Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

i f Fekete Sándor s Petőfi élete 9. Ekkor már összes verseire is szerződést kötött egy ki­adóval. 1847. március 15-én, egy évvel ama nagy nap előtt, meg is jelent a díszes kötet, harminc ívnyi terjedelemben, méltó kiállításban. Mottójául, jelmondatául ezt a hat sort tette Petőfi könyve elejére: Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem, Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet. Január elsején írta e ver­set, amely egész életművének is mottója lehetne. Az év, melyet ilyen művel kezdett, legjelentősebb alkotásaival folytatódott. A nagy megpró­báltatások után, és a még nagyobb küzdelmek előtt ezt az esztendőt kapta a sorstól költői remekeinek díszszem­léjéhez. Már az első hónap az antológiák örök darabjaival, olyan sorozattal kezdődik, amelyhez foghatót ilyen sű­rűségben, ilyen szinten és ilyen ütemben aligha mutat fel még egy költő: Ha férfi vagy, légy férfi... Kutyaka­paró, Palota és kunyhó, A kutyák dala, A farkasok dala, A XIX. század költői, hogy csak a leghíresebbeket sorol­juk. A január elsejei „jelmon­dat” és az utána következő versek is azt mutatják, hogy a költő most érkezett el a teljes tudatosság csúcsaira, újra és újra megfogalmazza önmagát, a saját ars poeticá­ját, művészeti és erkölcsi el­veit. Számára a művészet er­kölcsi tett is, a költészet jel­lem dolga is: Ha férfi vagy, légy férfi, Legyen elved, hited, És ezt kimondd, ha mindjárt Véreddel fizeted ... Egy szolgaszellemre nevelt feudális országban, mintami­lyen az akkori Magyarország volt, e költői-erkölcsi prog­ram vállalása az üldözöttség, a szegénység vállalásával volt egyenlő. A hivatalos siker, a jólét azoknak jutott, akik a „kegyelmes jó urak” „kegyel­mes lábait” nyalták boldogan, de aki nem volt hajlandó ku­tyák módjára viselkedni, azokkal úgy bántak, mint a farkasokkal: Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor. De szabadok vagyunk. A rövid sorok komoran csattognak, mint a farkasok­ra irányított fegyverek. A kén éles, felfokozott, szinte túlzott, de lényegében fáj­dalmasan találó: ez volt az igaz költő sorsa a Habsbur­gok birodalmában. Petőfinek is tudnia kellett, milyen ve­szélyeket vállal forradalmi költészetével. A Pesten hem­zsegő rendőrspiclik egyikének jelentésében olvashatjuk a bizonyítékot: „A társaságban többnyire néma és nem ott nyilvánítja forradalmi szelle­mét, hanem költői munkái­ban. Petőfi a minisztérium és a monarchia ellen szidalma­kat szedett versbe és egy föl­hívást is készített Magyaror­szághoz a lengyelek fölszaba­dítására, továbbá egy forra­dalmi költeményt Magyaror­szág részére, amely a szabad­ság minden határán túlmegy. Ezt a három költeményt Pe­tőfi csak bizalmas körben ol­vassa föl vagy szavalja el. Ha észreveszi, hogy jegveznek, akkor megszakítja előadását. Petőfi nagyon titkolódzik ezek­kel a versekkel, s ez az oka, hogy a referens eddig nem kaphatta meg...” Besúgók gyűrűjében, szegé­nyen, a fizetett ügynökök és az elmaradt ízlésű szánalmas irodalmárok ellenséges kriti­káinak tüzében, „ábrándos golyhónak” vagy éppen „fél­bolondnak” gúnyoltatva — Petőfi ment a maga útján. Ha azt mondjuk — mert ezt kell mondanunk — hogy az elvek és tettek eszményi egységét tekintve irodalmunkban sen­ki sem állitható mellé, akkor nemcsak arra gondolunk, hogy elveiért végül is életét áldoz­ta. Háborúkban, forradalmak­ban mások is haltak már meg hősökként. Talán még az esz­méit megpecsételő halálnál is csodálatra méltóbb, hogy bé­kés mindennaojaiban követni tudta a Ha férfi vagy önmaga fogalmazta erkölcsi parancsát. Amilyen