Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
y %í>T> "'’'-Sír” Párt szervezés — pártirányítás A mimkásoknafe meg fcell mondani. formációval és hatásos érvekkel. Éppen ezért az üzemi pártszervezet munkájában alapvetése fontos, hogy minden tevékenység szinkronban legyen a gazdasági vezetéssel. 'Méghozzá; . hém?.is%í egyszerű, szinkronról van szó, mert nem elegendő g párhuzamosság, az egymás mellett dolgozás, hanem szorosan együtt kell dől-’ gozniuk. A gyakorlatban ugyanis sem a'gazdasági, sem a, pártmunk'ában nem választhatók el egymástól a termelési és a politikái feladatok. “ .- A magasabb. szintű' ' termelőmunka és a korszerűbb üzemi '• pártmunka lényege ■ a tërmelés' és'-'a politika ' szoros összefüggésében ‘ rejlik. • Ahhoz, . hogy *az üzem eredményesen ■ dolgozzon. ■ minden gazdasági Vezetőnek -“- párttagnak és pártonkívülinek — az igazgatótól kezdve a mû-, vehetőig, agitátornak kell- lennie; ; fijszjfri ők értik legjobban a helyi ‘ gazdasági feladatokat, ők tudják leginkább megmagyarázni a dolgozóknak, hogy mit miért kell tenniük. A kommunistáknak,. pe-• dig — ’az'“agitáció' mellett — példamutatóan ' kell dolgozniuk,' hogy mggukkal „húzzák, . serkentsék; , ösztöfiozzék" a pártonkívülíeket. ' is'. .Mert, akik csak fecsegnek á jobb munkáról. "azok rossz agitátorok. . '• Ami pedig* , az. agitáció módját, hogyanját illeti, ózon érdemes ' kissé elgondolkozni; Az idejétmúlt „megagitálás” helyett MhkábtV’ a természete-; sebb, a mai kornak megfelelőbb „beszélgetést” kell alkalmazni., A kommunisták, a tömegszervezeti ‘aktivisták, a szocialista eszmék megvalósításáért ,.r hargpló emberek, ott vannak rpin^epütt a munka- - sok között. Bármikor beszélgethetnek a mellettük dolgozókká!; a Velük 'utazókkal. á szomszédjukban' •*'1 lakókkal vasv az asztaluknál noharaz- gatókkal. Nem kell, külön a?i- tációs félórákat’ tartaniuk, amelyeknek - néha nagyobb az elriasztó, mint a megnyerő hatásuk. Egyszerűen beszélgetni kell, a helves gondolatokat, kell elültetni az emberek fejébe. A mindennapos társalgások és beszélgetések rendszerint kiterjednek — a munkán . túl az élet minden területére. Módot adnak raz agitátornak arra is, hogy megmutassa az összefüggéseket, hogy bebizonyítsa; a jólétnek is, a nél- ' külözésnek is a termelésben rejlik az alapja, vagyis minden a munkapadhoz vezethető vissza. A korszerű agitáció lényege: mindent meg kell mondám és ' magyarázni 'az embereknek; mindent, amire kíváncsiak, ami izgatja, foglalkoztatja őket, amit nem ér- ‘ tenek,. amire választ várnak. Sok mindent megírnak az újságok, sok mindent megmond a rádió,- bemutat a televízió, dç nem mindent. Minden munkahelyen akadnak olyan kérdések, amelyeket csak a helyi pártmunkások, agitáto- rpk, vezetők tudnak megválaszolni. És mindig, minden esetben az igazságot kell mondanunk — még akkor is, ha az többeknek nem szimpatikus —, és nemcsak mondanunk, kijelentenünk kell, hanem érvelnünk is kell az igazság mellett. Lehet, hogy nem értenek velünk egyet, ellentmondanak. vitatkoznak. A vitát is vállalnunk kell, mert ha kitérünk előle, vesztettünk, ha vitázunk, győzhetünk. A . fentiekből is látszik, honv ma sem könnyű feladat agitátornak lenni. Jóllehet céiiaink hevesek, de a szocialista éoítés közben számtalan . ellentmondással találkozunk. A kommunista agitátor akkor mutathat iránvt. ha ő maga nemcsak hisz fmvünk igazában, hanem tájékozott is. ha valamivel többet tud, messzebb lát, mint a társai. Fzt a messzebb látást kell segítenünk, minden reudeU.-e- zé.sre álló eszközzel, a felsőbb pártszerveknek .és az alan- szervezeti pártvezetőségeknek. Ilyennek látja, mondja Tolnát Sudár Géza OTP-fiókyezető ,— Bárka, vízpart, macskaköves utca, ha jósegyenruha. fia jut eszembe, kimondva Tolna nevét. És halszagot érzője,. — BeVmerrf elsősói-bhri a' gye- rekkort idézi — mondja Sudár Géza. — Valamikor néhány évtizeddel ezelőtt minden vasárnap Tolnára gyalogoltunk, Szekszárdról. Vonzott a vízisport, amely abban az időben igazán virágzott. — Szívesen beszél Tolnáról? — Gyerekkorom óta nagyon szeretem a községet. Művelt, igényes, érdeklődő emberek lakják. A többség ilyen. Mint mindenütt, itt is megtalálható egy olyan kisebbség, akit nem szívesen emlegetek. Dehát az utóbbi nem jellemző. Én 1910. óta vagyok tolnai' lakos. Gondolom, hátralevő éveimet ebben a községben fogom leélni. Éltem Dombóvárott, Tamásiban, fiatal koromban Szek- szárdon, s most összevetve a lakóhelyeket, az az érzésem, Dombóvári kedveltem, Tolnát megszerettem. Igyekeztem. öt- vc-n fia sokat tenni annak é •- d ekében, hogy szépüljön, gazKözéleti akadémia népfront munkásoknak „Itt nem agitálni kell, elvtárs, hanem dolgozni!” — mondotta az egyik művezető, amikor a megyei pártbizottság munkatársa azt kérdezté tőle: „Hogy megy az üzemben a termelési agitáció?.” Derülni' kellene a dolgon, ha a „jópofa” válasz nem tükrözne egy téves nézetet, amely mostanában eléggé eluralkodott. Olykor még egyes pártmunkásoknak is kételyeik támadnak: szükség van-e egyáltalán üzemi, termelési agitációra? Pedig senki előtt nem lehet kétséges, hogy a párt munka- módszerében továbbra is alapvető politikai eszköz a feladatok megmagyarázása, az emberek meggyőzése a kitűzött célok helyességéről. A mi közösségünkben a dolgozók nemcsak alkalmazottak, hanem tulajdonosok is — egyenrangú • tulajdonosok a vezetőkkel —, és joggal várják el, hogy tájékoztassák őket munkájuk értelméről, céljáról, üzemük terveiről, feladatairól, a vezetők döntéseiről. Hazánkban ma a szocialista építés homlokterében a termelés áll. Ha jobban, eredményesebben, gazdaságosabban termelünk, akkor magasabb szintre emeljük a szocializmus éoítését; előbb valósulnak meg társadalmi céljaink és jobban elégülnek ki egyéni vágyaink. Éopen ezért a politikai agitá- ciónak, a párt nevelőmunkájának is ma a legfontosabb feladata az emberek jobb, eredményesebb munkára buzdítása. Gazdaságpolitikánkat a dolgozók általában ismerik — magyarázza a sajtó, a rádió, a televízió, — egyetértettek gazdasági irányítási rendszerünk korszerűsítésével is. A probléma azonban gyakran a meg-' valósításnál, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben' jej lentkezik, amikor konkrét gyá-.. korlattá válnak az elvek. Itt, és ekkor volna szükség leginkább a magyarázó, érvelő, meggyőző szavakra. Az üzemben a gazdaságpolitikai és az irányítási rendszer jobb munkaszervezésben,, korszerűbb gépek beállításában, minőségi, gazdaságossági követelményekben, célszerűbb, ösztönzőbb bérezésben jelentkezik. Ha a pártagitáció lépést akar tartani a követelményekkel, akkor ezekben a kérdésekben kell választ adnia mindazokra a problémákra, amelyek a dolgozók körében jelentkeznek. Ha át kell szervezni az üzemet, hogy gazdaságosabb legyen a termelés, akkor meg kell magyarázni az embereknek: miért kell más rendszerrel, esetleg más munkabeosztással vagy más munkahelyen dolgozniuk. Ha nem értik az új bérezési rendszert, akkor azt kell megmagyarázni, hogy ez ösztönzőbb, igazságosabb, mert segítségével annak adjuk a több bért, aki többet, vagy jobban dolgozik. Természetesen az üzemi pártszervezet csak akkor tudja mozgósítani agitátorait, ha idejében tudomást szerez a döntésekről, a konkrét feladatokról, és fel tudja készíteni őket a meggyőző munkára, el tudja látni őket megfelelő inErfesítés ! A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat értesíti Szekszárd város lakosságát, hogy 1912. szept. 8-tól 20-ig hálózatöblítés miatt átmenetileg nyomáscsökkenéssel kell számolni. (150) Szervezett formában is gondoskodik a-Hazafias Népfront a mozgalomba az V. országos kongresszus óta bekapcsolódott vezető tisztségeket is • betöltő munkások közéleti képzéséről, a népfront-mozgalommal váló alapos megismerkedéséről. A bizottságokban a munkások száma a tavaszi népfront-választások, illetőleg az országos kongresz- szus óta a korábbi 15-rői százalékra (szám szerint: 17 850-ről 21 149-re) Emelkedett; együttesen a fizikai dolgozók aránya a népfrontban megközelíti az 50 százalékot. A nők száma 28 ezerről 35 ezer fölé' emelkedett, és ör- „ondetes. hogy a 30 éven aluli fiatalok aránya is nagyobb lett, a korábbi 13-mal szemben most 18 százalék. Hétfőn — egyhetes programmal — közéleti akadémia kezdődik a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezésében a fővárosban, a SZOT Tárogató úti iskoláján. Valamennyi megyéből részt vesznek a tanfolyam-jellegű kép- zépsben az elnökségekben dolgozó olyan tisztségviselők — alelnökökv — akik munkásként vállaltak népfront-tevékenységet, kaptak bizalmat a mozgalom tavaszi választásain. A népfront vezetői, a SZOT funkcionáriusai lesznek az előadók, s a népfront életével kapcsolatos fő témákat konzultációkon • is elemzik. „ „Mezőgazdasági technika ’72” cimmel a moszkvai Szokolnyiki parkban megnyílt a modern mezőgazdasági gépek, felszerelések eszközök 2. nemzetközi kiállítása Képünkön! állattenyésztéshez használt magyar berendezés a kiállításon. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) dagodjon, Hogy jól érezzük benne magunkat. , — Ez a központ szinte olyan, mint bármelyik dunántúli kisváros központjó, ’ t rr~- Valóban. Annát idején,-- ■ tíz esztendeje — s ezt dicsék- vés nélkül mondom — én javasoltam, alakítsunk ki egy olyan központot, amely reprezentálja Tolna lakosságának igényességét, kulturáltságát,- sőt gazdagságát. Hát ez tulajdonképpen megvalósult. A mo-. zitól a főtérig a betonjárda, akkor az ostornyél-világítás és. szeptember végére várható egy négyszintes örökl-ákásos, háromszobás épület átadása, amely kifejezetten „megemeli” a környéket. Sor kerül majd a Szekszárdi utca északi oldalának a szanálására, ami azt jelenti, hogy a szekszárdi út össze lesz kötve a dombori úttal és a község központja megkapja végleges formáját. — Ügy beszél Sudár elvtárs, akár egy városrendező. Mire büszke igazán? , — Van egy kiváló termelő- szövetkezetünk és' kifejezetten büszke vagyok a műszeripari szövetkezetre. ' — Nevezzen meg néhány közmegbecsülésnek örvendő tolnai embert. • — Csak így kapásból? — Igen. Kik jutnak eszébe, most azonnal? — Nyugodtan elmondhatom, nagyon büszke vagyok Molnár György festőművészre, Végh János nyugalmazott iskolaigazgatóra, festőművészre, nagyszerű embernek tartja nálunk mindenki Imre Jóskát, a közúti igazgatóság vezetőjét, dr. Wanderer Ibolya szakorvost és Suszter Feri. bácsit, a nyugdf- ‘ jasok „vezérét”. Ilyen pici ember, és mégis felnéz rá mindenki. Aztán eszembe jut Pirgi Feri bácsi, a kiváló kőművesmester. Kvanduk Radoné, a tolnai pártszervezet egyik alapítója; ‘Vereczkei Mátyás, az áruház, vezetője és Biber László, a GÉM szövetkezet elnöke. Nagyszerű vezető. — Von munkája mindenkinek? — Aki dolgozni akar,, dől— Ezzel kapcsolatban mit tart kifejezetten jellemzőnek Tolnára? ' ti-'- Hosszú ’ ideje keresünk az OTP-be ‘ hivatalsegédet, napi. négyórás- elfoglaltsággal. Néha jelentkezik senki. Hatszáz forint nem pénz; amikor a munkaképes ember ennél sokkal többet megkereshet. — Beszéljen most arról^ amiről nem szívesen beszél. — Tolna kincse valamikor a Duna-part volt. Az a part- rész, ahol pihenni, szórakozni^ sportolni lehetett. Ez most teljesen tönkrement, szemétlerakodóhely. Nagy kár érte. — Van valami, amit nem ért? Mit nem ért? — Mindig van valami, amit nem értek. Most nem értem, hogy sikerült, milyen alapon sikerült az egyetemi felvételije olyan gyereknek, aki hármas bizonyítvánnyal és erősen kifogásolható ideológiai beállítottsággal indult. Szocialista összeköttetés? Ez annál több. — Maga szerint melyik Tote nán a legszebb épület? — A tanácsháza és egy régi családi ház, díszes homlokzattal, faragott kapuval, a se- lyemgy árral szemben. — Tolnán a hal „nemzeti* eledel. — Itt szerettem meg én is. Mindenki szereti. De a tolnai bor se utolsó. Ha vendégek jönnek, mindig a termelőszövetkezet borával kínálom őket. Jobbat Szekszárdon se ittam, esetleg Parásztán, a Lipovszky pék borából. —sLátom, még nagyon mondana valamit. — Tolnán mindenkinek az a vágya, hogy Szekszárd közelsége ne ártson, inkább segítsen az itteni urbanizálódás- nak. — Ári Tolnának Szekszárd? — A közfelfogás szerint igen. — Csacsiság. Maga mit gondol? — Én is úgy érzem, hogy van benne valami. — Komolyan? — Nem tudom. Lehet, hogy a helyi patrióta beszélt belőlem, hiszen mondom, teljesen tolnai lettem. SZ. P,
