Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-22 / 250. szám
I á Fekete Sándor s Petőfi élete 12. Ez volt az a pillanat, amikor a hatalom még emelkedhetett volna, különösebb kockázat nélkül. Ha a Helytartó- tanács urai mégsem adtak utasítást a mozgalom elfojtására, annak két oka volt: féltek saját hadseregük olasz katonáitól, akikről — nem ok nélkül — feltételezték a magyarok iránti rokonszen- vet, s még inkább, sejtelmük sem volt az ifjak valóságos céljairól. Működtek a kémek, de rosz- szul. A Helytartótanács elsősorban azért nem adott ki parancsot a fegyveres elhárításra, mert nem látta át a helyzetet, s mire felébredt, már késő volt. Ebből azonban az is következik, hogy a siker e tekintetben is mindenekelőtt Petőfi érdeme: hajthatatlan, türelmetlen, habozást nem ismerő sietsége nemcsak alkatából fakadt, hanem tudatos forradalmi számításból — tudta, hogy csak órák állnak az ifjúság rendelkezésére. A költő Nemzeti dala, Jókai és Vasvári beszédei nyomán az egyetemi ifjúság óriási többsége késznek mutatkozott a harcra. Itt, az orvosi egyetem udvarán állta ki a Nemzeti dal az igazi tűzpró- bát, itt bizonyosodott be, hogy mekkora lelkesítő erő árad belőle. A verset már öt negyed század koptatja és néha már nem is gondolunk arra, hoev milven hatalmas történelmi tett volt a sok száz főnyi tömeg elé kiállni a felszólítással: „Talpra magyar, hí a haza!” _ És „A görgeteg megindult — írja Vajda János — Petőfiék elszánták magukat a nap méltó megkoronáztatására: a tömeg élén Budára vonultak, „a helytartótanácsot felszólítandó, hogy a cenzúrát rögtön eltörölje, Táncsicsot szabadon bocsássa...” Táncsics Mihály börtönének ajtaja megnyílt, s este máf győzelmi hangulatban fogadta őt a Nemzeti Színház köz.öh- sége. A forradalom színházi előadással ért véget, miután — ez is ritka a történelemben — első napja vér nélkül zajlott le. Be a legkivételesebb jelenség maga a költő. Már másnap büszkén írta, versben is: „Napóleon dicsősége, teveled sem cserélek!” Szokatlan e dicsekvés, ám teljesen jogos: a világtörténelemben sok kiváló forradalmár küzdött és sok nagyszerű költő alkotott, de Petőfi az egyetlen költő, aki egy népforradalmat személyesen vezetett! „BÄVAT ÉS HARC SZÓL BELŐLÜNK...” 1848. márciusában a forradalmaktól megrémített bécsi udvar engedményekre kényszerült és Magyarországon is — először a Habsburgok alatt — független kormány alakult. A haladó nemesség kiváló tagjaiból állt ez a kormány, Batthyány Lajos vezérlete alatt tagja lett Kossuth Lajos, Széchenyi Istvár, Eötvös József is. A miniszterek általában jó hazafiak voltak, de mint nemesek, természetszerűen saját osztályérdekeiket is féltették. Amellett, Kossuth kivételével, reformerekként gondolkodtak, , idegenkedtek a forradalmi megoldásoktól, a kiharcolt vívmányokkal befejezettnek tekintették a forradalmat. Petőfi viszont, mint forradalmár és mint a kisemmizett milliók képviselője, márciust csak első felvonásnak tartotta, amelyet majd követnie kell a második felvonásnak, minden feudális maradvány felszámolásának. Épp ezért kezdettől fogva bizalmatlanul tekintett a nemesi miniszterekre. Még hevesebb politikai ellenszenv támadt fel benne akkor, amikor tapasztalnia kellett, hogy a kormány nem meri erélyesen szervezni a nemzeti önvédelmet Petőfi, mint tudatos forradalmár, mint a történelem kiváló ismerője és a Habsburgok elszánt ellensége, egy pillanatig sem hitt az udvar jóhiszeműségében. Ma már okmányok bizonyítják, hogy ebben feltétlenül neki volt igaza: ismerjük az aktákat, amelyekből kiderül, hogy az udvar csak ideiglenesen engedett, s várt az alkalomra, hogy fegyverrel törje le a magyar forradalmat is. De a mérsékeltek, az egyezkedésre törekvők nem akarták elismerni a forradalmi költő igazát. Politikai hadjárat indult az „izgató” ellen — fokozatosan elszigetelődött. Ilyen helyzetben következhetett el a nemzetgyűlési választás. Petőfi képviselőnek jelöltette magát, de megbukott: nem tudott udvarolni a tömegeknek és a kiváltságosok csaló eszközöket vettek igénybe bele szemben. Őt magát erőszakkal távolították el választól köréből. Mit erőszakkal? Mondjuk ki egyenesen: kis híján agyonverték. Petőfi kétségbeesett haragjában sem a népet ostorozta, „hanem ámítóit, félrevezetőit”: „a nép én előttem szent, annyival inkább szent, mert gyönge, mint a gyermek. — Dicsértessék a nép neve most és mind örökké!” Cikkek sorozatában tájékoztatta a közvéleményt, leleplezte ellenségeit, készült az új választásra. Erre azonban nem került sor — az események túlhaladtak a nemzetgyűlési vitákon. A készülődő ellenforradalom és a forradalom összecsapásában mellékessé vált egy helyi választási csalás ügye. Petőfi mégis elmondta mindazt, amit a nemzetgyűlésen nem fejthetett ki: verseiben és cikkeiben még hevesebben ostorozta a kormányt. Különösen „az olasz segély” kérdése körül csaptak össze a legtöbb sebet okozó szenvedélyek. V ízvezeték Kaj dacson ••••••• Mintegy ötmillió forintos költséggel vízvezeték építését kezdték el egy hónapja Kajdacson a Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói, valamint a helybeli vízvezeték-szerelők. A két és fél millió forintos francia gyártmányú Riehier árokásó gép segítségével gyorsan halad a munka. A tervek szerint fél év alatt sikerül lefektetni a tizenhárom kilométeres fővezetéket. Jövő nyárra elkészül a hidrofor is. Jövő augusztusban minden utcában lesz folyóvizet adó kút. Őszre az első kérelmezők avathatják a fürdőszobát. Művelődési ház, ifjúsági klub — és a fiatalok Beszélgetés Vancsó Istvánnal, a megyei tanács népművelési csoportjának intézményi főelőadójával, és Kacxián Jánossal, a KISZ megyei bizottságának titkárával VANCSÓ ISTVÁN *— M«9f4nl|b«n mtlyan+k « mflva- WiUil otthonok működésének tárgyi, anyagi, tachnlkol, illáivá fsamalfi faltátaiai? — Gyakorlatilag kiépült a művelődési otthonok hálózata, de ez nem jelenti azt, hogy minőségileg is minden rendben van. A meglévő intézményeknek körülbelül egyharma- da korszerű, egyharmada megfelel az alapvető követelményeknek, a fennmaradó rész viszont nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Az utóbbi években viszonylag gyorsan javultak a tárgyi feltételek, több művelődési otthon épült, a meglévők kistermekkel, klubszobákkal bővültek. A személyi feltételek javítását segíti, hogy az idei évtől kezdődően konzultációs központokat szervezünk azok számára, akik Szombathelyen, illetve a pécsi főiskolán kívánnak tanulni. így lehetővé válik a korábbinál több népművelő szakos beiskolázása a levelező tagozatokra. — Állandó törekvése a közművelődésnek, hogy az öntevékenység. ezen belül az ifjúság öntevékenységének kibontakoztatására tág teret biztosítson. lehetővé tegye a közkedvelt önképzési, művelődési, szórakozási formáknak, kluboknak, szakköröknek kialakítását. — Ez a népművelés legdinamikusabb része. A megye községeinek többségében működik Ifjúsági klub. Mintegy kétharmad részük megfelel a követelményeknek, a többi csak szórakozási lehetőséget jelent. Viszonylag sok klubra jellemző a szakaszos működés. Kezdetben jó programmal indulnak, aztán egy-két év múlva beszürkülnek. Sok múlik klubvezetőn, és sajnos ezen a téren nagy a fluktuáció, káderképzésünknek is ez az egyik legproblematikusabb területe. A klubok munkáját segíti a megyei klubtanács, melynek tagjai a művelődési központok munkatársai, KISZ-vezetők, a legjobb ifjúsági klubok vezetői. A tanácsnak módszertani továbbképző szerepet is szántunk. A megbeszéléseket ösz- szekapcsoljuk egy-egy intézmény meglátogatásával, tapasztalatcserével. A megyei klubtanács mintájára alakultak meg a járási módszertani klubok. Ezek közül a Szek- szárd járásiak munkája figyelemre méltó. — Milyen a kapevolat ■ művelődét} otthonok vezetői és a fiatotok köiőttf — Az intézmények vezetőinek többsége fiatal, és ez pozitív hatással van a köztük lévő kapcsolatra. A fiatalok — a KISZ-vezetők révén — beleszólhatnak az éves munkaterv összeállításába. Novemberben egyhetes továbbképzést tartunk a főhivatású népművelőknek. A továbbképzésen egy napot szentelünk annak, hogy a KISZ KB ezzel kapcsolatos levele és gyakorlati tapasztalatok alánján tovább javítsuk a fiatalok és művelődési otthonok kapcsolatát. A következő időszakban ugyancsak fokozott figyelmet fordítunk arra. ho«v a művelődési Intézmények és az iskolák között megfelelő viszony alakuljon ki. Ezzel az iskolában fnlvő oktató-nevelő munkát kívánjuk segíteni, elsősorban olyan szakkörök létrehozásával, amelyek megszervezésére az iskola nem vállalkozhat. KACZIÁN JÁNOS — Ml tette szükségessé, hegy változtassunk a művelődési otthonok és a fiatalok kapcsolatának addigi formáin 9 — 1964-ben jeljent meg a KISZ KB-nak a szabad idő hasznos és célszerű eltöltéséről hozott határozata. Ez tartalmazza a KISZ saját feladatait, ugyanakkor megfogalmazza az ifjúság ezzel kapcsolatos kérését is. Az azóta eltelt időszakban a szabad idő kollektív eltöltésének kezdtek kialakulni a tárgyi, technikai feltételei. Kezdetben elhangzottak ugyan olyan kijelentések, hogy míg a fiatal a művelődési Intézményben nem tud olyan kényelmes fotelba ülni, mint otthon, addte nem is jön el hazulról. A művelődési intézmények és az ifjúsági szövetség munkájának eredményességét jelzi, hogy a tárgyi, technikai feltételek korszerűsödtek — sok esetben az ifjúság tevékeny közreműködésével. Növekedtek az anyagi lehetőségek, többek között az ifjúságnolitikai alapok létrehozásával. Tavaly a megyei ifjúságpolitikai alapból — a KISZ javaslatainak figyelem- bevételével — kétszázezer forintot fordítottak az ifjúsági klubokra. Idén ez az összeg eléri az ötszázezer forintot. Szembetűnő és látványos a változás, azonban ezzel még mindig csak a lehetőség nő. Az ifjúság körében végzett kulturális munka tartalmi, minőségi megváltoztatására napjainkban kerül sor. Ehhez szükséges, hogy a KlSZ-alapszervezetek fokozottan támaszkodjanak a művelődési házak munkájára a világnézeti nevelés, a közművelődés területén. Ezek az intézmények legyenek szinterei a politikai aktivitásnak, adjanak segítséget az általános és a szakmai műveltség fejlesztéséhez, a korszerű tudományos és technikai ismeretek elsajátításához, a kulturált szórakozáshoz, pihenéshez. — A tapasztalatok szerint a művelődési házak programjain részt vevőknek mintegy hetven százaléka fiatal. Ennek meafeleloen született döntés a művelődési házaknak, művelődési és ifjúsági házzá történő átalakításáról. Ezzel kapcsolatban mik a tapasztalatai? — Azt szeretnénk, ha ez nem pusztán névtáblacsere lenne. Kulcskérdés a művelődési házak! és az alapszervezetek együttműködése. Szükséges, hogy a művelődési ház keltse fel a fiatalok érdeklődését, valósítsa meg az ifjúsági önkormányzatot, és teremtsen tartós közösségeket. Ugyanakkor a KlSZ-szerveze- tek tagjaikon keresztül érvényesítsék politikai befolyásukat, vegyenek részt a programok kialakításában, az intézmények egész munká'éht-n. A megvei. járási, városi KTS7- bizottságoknak is többet kell tenniük a közművelődési intézmények és a köztük meglévő kapcsolat javítására. Nem érthetünk egyet púnkkal a megnvilváni.uásnkvpl, melyek szerint a művelődési ház készítene jó nrrtqremot. ha a rendezvényeit látogatnák a fiatalok, a fiatalok nődig elmennének a művelődési házba, ha annak megfelelő lenne a programja. Ehelyett az szükséges, hogy együtt teremtsék ^neg a kedvező feltételeket, együtt tervezzenek. Sajnos ezen a téren még nagy színvonalbeli különbségek vannak. — gy — I
