Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

^ámtszervexés — pârtirânyîtâs A tájékozottság forrásai A 200 megawattos turbina tartozékait gyártja a Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége A párt vezető szerepének íegvalósításához, a jó politi- ai vezetéshez széles körű, íegblzható információkra van íükség. Az érintett pártszer- ezeteknek az adott vállalat, ítézmény működésének, éle­inek minden fő mozzanatáról íegblzható tájékozottsággal ell rendelkezniük. Milyen Drrásokból szerezhetik a párt- zervezetek a döntéshez szük- éges információkat? 1 DOLGOZÓK VÉLEMÉNYE Első helyen kell megemlíte- d a dolgozók véleményének zámbavételét, tapasztalataik elhasználását. Vannak a po- itikai vezetésnek olyan össze- evői, olyan területei, ame- yekről a pártszervezetek más­képpen nem is kaphatnak tár­gyilagos, valósághű informá- :iót. Általában azoknak az embe­reknek a véleménye a leg- íszintébb és a legtárgyilago- iabb, akik a munkapadoknál lolgoznak. Többek között azért s, mert a legkevésbé őket be­folyásolják a különböző szub­jektív, egzisztenciális szem­pontok. A dolgozók véleményének megismerésére sokféle eszköz áll rendelkezésre. A szemé­lyes, csoportos beszélgetések­től a szociológiai vizsgálatok kérdőíves rendszeréig számos módja lehet ennek. A legfon­tosabb, a politikai munka sa­játosságainak legjobban meg­felelő a személyes beszélgetés. Ezt a formát semmi nem pó­tolja. Erről azért is kell szól­ni, mert az utóbbi időben meg­lehetősen divattá vált a kérdő­íves rendszerű felmérés, he­lyenként szinte egyedülinek és mindenhatónak tekintik. E módszer eltúlzott alkalmazása elbürokratizálja a politikai munkát, falat emel a vezetők és a dolgozók közé. A dolgozók véleményének tolmácsolásában nagy szerepük van a tömegszervezeteknek. A szakszervezeti bizottságok, if­júsági szervezetek a dolgozók meghatározott rétegeinek, cso­portjainak hangulatát, nézeteit közvetítik, sajátos érdekeiket képviselik. A SZAKVEZETÉS INFORMÁCIÓJA Az információnak fontos for­gása a szakvezetéstől kapott tájékoztatás. Ez, ha üzemi pártszervezetről van szó, töb­bek között ki kell terjedjen a2 iparág és a termelési profi] általános helyzetére, a terme­lési, a piaci feltételekre, a vállalat műszaki, közgazdasá­gi helyzetére, a gazdálkodás tárgyi és személyi feltételeire A pártszervezeteknek rendel­kezésükre állnak különféle írásos anyagok, dokumentu­mok, tanulmányok, statiszti­kai anyagok, de képviselve vannak valamennyi lényeges kérdést tárgyaló megbeszélé­sen, tanácskozáson is. Az in­formáció forrásaihoz kell so­rolni a szakvezetők rendszeres ‘—a szervezeti szabályzatbar biztosított — beszámolta tásá is. Itt kell megjegyezni, hogy t pártszervezet és a szakvezetés kapcsolata nem korlátozódba a párttitkár személyére vágj csak a vezetőségre. Olyan ele­ven együttműködésre var szükség, amely kiterjed a: egész pártszervezetre. Ezért í lényegesebb és átfogóbb be­számolók legcélszerűbb fóru ma a taggyűlés. Kisebb hord­erejű ügyekben a pártvezető- \ ségnek, a mindennapos folya- ' matos munkáról pedig a tit­kárnak adott információ biz­tosíthatja a pártszervezet —éi ezen keresztül a dolgozók — táj ékozottságát. Természetesen nem arró van szó, hogy a pártvezetőséf az így kapott információka mechanikusan továbbadja, vagy azt saját álláspontjának rangjára emelje. Arra van szükség, hogy a pártszerveze­tek a kapott információkat fel­dolgozzák, politikailag ele­mezzék, értékeljék, alakítsák ki álláspontjukat és az infor­máció továbbadásának módját, más szóval, hogy az egyes ré­tegeknél, csoportoknál hogyan magyarázzák és vegyék szám­ba a várható reagálást stb. Tehát korántsem holmi köz­vetítésről van szó. S ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a gyakorlatban nemcsak az okoz gondot, hogy az infor­mációk nem ritkán megreked­nek valahol a vezetés szintjén és nem jutnak el a dolgozók­hoz, hanem az is, hogy sok­szor mechanikusan, minden politikai áttétel nélkül kerül­nek továbbításra. A pártszervezetek informált­ságának egyik lényeges forrá­sa a párttagság és a párton kívüli szakemberek aktív köz­reműködése. A részükre adott hosszabb vagy rövidebb időre szóló, általános vagy konkrét megbízások nélkülözhetetlen elemei a helyes tájékozódás­nak és állásfoglalásnak. Ta­nulmányaik, megjegyzéseik, a velük való gyakori vélemény- cserék jól kiegészítik a veze­téstől kapott információkat. más tájékozódásnak, helyzet- ismeretnek, önmagában még­sem elegendő. Nem helyes tehát, ha a helyzetfelmérésben minden energia kimerül, és a politikai vezetés megreked a munka e fázisánál, nem jut el a megfelelő elemzésig (az in­formáció esetleges, kevésbé lényeges, vagy időszerűtlen elemeinek kiszűréséig) és a határozathozatalig, a döntésig. Elég gyakori „betegség” az is, hogy akkor is gyűjtik az in­formációkat, amikor elégséges ismereteik vannak. Ez a vég­nélküli adatgyűjtés csak arra jó, hogy elodázza a döntést, alibiül szolgáljon és azt az il­lúziót keltse, mintha a kérdés­sel újból és még „alaposab­ban” foglalkoznának. Soha nem téveszthetjük szem elől, hogy az információ mindig csak eszköze és nélkülözhetet­len feltétele a helyes döntés­nek, de soha nem pótolhatja azt! Magyarországon egyedül a Láng Gépgyár készít gőztur­binákat, már a 200 megawattos turbinák gyártásánál tartanak. A százhalombattai Dunai Hő­erőmű bővítéséhez is a „Láng” szállítja az óriásturbinát. A dombóvári gyáregység készíti a turbina néhány, igen fontos tartozékát. Itt készültek a kü­lönböző olajtartályok, köztük a legnagyobb 20 köbméteres, mely sík oldalfalakkal lemez­ből készült, hegesztéssel. _ A szabályozó olajtartály készí­tésénél igen fontos követel­mény volt, hogy a belső felü­letek fémtiszták legyenek, mert alapvető követelmény, hogy a szabályozó folyadékba semmilyen szennyeződés ne kerüljön. A turbina melegpróbához kellett felszállítanunk a sza­bályozó folyadék hűtőt. Ez a gyártmány sárgaréz csöves hűtő, öntöttvas hűtővíz-kam­rákkal. A méretek alapján nem nagy a gyártmány, vi­szont igen magas víznyomás­sal kellett a próbákat elvé­gezni. A páragőzhütő már ré­gebben elkészült, amely szin­tén rézcsöves berendezés. Nemrég fejeztük be a csa- págyolaj-hűtők gyártását. Egy garnitúra két darab hűtőből áll, melyek külön-külön 80 négyzetméter hűtőfelülettel rendelkeznek. Ez új konst­rukció, s a hagyományos si­ma sárgaréz hűtőcsövek he­lyett olyan csövek kerültek beépítésre, amelyek alumíni­um kéresztbordákkal vannak ellátva, így növelték a hűtő­felületet. A készítése is eltért a hagyományostól. Uj techno­lógiával kellett megoldani a csövek berakását a csőfalak­ba. A csapágyolajhűtő próbái sikeresek voltak, az ERBE át­vevője a gyártmányt megfele­lőnek tartotta, ugyanúgy, mint az előzőeket. A gyáregység egyre komo­lyabb, egyre fontosabb gyárt­mányok elkészítését kapja feladatul a törzsgyár vezetői­től. Mindez bizonyítja, hogy egyre jobban számítanak ránk, bíznak a munkánkban. Oroszlánczi János Dombóvár RÁKOS IMRE Tizennyolc évesek a szociális otthonban Szakközépiskolások látogatása Gyönkön A DÖNTÉST NEM PÓTOLHATJA Nélkülözhetetlen forrása az információnak a felsőbb párt­szervek által adott tájékozta­tás. Különösen olyan helyeken fontos ez — és általában ez a gyakoribb —, ahol jobbára a pártbizottság, a csúcsvezető­ség szintjén dőlnek el az érde­mi kérdések. Itt fokozott je­lentősége van annak, hogy ér­demben és időben kapjanak tájékoztatást az alapszerveze­tek. Bármennyire is meghatáro­zó szerepe van a politikai ve­zetésben a sokoldalú és tartal­Â szociológusok megállapí­tották. hogy a társadalom öre­gedő tendenciát mutat. Egyre kevesebb gyermek születik, és egyre nő az öregek, a társa­dalom gondoskodására utalt idős emberek száma. Mindig nagyobb igény lesz a szociális otthonokra — ahol jelenleg csak a leginkább rászorulók, a hozzátartozók nélkül, betegen élő öregek kaphatnak helyet. Tolna megyében tíz működik. Az otthonokban meleg, ké­nyelem, rendszeres és bőséges étkezés, orvosi ellenőrzés, em­beri kapcsolatok várják a ma­gányos és koros embereket. A legkevesebb, ami azoknak a nyugdíjasoknak jár, akik egy életen keresztül dolgoztak azért, hogy ma úgy élhessünk, ahogyan élünk. A legkevesebb, mert hiszen azt a szeretetet visszaadni, amit az öregek életükön keresztül környeze­tükre sugároztak, a társadalom „adminisztratív úton” nem tudja. Van erre azonban egy nagyszerű módszer, amelyet példáz a Szekszárdi Egészség- ügyi Szakközépiskola kezde­ményezése is. A szakközépiskola tavaly vállalt védnökséget a gyönki szociális otthon lakói felett. Negyedikes hallgatói minden évben két ízben ellátogatnak az otthonba, műsort adnak az idős közönség örömére, dél­után beszélgetés indul a fiata­lok és a gondozottak között — szólt a terv. Azóta már kibő­vült azzal, hogy a lányok le­veleznek is a magányos öre­gek közül néhánnyal, akiknek végtelen örömet szerez egy- egy névnapi vagy születésnapi képeslap Szekszárdról. Ebben az évben a negyedik bések indultak látogatóba Gyönkre. Műsorukat önállóan állították össze, ám a kész műsort nem csupán az osztály­főnök, de a megyei művelődé­si központ képviselője is meg­nézte a „premier” előtt. A harminckét lány, Fenyve­si János igazgató, három ta­nárnő, a tanács szociálpoliti­kai osztályának vezetője, a megyei fővédőnő, Jávor Má­ria doktornő, a radio-geriátriai osztály két ápolónőjével öre­gek sorfala között szállt ki az autóbuszból. — A megkésett busz miatt már sokan meg is könnyezték az elmaradtnak vélt találko­zót — mondta az otthon veze­tője, Rovacsek János. A lányok műsorára össze­gyűlt az otthon nyolcvan fenn­járó lakója. A színes, nagy lelkesedéssel és szeretettel elő­adott összeállításból legna­gyobb sikere a táncnak volt, hiszen a verset, monológot, — de még a kórust sem — nem hallotta jól a közönség egy része... A leendő nővérkék követke­ző programja az épületek kör­bejárása volt. A szervezők tu­lajdonképpen arra gondoltak, hogy a leendő szakemberek tanulmányozhatják az ellátás körülményeit, ám a vége az lett, hogy a lányok minden szobában még egy műsort ad- tak-kaptak: elénekelték a la­kók kedves nótáját, cserébe meghallgatták az idős nénik, bácsik jótanácsait, sőt, a szá­zadik évében lévő Ida néni — Czirmes Bálintné — egy szép, szerelmes balladával könnyez- tette meg a lányokat, de a ta­nárnőket, ápolónőket is. Késő délután az eldöcögő busz mögött könnyeket mor­zsolva integettek az otthonban élő idős emberek. A negyven látogató jeles nappá tette ok­tóber 13-át Gyönkön. De az eseménynek nagy jelentősége van a fiatalok számára is: a jövendő szakemberek tájéko­zódhatnak egy lehetséges mun­kahelyükön, és próbára tehe­tik ifjúságuk erejét: tudnak-e örömet lopni a magányos öre­gek életébe. Lovastúráit sorosaiban Ma vendég — holnap vevő Hat fogattal, ötvenöt csikóval, négy lovassal várták szombaton délután azt a nyugat­német—holland csoportot, mely Siófoktól Szekszárdig lovagolva, a program befejezéseként megtekintette az űj szedresi ménest. A szedresi termelőszövetkezetben egy éve kezdték üzemi méretekben a lótenyésztést. A vállalkozás kitűnően sikerült. Az első évben — nagyrészt valutában — kétmillió forint­nál több bevételt jelentettek a lovak az államnak és a szövetkezetnek. A körülbelül egyórás bemutatónak nagy sikere volt a külföldi lovasok körében. Az IBUSZ-szal kötött szerződés értelmében idén még bárom csoport keresi fel a szedresi mé­nest, majd jövőre májustól új évad kezdődik, -

Next

/
Thumbnails
Contents