Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

Fekete Sándor : 7. Petőfi élete „LEGYÜNK RABOKBÓL ISMÉT EMBEREK!” A Berta-ügy után fokozato­san elkomorodott a költő vi­lágképé. Jókai Mórhoz írt ver­seben ő maga pontosan jelle­mezte helyzetét: Percenként: jobban-jobban el­sötétül láthatárom. Az irodalomtudások több mint egy százada vitatkoznak azon, hogy mi okozta Petőfi most következő borúlátó kor­szakát, a Felhők időszakát: az értetlen kritikusok támadásai, ? “er,etmi csalódás, netán testi-lelki betegségek? Vagy mind együtt? Nyilvánvaló mi­nél kevésbé szűkítjük le az okok körét, annál kevésbé egyszerűsítjük a költő lelkivi­lágát. A Felhők verseiben ugyanis nem csupán „keserűség” ta­lálható, meg „borúlátás”, ha- nem nagyon is kemény és ke- gyetlen társadalomkritika: nem annyira a költő van vál­ságban,^ mint az a társadalom, amelytől dühödt szenvedély­nél elfordul. A Felhőkkel pár­huzamosan írt regény A hóhér kötele s a hasonló gondolato­kat árasztó dráma, a Tigris és hiéna — éppúgy, mint a versek -*— elítéli azt a világot, azt a társadalmi rendet, amelyben a becsületnek buknia kell, az ér­dem, a siker, a diadal a becs­telenségé: Igazság! alszol? vagy meg is halál? E férfi méltó volt rá, hogy nyakáról Aranylánc függjön; s ime a helyett P„.fV?g' 6 függ ■ • ■ a hóhér kötélén. S ennek nyakában aranylánc van, pedig Hóhérkötélen kéne függnie _ I gazság! alszol? vagy meg is halál? A hóhérkötélen kéne függnie kitétel nemcsak a költő indu­latát jelzi, hanem azt is, hogy nem kívánt belenyugodni a vi­lág ilyen rendjébe. De ugyan­ezt bizonyítják életének külső eseményei is. Miközben a Fel­hőkben megfogalmazott komor gondolatokat hordozza lelké­ben, változatlan tetterővel küzd az új szellemű irodalom harci kedvének erősítéséért. E küzdelem egyik legérde­kesebb fejezete az első magyar irodalmi sztrájk megszervezé- sehez fűződik. Kilenc barátjával összefog­va Petőfi létrehozta a Tízek Társaságát. Elhatározták, hogy Pesti füzetek címen önálló la­pot adnak kl, s addig is, amíg lapjukat engedélyezik, más orgánumban nem dolgoznak. A hatalom már régóta figyelte az uj irodalom mozgalmait, s tűdta, mit kell tennie. Különösen akkor, amikor egyre több jel mutatott arra, hogy Petőfiék nem elégednek meg a társadalom romantikus bírálatával. 1846. májusában Petőfi Döm- sodre vonult, hogy a Pesti Fü­zetek számára tervezett na­gyobb művén dolgozzék. A dömsödi egy hónap Pe­tőfi életének egyik legfonto­sabb, s egyszersmind legrej- telyesebb időszaka. A Duna menti kis faluban nem estek meg vele látványos kalandok, szinte még említésre méltó esemény sem történt körötte s szemtanúk szerint „igen el­vonultam munkálkodva” élt. költő Dömsödön nemcsak írt hanem elmélyült tanulmányo­kat is folytatott. E tanulmá­nyok fő tárgya a nagy francia forradalom története lehetett amelyet egyebek közt Cabet köteteiből ismert meg. Épp két évvel később megjelent forradalmi ""rU íjában Petőfi Myen s?í. -ii foglalta össze a francia történelem világra­szóló eseményeinek reá gya­korolt hatását. „Évek óta csaknem kirekesz- toleges olvasmányom, reggeli es esteli imádságom, minden­napi kenyerem a francia for­radalmak története a világ- nek ez új evangyélioma, mely­ben az emberiség második megváltója, a szabadság hir­deti igéit. Minden szavát, min­den betűjét szívembe véstem, és ott benn a holt betűk meg­elevenedtek, és az élethez- jutottaknak szűk lett a hely, és tomboltak és őrjöngtek ben­nem !” Természetesen nem szabad egyszerűsítenünk a dolgokat Petőfi nem attól lett forradal­már. hogy egy vagy akár két hónapon át olvasgatta az 1789- es (és az 1830-as) francia for­radalom históriáját. Lázadó