásokat, A szimpóziumon részt vettek a Magyar Selyemipar Vállalat tolnai fonógyárának vezetői is. Részvételük azért is indokolt, mert a következő évben a gyár megelőzve a Duna Fonalelőkészítőt, az ország legnagyobb, terjedelmesített fonalai előállító üzeme lesz.
