Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

I Verseny — a hazai piacon Verseny a javából! — állapíthatjuk meg, ha a szinteti­kus mosószerek mind gazdagabb választékára,. korszerű cso­magolására és csökkenő árára ^gondolunk. Hasonló' követ­keztetésre jutunk akkor is, ha a televíziós vevőkészülékek gyártását, kereskedelmi forgalmát nézzük. Gondoljunk csak arra, hogy az Orion és a Videoton páros versenyének kő- ' vetkeztében emelkedett a tévé-készülékek garanciális idéjé, egy esztendőről két évre, sőt, időszakonként bizonyos típu­soké háromra. A piaci verseny vitathatatlan eredményeit fedezhetjük fel az olaj- és gáztüzelésű kályhák, fűtőberen­dezések növekvő gyártásában, választékuk ' bővülésében is. ; A termelőszövetkezetek feldolgozó üzemeiben, közös vállala­tainál gyártott konzervek, száraztészták, tejtermékek szin­tén gyarapították az áruválasztékot. Valószínűleg nehezebb lenne felsorolni azokat a ter­mékeket — mert ezek vannak többségben afhelyeket még nem mozdított ki a verseny évtizedes „nyugalmi” ál­lapotukból. A termelők és az eladók számára persze ké­nyelmes és átmenetileg talán még előnyös, is èz a monopol­helyzet. A vevő viszont kiszolgáltatott: eszi, nem észi, nem kap mást. S a népgazdaság is károsodik, ha az anyagot, az energiát, a munkaidőt korszerűtlen vagy silány minőségű termékek gyártására fecsérlik. Változatlanul időszerű! fel­adat tehát a monopolhelyzet gazdaságilag ésszerű : korláto­zása. a verseny körének szélesítése. Sokan úgy gondolják, hogy verseny csak ott lehet, ahol párhuzamosan kettő vagy több vállalat; szövetkezet fog- : lalkozik az adott termék előállításával-. Valójában- a ver-, ■ seny. a versenyképes termelés nem feltételezi- .minden áron a párhuzamos hazai1 gyártást. Gyakran . éz egyébként -is megvalósíthatatlan. Ha például két hazai vállalatnál gyár­tanának háztartási hűtőszekrényeket- csupán , azért, . hogy verseny legyen a termelők között, annak több lenne a kS-" / ra. mint a haszna. Mert a készülékek í«y kisebb ^zárkában,. ' drágábban, korszerűtlenebb módszerekkel, s valószínűleg gyengébb minőségben készülnének. Mindehhez még hozzátehetjük; abból, hogy nincs pár­huzamos gyártás, még egyáltalán, nem szükség,szerű , a Ka-, zai termelő kiváltságos, monopolhelyzeté. Noha a"..háztar­tási hűtőgépek gyártásával például egyetlen .vállalat foglal­kozik hazánkban, mégis -bővül a választék, javul1 a . minő-. ' ség. A jászberényiek európai színvonalon dolgoznak., a ga­ranciális időt is elsőnek emelték fel két évre. . Mert a Lehel- készülékek csak látszólag vannak kiváltságos, tnonopol- helvzetben. A hazai piacon versenyt támasztanak az imoort (szovjet, csehszlovák, lengyel) készülékek. .. De a Lehel-, hűtőszekrénveket egyre nagyobb mennyiségben exoortáliák is s íny külföldön még élesebb versenyben kell helyt- -áilnu'k. Tehát a gyártók egy pillanatig sem pihenhetnek babérjaikon. Vagyis a hazai piacon folyó versenynél? fontos, eszkö­ze a külkereskedelem, mindenékelőtt az import. A ’ ha­zánkhoz hasonló, n5rílt gazdaságú országokban, ahol á külkereskedelem súlya rendkívül nagy, az import fogyasz­tási cikkek aránya a lakosság ellátásában többnyire két- bámmszor magasabb, mint nálunk: A gazdag választék, az árubőség elképzelhetetlen nagyarányú import nélkül. Bár p.z utóbbi években tudatosan törekszünk import és az általa támasztott verseny fokozására, az erőfeszítések bi­zonyos korlátokba ütköznek., A nyugati ipiport mértékét bphafárolia az ország devizahelyzete. (A' nyugatról vásá­rolt fogyasztási cikkek bővítik ugyan a .választékot, de korlátozott mennyiségük és viszonylag magas áruk miatt érdemben nem szólnák bele a versenybe.) . A. szocialista or- , szágok pedig maguk sem bővelkednek fogyasztási cikkek­ben, s így a mérsékelt kínálat eleve korlátozza. à tőlük származó importot. Az áruhiány, a könnyű belföldi értéke­sítés aligha