al- kata hányatott, nélkülözések­kel teli sorsa, igazságkereső természete, törhetetlen jelleme, s Persze Magyarország akkori állapota, nemzeti elesettsége társadalmi elmaradottsága — mindez együtt ellenállhatat­lanul ragadta a forradalmi esz­mék befogadására. Egy sok eves érzelmi és eszmei folya­mat betetőzéseként lett a vi- -«J evangyéliomának” hir­detője. E betetőzés azonban eléggé pontosan meghatározhatóan ezen a tavaszon, 1846 májusá­ban következett be. Dömsödi elvonultságából barátjához és lakótársához. Várad v Antal ügyvédhez írt verses levele a bizonvsá^ rá: ...hinni kezdem, hogv diccső Érjük maholnap fényes*50*™^ , hajnalét a né?ek mínd fölemelik A fold porába gázolt feiöket S vegigrnennydörgik a föld T — .. . kerekén : »» agyunk rabokból ismét emberek !" Tett vágytól égve sietett visz- sza Pestre, hogy a forradalmi i^óalmi mozgalmat. a Tlzek Társaságát tovább szervezze. Július elsejével, a «*«2* félév megindulásával té™6“ Jolna megkezdődni a tervezett ..sztrájknak”, amikor Ini társ?ság ta,,ial kivonultak volna a lapokból. nPf a Pesti Füzetek megjele­nésére nem kerülhetett sor A |’e’ytartntanács urai éoo eleget lwau Pető«ékről »hhoz. ho»v ilv mXÍ nC «’«^élvezhessék. allnftáfi t 3 SZtráÍk is' a 1«d- alamtási terv is megbukott. A vállakózás mégsem volt hiábavaló. Igazolta az új iro­dalom úttörőinek kezdeménye- szeilemét és merészségét R még inkább növelte az irán-’ tűk megmutatkozó érdeklődést. A költő is tudomásul vette a vereséget. De nem érezvén 3°1 magát Pesten, elhatározta, hogy ellátogat Erdélybe, ahol éPD országgyűlésre készülőd­tek. A törökök kiűzése utáni átrendezés során a Habsbur­gok nem csatolták vissza Er­délyt Magyarországhoz, hanem külön kormányozták. A re­formkorban a magyar nemes­ség körében egvre általáno­sabba vált az Erdéllyel való uiraegvesülés. az unió kíván­sága. Igen valószínű, hogy Pe­ttit is az „erdélyi kérdés” körüli politikai izgalmak von­zották keletre. Utazása azonban mégsem politikai eseményeivel hozott fontos változást életébe. Petőfi ugyanis 1846 szeptem­berében találkozott Szendrey Júliával. Egy hónapon át írta hozzá szerelmes verseit: har­minc nap alatt pontosan tizen­ötöt. A leány apja, Szendrey Ignác, Károlyi Lajos gróf bir­tokainak kezelője. A képlet kísértetiesen hasonlít a gö­döllői szerelmére, amely cgv hercegi jószágknrményzó leá­nya iránt lángolt fel— „DE HA MÉG SZERETSZ...” Szendrey Júlia bátrabb volt, mint Mednyánszky Berta. „Jó parti várt reá”, egy gazdag de üresfejű szolgabíró oldalán. Ám ő — maga is regényes és álmodozó lélek — szívesen vi­szonozta a költő érzelmeit. Akik ezt nem hiszik, első­sorban azzal érvelnek, hogy Petőfi — mint férfi — nem volt vonzó jelenség. Márcsak azért is itt az ideje, hogy szem­ügyre vegyük a felnőtt költőt. Teleki Sándor, aki önmagát „vad grófnak” nevezte, s épp ez idő tájt lett a költőnek egyetlen arisztokrata barátja, meglehetősen pontos képet fes­tett róla. (Folytatjuk) Gyökérén Torokéli, Gyűszű* Hinnék Hogyan keletkeztek a ragadványnevek ? Régen gyakori volt a na­gyon zárt faluközösség. A fa­lubeliek főleg egymással há­zasodtak. Az ilyen endogám községekben gyakran elő­fordult, hogy azonos vezeték- nevűek kötöttek házasságot. Végül a családokat nehezen tudták volna megkülönböztet­ni, mert az utódoknál a ke­resztnév is gyakran azonos volt. Ezért családnevük elé úgynevezett ragadványneveket akasztottak. Ezt aztán az egész család viselte: apáról fiúra szállt évtizedeken, sőt évszáza­dokon át. Ezeket a ragadvány­neveket még ma is sok falu­ban viselik, sőt azóta újabbak­kal toldották meg. Gyakori, hogy az eredeti családnevet el­hagyják, s csak a