Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-09 / 213. szám

r f < ( A Központi Bizottság határozata nyomán Csökkentik a pedagógusok és tanulók túlterhelését sítésére. . Már több . intézeti típusra vonatkozóan kidolgoz­ták tantárgyak szerint p kor­szerűsítési koncepciókat is. A szekszárdi műszaki • szakkö­zépiskola abban a .szerencsés ' ' helyzetben van, •- hogy már meg is kapta a tantárgy}, út- rputatókat., ÉJppsn -ezért, ellá­togattunk 'ide, hogy megtud­juk, a pedagógusok mit szól­nak az intézkedésekhez. ho­gyan tüzröződntk az új kon­cepciók. Bézi Lászlónp történelem szakos tanárnő: ■ „■»„ —• Nagyonidőszerű yolt a túlterhelés , osii'kkentése. A mindennapi munka sorén ed­dig is éreztük, hogy indoko­latlan egyes -részletek ., — fő- 'ként egves adatok — • aprólé­kos tanítása,', megkövetelése. Ezért igyekeztünk,is bizonyos mértékig súlyozni az anvagot, csak ehhez tulajdonképpen nem volt.-j.ogunk. j^éha mégis vállaltok a Jcockáeatat énpen annak érdekében, hogv helyet­te több korszerű, ^ismeretet nyújthassunk a tanulóknak. Hogv a saját szakomnál ma­radjak, ugyan miért lenne szükséges egy szakközépisko­lában olyan részletesen megta­nulni a százéves háború bo­nyolult esernértvsoroïafat, aho­gy ah az a tankönyvben szé- reoel? ' -V' . * * -> König István igazgató tanul- • mányozta minden szaktárgyra vonatkozóan a ».módosítási út­mutatókat,. _____...-----Mindenütt sok a válto­zás — mo.ndja König István — méghozzá nem is r jelentékte­len dolgbkbán, és n'agyorl cél-, szerűnek- mutatkoznak e vál--> ■? JfcyfW*. . „A j í. • 'előírások például visszahoznák" lény^S/ij. egv s réggbbj, jól ; ■pçvalti de 'ícr^.dz^en ‘ tálaou}^rriélíoz^tí| 'ippdszeí,-J;tez- ' ,zél .'.'ismét . .'*VRyü^ofc'tótÍ®ság kefül,elö^erb^,a tifizoft ëlvies- ' ség 'hélÿéfV.- Bfoll5gi%fch'l57 jelen­leg egy tankjönyvtí^us,' van forgalomban minden .. ‘szakkö­zépiskola res,zéké;V' márpedig nyilvánvaló,"'hogy . intézeten­ként lényegesen eltér az ilyen jellegű igény- Vegyük’csak. a mi intézetünket és áz egészség­ügyi szakközépiskolát. Most le­hetőségünk ífesz' arra, ‘hÓf?V a tananyagot- erősén " . szelektál­juk. A magyar ïrod'âlotn taní­tásánál" is mutatkozott maxi- malizmüs: sein a központilag előírt követelményrendszer, sem a tanári'-’gyakorlat nem volt reális. A kevés óraszám ellenére a gimnáziumival azo­nos, úgynevezett törzsművelt­ség kialakításárá kívánt ked­vező' lehetőségeket biztosítani a tanterv. A kívánalmak azon­ban nem mentek — nem me­hettek — út a gyakorlatba. A most javasolt módosítások sze­rint a hangsúly ,-a magasabb szintű irodalomolvasásra kerül át, a nyelvtan esetében pedig a helyesírási készség fejleszté­se kerül előtérbe. A történe­lemnél évfolyamonként meg­jelölték azokat az alapvető év­számokat, fogalmakat.,, amelyek megtanítása a nevelési.és. kép­zési cél elérése szempont,iából. elengedhetetlenek.., Az . egyes tantárgyaknál vannak . 'bizo­nyos átfed.esek. Ezért az útmu­tatók például pontosan megha­tározzák, hogy az egyes tár­gyakból milyen fogalmakat kell feltétlenül • megtanítani a világnézetünk alapjai tan­tárgyhoz. Korszerűen — többet Nagyon számottevőek a pe­dagógusok ’ megterhelésének csökkentésére tett intézkedé­sek. Eddig minden évben kö­rülbelül egyhónapos elfoglalt­ságot ' jelentett a különböző , tervek készítése. A jövőben az általános- és középiskolákban csak egy. munkaterv. készül,, tehát a sok helyett csupán egy.' Sőt, azt is előírja a rendelkezés, hogy kerülni kell a ‘terjedelmes munkaterveket... Eddig minden évben külön tanmenetet készítettek a peda­gógusok. A jövőben a jól el­készített tanmenetek az orszá­gos érvényű tantervek megvál­toztatásáig érvényesek lesznek. Az országos tanterv viszonylag ritkán változik... Leegyszerű­sítik a tanulókra vonatkozó feljegyzések eddigi rendszerét is. Az a törekvés, hogy a pe­dagógusok ' ezáltal több ener­giát tudjanak fordítani a tar­talmi munkára. A tarlanyagcsökkentésnél a félreértések elkerülése végett arról szó sincs, hogy a jövő­ben könnyű lesz megfelelni a tantervi követelményeknek. Téves hiedelem, hogy aki ed­dig „vért izzadt” a bizonyít­ványáért, az most füttyszóval jut keresztül az „akadályo­kon”.