Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

Veszna Vulovics. az ez év januárban Csehszlovákiában lezuhant jugoszláv utasszállító repülőgép egyetlen éleiben maradi utasa, a gép stewardesse (balról), teljesen felépült sérüléséből és Prágába látogatott, ahol sajtóértekezleten vá­laszol, újságírók kérdéseire. Nyugalom van Chilében a hét a külpolitikában Jóllehet a fuvarozó- és né­hány más szakma sztrájkja még nem ért véget, Chile fő­varosában és az ország többi részéban nyugalom van. Az utcákon megszűntek a jobbol­dal provokációi, a nagyüzemek termelnek. Néhány magánke­reskedés kivételével nyitva tartanak az üzletek. A közle­kedésben és a szállításban mu­tatkozó nehézségeket a népi egység kormánya energikus intézkedésekkel küzdi le. A reakció kísérlete, hogy országos sztrájkkal bénítsa meg Chile gazdaságát, meghi­úsult. A burzsoázia akciója nem kapott támogatást a nép­tömegek részéről. Híg a szél­sőjobboldali nemzeti párt „al­kotmányjogi vádaskodással” kísérletezik. Allende elnök el­len, addig a társadalom hala­dó rétegei az egység megszi­Rostás István nagykövet, a Magyar Vöröskereszt főtitkára szombaton a következő távira­tot küldte a Guatemalái Vö­röskereszt elnökének: „Az önök országában, Guatemalá­ban történt legutóbbi esemé­nyekről, a munkáspárt köz­ponti bizottsága tagjainak jog­talan letartóztatásáról és be­börtönzéséről megdöbbenéssel értesültünk. Arra kérjük önt, mint a nemzeti társaságuk nagy tekintélyű vezetőjét, has­son oda, hogy a letartóztatott személyek, akiknek élete ve­szélyben forog, mielőbb vissza­kapják szabadságukat”. Ugyancsak táviratot intézett a főtitkár M. Navillehez, a Vöröskereszt Nemzeti Bizott­ságának elnökéhez. „Szerveze­tünk, a Vöröskereszt humánus elveit követve tiltakozik az el­len, hogy ártatlan embereket a fennálló törvények mellőzésé­vel megfosszanak szabadsá­guktól. A guatemalai kormány jogtalan cselekményét különö­sen elítélendőnek tartjuk, mi­vel hazájuk szabadságáért és függetlenségéért küzdő haza­fiakat erőszak alkalmazásával fosztottak meg a cselekvés le­hetőségétől,, a szabadságtól” — hangzik egyebek közt a táv­irat. Rostás István — a Magyar Vöröskereszt elnöksége nevé­ben kérte a nemzetközi bizott­ság elnökét, járjon közbe a guatemalai kormánynál, hogy a jogtalanul letartóztatott és börtönbe vetett hazafiak visz­szanyerjék szabadságukat. * Tiltakozó táviratot küldött a Magyar Jogász Szövetség a Guatemalai Legfelsőbb Bíró­lárdítása és az ország törvé­nyes vezetőivel való tárgya­lás mellett foglalnak állást. Fernando Castilló Velascó, a chilei katolikus egyetem rek­tora o 13-as tv-csatornán így nyilatkozott: „A csendben épí­tő férfiak és asszonyok a nem­zeti egység érzésével válaszol­janak a külföldről érkező fe­nyegetésekre”. Luis Corvalon szenátor, a Chilei Kommunista Párt fő­titkára az El Siglóban, a párt lapjában leszögezte: „Az ál­lam és fegyveres erők telje­sítették és teljesítik legfőbb feladatukat: megvédik Chilét, az ország gazdaságát és alkot­mányos biztonságát. Felada­tuk teljesítése közben a fegy­veres erőket a reakció bujto- gatni próbálta, de a hadsereg távol tartotta magát az ese­ményektől”. ság elnökéhez. A távirat hang­súlyozza : Â Magyar Jogász Szövetség csatlakozik a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsé­gének tiltakozásához a Guate­malai Munkapárt több vezető­jének és más haladó szemé­lyeknek a letartóztatása és jog­talan fogva tartása miatt. Az a tény, hogy a guatemalai ható­ságok az említett személyeket, „eltűntnek” nyilvánítják, mu­tatja, hogy a letartóztatottakat meg akarják fosztani attól a joguktól, hogy éljenek a min­den országban meglevő eljárá­si garanciákkal és a bíróság előtti védelem jogával. Köve­teljük a törvénytelen letartóz­tatások megszüntetését az ér­dekelt személyek szabadságá­nak biztosítását a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezség-okmányának 9. cik­ke alapján. KAIRÓ A francia televíziónak adott nyjlatkozátában