ragadvány­Leányvásár Pécsváradon Leányvásár volt vasárnap Pécsváradon, a Mecsek leg­magasabb csúcsa, a Zengő lá­bánál fekvő baranyai község­ben. A történelmi nevezetessé­gű településen a híres Lu­kács-napi leányvásár eredete a korábbi századokba nyúlik vissza. A festői környezetű völgy három szomszédos me­gye — Tolna, Baranya és So­mogy — gazdáinak találkozó- helye volt. Itt adták-vették áruikat, majd a környék ős- gesztenyésének frissen sült termése és újbor mellett ki­cserélték híreiket. A szülők magukkal hozták fiaikat, el­adósorba jutott lányaikat is, akik között a vásár alkalmá­val szövődött ismeretség, sze­relem vége nem egyszer há­zasság lett. Ma már természe­tesen nem így keresnek párt maguknak a mecseki falvak­ban élő leányok, de a ked­ves régi szokás emléke eleve­nen él és játékos felújítása a helybelieknek, vendégeknek egyaránt örömet, élményt sze­rez. A verőfényes őszi nap kü­lönösen kedvezett az idei vá­sárnak. A zászlókkal díszített pécsi'áradi utcákon reggel da­los köszöntővel, zenés csalo- gatóval kezdődött a program. A falu központjában kikiáltók, komédiások vidám rigmusok­kal, tréfás játékkal szólították a vásárba a népet. A főutca két oldalán tarka sátrak sora­koztak, amelyek alatt bábo­sok, szűcsök, hímzők, bazáro- sok kínálták áruikat vásárfiá­nak. A nap folyamán egymást követték a több helyszínen rendezett szórakoztató progra­mok, amelyeknek több mint négyszáz szereplőjük volt. (MTI). nevet használják, nem egyszer újabbal megtoldva. Ez a helyzet az 1200 lakosú Héregen is, ahol összesen 15 családnév van, s ezekhez já­rultak a ragadványnevek. Honnan származnak ezek? — Ezt kutatta fel többek között Balogh Judit néprajzos mu­zeológus, aki feldolgozta a köz­ség szellemi néprajzát. A fa­lut, amely az Esterházy bir­tokhoz tartozott, 1326-ban em­lítik először hiteles okiratok. A lakosság nagy része földműves volt. Sok ragadványnév ehhez az ősi foglalkozáshoz kapcso­lódik. Gyelaji Mitnyikéknek például volt egy András nevű ősük, aki csacsijával fuvaro­zott, miközben így nógatta az állatot: „gye laji, gye laji”. Csinger Mitnyikéknek viszont a bor készítéséhez (csigernek nevezik a csinált, a műbort) kapcsolódik a nevük. Gyöke­res Törökék sárgarépát ter­meltek és árultak, Gulyás Tö­rökék a gulyát őrizték egykor. Gyűszús Kisséknek — akik a falu leggazdagabb emberei kö­zé tartoztak — egyik őse gyű- szűnyi alaptőkével indult el a szerencse útján. Sok ragadványnév alakult ki a különböző tulajdonságok alapján is. Kárász Kiséknek például egyik elődje — amint a falubeliek mesélik — na­gyon bőbeszédű volt, „úgy kárált mint egy tyúk”. A Pad- láb Vörösék őse olyan kicsi ember volt, mint a pad lába. Van aki a nem éppen hízelgő Linkószi „előnevet” viseli, mert mindig hazudott. A ragadványnevek begyöke- rezését mi sem mutatja job­ban, mint a Gerbóc menedé­kek példája. A család mindig segédmunkás volt. Ha a falu­ban valaki segédmunkás lesz, még ma is azt mondják: „el­ment gerbócnak”. A Tolna megyei pedagógus-továbbképzés tapasztalatai és tervei Beszélgetés Werner Andrással, a megyei pedagógus-továbbképzési kabinet vezetőjével — Ismeretes, hogy a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága 1972 elején úgy ha­tározott, távlati tervet kell ki­dolgozni a pedagógus-tovább­képzésről. — A távlati terv elkészült. Célul tűzi ki, hogy a megye valamennyi pedagógusa leg­alább tízévenként részt ve­gyen valamilyen továbbképzé­sen. Az igazgatók és a pedagó­giai vezetők hasonló jellegű képzését hatévenként tartjuk szükségesnek. A középiskolai tanárok és a szakmunkásképző intézetekben közismereti tárgyakat tanító pedagógusok