- A tananyag lényeges csökkentésére elsősorban azért kerül sor, hogy ezzel párhuzamban az előírt anya­got mindepki alaposabban el­sajátíthassa. Mégpedig azt a megmaradó részt, ami nélkü­lözhetetlen a korszerű művelt­séghez. Tehát végeredményben nçm az általános követelmé­nyeket csökkentik, hanem a követelmény-rendszert korsze­rűsítik. BODA FERENC K ülönös műszak folyik ezen a héten a Lampart bonyhádi Zománcgyá­rában. A résztvevők, a tűz- zománeósok VI. szimpozium- jyknaJjThevezik, de aligha ez’.a ti’ttffiis 'a'főntos. A Pécsről és tl'úÜ'a’p&itröl ift összegyűlt ti- ze'ririegy fiatal új utakat ke- fes 'díszítőművészetben, ami­re’ nemcsak e művészet, ha­nem a bonyhádi gyár is rá van szorulva. A műanyagok terje­désével fokozatosan vész el, vagy csökken sok hagyomá­nyos termék piaca. Éppen ezért látnak nagy jövőt abban, hogy az idáig javarészt csak kisebb méretben készített tűz­zománc elemek kihasználható­ságának területe bővüljön. Lantos Ferenc például most készít egy 120x400 centiméter méretű faldíszt a pécsi Idegen- forgalmi Hivatal részére. A bonyhádi gyár külső falát ugyancsak az ő motívumai te­szik elevenebbé. : Bonyhádon szeptember 4. és 9. közt tizennégy fiatal igyekezett éjszakai műszak ke­retén belül megvalósítani el­képzeléseit. Képeink részlete­ket mutatnak be működésük­ből. O. I. Foto: Gottvald Károly. Van téma Mindig van téma?, érdeklődik nagy jóindulattal a rokon­szenves újságelőfizető, a lap régi, „tűzön-vízen mellette va­gyok” barátja. Megnyugtatjuk, amíg élet van, téma is van. Ilyen, olyan, amolyan, de mindig van. Váltakozó arányban és mennyiségben az emberiség buzgón produkálja az ese­ményeket, s minden jel arra mutat, jó ideig nem kell még félni, h'ógy történések híján megszűnnek az újságok. Földgolyónk nyugtalan. Féktelen szenvedélyek uralkod­nak, olykor országrészeket borit el a szennyes indulat, s legalább annyi a rossz hjr, amennyi a jó. Vietnam, Belfast, most München. Kína területi igényekkel lép fel. Megvétózza a Bengáli Népköztársaság ENSZ-f elvételét, Chilében támad a jobboldal, az arab országokban ... Beteg a világ. S percről percre, óráról órára szállítja a jót semlegesítő rossz * híreket. Bizony ránk férne — ránk emberiségre — legalább néhány hetes általános kikapcsoló­dás. A nyári olimpia ilyennek ígérkezett. Aztán tudjuk, hogy mi történt. Borzongás, vér, szenny. Vietnamban még mindig tart a háború, s ha tiltakozunk, ha itt, Magyarországon eré­lyesen felemeljük szavunkat, hát van okunk tiltakozni az értelem, az emperség jogán. De másért is. Nézzük a tévét, hallgatjuk a rádiót, elolvassuk az újsá- ‘got, s akarva, akaratlanul rádöbbenünk: a világ gyilkosa, megrontó ja' a kapitalizmus, első helyen az’ Amerikai Egye­sült Államok a világcsendőr szerepében. Sajnos van téma. S ami van, azt igazán nem nevezhetjük kisszerűnek, vidékiesnek. A kisszerűséget, a vidékiességet az a bírálónk juttatja eszünkbe, aki úgy véli, felesleges je­lentéktelen dolgokkal foglalkozni, felesleges piti-ügyekröl írni az újságban. Szerinte az embereket nem nagyon érdekli 'hogy Hőgyészen a tanács vezetői az Útfenntartó Vállalat embereivel az útszéli .