készteti a termelőket kivitelre, a verseny. sajá­tos formájának, az éles, világpiaci konkufrenciának a vál­lalására. Az árubőség, amely részben szülője, részben. következ­ménye a versenynek, de mindenképpen a, fogyasztói érde­keket szolgálja, csak sok esztendő kitártó erőfeszítései arán jöhet létre. Az elmúlt négv-öt évben sokat javult ’ az 'árú- . ellátás, csökkent a. hiánycikkek száma. de . a .helVzet rpég mindig nem kielégítő. Ezért például hiába készít, .spk-sok állami és szövetkezeti üzem cipőt, eddig rn—sem; alrikult ki igazi verseny közöltük, a lábbelik -minőségé,!, évek óta igen éles bírálatok érik. S a nagyarányú, cinőe-xnort sem ser­kentett. jobb munkára, furcsa módon inkább az elkényel­mesedés irányába hatott. A-- vállalatok, ^. a szövetkezetek előnvben részesítették ugyan a nagy .sorozatú szőttet ren­deléseket, de nem becsülték meg a valóban, kedvező piacot. . , A magyar könnyűipari termékekkel szemben, „egyre na­gyobb követelményeket támasztanak a szocialista országok piacai, amelyeken mind nasvobb mennyiségben megjelen­nek a nyugat áruk is. S e növekvő versenyre nem reagál­tak üzemeink ezért minisztériumi beavatkozásra ^ került sor. Bevezették például a központi, minőségellenőrzést, vagy; _ mivel a sorozatos figyelmeztetések nem hoztak ered­ményt — leváltották a Minőségi Cipőgyár 22 különböző be­o sztású vezetőjét. _ 1 A piaci verseny nem, önkéntességen alapul, nem előzi meg felhívás és csatlakozás, a tefmelő1 és a kereskedelmi vállalatok mégsem térhetnek ki előle. Ha á feltételek' adot­tak, a verseny a résztvevők szándékaitól függetlenül hat. A központi és az ágazati irányítás feladata a verseny feltéte­leinek megteremtése és mértékének, „hőfokának” szabályo­zása. Esetenként arra is ügyelni kell. ' hogy a verseny , ne * váljon öncélúvá, ne legyen több a népgazdaság),; kara, nSint a haszna. Egyelőre azonban még inkább a monopolhelyzet felszámolása, a versenv feltételeinek megteremtése a fő fel­adat. Ezért célszerű például gyarapítani a .kis- és középüze­mek ma még szerény számát. A nagyvállaláti szervezetek felülvizsgálása során nedig — ha a monoool helyset fenn­tartásához nem fűződik bizonyítható népgazdasági,érdek — kívánatos a versenynek és a vevőnek egvaránt,.kedvező de­centralizálás. A kereskedelmi hálózat;, fejlesztéséhéi „udvari-, csak érdemes a bolti, a vállalati verseny feltételéit erősíte­ni. nehogy az értékesítés mononoliúma fékezne a választék bővítésére, a zavartalan áruellátásra irányuló erőfeszítése­ket. '« ‘ *' ’ ' i. -/-r K- J­ŐSZI HALÁSZAT­A paksi Vörös Csillag és a tolnai Béke Htsz közös kezelésében lévő tolnai felső holt- Dunán megkezdték az őszi lehalászást. Képünkön a megye két htsz-ének emberei közösen végzik a halászást. ’* Foto: Gottvald ROBOTRON a DEDASZ-nál Elektronikus Ezámítógépet vásárol ■ a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat. Az öt megyét villamos energiával ellátó hálózatainak üzemel­tetésével kapcsolatos admi­nisztrációs és számítástechni­kai feladatok; elvégzésére en­nék a hónapnak közepén egy NDK gyártmányú ROBOT­RON-21 típusú számítógépet állítanak be a vállalat pécsi ■központjában. A DÉDÁSZ-nál nem most kezdik meg, a .fel­adatok számítógépes megol­dását. Hosszabb idő óta a modem technika segítségével készítették a villanyszámlá­kat, . és alkalmaztak számí­tógépeket az , adminisztrációs munka megkönnyítéséhez is. Ezt azonban . bérmunká- j ban a . Számítástechnika^ Ügyvitèlszè'rvèzoVállalat pé­csi adatfeldolgozó központja, a pesti Számítástechnikai Ku- ! tatódntézet’’ és á1';1' vtiltínás' iparág kutatóintézete végezte. A jövőben a 26 millióért vásárolt berendezés készíti az öt megve 450' ezer fogyasz­tójának áramszámláját, a vál­lalat évi több mint negyed- milliárd forintos anyagforgal­mának naprakész könyvelé­sét, sőt, később, ha a megfe­lelő programozást elkészítet­ték, a bérszámfejtést is. Ter­vezik, hogy, ha teljes kapa­citással, dolgozik a berendezés, ugyanezeket ' a feladatokat elvégzik a • szegedi testvér- vállalatnak is. Ai' NDK ’cég 'jelzése szerint október 15-én indul az NDK- ból a számítógépet szállító ka­mion. Mivel Magyarországon ez lesz az első ilyen berendezés, már most sokan érdeklődnek a ;számítógépet vásárolni szándékozó hazai vállalattól. Munkásfiatalok ACSNAK Manapság hiány van ács szakmunkásokból. Nagy hi­ány,- már-már krónikus. Meg­változott a szakma. A régi ácsolatkészítő kisiparos he­lyett, az ács ma elsősorban a zs‘alü2ásnál nélkülözhetetlen. t . ■■ Ezt a foglalkozást sokszor csak az választja, aki másutt már,-nem kap helyet. -Hogy még így . is. vannak a szakmá- . nak ifjú kiválói, az összképen mit sem javít. Sztankovics Sándor például autószerelő szeretett volna len­ni. Késett a jelentkezéssel, nem vették fel. Meséli, hogy ótthon sokáig tanakodtak - a szülei, mi lenné a legjobb. Azt mindenképpen eldöntötték, ■ hogy a fiukból iparosembér . lesz. Hiszen csak szét kell nézni Alsónánán. Az iparosok kenyere biztos kenyér. Először nem tetszett. Az . ácsszakmáról annyi fogalma volt,1 hogy ott bizony magas­ban kell dolgozni, ahol a biztonsági öv már kötelező. Amikor azután jöttek az első önálló feladatok a TOTÉV-nél — igen, a számítások, Sztanko- vics Sándor mindig jó tanuló volt — már hem haragudott a döntésért, hogy ácstánulónak küldték. Az . első siker .végleg eldön­tötte a. sorsát. 1963. áprilisá­ban megnyerte a Szakma ifjú mestere verseny megyei dön­tőjét. Társainál néhány hónap­pal élőbb szabadult, de nem is ez volt a fontos. Hanem „hogy rájött:’éz a szakma, melyhez, annyi erő, ügyességi -s'őt ész kell, neki való. — Csak akkor, fájt a szívem — mondja —, amikor délutá­nonként együtt buszöztam ha­za .a gimnazistákkal. Jól ke­restem, de. az nem minden. Akkoriban már az. alsönánai KISZ-szérvezet kultúrfelelöse. „Végre egy ember” — mond-' ták\a faluban — „aki nemcsak beszél, hanem tesz is”. Szóval elégedettek voltak . Sztanko­vics Sándorral. ” Olyannyira, hogy a következő évben ő lett az ifjúsági szervezet, titkára. Azóta is o' . * — Katonaság? — Néhány kellemes emlék — .mondja —g és kemény mun­ka. Meggyőződésem, hogy az a két év, amit, a katonaságnál töltünk' el, egész életünkben segít. Igazán felnőtté csak ott válik minden fiú." Megkapja az' Égység kiváló katonája címet. Kultúrmunkát végéz, sokat divas, Akkor ha­tározza él: ha leszerel beirat­kozik a technikumba. — Miért nem maradt a TO­TÉV-nél? . Először megkerüli a választ aztán azt- mondja : — Úgy. éreztem az állami építőknél szebb feladatok' van­nak; Talán igazam is volt Egyéves ' munkaviszony . után. kiemeltek. Tudom, ez ' általá­ban azt "jelenti, hogy valaki ácsból művezető lesz, vagy nem végez többé fizikai mun­kát. Én úgy értem, hogy az ácsszakmán. belül emeltek ki. Rámbízták a vasszerkezeti ele­mek bemérését. Tavaly Kiváló Dolgozó kitün­tetést kapott. Számára váratla­nul. Munkatársai szerint ter­mészetes, hogy rá esett a dön­tés. „Ha valaki, akkor a Sanyi igazán megérdemelte.” A legutóbbi als.ónánai ta­nácstagválasztás óta ő a leg­fiatalabb tanácstag a faluban. Mi jöhet még? — Nosülés előtt állok — mondja. — Ideje. Régóta együtt járunk a menyasszo­nyommal. A^ katonaságnál elhatározott középiskola elvégzése egyelőre elmaradt. De nem végleg. ‘ — Az már bizonyos — je­lenti ki —, hogy jövőre'jelent­kezem. Művezetői iskolába, vagy inkább technikumba. Az időm megvan hozzá. Sokáig gondolkodik, hogy szép kereken fejezze be a be­szélgetést. — Azt feltétlenül írja meg — mondja — hogy a társaimnak sokat köszönhetek, amiért így alakult az életem. Azt hiszem ezt egyenként mindenki el­mondaná. Olyanok vagyunk mi itt a Sió-zsilip építésénél, mint egy nagy család. Évekig tart a munka. A végén már majdnem azt is tudjuk, hogy mit gondol a másik. • K. P. \

Next

/
Thumbnails
Contents