az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Test- nevelési Főiskolán és a Kép­zőművészeti Főiskolán része­sülnek továbbképzésben. Más a helyzet az általános iskolai tanárok, tanítók és az óvónők esetében. Az intézetek — a nagy létszám miatt — nem vállalják, nem is vállal­hatják valamennyiük tovább­képzését, még a tíz év alatt sem. Közülük elsősorban a pe­dagógiai vezetőket, az igazga- I tókat, igazgatóhelyetteseket, munkaközösség-vezetőket ké­szítik fel arra, hogy a megyei szervezésű tanfolyamokon elő­adóként lépjenek kollégáik elé. A szakmunkásképző inté­zetekben tanító pedagógusok számára lehetővé tesszük, hogy részt vegyenek a képzőintézéti és a megyei tanfolyamokon. A már említett egy-két éves továbbképzéseken kívül egy­hetes, három-négy naoos tan­folyamokat is szervezünk. így az elm.ű't f ‘■-r '-»•’ült az ált''1' - ............................ V-­Xr.r ' ' ig” .. : ej.;.,les Lciitla­kásos továbbképzésére, ame­lyen minisztériumi előadók lé­nyeges oktatáspolitikai té­mákról tájékoztatták a részt­vevőket, de szó volt olyan idő­szerű kérdésekről is, mint a vezetéstudomány, a pedagó­giai mérések. Idén november­ben ugyancsak lesz ilyen to­vábbképzés, mellyel az MSZMP KB júniusi — az ok­tatásüggyel foglalkozó — hatá­rozatának egységes értelmezé­sét és az őszi nevelési érte­kezletek előkészítését kíván­juk segíteni. Évről évre megszervezzük a képesítés nélküli nevelők ala­pozó tanfolyamát, melyen ál­talános pedagógiai és pszicho­lógiai ismeretekkel, szakmód­szertani útmutatással látjuk el őket. Eddig évenként került sor az oktatástechnikai tanfo­lyamokra, melyeken az egyre több technikai eszköz haszná­latára, kezelésére tanítottuk meg a pedagógusokat. Az az elképzelésünk, hogy ezután — a korábbi gyakorlattól eltérő­en — nem külön, hanem vala­mennyi megyei tanfolyamon szó lesz az ezzel kapcsolatos kérdésekről. — Hogyan biztosítják azok­nak a pedagógusoknak a tájé­koztatását, akik a tanfolyamo­kon nem vesznek részt? — Eddig a továbbképzési napok szolgálták ezt a célt. Az 1972/73-as tanévtől kezdve az alaposabb tájékoztatást bizto­sító formát, a tantárgypedagó­giai napok rendszerét vezet­jük be. Ezek lényege, hogy a kollégák évenként kétnapos bentlakásos továbbképzésen vesznek részt, ahol a koráb- hir.nl intenzívebben foglalkoz­nak szaktárgyaik aktuális ok­tatáspolitikai és tantárgypeda­gógiai kérdéseivel. — A továbbképzéseken részt vevő pedagógusok mi­lyen kedvezményeket kapnak, illetve a tanfolyam elvégzése jelent-e számukra anyagi előnyt? — A miniszteri utasítás sze­rint a továbbképzés vala­mennyi pedagógusnak hiva­tásbeli kötelessége, de a to­vábbképzés formájának meg­választása önkéntes. Nyilván­való, hogy aki erre vállalko­zik, plusz munkát végez, amit erkölcsileg és anyagilag is el kell ismerni. Ezzel kapcsolat­ban a művelődésügyi osztály — más megyék gyakorlatának és az intézmények pénzügyi lehetőségeinek figyelembe­vételével — kialakított egy ál­láspontot, amit előzőleg az in­tézmények vezetőivel megvi­tatott. Lényege, hogy a to­vábbképzésen eredményesen helytálló, az ott tanultakat a pedagógiai munkában haszno­sító kollégák erkölcsi és dif­ferenciált anyagi elismerését biztosítani kell. Tapasztala­taink szerint ez eddig megtör­tént. A megyei szervezésű két­éves tanfolyamok második év­folyamának résztvevői heten­ként egy szabadnapot kapnak — ekkor tartjuk a foglalko­zásokat is. A pedagógusképző intézetekben tanulók számára ilyen kedvezményt nem tu­dunk biztosítani. Viszont a ta­nítási szünetekben őket nem vonják be az iskolai munká­ba. őszintén szólva ez nem sok, de többet egyelőre nem tehetünk. — 9V — .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents