Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

f f I 4 I SZlBERim ÜZEMET Lengyelország a statisztika tükrében Szibéria „fővárosa” a milliós Novoszibirszk. Légvonal­ban több mint hatezer kilo­méterre van Budapesttől. De magyar emlékekkel -r- aki odavetődik — bőségesen talál­kozhat. A múlt emlékeivel — és a jelen együttműködésének bizonyítékaival. A szovjet és a magyar néo barátságának, — mely a közös ellenség, a ki­zsákmányolok elleni harcban született és erősödött — mély gyökerei vannak. A polgárhá­ború éveiben több tízezer volt masyar hadifogoly internacio­nalista fogott fegyvert, hogy orosz testvéreivel egvütt meg­védje az októberi forradalom vívmányait. A „vörös magyarok” számta­lan hőstettet hajtottak végre Szibériában a fehérgárdisták elleni harcban. Ligeti Károly, Somlai József, Pollacsek Ist­ván, Somogyi József és társaik számára az októberi forrada­lom saját hazájuk felszabadu­lásának reménye volt. A ma­gyar hazafiak szabadították fel a novoszibirszki területen Csa- ni, Karacsi, Kozsurla, Bara- binszk, Kainszk (jelenleg Kuj- bisevj teleoüléseket. Tvumeny kiürítése után Perm védelmé­ben, majd a Keleti Front had­műveleteiben vettek részt. A i.vörös magyarok” sokat tettek Omszk városának felszabadí­tásáért, melyet 1919. november 14-én a forradalmi csapatok teljesen megtisztítottak a fe­hérgárdistáktól. A felszabadu­lás utáni naoon az OK(b)P omszki bizottságának maevar szekciója az illegális munkáról a nyílt tevékenységre áttérve aktívan dolgozott sorainak megerősítésén. 1920. januárjá­ban a szekciónak 20 tagja és 40 szimpatizánsa, két hónán múlva már 91 tagja és 300 szimpatizánsa volt. 1919. november 30-án temet­ték el Omszkban a kolcsakis- ták áldozatait. Az orosz, litván, lengyel és német kommunisták mellett magyar forradalmárok is életüket adták a szovjet ha­talomért. Nevüket a szibériai­ak sohasem felejtik el. Ekkor halt hősi halált Ligeti Károly is. Földalatti munkája közben a fehérgárdista felderítők el­fogták, hosszú ideig kínozták, majd kivégezték. Közvetlenül halála előtt írta „Végrendele­tem” című versében: „Míg telketekben szikra-tűz fog égni, ( Mindig előre, vörös-magya­' rok! \ A szép jövendőt el fogjátok érni, — Ën is elérem, habár meg­halok.” A szovjet—magyar barátság jelenleg a két ország népe anyagi és szellemi felemelke­désének fontos tényezőjévé vált. Szakadatlanul fejlődnek gazdasági, tudományos és kul­turális kapcsolataink, — s erre a legszebb példa talán Novo­szibirszk lehet. Városunkban működik a szovjet—magyar baráti társaság tagozata, mely­nek több mint 40 nagy vállalat és intézet tagja, köztük olyan jelentős üzemek, mint a nagy­szerű szerszámgépeket gyártó SZIBLITMAS, városunk vegyi­A Tolna megyei Népbolt Vállalat értesíti kedves vásárlóit, hogy A KISKERESKEDELMI MUNKASZERVEZÉSI BEMUTATÓ MIATT október 2-án, hétfőn de. 10,45—12,30 óráig a korzó Áruházban az árusítás szünetel (531) Népújság 4 1972, szeptember 30. üzeme, vagy a vasútmémöki főiskola. Városunk üzemei hengerelt fémárut, ólmot, betonkeverő­ket, szövőgépeket és magneto­font szállítanak a baráti Ma­gyarországnak. Nagy népsze­rűségnek örvendenek Magyar- országon a XVI. pártkor.gresz- szusról elnevezett gyár fél­automata esztergái, a SZIB- ELEKTROTYAZSMAS gyár­ban készülő hatalmas elektro­motorok és több más ipari termékünk. Szomszéd városunk Omszk, üzemanyag-szivattyú­kat, elektronikus mérőkészülé­keket, csapágyakat és más elektronikus berendezéseket küld Magyarországra. Szibériában nagyon megbe­csülik a magyar Ikarusz autó­buszokat, fénymásoló berende­zéseket és a magyar közszük­ségleti cikkeket. A novoszi­birszki gyógyszertárakban több mint 40-fajta magyar gyógyszert találhatunk. Fejlődnek és bővülnek tudo­mányos kapcsolataink is. Az utóbbi öt évben a novoszi­birszki tudományos központ 123 magyar tudóst és szakem­bert fogadott. Ugyanezen idő alatt 53 szibériai tudományos kutató látogatott Magyaror­szágra. Magyarországhoz fűződő kulturális kapcsolataink ter­mékenyek és sokoldalúak. A Novoszibirszki Állami Opera- és Balettszínház színpadán sok neves magyar művész lépett fel. Többek között: Mátyás Mária, Joviczky József, Orosz Júlia, Kun Zsuzsa, Fülöp Vik­tor, Komlóssy Erzsébet, Réti József. Opera- és balettművé­szeink többször voltak a baráti Magyarország vendégek A novoszibirszki operettszín­házban sikerrel játsszák Kál­mán Imre Marica grófnő és Csárdáskirálynő című darab­jait. Népszerűek a magyar filmek is. A magyar zeneszer­zők művei előkelő helyet fog­lalnak el a Novoszibirszki Ál­lami Filharmóniai Szimfonikus Zenekar hangversenyein. Egy­re aktívabbá válnak a novo­szibirszki valamint magyar írók és újságírók közötti kap­csolatok. Sajtónk, rádiónk és televí­ziónk bőségesen infor­málja a szibériaiakat a magyar dolgozók életéről. Ma­gyarországon járt tudósok, munkások és fiatalok írásait közli. Mi pedig mindent meg­teszünk, hogy a nálunk tartóz­kodó magvar vendégek minél több maradandó emlékkel tér­jenek vissza hazájukba. Aki pedig nem jut el hoz­zánk. elégedjen meg egyelőre a Szibéria „fővárosáról” szóló alábbi néhány sorral: Novoszi­birszk Szibéria legjelentősebb városa, nagvon fiatal. Alig több, mint 70 éves. 1 millió 300 ezer lakosa van.' Novoszibirszk történelmében hűen tükröződik egész sok nemzetiségű országunk élete, a szovjethatalom első naoiától a Kolcsak-bandákkal folytatott kegyetlen harcokon, az első fa­lusi tanácsokon és kolhozokon keresztül az olyan hatalmas ipari óriások felépítéséig, mint a „SZIBSZELMAS”. Novoszibirszk hatalmas ipa­ri központ. Gépgvártói, mű­szerkészítői. kohászai, vegyé­szei és a többi vállalatok kol­lektívái évente 4 milliárd ru­bel értékű árut termelnek. A Novoszibirszkben készült mű­szereket, szerszámgépeket és más berendezéseket a világ 60 országába exoortáliuk. Sok ter­mékünket állították ki külön­böző nemzetközi vásárokon és bemutatókon. A novoszibirszki területet a VIII. ötéves tervben elért sikereiért másodszor tün­tették ki Lenin-renddel. A város Szibéria és a Tá­vol-Kelet tudományos központ­jává vált. Jelenleg a Szovjet Tudományos Akadémia szibé­riai tagozatának 30 tudomá­nyos kutatóintézetében foly­tatnak kutatásokat. A város­ban 17 felsőoktatási intézmény és 6 állandó színház működik. S befejezésül a városunk éle­tét tükröző statisztika három lényeges adata: 1971-ben a no- voszibirszkiek 13 ezer 700 össz­komfortos lakást kaotak, s ez a szám 1972-ben eléri a 18 ezret. Jelenleg minden nap 50 novoszibirszki család költö­zik új lakásba. M. ALFEROV, az SZKP noviszibirszki terüle­ti bizottságának titkára Varsóban nemrégen meg­jelent az 1972-es statisztikai évkönyv. Adataiból kitűnik, hogy 1971-ben gyorsult Len­gyelország gazdaságfejlődési üteme. A nemzeti jövedelem 8,2 százalékkal gyarapodott, ami jelentősen meghaladja az 1966—1970-es időszak átlagos évi fejlődési ütemét (6 %). A lakosság személyi jövedelmé­ből az 1 lakosra jutó fogyasz­tás 6,2 százalékkal volt maga­sabb, mint az előző esztendő­ben. Ilyen magas növekedési tempóra az utóbbi 10 év folya­mán nem volt példa. Az ipari nettó termelés 9,1 százalékkal emelkedett (1966— 1970 között az átlagos évi nö­vekedés 7,8 százalékot tett ki.) Csökkent a termelőeszközök („A” csoport) és a fogyasztási cikkek („B” csoport) előállítá­sának növekedése közötti aránytalanság. A lakosság nettó reáljöve­delme 10,3 százalékkal emelke­dett, részben a béremelések, de még nagyobb mértékben a különböző társadalmi szolgál­tatások révén. Az új statisztikai évkönyv­ben Lengyelország demográ­fiai helyzetének több érdekes változása tükröződik vissza. Szembetűnő a 15 éven aluli gyermekek százalékarányának csökkenése. Az elmúlt év vé­gén az ország összlakossága Paks nem világváros és a járás sem a világ közepe, bár­mennyire is szívesen hiszik ezt hellyel-közzel az odavaló- siak. Azt azonban, hogy a já­rási székhely és környéke mennyire szerte ágazó kap­csolatot tart az ország és Eu­rópa távolabbi tájaival, egye­bek közt a helyi Ibusznak a nyári főszezonról elkészült mérlege is mutatja. Eszerint májustól szeptember 25-ig hu­szonhét üdülőjáratot indítot­32 852 000 főből állt, ennek 25,9 százalékát alkották a 15 éven aluli gyermekek, míg 1960-ban több mint egyharma- dát. Az 1000 lakosra jutó házas­ságkötések száma 8,9 (1970­ben 8,5 volt). Ennek megfelelően növeke­dett a születési arányszám is: 16,8 ezrelékről 17,2 ezrelékre. Érdemes idézni még néhány adatot, amelyek Lengyelor­szágnak Európában elfoglalt helyét érzékeltetik. Lengyel- ország területe és népessége alapján az európai országok között a hetedik, ipari terme­lési értékének alapján a 6—7. helyen áll. Az elmúlt évben Lengyel- ország ipari termelésének fej­lődési üteme meghaladta az átlagos európai szintet. A lengyel nemzeti jövede­lem kb. 75 százaléka kerül fel­osztásra fogyasztási célokra, ami viszonylag magas arány- szám. A lengyelországi reál­bérek elmúlt évi, 5,5 százalé­kos növekedése magasabb volt a KGST-országokban és a nvugati országok többségében elért szintnél. À lengyel középiskolákban 1000 lakos közül 45 diák ta­nult. A főiskolai és egyetemi hallgatók arányszáma meg­haladja az európai átlagot tak. A buszokon mintegy ezer- kétszázan keresték fel Har­kányt és a Balatont. A kon­zervgyáriak 1-1 autóbusszal Szigetvárra és Sajószentpéter- re utaztak szakmai tapaszta­latcserére. Tíz autóbusz vitt kettő—öt napos országjáró túrára utasokat, nyolc pedig Szegedre, Budapestre és Veszprémbe színházi előadá­sokra. A külföldi túrák Cseh­szlovákiába, Lengyelországba és Jugoszláviába vezettek. Nemes György : Dávid és Kisüld 17. — Kröpsch? Jeanjean? fito­sé? — kérdezte. Nyilván, hogy lássam, mennyire tájé­kozott kottáim körül. Ettől rossz kedvem támadt. Ezt a faj-tla érdeklődést méltatlan­nak találtam apához. — A staccatókat gyakoro­lni. — válaszoltam. Ezt azért mondtam, hogy eltájoljam. Honnan tudja egy sebész fő­orvos, mit jelent egy klari­nétosnak a staccato? Abba is hagyta a kérde- zősködést. Csak bólintott. S ezzel az apai kihallgatás be­fejeződött. •— Nincs semmi érdekes? — fordult anyuhoz. — Egy régi ismerős üdvö­zöl — vágtam közbe szem­telenül. — Lilian — egészítette ki anyu, — Én nem Lilian nénire gondoltam — vágtam megint közbe. — Egy volt paciensed üdvözöl; — Ki az? — kérdezte apa komoran. — Egy volt paciensed, öt­venkét követ vettél ki az epéjéből. Nagy Komélné — mondtam. Apa töprengően nézett rám. — Nem emlékszem erre a névre. Közelebbről? —' Egy színész felesége. ■— mondtam. — Micsoda! Színésznő? — vágott közbe anyu. — Dehogyis. — És nevetni kezdtem. — A legteljesebb privát. Szobaasszony a turis- taüdülöben; —- Ügy? — mondta anyu, és tovább nem foglalkozott az üggyel. Apa sem. Hama­rosan, még vacsora előtt, el- viharzottak. Egyedül marad­tam megint. Kifújtam mégegyszer, most már zongorakíséret nélkül, a Weber-andantét. Már tudom kotta nélkül. Végig Klóira gondolhattam. A fejem kivö­rösödött, nyilván a fújástól. Az erkélyen át messzire lát­tam. Balra, a szélső hegy mö­gött, most ment le a nap. Óriási na'ttinesszínű tányér­nak látszott. Pillanatok alatt tűnt el a fák koronája mö­gött. Szememmel kitapogatni véltem valahol fent a tisztást, ahová Klottal jártunk. S ahol ma délben láttam a tűző nap­fényben. Ugyanez a nap látta őt, e felé a nap felé tárta ki a karját Klót. Ez a nap délben mindent betöltött, most meg eltűnik a fák mögött. Egyszerre min­den olyan színtelen lesz. El­tűnik a nap, eltűnnek a szí­nek is. Csak a fák zöldek, de ők is sötétzöldek már. És belévesznek a háttér szürke­ségébe. Ott balra, a hegyol­dalon valahonnét füst száll a sötét ég felé. A házat se látni, a kéményt se. Az a turistaszálló, tudom. Konyhá­ján most főzik a vacsorát. Ott áil Klót a szobájában, és bizonyára kinéz az abla­kon. És valószínűleg énrám gondol most, ahogy én őrá gondolok. És az emléktől ta­lán neki is melege van, ahogy' nekem is melegem van. És talán örül még, hogy meg­mutathatta magát, ahogy én örülök, hogy megmutatta ne­kem mágiát. Igen, most már élesebben emlékszem. Két Klót volt ott a vízben, A csermely vize csobogott a bokája körül. Visszaverte alakját, ahogy a nap a vízre sütött. Két Klót volt ott. Az egyik a nap felé nyújtózott. A má­sik meg mintha a csermely vizén át a föld felé fúrta volna a karját. Ég is kettő volt. Milyen hosszú a nyaka. Ilyen szép, hosszú nyakat még nem láttam soha. És a kis csíoője, és a vékony, vé­kony dereka. Milyen szép a tested, Klót. Milyen nagy öröm ért ma, hogy láthattalak. Korán lefekszem, hogy so­kat gondolhassak rá. Egész éjszaka róla fogok álmodni. Majd odahajolok a hátad­hoz. A víztől és a naptól olyan különös szaga van a bőrödnek. Olyan forró szaga, hogy félék — megégeti ia számat. Ma hajnalban magamtól lopakodtam oda. Nem kellett, hogy ez a Darkó hurcoJásszon el. Szerencsére már második napja nem látom ezt a tök­fejet. Nyilván visszautazott a városba. Akkor lássam, ami­kor a hátam közepét. Hohó! Azt otthon gyakorlásnál lá­tom, A sok tükörben, mikor gyakorolunk. Az nem mindegy, hogyan mozog a lapocka. Meg hogyan tartja az ember a derekát emeléseknél. Ez te­hát vissza. De akkor se aka­rom látni ezt a Darkót. Majd Katinak meg is mondom ke­rek perec. Most idejöttem. Meglesem az álmát. Remélem, egvedül van. Ha betopóznék szobájá­ba, o*it találnám magiamat. Az édes Klót ott táncolna csukott szemhéja mögött. Egész éjszaka ott kellett tán­colnia. Csodálatos, hogy nem fáradt el a táncban. És a drága Dávid nem fáradt el a nézésben. De nem mertem kopogni. Hátha itthon van az anyu­kája. Jaj, anyuci se tudja, hogy megszöktem. Azt hiszi, még szundizok otthon az ágy rókámban. (Folytatjuk) Paksi utazások

Next

/
Thumbnails
Contents