Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

I 1 Jelentős haladás a mezőgazdasági munkákban (Folytatás az X. oldalról) Csak ma lát hozzá a kuko­ricabetakarításhoz. a magyarkeszi Petőfi Termelőszövetkezet. Eddig az erőket a 76 hektár cukorrépa és a 137 hektár napraforgó-betakarítási mun­kái kötötték le. A 618 hektár kukorica betakarítása 3 kom­bájnra vár, melyek napi össz­teljesítménye 16 vagon. Egyi­kük napi kétszer tízórás műszakban üzemel. A 811 hektárnyi vetőszántásból 690 hektár készült el és ebből 660 hektárt be is vetettek. A ve­tést- a jövő hét közepére be­fejezik. A nehéz gépek két műszakban az őszi mélvszán- tást végzik, melvből eddig 400 hektár készült el. A bonyhádi járási hivatal hetenként háromszor kér tá­jékoztatást rövid úton a ter­melőszövetkezettől az őszi mezőgazdasági 'munkák állá­sáról, az esetlegesen akadá- Ivozó tényezőkről, problémák­ról. A jelzett nehézségeket vagv saját hatáskörben ren­dezik. megold iák, vagy azon­nal továbbítják a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya vezetőjé­nek, Somorjai Sándornak, aki a megyei operatív bizottság nevében is intézkedik. A legfrissebb jelentések sze­rint a bonyhádi járás termelőszövetkezeteiben októ­ber 14 és 18-a közötti 4 nao alatt az előrehaladás igen változatos. Néhány gazdaság az ősziek vetésében. mAso'- i betakarításban jeleskedtek jobban. Általában nem kielé­gítő az ütem, nagyobb erő­kifejtés szükséges ahhoz, hogy időben — október végéig — földbe kerüljön a jövő évi kenyér magja, illetve, hogy ne maradjon „évelő” kukori­ca. Az őszi vetések alá a talaj- elkészítés 70 °/n-ra áll, amely­ből 37 % a vetett terület. A négy nap alatt 1515 hektárról 2512 hektárra nőtt a búza­vetés. Legjobban a kisdorogi Március 15. és a hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezetek állnak 50—50 %-kal. Leg­gyengébben a mőcsényi Völgy­ség Népe és a kisvejkei Sza­badság, egyaránt l'3—13 Vo­kal . Míg az előbbieknél a bonyhádi Ezüstkalásznál nagyot nőtt az elvetett ’terület az elmúlt 4 napon, addig az utóbbiaknál minimális a nö­vekedés. Elfogadható az elő­rehaladás Nagymányokon és Zombán, ahol a vetés 30 %- . ánál tartanak. A cukorrépa 40. %-át szedték fel a járás területén, a napraforgó 66 %-át takarították be. Gyen­gén áll a kukoricabetakarítás, mindössze a terület 10 %-áról sikerült eddig — az utóbbi 4 napban napi- 1 °/n-kal előre­lépve — a termést megszed­ni. Érintetlen' még a kalaznói Petőfi és a hőgyészi Uj Ba­rázda Termelőszövetkezet ku­koricája. Jó ha a hét máso­dik felében el tudják kezdeni a törést. Zavarok ax üzemanyag-ellátásban A gondokat tetézi, hogy aka­dozik az üzemanyag-ellátás. A teveli Kossuth Termelőszö­vetkezet 100 hektós gázolaj­tartálya üres, gépei tegnap már a Mucsiból köcsönkért üzemanyaggal mentek. Ma el sem tudtak indulni, — ha csak az éjszaka nem kaptak gyorssegélyként néhány hek­tolitert az ÁFOR-tól. Nem egyedi probléma az üzemanyag-ellátás zavara Te­velen, vagy a bonyhádi járás­ban. Bátaszéken a Búzakalász Termelőszövetkezetben tegnap már emiatt nem ü••lemelt a szárító, délutánra a gépek is leálltak. Elfogyott az utolsó csepp gázolaj is. Két hét óta akadozik az ellátás. Hogy ed­dig is tudtak dolgozni, az an­nak köszönhető, hogy az ősz elején teljesen feltöltötték üzemanyag-tárolóikat. Az ÁFOR is csupán annyi gáz­olajat tudott mára igémi, amennyi az összes gép egysze­ri tankolására elegendő. A szárító tehát ma sem üzemel. Ez pedig fékezi a kukorica betakarítását. Sürgősen kell javítani az üzemanyag-ellátá­son, különben a legszebb, munkára alkalmas napok vesznek el!