Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-19 / 247. szám
I 1 Jelentős haladás a mezőgazdasági munkákban (Folytatás az X. oldalról) Csak ma lát hozzá a kukoricabetakarításhoz. a magyarkeszi Petőfi Termelőszövetkezet. Eddig az erőket a 76 hektár cukorrépa és a 137 hektár napraforgó-betakarítási munkái kötötték le. A 618 hektár kukorica betakarítása 3 kombájnra vár, melyek napi összteljesítménye 16 vagon. Egyikük napi kétszer tízórás műszakban üzemel. A 811 hektárnyi vetőszántásból 690 hektár készült el és ebből 660 hektárt be is vetettek. A vetést- a jövő hét közepére befejezik. A nehéz gépek két műszakban az őszi mélvszán- tást végzik, melvből eddig 400 hektár készült el. A bonyhádi járási hivatal hetenként háromszor kér tájékoztatást rövid úton a termelőszövetkezettől az őszi mezőgazdasági 'munkák állásáról, az esetlegesen akadá- Ivozó tényezőkről, problémákról. A jelzett nehézségeket vagv saját hatáskörben rendezik. megold iák, vagy azonnal továbbítják a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének, Somorjai Sándornak, aki a megyei operatív bizottság nevében is intézkedik. A legfrissebb jelentések szerint a bonyhádi járás termelőszövetkezeteiben október 14 és 18-a közötti 4 nao alatt az előrehaladás igen változatos. Néhány gazdaság az ősziek vetésében. mAso'- i betakarításban jeleskedtek jobban. Általában nem kielégítő az ütem, nagyobb erőkifejtés szükséges ahhoz, hogy időben — október végéig — földbe kerüljön a jövő évi kenyér magja, illetve, hogy ne maradjon „évelő” kukorica. Az őszi vetések alá a talaj- elkészítés 70 °/n-ra áll, amelyből 37 % a vetett terület. A négy nap alatt 1515 hektárról 2512 hektárra nőtt a búzavetés. Legjobban a kisdorogi Március 15. és a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezetek állnak 50—50 %-kal. Leggyengébben a mőcsényi Völgység Népe és a kisvejkei Szabadság, egyaránt l'3—13 Vokal . Míg az előbbieknél a bonyhádi Ezüstkalásznál nagyot nőtt az elvetett ’terület az elmúlt 4 napon, addig az utóbbiaknál minimális a növekedés. Elfogadható az előrehaladás Nagymányokon és Zombán, ahol a vetés 30 %- . ánál tartanak. A cukorrépa 40. %-át szedték fel a járás területén, a napraforgó 66 %-át takarították be. Gyengén áll a kukoricabetakarítás, mindössze a terület 10 %-áról sikerült eddig — az utóbbi 4 napban napi- 1 °/n-kal előrelépve — a termést megszedni. Érintetlen' még a kalaznói Petőfi és a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezet kukoricája. Jó ha a hét második felében el tudják kezdeni a törést. Zavarok ax üzemanyag-ellátásban A gondokat tetézi, hogy akadozik az üzemanyag-ellátás. A teveli Kossuth Termelőszövetkezet 100 hektós gázolajtartálya üres, gépei tegnap már a Mucsiból köcsönkért üzemanyaggal mentek. Ma el sem tudtak indulni, — ha csak az éjszaka nem kaptak gyorssegélyként néhány hektolitert az ÁFOR-tól. Nem egyedi probléma az üzemanyag-ellátás zavara Tevelen, vagy a bonyhádi járásban. Bátaszéken a Búzakalász Termelőszövetkezetben tegnap már emiatt nem ü••lemelt a szárító, délutánra a gépek is leálltak. Elfogyott az utolsó csepp gázolaj is. Két hét óta akadozik az ellátás. Hogy eddig is tudtak dolgozni, az annak köszönhető, hogy az ősz elején teljesen feltöltötték üzemanyag-tárolóikat. Az ÁFOR is csupán annyi gázolajat tudott mára igémi, amennyi az összes gép egyszeri tankolására elegendő. A szárító tehát ma sem üzemel. Ez pedig fékezi a kukorica betakarítását. Sürgősen kell javítani az üzemanyag-ellátáson, különben a legszebb, munkára alkalmas napok vesznek el!-h -s. Dunaföldváron helytörténeti szakkör alakult A közelmúltban helytörténeti szakkör alakult Dunaföldváron Szalai Károly tanár vezetésével. A szakkör megalakításának gondolata Berze Nagy Ilona és dr. Dömötör Sándor Dunaföldvár krónikája című közös munkájának előkészületei során vetődött föl, s olyanként, hogy érdemes és szép feladat lenne a község munkásmozgalmi múltjának a kutatása, lévén, hogy — amit a' munkásmozgalom története számon tart, de amiről a település mai lakói már csak keveset tudnak — 1898. március 13-án véres összeütközésre került sor a dunaföldvári földmunkások és a csendőrök között. Közbevetőlegesen, de nem mellékesen hadd jegyezzük meg, hogy a belső elnyomás szervezeteként létrehozott úgynevezett zsandárságot 1867- ben, a kiegyezés évében feloszlatták, de 1881-ben a monarchia ismét életre hívta a csendőrséget, aminek hírhedt szerepe a munkásmozgalmi törekvések terrorisztikus elfojtásában közismert egészen 1945- ben bekövetkezett és ezúttal végleges feloszlatásáig. Mire szövetkeztek tehát azok a fiatalok, akik a helytörténeti szakkör tagjaiként hozzáfogtak a még meglevő munkásmozgalmi emlékek összegyűjtéséhez? Arra, hogy megőrzésre, érdeme szerint feldolgozásra szánva összeszedik mindazokat az emlékeket, amelyek az 1898-as földmunkás-„zendüléá” előzményeivel, magával az eseménnyel és annak következményeivel kapcsolatosak. A helytörténeti szakkör megszervezésének nem véletlenül volt éppen a Hazafias Népfront községi elnöksége a leglelkesebb támogatója, mondhatni a kezdeményezője. A helytörténeti kutatás, mint mozgalom, felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére jött létre és a Hazafias Népfront Országos Elnöksége felhívására, azóta is él. Sőt, múzeumaink és levéltáraink nem csekély jelentőségű segítségével egyre tágabb körben, de mindenképpen azzal a céllal, hogy megmentse a feledéstől történeti, népéleti, népművészeti emlékeinket. Még csak annyit jegyeznénk meg itt, hogy a bevezető sorokban említett szerzők munkája kiadásra készen áll. Dr. Dömötör Sándor néprajztudós és múzeológus, a Munkásmozgalmi Múzeum tudományos munkatársa társszerzőként segítette Berze Nagy Ilonát Dunaföldvár krónikájának megalkotásában. Örömünkre szolgálna, ha a jövőben mind több helytörténeti munka megjelenéséről, helytörténeti szakkör megalakulásáról adhatnánk hírt... A jó állategészségügy — alapkövetelmény A magas színvonalú állattenyésztés egyik alapkövetelménye a’ magas színvonalú: állategészségügy. Ez a felismerés egyáltalán nem újkeletű. S ha fokozatokról lehet beszélni, akkor vitathatatlanul megállapítható, hogy a nagyüzemi állattenyésztésben, állati terméktermelésben az állat- egészségügynek még a korábbinál is nagyobb a jelentősége. A termelés gazdaságosságát, fejlesztésének lehetőségeit az állategészségügy helyzete, színvonala számottevően befolyásolja és nem egyszer meg is határozza. Érvényes e megállapítás az állattenyésztés minden területén. Érdemes ) . Idén a mezőgazdasági ter- • melésben tovább nőtt a vegyi anyagok szerepe: a gazdaságok 1972-ben a tavalyinál nagyobb anyagi eszközöket fordítanak műtrágyák és növényvédő szerek vásárlására. A mezőgazdasági termelők az év eddig eltelt időszakában az elmúlt évinél kereken 300 ezer tonnával több műtrágyát vásároltak. Legnagyobb mennyiséget nitrogén- műtrágyából forgalmaztak a vállalatok : a növények anyagcsere-forgalmában nélkülözhetetlen nitrogén talajerőpótlóból 1,9 millió tonnát értéke- sítet a kereskedelem. Kereken egymillió tonna foszfórtartal- mú műtrágyát is eladtak és mintegy 500 ezer tonna káliumműtrágya is vevőre talált. A komplex és kevert műtrágyákbói 200 ezer tonna felett alakult az eddigi értékesítés, s így adódott, hogy a raktárakban lényegében elfekvő készlet az idei őszön ninçs. A nitrogénműtrágyákból bőséges a kínálat, ellenben egész sor gazdaság kifogásolja, hogy nem tudott időben foszfortartalmú talajerőpótlót vásárolni, holott a növények számára optimális műtrágyaadagolási arányt igyekeztek volna betartani. Az Agro- tröszt vállalatai a nagyobb foszforműtrágya-kínálat elérésére anyagilag is ösztönözték a hazai gyárakat az ilyen vegyi anyagok előállítására, a kínálat növekedett is, de egyelőre nem olyan • mértékben, hogy minden igényt kielégíthettek víölna. ’ Az elmúlt napokban nagyobb mennyiségű osztrák és egyiptomi vegyi- anyag-szállítmány érkezett, s ezekét a tételeket nyomban továbbították a termelőknek. Igen nagv az érdeklődés a növényvédő szerek iránt. A keresett peszticidekből .eddig több, mint 25 százalékká!, volt nagyobb a forgalom,- mint az elmúlt év azonos időszakában. A termelők idén eddig több, mint 1,8 milliárd forintért vásároltak ilyen készítményeket a különféle növényi betegségek, a • gomba- kártételek megelőzésére, a különféle kártevők 'elpusztítására. Az őszi . vetésekhez elegendő csávázószert biztosítottak: a fertőtlenítőanyagkészlethez októberben további 50 tonnás pótszállítmány érkezett. Megfelelő a kínálat a Hungária és az L—2 talajfertőtlenítő szerekből is. (MTI) emlékeztetni arra, hogy a nagyüzemi baromfihús-termelésnek, tojástermelésnek a lehetőségét is az állategészségügyi problémák megoldása adA szarvasmarha-tenyésztésben az állategészségügyi követelmények, a betegségek megelőzéséért, leküzdéséért folytatott munka szerepe szintén rendkívül nagy. A hazai állategészségügy sok jól felkészült embert fog össze. 1945—1970 között hazánkban 2795-en szereztek állatorvosi oklevelet. 1960—1970 évek átlagában évente 115 állatorvos kapott diplomát. Magyarországon 1938-ban alig több mint ezer állatorvos dolgozott, s ha számosállatban számolunk (egy számosállat minden ötszáz kilogramm élő súlyú állat, vagy állatcsoport) egy állatorvosra csaknem két és fél ezer számosállat gondozása várt. Az 1968- as statisztikai adatok szerint már több mint háromezer állatorvos tevékenykedett az országban, s fele annyi számosállat jutott egy állatorvosra, mint harminc évvel korábban. Az ellátottságot szám szerint vizsgálva országunk Európában, sőt világviszonylatban is az elsők között van. Annak ellenére, hogy az állatgyógyászathoz, a megelőzéshez értő szakemberek száma aránylag magas, egyáltalán nem mondható kielégítő-, nek az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztés állategészségügyi helyzete. A gondok nagyobb , hányada a nagyüzemekben mutatkozik. Azt a szellemi erőt, amelyet az állatorvosok képviselnek különböző okok miatt még nem tudják kellően hasznosítani. Ha a szarvasmarha-tenyésztésnél maradunk, akkor itt a legnagyobb feladatot a gümőkór és a brucellózis felszámolása adja. A gümőkór- mentesítésnek a gazdasági károkon megszüntetésén kívül közegészségügyi jelentősége is Van. A brucellózis pedig a vetélések, a koraellések miatt okoz nagy kárt — csökkentve a szaporulatot, a tejtermelést. E betegségek ellen ma már pzeryezett a védekezés. A gümőkór mentesítése érdekében 1962 óta jelentős lépések történtek. 1968 óta pedig a gümőkór-mentesítés álíami támogatásának feltétele lett a brucellózistól való mentesítés is. A brucellafertőzöttség sajnos elég ftágy méreteket öltött. S ha az állomány fejlesztésével számolunk, akkor e betegség ellen még az eddiginél , is erőteljesebben, következetesebben kell küzdeni. A brucellózis hallatlanul megnehezíti, s a következőkben is megnehezítheti az új telepek benépesítését. . Az új telepeknél természetes követelmény a brucellamentes állomány. Itt engedménynek helye nincs. De mert egy-egy nagy új telepre szinte lehetetlenség ma rövid idő alatt összeszedni azonos korú, brucellamentes üszőket, a benépesítés hosszú ideig tart. Ez a helyzet arra inti az új szarvasmarhatelepek létesítésével foglalkozó gazdaságok vezetőit, hogy az építés tervezésének az idején készítsék el a benépesítés tervét is. Készüljenek saját gazdaságukban úgv, hogy gümőkór- és brucellamentes jószágok kerülhessenek új telepükre; Ha ezt saját gazdaságukból nem tudják megoldani, akkor a biztonságos felvásárlás marad lehetőségként. Ezt sem lehet azonban a telep felépülése utáni időre hagyni. A brucellózis leküzdésének módszere ismert. Mindenesetre nagyon fontos dolog, hogy addig, ameddig nincs megbízható vizsgálatok alapján negatív állomány a gazdaságban, a termel őállátok mozgatását, hely- változtatását a legvégső esetek kivételével mellőzni kell. Természetes követelmény — bár sok helyen nem tartják be —, hogy az el lés után pozitívnek bizonyult állatot ne ' vigyék termelőistállóba. A fertőzésmentes körülmények között született borjakat fertőzésmentes körülmények között kell felnevelni. A brucellózis nem sorscsapás, ellene lehet, sőt kötelező védekezni. A szarvasmarha-tenyésztés Európában szórványosan károsítja a ragadós száj- és körömfájást is. Fennáll annak a veszélye, hogy a hazánkban eddig nem ismert vírustípusok hozzánk is eljutnak. Az évente megismételt vakcinázással évek óta sikeresen megelőzzük e betegséget.- A tőgygyulladás viszont — és az általa okozott kártétel is — még mindig jelentős nagyüzemeinkben. A hibás gépi fej és, a tartástechnológiai, higiéniai bajok szorosan összefüggenek e betegséggel. Az ellene való védekezésre, a megelőzésre szintén van lehetőség. A hazai állategészségügyi szolgálat rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyekkel a szarvasmarha-tenyésztésben milliós károkat okozó betegségek csökkenthetők, leküzdhetők. Ehhez azonban a gazdaságokban is jobban be kell tartani az állategészségügyi előírásokat. Az üzemi állatorvosok száma egyáltalán nem mondható kielégítőnek. Soraikban nagy a fluktuáció is. Minden arra mutat, hogy az üzemi állategészségügyi szolgálatot fejleszteni kell. A nagyobb szakosított tehenészeti telepekre nélkülözhetetlen az önálló üzemi állatorvos. Az ő jó munkája a telep eredményes működésének szinte alapfeltétele. A dolog lényege: amikor a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről van szó — akár országos, akár üzemi szinten — a fejlesztés több fontos követelményével egyidejűleg napirendre kell tűzni az állat- egészségügyet is, s e téren is a lehető legbiztonságosabb megoldást választva szükséges kijelölni az előrehaladás útját. A. I. újság 3 1972. október 19. Növekszik a mezőgazdaság v egyi anyag-felhasználása