könyörtelen volt saját magával szemben, ariy- nyira az elvek embereként állt helyt nemcsak a hatalom­mal, a kiváltságosokkal szem­ben, hanem barátai között is. Az alakoskodást, a cél szen­tesíti az eszköz okoskodását, a sima mosolyú taktikázást megvetette. Elvei kimondására mindenkivel szemben kény­szert érzett Ha ezek az elvek parancsol­ták. összeveszett Tompa Mi­hállyal, barátjával és költő­társával, megszakította Jókai­hoz fűződő meleg barátságát, megtámadta (1848-ban) Vö- rösmartvt, atyai jótevőjét, összeütközött Széchenyivel, Kossuthtal, a szabadságharc több kiváló tábornokával. A ‘ szelíd Arany Jánoson és a rajongásig szeretett Bem tá­bornokon kívül aligha tud­nánk olyan nevet említeni, a reformkor és a forradalom nagyjai közül, akivel ne let­tek volna kisebb-nagyobb összecsapásai. Ortigián túl, a szárazföld fe­lé már 2700 évvel ezelőtt is terjeszkedett Siracusa. Az utóbbi öt évben azonban olyan rohamosan, hogy egy merő­ben új város épült fel itt, ta­lán még szebb és lüktetőbb, mint Catánia vagy Messina. Annyira új és friss, hogy sem a magyar útikönyvek, sem a helyi turistatérképek nem ír­ják le még. Itt — és egyedül itt, amint ezt egy itteni születésű, és itt vakációzó, de Milánóban dol­gozó férfi állította — megje­lent a „boom”, a robbanás- szerű gazdasági felvirágzás. Az olaj miatt — mondják az olaszok. A „petrolio” számta­lan kútból buzog fel végig a tengerparton. Az új Siracusa gyönyörűen építkezik. Szédítő az autók forgalma — cikkeznek is el­lene a helyi lapok —, elegán­sak, csillogók, kifogástalanul tiszták az üzletek. Ebben az új negyedben emelkedik a Santuario della Madonna déllé Lacrime is. Vagyis a : KÖNNYEK MADONNÁJA Kevés ilyen modem, építé­szetileg ilyen érdekes temp­lom van a világon — állítja a prospektus, amely róla szól. Hihető. Elmondja azt is, miért épült a szentély. 1953- ban egy szegény munkásház­ban könnyezni kezdett a Má- ria-szobor. A csoda többször megismétlődött, hírére össze­szaladt a nép. „Tudományos” elemzés kimutatta: a könnyek Ha a Hazánk című győri lapnak különben igen derék szerkesztője, Kovács Pál a költő Úti leveleiből kihagyott néhány megcsipkedett nevet, Petőfi így kezdte dorgáló le­velét: „Édes Palim... Kap­tam leveled, s többek között azt a tanulságot merítettem belőle, hogy kisebb-nagyobb mértékben minden szerkesztő gyáva. Ebadta ...” Ne gondoljuk azonban, hogy az elvi könyörtelenség vala­miféle rideg emberré tette volna a költőt. Éppen nem! Ismerős a történelemből az a fajta megszállott, aki körül megdermed még a levegő is, aki gyengédségnek érzi a mosolyt és bűnnek a szerete- tet, aki szemrebbenés nélkül áldozza fel ember mivoltát elveiért (rosszul felfogott el­veiért). Petőfi távolról sem emlékeztet rájuk. Jó emberei között maga volt a szeretet- reméltóság, a derű és önzet­lenség, a hűség és az oda­adás. Erre is hozhatunk példát, épp abból az esztendőből, amelyből kissé kitekintettünk a költő jellemrajza kedvéért — 1847. januárjában tűnt fel Arany János, pályadíjat nyert Toldijával. Petőfi „egy ülőhe­lyében” olvasta el a nagyszerű költeményt és azonnal vers­ben üdvözölte pályatársát. De hogy Petőfi mennyire nem volt az elvek és eszmék érzelem nélküli fanatikusa, azt persze legközelebbről mégis­csak szerelmi regénye mutat­ja. S ezzel a jellemrajzról vissza is térhetünk az élet­rajzra. (Folytatjuk) összetételükben azonosak az emberi könnyek anyagával, nem vízről van szó, valódi könnyekről. Az egyház ki­mondotta: a csoda hiteles, templomot kell építeni a föl­döntúli megnyilatkozás örök emlékére és bűnbánatot tar­tani a síró Madonnával