-h -s. Dunaföldváron helytörténeti szakkör alakult A közelmúltban helytörténe­ti szakkör alakult Dunaföld­váron Szalai Károly tanár ve­zetésével. A szakkör megala­kításának gondolata Berze Nagy Ilona és dr. Dömötör Sándor Dunaföldvár krónikája című közös munkájának elő­készületei során vetődött föl, s olyanként, hogy érdemes és szép feladat lenne a község munkásmozgalmi múltjának a kutatása, lévén, hogy — amit a' munkásmozgalom története számon tart, de amiről a tele­pülés mai lakói már csak ke­veset tudnak — 1898. március 13-án véres összeütközésre ke­rült sor a dunaföldvári föld­munkások és a csendőrök kö­zött. Közbevetőlegesen, de nem mellékesen hadd jegyezzük meg, hogy a belső elnyomás szervezeteként létrehozott úgy­nevezett zsandárságot 1867- ben, a kiegyezés évében fel­oszlatták, de 1881-ben a mo­narchia ismét életre hívta a csendőrséget, aminek hírhedt szerepe a munkásmozgalmi tö­rekvések terrorisztikus elfoj­tásában közismert egészen 1945- ben bekövetkezett és ezúttal végleges feloszlatásáig. Mire szövetkeztek tehát azok a fiatalok, akik a helytörténeti szakkör tagjaiként hozzáfogtak a még meglevő munkásmoz­galmi emlékek összegyűjtésé­hez? Arra, hogy megőrzésre, érdeme szerint feldolgozásra szánva összeszedik mindazokat az emlékeket, amelyek az 1898-as földmunkás-„zendüléá” előzményeivel, magával az eseménnyel és annak követ­kezményeivel kapcsolatosak. A helytörténeti szakkör meg­szervezésének nem véletlenül volt éppen a Hazafias Népfront községi elnöksége a leglelke­sebb támogatója, mondhatni a kezdeményezője. A helytörté­neti kutatás, mint mozgalom, felszabadulásunk 25. évfordu­lója tiszteletére jött létre és a Hazafias Népfront Országos Elnöksége felhívására, azóta is él. Sőt, múzeumaink és levél­táraink nem csekély jelentő­ségű segítségével egyre tágabb körben, de mindenképpen az­zal a céllal, hogy megmentse a feledéstől történeti, népéleti, népművészeti emlékeinket. Még csak annyit jegyeznénk meg itt, hogy a bevezető so­rokban említett szerzők mun­kája kiadásra készen áll. Dr. Dömötör Sándor néprajztudós és múzeológus, a Munkásmoz­galmi Múzeum tudományos munkatársa társszerzőként se­gítette Berze Nagy Ilonát Du­naföldvár krónikájának meg­alkotásában. Örömünkre szolgálna, ha a jövőben mind több helytörté­neti munka megjelenéséről, helytörténeti szakkör megala­kulásáról adhatnánk hírt... A jó állategészségügy — alapkövetelmény A magas színvonalú állat­tenyésztés egyik alapkövetel­ménye a’ magas színvonalú: állategészségügy. Ez a felisme­rés egyáltalán nem újkeletű. S ha fokozatokról lehet beszél­ni, akkor vitathatatlanul meg­állapítható, hogy a nagyüzemi állattenyésztésben, állati ter­méktermelésben az állat- egészségügynek még a koráb­binál is nagyobb a jelentősége. A termelés gazdaságosságát, fejlesztésének lehetőségeit az állategészségügy helyzete, szín­vonala számottevően befolyá­solja és nem egyszer meg is határozza. Érvényes e meg­állapítás az állattenyésztés minden területén. Érdemes ) . Idén a mezőgazdasági ter- • melésben tovább nőtt a ve­gyi anyagok szerepe: a gazda­ságok 1972-ben a tavalyinál nagyobb anyagi eszközöket fordítanak műtrágyák és nö­vényvédő szerek vásárlására. A mezőgazdasági termelők az év eddig eltelt időszaká­ban az elmúlt évinél kereken 300 ezer tonnával több mű­trágyát vásároltak. Legna­gyobb mennyiséget nitrogén- műtrágyából forgalmaztak a vállalatok : a növények anyag­csere-forgalmában nélkülözhe­tetlen nitrogén talajerőpótló­ból 1,9 millió tonnát értéke- sítet a kereskedelem. Kereken egymillió tonna foszfórtartal- mú műtrágyát is eladtak és mintegy 500 ezer tonna káli­umműtrágya is vevőre ta­lált. A komplex és kevert műtrágyákbói 200 ezer tonna felett alakult az eddigi érté­kesítés, s így adódott, hogy a raktárakban lényegében el­fekvő készlet az idei őszön ninçs. A nitrogénműtrágyákból bőséges a kínálat, ellenben egész sor gazdaság kifogásol­ja, hogy nem tudott időben foszfortartalmú talajerőpótlót vásárolni, holott a növények számára optimális műtrágya­adagolási arányt igyekeztek volna betartani. Az Agro- tröszt vállalatai a nagyobb foszforműtrágya-kínálat el­érésére anyagilag is ösztönöz­ték a hazai gyárakat az ilyen vegyi anyagok előállítására, a kínálat növekedett is, de egye­lőre nem olyan • mértékben, hogy minden igényt kielégít­hettek víölna. ’ Az elmúlt na­pokban nagyobb mennyiségű osztrák és egyiptomi vegyi- anyag-szállítmány érkezett, s ezekét a tételeket nyomban továbbították a termelőknek. Igen nagv az érdeklődés a növényvédő szerek iránt. A keresett peszticidekből .eddig több, mint 25 százalékká!, volt nagyobb a forgalom,- mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. A termelők idén eddig több, mint 1,8 milliárd fo­rintért vásároltak ilyen ké­szítményeket a különféle nö­vényi betegségek, a • gomba- kártételek megelőzésére, a különféle kártevők 'elpusztí­tására. Az őszi . vetésekhez elegendő csávázószert biztosí­tottak: a fertőtlenítőanyag­készlethez októberben további 50 tonnás pótszállítmány ér­kezett. Megfelelő a kínálat a Hungária és az L—2 talaj­fertőtlenítő szerekből is. (MTI) emlékeztetni arra, hogy a nagyüzemi baromfihús-terme­lésnek, tojástermelésnek a le­hetőségét is az állategészség­ügyi problémák megoldása ad­A szarvasmarha-tenyésztés­ben az állategészségügyi kö­vetelmények, a betegségek megelőzéséért, leküzdéséért folytatott munka szerepe szin­tén rendkívül nagy. A hazai állategészségügy sok jól fel­készült embert fog össze. 1945—1970 között hazánkban 2795-en szereztek állatorvosi oklevelet. 1960—1970 évek át­lagában évente 115 állatorvos kapott diplomát. Magyarorszá­gon 1938-ban alig több mint ezer állatorvos dolgozott, s ha számosállatban számolunk (egy számosállat minden ötszáz ki­logramm élő súlyú állat, vagy állatcsoport) egy állatorvosra csaknem két és fél ezer számos­állat gondozása várt. Az 1968- as statisztikai adatok szerint már több mint háromezer állatorvos tevékenykedett az országban, s fele annyi számos­állat jutott egy állatorvosra, mint harminc évvel korábban. Az ellátottságot szám szerint vizsgálva országunk Európá­ban, sőt világviszonylatban is az elsők között van. Annak ellenére, hogy az állatgyógyászathoz, a megelő­zéshez értő szakemberek szá­ma aránylag magas, egyálta­lán nem mondható kielégítő-, nek az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztés ál­lategészségügyi helyzete. A gondok nagyobb , hányada a nagyüzemekben mutatkozik. Azt a szellemi erőt, amelyet az állatorvosok képviselnek különböző okok miatt még nem tudják kellően hasznosí­tani. Ha a szarvasmarha-tenyész­tésnél maradunk, akkor itt a legnagyobb feladatot a gümőkór és a brucellózis fel­számolása adja. A gümőkór- mentesítésnek a gazdasági ká­rokon megszüntetésén kívül közegészségügyi jelentősége is Van. A brucellózis pedig a vetélések, a koraellések miatt okoz nagy kárt — csökkentve a szaporulatot, a tejtermelést. E betegségek ellen ma már pzeryezett a védekezés. A gümőkór mentesítése érdeké­ben 1962 óta jelentős lépések történtek. 1968 óta pedig a gümőkór-mentesítés álíami tá­mogatásának feltétele lett a brucellózistól való mentesítés is. A brucellafertőzöttség saj­nos elég ftágy méreteket öl­tött. S ha az állomány fejlesz­tésével számolunk, akkor e betegség ellen még az eddigi­nél , is erőteljesebben, követ­kezetesebben kell küzdeni. A brucellózis hallatlanul meg­nehezíti, s a következőkben is megnehezítheti az új telepek benépesítését. . Az új telepek­nél természetes követelmény a brucellamentes állomány. Itt engedménynek helye nincs. De mert egy-egy nagy új te­lepre szinte lehetetlenség ma rövid idő alatt összeszedni azo­nos korú, brucellamentes üsző­ket, a benépesítés hosszú ideig tart. Ez a helyzet arra inti az új szarvasmarhatelepek létesíté­sével foglalkozó gazdaságok vezetőit, hogy az építés ter­vezésének az idején készítsék el a benépesítés tervét is. Ké­szüljenek saját gazdaságukban úgv, hogy gümőkór- és bru­cellamentes jószágok kerülhes­senek új telepükre; Ha ezt saját gazdaságukból nem tud­ják megoldani, akkor a biz­tonságos felvásárlás marad le­hetőségként. Ezt sem lehet azonban a telep felépülése utáni időre hagyni. A brucellózis leküzdésének módszere ismert. Mindeneset­re nagyon fontos dolog, hogy addig, ameddig nincs megbíz­ható vizsgálatok alapján negatív állomány a gazdaságban, a ter­mel őállátok mozgatását, hely- változtatását a legvégső esetek kivételével mellőzni kell. Ter­mészetes követelmény — bár sok helyen nem tartják be —, hogy az el lés után pozitívnek bizonyult állatot ne ' vigyék termelőistállóba. A fertőzés­mentes körülmények között született borjakat fertőzés­mentes körülmények között kell felnevelni. A brucellózis nem sorscsapás, ellene lehet, sőt kötelező védekezni. A szarvasmarha-tenyésztés Európában szórványosan káro­sítja a ragadós száj- és köröm­fájást is. Fennáll annak a veszélye, hogy a hazánkban eddig nem ismert vírustípusok hozzánk is eljutnak. Az éven­te megismételt vakcinázással évek óta sikeresen megelőz­zük e betegséget.- A tőgy­gyulladás viszont — és az ál­tala okozott kártétel is — még mindig jelentős nagyüzeme­inkben. A hibás gépi fej és, a tartástechnológiai, higiéniai bajok szorosan összefüggenek e betegséggel. Az ellene való védekezésre, a megelőzésre szintén van lehetőség. A hazai állategészségügyi szolgálat rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételek­kel, amelyekkel a szarvas­marha-tenyésztésben milliós károkat okozó betegségek csök­kenthetők, leküzdhetők. Ehhez azonban a gazdaságokban is jobban be kell tartani az állat­egészségügyi előírásokat. Az üzemi állatorvosok száma egy­általán nem mondható kielé­gítőnek. Soraikban nagy a fluktuáció is. Minden arra mu­tat, hogy az üzemi állat­egészségügyi szolgálatot fej­leszteni kell. A nagyobb sza­kosított tehenészeti telepekre nélkülözhetetlen az önálló üze­mi állatorvos. Az ő jó munká­ja a telep eredményes műkö­désének szinte alapfeltétele. A dolog lényege: amikor a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztéséről van szó — akár országos, akár üzemi szinten — a fejlesztés több fontos köve­telményével egyidejűleg napi­rendre kell tűzni az állat- egészségügyet is, s e téren is a lehető legbiztonságosabb megoldást választva szükséges kijelölni az előrehaladás útját. A. I. újság 3 1972. október 19. Növekszik a mezőgazdaság v egyi anyag-felhasználása

Next

/
Thumbnails
Contents