Szadat egyip­tomi elnök a nyugat-európai országok segítségét kérte a közel-keleti válság rendezésé­hez. Rámutatott, - hogy a Szue- zi-csatorna megnyitását célzó egyiptomi erőfeszítések nem­csak az arab országok, hanem a közel-keleti kereskedelem- ven részt vevő nyugat-európai államok érdekeit is szolgálják. Ezt hozta Így látja a hetet kommentá­torunk, Réti Ervin: A világpolitika gyors ütemű fejlődése általában kinövi a konferencia-termeket, az ENSZ-pálotában például csak­nem minden évben átalakítási munkálatokat kell végezni, hogy elférjenek az újabb kül­döttségek. A héten Párizsban megrendezett közös piaci csúcs- értekezlet e tekintetben kivé­tel lehetett, a kormányfők a vártnál kényelmesebben he­lyezkedtek el a tárgyalóasztal­nál. A megbeszélések színhe­lyét ugyanis tíz résztvevőre méretezték, ám a norvég visz- szautasítás következtében csak kilencen jelentek meg ... Maga az eszmecsere sem volt kényelmetlen, mivel az érdem- beni vitákhoz neki sem kezd­tek, s az angol Guardian sza­vait idézve: A csúcsösszejö­vetel legfeljebb egy közös csa­ládi fénykép készítésére volt alkalmas. Adódtak ugyan né­zeteltérések egy európai parla­ment jellegét illetően, s bár megállapodtak a pénzügyi együttműködési alap létreho­zásában, valamint abban is, hogy a külügyminiszterek a jövőben gyakrabban találkoz­nak, de a megbeszélésekre rá­nyomta bélvegét az NSZK-ban és Hollandiában levő, válasz­tások előtti bizonytalanság ... A hét gazdaságpolitikai híre nem Párizsból érkezett — ha­nem Washingtonból. Megkötöt­ték a szoviet—amerikai keres­kedelmi szerződést (három esztendő alatt legalább három­szorosára, mintegy másfél mil­liárd dollárra emelkedik majd a kétoldalú forgalom), s ren­dezték a második világháború idejéből eredő kölcsönbérleti elszámolásokat. A megállapo­dás jelentős gazdasági szem­pontból is, hiszen a világ két gazdasági vezető hatalma kö­zött a kapcsolatok eddig mesz­Az ENSZ-közgyűlés 27. ülés­szakának pénteki ülésén meg­választották a Biztonsági Ta­nács új, nem állandó tagjait. Nagy szavazattöbbséggel Auszt­ráliát, Ausztriát, Indonéziát, Kenyát és Perut választották meg kétéves időszakra a tes­tület tagjaivá. Az öt ország 1973 január 1- től a Biztonsági Tanácsban Belgiumot, Olaszországot, Ja­pánt, Szomáliát és Argentínát váltja fel. A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén tovább folytatta a Szenegál ellen október 12- én intézett portugál támadás kérdésének megvitatását. Az ülésen felszólaló küldöttek megállapították, hogy a provo­káció a Portugália által az af­rikai földrészen követett álta­lános gyarmatosító politika egyik láncszeme. A Kínai Népköztársaság kép­viselője sürgette, hogy fogana­tosítsanak szankciókat Portu­gália ellen és ítéljék el azért MANILA A Fülöp-szigeti rendőrség pénteken bejelentette, hogy újabb összeesküvést leplezett le,' amely Ferdinand Marcos köztársasági elnök meggyilko­lására irányult. A bejelentés szerint az összeesküvők kisze­melt áldozatai között volt az ország hadügyminisztere és a vezérkari főnök is. sze alatta maradtak a lehető­ségeknek és szükségleteknek. A két ország kereskedelme azonban politikai kérdés is, az egyezményhez az általános po­litikai klímának kellett meg­javulnia. Idevág és az általá­nos képhez tartozik az a be­jelentés is, hogy Genf ben, no­vember 21-én — tehát egy nappal az európai biztonsági konferenciát előkészítő helsin­ki megbeszélések kezdete előtt — indul a második SALT-for- duló. Délkelet-Ázsiáról és a Kö­zel-Keletről már kevesebb a biztató esemény a hét fejle­ményeinek tükrében. Kedden váratlanul megtartották a Vi­etnamról szóló bizalmas esz­mecsere huszadik összejövete­lét Párizsban, s ezt követőleg Kissinger egyenesen Saigonba repült. A megbeszélések tit­kossága miatt változatlanul nincs hitelt érdemlő informá­ció, mennyire haladtak a tár­gyalások, s a helyenkénti lát­ványos amerikai dramatizálás jelzi az elnökválasztások kö­zelségét. Sőt, az újabb utazá­sokkal Washington olyan lát­szatot keltett, mintha rugal­masabb lenne, de Thieu és a saigoni rendszer „hajthatat­lan”. Természetesen ismét fel lehet tenni a kérdést: vajon a farok csóválja-e a kutyát, hiszen az Egyesült Államok és a saigoni rezsim igazán nem tartozik azonos súlycsoportba. Közben nem csökken a harci cselekmény ék hevessége sem: a szabadságharcosok Saigon körzetében manővereznek, az amerikaiak viszont folytatják a légiháborút. Ennek adaléka, hogy a hét derekán lelőtték a VDK fölött a négyezredik amerikai repülőgépet. A Közel-Keleten nagy vissz­hangja volt a Libanon elleni újabb izraeli támadásnak, ez­úttal ugyanis Tel Aviv ürü­a támadásért, amelyet Szene­gál ellen intézett. A portugál támadás ügyének megvizsgálását a Biztonsági Tanács október 23-i ülésén folytatják. Huang Hua, a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-képviselőj.e a közgyűlés ülésén pénteken kijelentette, hogy országa el­lenzi a politikai célokból el­követett merényleteket és em­berrablásokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a forradal­mi harcot nem szabad össze­keverni a terrorizmussal. gyet sem keresett a bombázá­sokra. Korábban a gerillák ak­cióinak „megtorlásáról” be­szélt, most viszont „preventív” (megelőző) csapásokat hajtott végre. Ez természetesen to­vább élezi a helyzetet. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a Szovjetunió to­vábbra is messzemenő támoga­tást nyújt az arabok antiim- perialista küzdelméhez, amint ezt a szovjet—egyiptomi tár­gyalásokról kiadott záróköz- leményben is leszögezték. Ez az elhatározás nem újkeletű, s nem a Szovjetunión, a szocia­lista világon múlik, ha az együttműködés időnként és te­rületenként nem éri el a kí­vánt mértéket. Végül, de nem utolsó sor­ban: a chilei válság. A külső és belső reakció összehangolt . támadást indított Allende el­nök és a népi egység kormá­nya ellen. Az országban egy­mást követik a szélsőjobboldali csoportok szabotázscselekmé­nyei, a közlekedési vállalko­zók sztrájkjaival meg akarják bénítani az életet; a jobboldali ellenzék kezében levő tömeg­tájékoztatási eszközök pánikot keltenek, s közben chilei réz­szállítmányokat foglalnak le külföldön, Chile mesterségesen támasztott nehézségekkel küzd a nemzetközi pénzpiacon is. A cél a teljes gazdasági káosz, az amúgy is súlyos inflációs folyamat fokozása, az elége­detlenség felkeltése. A jobb­oldal a jelek szerint igyekszik olyan zűrzavart kelteni, hogy az alkotmányhoz és a kor­mányhoz eddig hű hadsereg vegye át a hatalmat, és nyissa meg az utat egy rendszervál­tozáshoz. Ha egy ilyen roham most nem sikerülne, a márci­usban esedékes parlamenti vá­lasztásokra spekulálnák. Amennyiben ellenzéki több­ségű maradna a törvényhozás, akadályozni tudnák a népi egység reformjait, s még az eddiginél is nagyobb nyomás alá helyeznék a kormányt. Az Allende-kabinet erélyes intézkedésekkel kíván vissza­vágni, s elejét akarja venni a polgárháborús provokációnak. A népi egység valamennyi ed­digi lépését a chilei alkotmány keretei között tette meg. Al­lende azonban kénytelen volt figyelmeztetni mindenkit, ha az ellenzék a törvénytelen erőszak eszközeit ragadja meg, a kormány nem tehet mást, minthogy törvényes erőszakkal válaszoljon. A válság kimene­tele most közvetlenül ajtói függ, meddig megy el a jobb­oldal akciója.. Régi óhaj megvalósítása felé tettek egy lépést Párizsban, ahol a La Manche-csatorna alatti alagútépítés francia moz­galma és a francia vasutak vezetősége között megállapodást írtak alá a csatorna alatti alt:gátban létesítendő vasútvonal terveinek elkészítésére. Képünkön: (balról jobbra) Philippe Maurin, a csatorna alatti alagútépítés mozgalmának elnöke, Robert Galley francia közlekedésügyi miniszter, Roger Macé delegátus és André Segalat, a francia vasutak igazgatója az okmány aláírásánál. A Vöröskereszt es a fogászszövetség távirata Kína szankciókat javasol Portugália ellen

Next

/
Thumbnails
Contents