együtt. A nagyon is mindennapi, gipszből készült szobrocskát azóta beépítették a megépült templom modern oltárába. Jó magasra, nyilván, hogy minél kevésbé lássák, hiszen nem művészi alkotás. A templom már működik, mellette ház várja a zarándokokat. Ez is idegenforgalom. Az úi templom kör alakú. Leginkább egy nagvon mo­dern színházra emlékeztet. Az emeletnyi magasságban körül­futó karzat csak erősíti ezt a hatást. Párizsi énítészek ter­vezték. Ugyancsak a róla szóló prosoektus mondja: nagy in­tenzitással fejezi ki naniaink vallásos emberének érzelmeit. Az építés még nem feleződött be: a 80 méter átmérőiű. öt­ezer nérrvzetmét^r területű belső tér főié maid eev ugyan­csak 80 méter mages, kúp ala­kú, fagvlaltr,^ fKl-cZr forméúj koncig kerül. Minden vasbe­tonból. ELLENTMONDÁSOK Utazás közben többször is északra tartó, ott dolgozó szi­cíliaiakkal kerültünk össze a vonaton. Az emberek itt sok­kal szívélyesebbek és köz­vetlenebbek, mint északon a beszélgetés pillanatok alatt Sirokkó Ssieíliában PETROLIO ÍJj jogszabály okról — röviden A közlekedés- és postaügyi miniszter 11/1972. KPM. sz. rendelete írja elő a szolgál­tató személygépkocsik rendel­tetésének feltüntetését. A rendelet szerint a személy- gépkocsi első ajtajaira egy, vagy két sorban, legalább 7 cm nagyságú betűkkel és a gépkocsi színétől elütő színű festékkel fel kell festeni a szolgáltató személygépkocsi rendeltetésének telles szöve­gét. s az olvan szolgáltató sze- mélvaénkocsival. amelyen rendeltetése feltüntetve nincs, folyó évi október hó 1. napja óta a közúti forgalomban részt venni nem szabad. Az építésügyi és városfel- líxszi-ísi miniszter a 15/197?. ÉVM. sz. rendeletével szabá­lyozta az. ipari beruházások teleohelvforgalmának rend­szerét és elrendelte, hogy az ipari beruházások te­lephelyét az Országos Te- lephelvforgalmi Központ köz­reműködésével kell kiválasz­tani. Felsorolia a jogszabály azokat a kivételeket is. ami­kor a központ közreműködé­sét nem kell igénybe venni. A dolgozók gvakran vannak bizonvtalansáaban abban a tekintetben, hogv egy sérel­mesnek tartott határozat el­len hová fordulhatnak felleb­bezéssel. ér 1972. évj 21. sz. tvr. és a 29/1972. MT. sz. ren­delet ' — megie'ent a Ma­gvar Közlöny 1972. évi 77-es számában — egves tanácsi testületi hatáskörök módosf- tásáról rendelkezik és részle­tes útbaigazítást ad arra néz­ve, hogy a különböző tanácsi szervek részéről hozott hatá­rozatok ellen melyik tanácsi szervhez lehet fellebbezést benyújtani. Mindkét jogsza­bály a kihirdetése naoián lé­pett hatályba, s rendelkezé­seit a folyamatban lévő ügyek­ben is alkalmazni kell. Folvó évi október hó 8. napján lépett hatályba az egészségügyi miniszter 16/1972. Eü.M. sz. rendelete a szak­gyógyszerészi képesítésről. A jogszabály rendelkezik a szak­gyógyszerészi cím használatá­kialakult. Egy család — apa, anya és két tizenéves gyer­mekük — azt vitatták elle­nemben, hogy Szicília sze­gény. — A látszat mást mutat — érveltem. — Siracusa is na­gyon gazdagnak, rohamosan fejlődőnek látszik. Megismétlődött a már egy­szer elhangzott válasz: — Igen, Siracusa, az olaj miatt. De másutt, a falvakban főleg, nincs munka. És emi­att szegény a nép. Tömegé­vel hagyták már el emberek a szigetet, és így van ez ma is. Északot kevésbé szeretjük, de ott nem kell bizonytalan­ságban élni. Valóban. Ortigiában is sok bedeszkázott kapujú, elha­gyott házat látni. A mállado­zó kövek között patkány ko­torász a hulladékban. íme a kiegészítés a délen mindenütt olvasható felragaszokhoz, pla­kátokhoz, amelvek szó sze­rint harcra hívnak az elbo­csátások, a munkanélküliség, a korrupció, a kizsákmányo­lás. a klientizmus ellen. Ter­mészetesen a baloldal plakát­jai ezek. Minthogy az útitársak élénk, kedves emberek voltak, a férfi valami katonai hiva­talnok. meg mertem kockáz­tatni a kérdést: — Mi ez a könnvek t«mp­Ae ki Vuszi p esődét? A fArfi fölnevetett és visz- S7?k/^t"^07Qtt! — Ki hiszi? Az asszony arca megfagyott, megbántam. hogy szóltam. Vendég vagvok, idegen, s most megsértettem az ille­met. A 17 éves kislány vála­szolt halkan: — Hiszik, sokan... ról, a szakgyógyszerészi képe­sítés megszerzéséről, a szak­gyógyszerészi vizsgáról, a vizsgabizottság szervezéséről és feladatairól, s rendelkezik abban a tekintetben is, hogy a rendelet hatályba lépésének napjától számított 6 hónapon belül előterjesztett kérelem­re mely esetekben minősíthe­tő szakgyógyszerésznek az a gyógyszerész, aki az említett szakvizsgával nem rendelke­zik. Az Országos Takarékpénztár feladatairól rendelkezik a pénzügyminiszter 29 1972. számú folyó évi október hó 10. napján megjelent rende­lete, mely többek között ki­mondja, hogy a Takarékpénz­tár értékesítés céljából sze­mélyi tulajdonban álló in­gatlanokat vásárol és megbí­zásból ingatlanok adás-véte­lét lebonyolítja, továbbá a tanácsok megbízása alapján, illetve a tanácsokkal együtt­működve lebonyolítja a ta­nácsi értékesítésű lakások, va­lamint az állami tulajdonban álló házingatlanok és építési telkek értékesítését, továbbá magánerőből beépíthető, több lakó, illetőleg üdülőte­lek kialakítására alkalmas földrészletet vásárol és an­nak a városrendezési tervvel összhangban történő előköz- művesítéséről és parcellázásá­ról gondoskodik; a kialakított építési telkeket értékesíti. Felhívjuk még a figyelmet a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő folyó évi október ll-i számában meg­jelent arra a közleményre, amely a közületi szerveit személygépkocsi-állományá­nak csökkentéséről szóló jog­szabályok alkalmazásával kapcsolatban felmerülő egyes kérdésekkel és a térítési dí­jak elszámolásával foglalko­zik. (A közlemény egyébként megjelent a Tanácsok Közlö­nye 1972. évi 47-es számában isj DB. DEÁK KONRÄD csop. vez. ügyész Ez a nagy ellentmondás ténylegesen létezik. EGY CÍM Eszembe jutott a kisfiú, a 11 éves Paolo Arciezi, aki szintén idegenvezetőként dol­gozik Siracusában. A San Giovanni bazilikában vezetett nagyon okosan, tájékozottan. A bizánci stílusú, gyönyörű épületnek csak romjai van­nak. Földrengés pusztította el, s azóta nem sokat gondolnak a környezetével sem, a két­ezer évesnél régibb katakom­ba azonban ép, csodálatos. Kápolnájában állítólag Szent Pál is járt, i. u. 61-ben. Nem tudom, a kis Paolo mit hisz, mit nem, de a dolgát jól végezte és a pénzre, amit ke­resett, szüksége volt. Amit én hittem, az is mó­dosult később. A L’Ora című lapból kiabált rám a cím: Szorongás Siracusában az el­bocsátási hullám miatt. Alat­ta kép, ezen a SINCAT olaj- társaság egyik korszerű tele­pe. A L’Ora egyébként az a lao, amelynek szerkesztőségét kétszer támadta meg eddig a maffia. Az újság ugyanis vet­te a bátorságot, és magán- szorgalomból nyomozást indí­tott a Tiszteletreméltó Társa­ság — ahogy délen a maff!át nevezik — ellen. A lao szék­házának egy részét 1958-ban bomba rombolta szét. Utána viszont óriási mértékben meg­nőtt a lap tekintélye és olva­sótábora. Azóta is tárna dia a maffiát, amelynek látható nyoma ugyan nincs az ide­gen számára, de hogy él. működik, az bizonyos. A még létező szicíliai szegénységet is iÁrészt a számláján lehet; ír­ni. (Fel vi g tóik) CSONTOS MAGDA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents