Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-12 / 215. szám
Mesterhúst Lajosi A százéves Budapest 2. GAZDASÁGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT A városegyesítés után elsősorban az ipar indult fejlődésnek, a gyors népességnövekedés is főként az ipari munka- alkalmak kibővülésének köszönhető. Az európai fejlődéstől csaknem egy évszázaddal elmaradt, feudális Magyarország a múlt század derekán egy időre Európa „Amerikája” lett. Itt támadt hirtelen a legnagyobb szükség bátor vállalkozókra és ügyes szakmunkásokra. S itt kínálta a nincstelen parasztnépesség a legolcsóbb, — csaknem gyarmati színvonalon — napszámos-munkaerőt. A budapesti ipar nagymértékben külföldi leányvállalko- zésokból származott, s egy majdnem teljesen nyersanyag- hiányos környezetben, pusztán a jó közlekedési lehetőségekre és az olcsó munkaerőre alapozva, néhány évtized alatt olyan ipari polikultúra alakult ki amelyben úgyszólván minden ágazatot megtalálunk. A gyors budapesti fejlődés rikító ellentétbe került az ország más területein tapasztalható stagnálásával. Még a felszabadulás után is sokáig, Budapest adta az egész magyar ipari termelés több, mint 40 százalékát. A szocialista politika szem- befordult ezzel a túlkoncentráló tendenciával, igyekezett és igyekszik minél több munka- alkalmat teremteni vidéken, a létesítményekkel megközelíteni a kínálkozó munkaerőt. Ugyanakkor, különösen az utolsó évtizedben, igyekszik a budapesti ipari polikultúrát az ország természetes adottságainak megfelelően, ahogy a közgazdászok mondják, „szelektíven fejleszteni”. Ma a budapesti ipar a magyar ipari termelésnek „csupán” egyharma- dát adja. Volumenét tekintve. persze, ez is jóval több a korábbi 40—45 százaléknál! És különös jelentőségre tettek szert azok az iparágak, amelyek fajlagosan kevéssé nyersanyag-, inkább munkaerőigényesek. Tehát a már említett közlekedés-gépipari ágakon kívül a távközlési, finom- mechanikai iparágak, a vegyipar, különösen a gyógyszer- ipar, az elektromos- és elektronikai ipar. Változatlanul tartja rangját az ősi és hazai adottságokon alapuló budapesti élelmiszeripar is. Kevesen tudják, hogy Budapest mezőgazdasági város, sőt, Magyarország legnagyobb mezővárosa. Néhány ágazatban, az intenzív állattenyésztésben, az exportunkban is jelentős virágtermesztésben nagyszerű eredményeket ért el Budapest mezőgazdasága. Talán nem szükséges részletezni Budapest szerepét gz ország kulturális életében. Itt székel a Magyar Tudományos Akadémia, itt működnek filmgyáraink, vezető színházaink, könyvkiadóink. Itt van az országos sajtó, a rádió és televízió központja. Budapesten a legmagasabb a továbbtanulási arány. Az általános iskola elvégzése után itt áll a tanuló- ifjúság rendelkezésére a legszélesebb és a legdifferenciáltabb középiskolai rendszer. A tíz egyetem és egyetemi rangú főiskolán mintegy félszázezer diák tanul, az ország minden tájáról. Budapest mint „iskolaváros” is tehát országos jelentőségű. De nevezhetnénk Budapestet fürdővárosnak is. Hetvenöt gyógyforrása, a legkülönfélébb hőfokú, és összetételű vizeket ontja. Olyanokat, amelyek közül másutt egyetlenre is világhírű gyógyüdülőhely települne. Ném utolsósorban ez a magyarázata annak, hogy Budapest Európa egyik legkeresettebb turisztikai centruma. Évente két és fél, hárommillió külföldi keresi fel, s ezek általában jó élményekkel mennek haza. A turistaforgalom évről évre növekszik, ez azonban nem csupán gyógyvizeinknek, nem is elsősorban a sokat emlegetett magyar vendégszeretetnek és magyar konyhának köszönhető, hanem talán némiképp a természeti adottságokra is épülő, különösen szép városképnek, s nem utolsósorban értékes közgyűjteményeinknek és műemlékeinknek. A középkor óta sokszor emlegetik úgy Budát, Pest- Budát, Budapestet, mint Európa legszebb városát. A műemlékekről szólván : Budapestnek nincs egy világrangú műemléke, vagy műemléki városrésze. A történelem itt rengeteg katasztrófával járt. Hiszen csak legutóbb, az 1944 —45-ös ostromban is elpusztult az épületek több, mint negyede, mégpedig jórészt a városmagban. Mint műemléki együttes jelenti Budapest különlegességét az európai fővárosok között: neandervölgyi település föltárt nyomai; egy római kori nagyváros középületeinek, templomainak, lakóházainak marad '-’vai, a Várnegyedben egy lUsáromán és gótikus alapokon fölépült barokk város; a XIX. század építészeti stílusának egy-egy kimagasló alkotása, karakteres építészeknek kezenyoma, mint Ybl és Lachner; s magának az együttesnek a harmóniája, egy sajátságos módon a történelem változásait idéző „építéstörténeti skanzen” Óbudán, Budán s a pesti városmagban az, ami a hozzáértőt csakúgy vonzza ide, mini a laikust. Az emberi sorsot, tragédiákat és elszánt újrakezdéseket idéző köveivel, s hozzá mai élénkségével Budapest, alighanem, Európa egyik legérdekesebb várc sa. (Folytatjuk) Mesogasdasági technika ’72 Nemzetközi kiállítás Moszkvában Szeptember 6-án nyílt meg a „Mezőgazdasági technika ’72” elnevezésű nemzetközi kiállítás Moszkvában. Ebből az alkalomból Ivan Szinyicin traktoripari és mezőgazdasági gépgyártási miniszter, a kiállítás szervező bizottságának elnöke az alábbiakban nyilatkozott az APN munkatársának: EZEB KIÁLLÍTÓ cég — A moszkvai Szokolnyiki parkban szeptember 6. és 20. között megrendezésre kerülő kiállítás a mezőgazdasági technika világméretű szemléje, 24 ország, valamint Nyugat-Ber- lin részvételével. összesen mintegy ezer cég, vállalat és szervezet vesz részt rajta. Az idei kiállítás még reprezentatívabb, mint az előző, amelyet hat éve rendeztek meg Moszkvában. A kiállított gépek többsége mind technológiai, mind konstrukciós szempontból minőségileg újat jelent. A szocialista országokon kívül sok nyugat-európai és japán cég vesz részt a kiállításon. Minden eddiginél nagyobb mértékben képviseltetik magukat az Egyesült Államok és Kanada cégei. VJ, NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZOVJET GÉPEK A mostani kiállítás hűen tükrözi a szovjet traktoripar és mezőgazdasági gépgyártás fejlődésének irányzatát és ütemét. A legutóbbi öt év folyamán a Szovjetunió 400 új típusú traktort, mezőgazdasági gépet és készüléket állított elő, 1975-ig pedig további 800 típus korszerűsítését és létrehozását irányoztuk elő, — mondotta a miniszter. Az ország történeNemes György ávid és Klotild ........amikor ismét eljött a reggel, éppúgy gyötrődtek, mint azelőtt. Örültek, lia megpillantották egymást, búsultak, ha el kellett válniok, s vágytak valamire, de maguk se tudták, mire. tiaohnls/. is csak azt érezte, hogy a csók emléke emészti Chloé is csak azt tudta, hogy a fürdő emléke gyötri”. ( Longosz: Daphnisz és Chloé) 1. Megöl itt az unalom, előre tudomT Két hónap, atyaisten! Apa szerint ez semmi. A házra is kell vigyázni, ha ő vagy anyu nem tud itt lenni. De gyakran kijönnek, anyuval gyakorolhatok ' is, ez most a legfontosabb. Persze, ha zenei iskolába akarok átiratkozni, jól kell ismernem a hangszert. nem vitás. Sajnos, nagyon szeszélyes a hangszerem. És engedetlen. Másfél éve bíbelődöm vele. Néha úgy szól, mint egy tülök. Pedig Selmer-márka, a legjobb. Aoa vette, anyu tanácsára. Ha már zenét tanulok, semmi esetre se zongorát. mondta anyu. Azt nem tudná elviselni. S ha már a klarinétot választottam, legyen jó hangszerem. Erre aoa bólintott, de tudom, nem értett vele egyet. Ö azt szerette volna. ha én is sebészorvos lennek. De én émelygek a vértől, értse meg, ana. Hallottam, mikor egyszer iev mondta anyunak: kiőoétás. Megvetően mondta. Mindeev. Szerintem zenésznek is kell lenni. Fúvósnak is. Klarinétosnak meg különösen. Hiszen ez a legszebb hangú hangszer. És a legfontosabb, szavamra. Jó lett volna a nyáron egy nagyot kószálni. Idehaza vagy esetleg külföldön. Főként az lett volna jó, ha egyedül vagyok. De apa ezzel nem értett egyet. Apa azt mondta: egy tizenöt éves fiú ne kószáljon, üljön a fenekén. És ha olyan nagyon egyedül akarok lenni, tessék : itt eleget lehetek egyedül. Egyedül is vagyok. Körös- körül a hegyek, s csak néha vetődik erre egy-egy ember. Meg itt van ez a patak a ház előtt. Valahol fenn a hegyekben ered. Mormol, cseveg egész nap. De diskurálni nem lehet vele. Marad a klarinét, de kétórai gyakorlás után már fáradt vagyok. Talán rossz a technikám. Vagy lehet, hogy még fiatal vagyok a fúvós hangszerhez? Pedig rendszeresen tornászom. megy a fekvőtámasz is. Gvorsúszásban a középtáv se kottyan meg nekem. A felsőtestem kétségtelenül izmos. Apa megvizsgáltatott a kórházban, s mesállaBÍtották, hogv a tüdőm bíria a fújáat. Biztos az akaraterőmmel vem bah Nem igaz. hogy én fgv akarok egyedül lenni. Más. ha az ember csavarog és mindig úi vidéket lát. Más az. ha egy helvben vagyok, mint egy fa. Jó lenne ha valaki volna itt velem. Tibor? Á, őt nem engedték volna ide arqráék. Rossz hatással van rám, mondják. Jóskát nem bánták volna, de Jóskát meg én nem szeretem. Nagyon nőies. Nem tudom megmondani, hogyan, de nőies. Affektál, kényeske- dik, fiú létére. Én különben is: nem szeretem a nőket. A lányokat meg éppenséggel nem. Állandóan rángatják a vállukat, ok nélkül. És fintorognak. És a szájukkal vo- naglanak. A szemüket meg kiforgatják. Tulajdonképpen mindegyik majom. Egyedül a hangszeremet lehet elviselni. Bár ő is makrancos. Odacsalt tegnap ez a klarinéthang ahhoz a magános házhoz. Az a fiú nem látott eneem. A hegyoldalon leereszkedtem. Nekem aztán nem nagv dolog. Bokaizmosítő gyakorlatnak remek a leereszkedés. A hegygerincen át jöttem, mikor meghallottam a hangot. Úgy mentem aztán fától fáig ugrálva, lefelé. A szandálom csúszott. Nedves a fű a fák alatt, ösvény nincs. Ahol van. ott agyagos. Beleragad a talpam. A szélső fáktól már lelátni a házra. Csinos ház. jó nagv erkély néz errefelé. Nem messze innen is van egy másik ház. Körtük málnás. Vagy száz méterre megint egy ház. Utána is málnás. Mindenütt málnás. Ott hajlongott e<*v bácsi meg egy néni. Szedték a málnát. Én me» leültem törökülésbe a földre. Egy bokor eltakart. Hallgattam » k'zrfnátnt. A fiú az erkélyen fűit. Fei- alá járt, úev fúit. Szén vo>t. Nagyon szeretem a klarinét- hangot. Az Önerőben is mindig a klarinétot szeretem. Arra lehet a legiobben táncolni. Ha majd otvan leszek, mint Fanny Elesler vagv Anna Pavlova, egyszer tánc ölek valamit — csak klarinétra. Olyan,''’ <s klarinét hang, mim egy jó partner. Bele lehet kapaszkodni. Megfog, felemel. Szép ez a fiú. Mint Albert a Gisselle-ben. Az egész osztály fellépett áprilisban. Mi voltunk a viliik. Zöld fényben ragyogtunk. Félelmetes lehetett, Szeretném egyszer magam látni a nézőtérről. Ha majd olyan leszek, mint Fanny Elssler, vagy Anna Pavlova. Szép ez a fiú. Pici, háromszögű fürdőn»áráéban van. Milyen egyenletes barna a teste. Táncos is lehetne, nem muzsikus, olyan szép a teste. Ide eljövök máskor is. Így nem lehet sehol zenét hallgatni, Talán mégis segíthetnék valamit anyucinak, de mit? Nekem pihennem kell. azt mondja. Na?von kimerített ez az iskolaév. Hat centit nőttem egy év alatt. Paula néni a lelkére kötötte: vú*rázzon rám. Sokait kell en nom, aludnom, naponom. pihennem. Paula néni minden lánynak a második mamája. Szigorú, de minden*« van gond 1a. Anyucinak nem könnyű teli eseten i amire kérte, tudom. De ő a legjobb anyuci, ö egész évben jegy szedő. A* igazén könnyű munka ehhez kéoeet. Nincs sok szoba a turístahárban. Tizenkettő. De bZ mind az í gondja. A takarítás délelőtt. Délben a terítés ac étteremben. A fel moi válás. Kati szabályos szóbelinv. Pedig két évvel ha idősebb néé"-m. Na móodh’k bárommal Tizenhat éves. és neki «zabod dolgozni. Fo«“m irteg rttUtnttak még a sűrítéstől la. Ez anvnei. Rse- rírrte hoavém nm Wk az itteni munka. Meg gyerek is vn-zvek. Nahem esők táncolni ketl. Arra termettem. Anyuci azt mondja jobb teszek, mint Gertrud. Pedig Gertrud mér szólót* nco* né. Bgy anyéjuaít ' %mm SSiifSv® fÉtf tében sohasem fordítottak még ilyen óriási pénzbeli és anyagi erőforrásokat a mező- gazdaság fejlesztésére. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági beruházások összege eléri a 128,6 milliárd rubelt. Komoly eredménynek tekintjük az új talajművelő és vetőgépek megjelenését, Az olyan traktorok, mint a K—■ 701, a T—150, és az MTZ—89 újdonságok a szovjet traktoriparban. Szántás közben 9—12 km, vetés közben 15 km óránkénti sebességre képesek. Bevezettük, illetve bevezet*’ jiik a Kolosz, Nyiva és Szibir- jak típusú nagy termelékenységű kombájnok gyártását. Az összehasonlító kísérletek során a szovjet kombájnok a legjobb külföldi gépek termelékenységi szintjén működtek. Úgy gondolom, a külföldi szakemberek érdeklődését felkelti a „Szakartvelo” nevű teaszedő gép, a világon egyedülálló négykerekű gyapotszedő kombájn, valamint a fű betakarítására és sajtolására szolgáló gépsor. Lesznek még más, nem kevésbé érdekes újdonságok is. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI — A kiállítás megtekintőinek szembetűnnek a szocialista országok együttműködésének előnyei — folytatta L Szinyicin. — A KGST-orszá- gok vállalatai olyan termékeket mutatnak be, amelyeket az egymás közötti termelési kooperáció és szakosítás alapján állítottak elő. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek az egyik nemzetközi műszaki közösség, az AGROMAS munkájának eredményeivel: a Szovjetunió, Bulgária és Magyarország a többi között olyan .gépekkel szerepel, amelyek kidolgozását és gyártását ez a közösség hangolta össze. Az NDK és a Szovjetunió kiállítási tárgyai között két azonos gép látható. Ez nem véletlen. A KSZ—6 típusu répabetakarító gépet a két ország vállalatai közösen dolgozták és kísérletezték ki, közösen gyártják. A gép üzemelésének automatikus ellenőrzésére szolgáló készüléket Bulgária szállítja. Az új gép kétszer olyan termelékeny, mint elődje. — összefoglalva: a moszkvai Szokolnyiki parkban korunk legmodernebb, a mai tudomány követelményeinek megfelelő mezőgépeket láthatnak majd a vendégek — mondotta befejezésül I. Szinyicin miniszter. LEV VOSZKRESZENSZKIJ HIRDESSEN A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁGBAN! Népéjság 4* IS7Î. aseptomber