árok illetőségén vitatkoznak. Arról te­hát, hogy ki köteles rendbe hozni, kitisztítani. Csip-csup ügyek, mondja bizonyára jó szándékkal a bí­rálónk, s úgy. véli, a békés hétköznapok, a kiegyensúlyozott alkotó munka eseményei jelentéktelen liáztáji események csupán. Szűk körben talál érdeklődésre, hogy a megye vala­melyik községében járdát építenek, hogy hányán arattak a nyáron kézikaszával, hogy. a károsult termelőszövetkezetek hogyan, s miképp pótolják a gabonatermés veszteségét. Pedig ha jól belegondolunk a dolgokba, igazság szerint ez a téma. Ennek örülhetünk legjobban, az egyszerű hétköznapi eseményeknek. Inkább imánk erről naponta száz oldalt, s a vérről, szennyről, mocsokról egyetlen sort sem. Lantos Ferenc pécsi festőművész, aki körül a lűzzo- máncosok csoportosultak, színeket fúj a kellő alapozású táblára. Erdélyi Zoltán építész egy nagyobb kompozíciót vizsgál. A gyár éjszakai műszakban levő dolgozol feszült érdeklődéssel kísérték a tűzzománcosok munkáját. Az előtérben Fá3ó János festőművész és vegyész felesége látható. A Központi Bizottság ez év június 14—15-én beható­an elemezte az állami oktatás helyzetét, számbavette az eredményeket, és a teendőket megfelelő határozatban fog­lalta össze. E határozat vala- * mennyi megállapítása egy-egy adalék közoktatásunk továb­bi korszerűsítéséhez. Több mint egy évtizede kezdődött ^1 az állami oktatás reformja. Az ennek keretébeh beveze­tett intézkedések többsége be­vált a gyakorlatban, segítette oktatási rendszerünk egészé­nek fejlődését, egyeseket azonban tovább kellett kor­szerűsíteni a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő­en. A több mint egy évtizede meghirdetett reform már ele­ve feltételezte, hogy az első, úgynevezett alapintézkedések után időről időre felmérik a tapasztalatokat, és megszab­ják a további tennivalókat. Lényegében ezúttal is ez tör­tént. A pedagógusok, tudósok, párt-, állami és társadalmi funkcionáriusok eay igen né­pes csoportja alanosan. ele­mezte a tanulságokat, és az általuk összeállított anvag alapján került a téma a Köz­ponti Bizottság elé. Fokozott önállóságot Kádár elvtárs a többi közt a következőket mondotta a felmérésben részt vevő ’ szak­emberek tiszteletére adott fogadáson : „A legnagyobb fel- . adat a tananyag értelemszerűd és talán , azt is mondhatnám, gyökeres átdolgozássá” s—- ve mindezt az összes "iskolá- , típusra. Noha 'az oktatási egyik célkitűzése épperi á 'fa- nulók túlterhelésének meg­szüntetése volt, és ennek ér-' ‘ dekében sok mindent tettek is az oktatásügy irányítói, a közoktatási körülmények azonban úgy alakultak, hogy ma sem megnyugtató a hely­zet, és most is ez ■ mutatkozik az egyik legfontosabb teendő­nek, Erre fel is hívja a fi- ’ gyeimet a KB határozata: „A tananyagokat felesleges lexi­kális adatokkal, részletekkel terhelik, gátolva ezzel az alaovető ismeretek szilárd el­sajátítását, az alkalmazási készségnek, mindenekelőtt a gondolkodásnak és a gyakor­lati érzéknek a fejlesztését”. Egy másik idézet a KB ha­tározatából: „A jelenleg ér­vényes tantervekben és tan­könyvekben rögzített tan­anyagot rövid időn belül lé­nyegesen csökkenteni kell”. Ezzel párhuzamban indo­kolt • a pedagógusok admi­nisztratív megterhelésének csökkentése. Ez is, az is egy cél érdekében: hogy az isko­lai oktatás eeész rendszere jobban összhangban legyen a korszerű követelményekkel. Ezért írja elő a párthatározat, azt is, hogy végre nacvobb önállóságot kapjon a pedagó­gus az oktatói-nevelői mun- káiában. Ismét idézet a KB határozatából: „Ä jelenlegi mer^v tantervi követelmé­nyek helvett olvan rugalmas keretek kialakítását kell célul tűzni, amelvek a folvamatos • korszerűsítést is lehetővé te­szik. A pedagógusok a köve­telmények megvalósításéhoz kapjanak fokozott önállósá­got”. A határozat me<rtiozate1a óta eltelt hónapokban, már számos állami rendelkezés született. A Művelődési Köz­löny szentember 1-i számá­ban néldául megjelentek az iránvelvek a műve1 'dásüevi miniszterbe1 vettes aláírásával az általános és középiskolák oktató-nevelő munkájával kapcsolatos ügyvitel egyszerű-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents