Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
Csúcsforgalom a vasúton Úgy mondják, az őszi évszak a vasút próbája. Minden évben, szeptemberben, októberben hirtelen megnő a vagonokban szállított áru mennyisége, s a korábbiaknál jóval hosszabb szerelvényeket vontatnak a mozdonyok. A Pécsi Vasútigazgatóság hálózatain havonta átlag egymillió-háromszázezer tonna árut szállítanak. Ez., az átlag. És most jóval az átlr.g fölött járnak. Irányvonatok a cukorgyárakba Két hete megkezdődött a cukorrépa-szállítás. Kölesd- ről. Alsótengelicről, Mözsről, Nagydorogról, Dunaföldvárról, Pincehelyről, a ke szőhideg- kút—gyönki állomásról több mint 18 ezer tonnát visznek az Ercsi Cukorgyárba. Ennél alig pár száz tonnával kevesebb az a mennyiség, amelyet a bonyhádi és Bonyhád környéki tsz-ek küldőitek Hidasról Kaposvárra és Ácsra. Ehhez még hozzájön az a tizenötezer tonna, amit. a báta- széki, dombóvári, őcsényi és decsi tsz-ek adnak fel a két cukorgyárba. És ez csak a kezdet. Később a kukorica következik. A megyéből az első szállítmányok 220 vagon kukoricát visznek Csehszlovákiába és a Német' Demokratikus Köztársaságba. Hatalmas meny- nyiséget tesz ki a Dunaföldvárról, Tolnanémediből, Pincehelyről és a többi tolnai községiből szállított gyümölcs is. Ehhez jön még a napról napra növekedő tranzit- szállítás. A Pécsi Vasútigazgatóság területén haladnak át a Lengyelországból, Csehszlovákiából, NDK-ból, Szovjetunióból Jugoszláviába, Olaszországba és visszafelé futó vagonok. Az átmenő forgalom növekedésére néhány szám; 1964 óta 173 százalék volt az emelkedés. Idén az első nyolc hónapban 30 ezerrel több külföldi vagon haladt át az igazgatóság vonalain, mint tavaly ugyanez idő alatt. 72 Diesel-mozdony Hogy birkózik meg a vasút az impulzusszerűen megnövekedett feladattal? Idén jelentősen nőtt a mozdonyállomány. Az első félévben 72 darab 2000 lóerős Diesel-mozdonyt állítottak be a forgalomba. Ebből a pécsiek tizennyolcat kaptak. Hat hónap alatt 1624 új teherkocsit vásárolt a MÁV.Jelentős intézkedéseket tettek a rakodás gyorsítását segítő gépesítés érdekében. Megyénkben több millió forinttal támogatják Pincehelyen a Gabonafel vásárló V állalatot. Ugyanígy, a késedelmes kirakás miatt beszedett bírságokból több millió forintot juttatnak az Agrokémiai Vállalat szabály—h ügyészi állomáson dolgozó rakodórendszerének fejlesztésére, és 6 millió 200 ezer forintot kap a bátaszéki Búzakalász Tsz hasonló célokra. Ezeknek az intézkedéseknek, valamint a jó koppéra- * — Gerjen valósággal elbújik Fadd, Paks irányáoól Duna- szentgyörgy . mögött. Hozzá- simui a Dunához, s olyan, mintha nem is tartozna a Dunántúlhoz. Mindig az az érzésem, hogy valamelyik túl- parti községbe Fajszra, Sü- kösdre, Érsekcsanádra tévedtem. — Nem csoda. A Duna száz mérföld, mondogatták a régi öregek, ami azt jelentette, hogy két part a valóságosnál mindig távolabb van egymástól a közte folyó víz miatt. De ezt csak mondták. Mióta az eszemet tudom a mi községünk lakói mindig szívesebben jártak Kalocsára, mert könnyebb megközelíteni és mindössze öt kilométerre van hozzánk. Paks meg húsz kilométernél is távolabbra esik. A gerjeniek még mindig a kalo-, csai piacra viszik a háztájiból az eladnivalót. rendszerint ott intézik el a bevásárlásokat. À kompjárat állandó. Piacozás szempontjából szóba jön még Tolna is, de Kalocsa lényegesebb — mondja Taba József. — Kérdés, van-e mit eladni. — Olyan ez a község, hogy hozzá hasonlót nem nagyon talál a környéken. A háztáji szempontjából mondom. Még mindig megy a tehéntartás, a hizlalás, legalább úgy, mint a múltban. Főleg az idősebbek csinálják szívesen. A tsz ehhez hozzájárul. A tagok éppen most viszik haza a szénarészt. dónak köszönhető, hogy gördülékenyen megy a rakodás, és legalábbis Tolna megyében a vasútnak nincs oka emiatt panaszra. Ami még hátravan A minden szempontból pozitívnak mondható változások elienére akad még javítanivaló. Hogy a rakodásnál maradjunk, sok bonyodalmat okoznak a határállomásokon a szabálytalanul megrakott vagonok. Ezeket ugyanis a külföldi vasutak ríem veszik út. Legtöbb baj van a papírfa- és a deszkaszállíimányok- kal. A könnyen elmozduló farönköket, lemezeket nem az előírások szerint rögzítik. Én intézem a mérlegelést, mert mázsakezelő és üzemanyagos vagyok. — Mindig ilyen nagy a mázsaháznál a forgalom? — Ősszel igen. Állandóan jönnek a kocsik, a vontatók.- Olyan a tagokban a munkaéhség kérem, hogy ilyet maga még nem látott. Lehetetlen az embereket visszatartani, ha az van, hogy kezdjük a cukorrépát, megy mindenki. A határ igen gazdag. A múlthoz képest több terem mindenből. Jó földek, jó levegő. Bár ez a talaj az őszi mélyszántást megkívánja, ha termelni akarunk. — Az emberek? — összetartó emberek élnek Gerjenben. Talán attól van ez, hogy itt a múltban sem volt nagy vagyoni különbség. A kulákság nem létezett. Azután igényesek, hogy mást ne mondjak, az átszervezés után nagvon sokan beiratkoztak az általános iskolába és pótolták a hiányzó osztályokat. Részben azért, mert rákényszerültek, mivel gyakrabban kell számolni, osztani, szorozni teljesítményt, ezt, azt. Jellemző szerintem a gerjeniekre a rend- szeretet. Ez meglátszik az utcákon, a házakon, a határban folyó munkákon. — Melvik Gerjenben a legszebb utca? — Szép mindegyik. — És a legszebb ház? — Hát nézze, én ezt nem úgy nézem, ahogy maga. Én Gyakran előfordul, hogy a rakodásnál a figyelmetlenség súlyos balesetet okoz. A tolató- szerelvények sérülést okoznak, vagy megrongálják a sínekhez túl közel álló gépkocsikat. Az ilyen hibák kiküszöbölése mellett a jövő feladata a jelenleginél korszerűbb szállítástechnika elterjesztése, Pécs és Budapest között már közlekednek az un. közép- méretű, öttonnás konténereket szállító vagonok. Ha mutatkozik igény erre a réginél sokkal modernebb — egyszerű csomagolást igénylő és sok más szempontból is előnyös — szállítási módra, a későbbiek során Tolna megyében is bevezetik. az érték szempontjából nézem. Ilyenformán értékre a Balogh- féle házat becsülöm igen-igen sokra. A múltban, a felszabadulás előtt épült, de olyan annak a vakolata még mindig, mintha új lenne. Létezett akkor is jó cement, és voltak hozzáértő mesteremberek. — Taba elvtárs, milyennek ítéli meg a község vagyoni helyzetét? — Közepesnek. Nem gazdag, nem is szegény. Meglátásom szerint a jómód az uralkodó forma. Hát mit mondjak? Erre nézve nem könnyű nyilatkozni. A helyzet jó, közepes. Megvan mindenkinek a megélhetése, de sokat kell foglalkozni jószággal, ezzel-azzal. — Kik a leggazdagabbak? — Talán azok, akik az autót is megengednetik maguknak. De ez megint olyan dolog tudja, hogy ma másként van. Belelátni a pénztárcákba nem lehet. Olyanformán vagyok vele, előfordulhat, hogy az a leggazdagabb, aRi szegénynek mutatja magát, a másik oldalon igen-igen szegény az az ember, aki kifelé jómódúnak, gazdagnak mutatja magát. Nem úgy van ma, mint régebben volt. Akkor pontosabban lehetett tudni. — Egészség? — Erre azt mondom, jelenleg többen járnak az orvoshoz, mint a boltba. Nem kerül pénzbe, azért. Valamikor százszor meggondolta az ember. — sz. L — Ilyennek látja, mondja Gerjent Taba József tsz-tag Kombájn vágja a napraforgót Bölcske határában. — Mióta nincs bábaasszony a községben? — Szarvasné volt az utolsó 1954-ben. — Ezekben a napokban mi foglalkoztatja az 'embereket? Itt a mázsaháznál sokan megfordulnak. Maga bizonyára hallja, tudja. — Á gáz. — Micsoda? — A gáz. Kellemetlen, higgye el. nagyon kellemetlen. Nagyjából erre rendezkedett be az egész falu, és nincs gáz. Most még azok jártak jól, akik nem dobták ki a sporhertet. — Gerjenben mi a divat? — A fiataloknak a motorbicikli, az öregebbeknek a televízió. — Magát Tabának hívják. Itt mindenki Taba? — Hát mindenki éppen nem. Harmincöt Taba-család él a községben, de ennél is több a Vajda-család. En B. Taba vagyok, öregapám után Bandi Taba. Édesanyám Sz. Vajda Zsuzsanna. Ez annyit jelent, hogv szentes Vajda Zsuzsanna. Valóság, hogy a családok többségét Tabákínak és Vajdáknak hívják. — Jó munkát, jő egészséget kívánok Taba elvtárs. — Köszönöm. ÍZ' us . te Sa. p. lílllllllllllHIIIIIMllllllliíHíIIIiillti I Biztonság : A Kék fényben „bemutatE ták” a nyugdíjhoz közel álló E vezető beosztásban dolgozó E vasutast, aki lopott jegyek E áruba bocsátásával óhajtotta E gondtalanabbá tenni hátralé- I vő öreg napjait. Építkezett a E Balaton-parton és valószínű- E leg arra számított, símán, za- S vartalanul berendezkedhet, z hiszen gondosan kitervelt, s Z hatalmi súllyal megszervezett E ügyködésére nem derülhet s fény soha. Biztosra ment, épis pen úgy, mint a többi olyan E ember, aki tisztességtelen E úton szeretne gyorsan, köny- E nyen meggazdagodni, beren- E dezkedni egy sóvárogva óhaj- E tott magasabb szintet elérni. E A vasutas elszámította maJ- gát, lebukott, és ebül szerzett E javak élvezése helyett a mégis érdemelt büntetését várja. = Nem 5 az egyetlen, aki az = érvényesülés megszámlálha- = tatlan tisztességes módozatai z helyett a nyilvánvalóan ve- E szélyes és bukásra ítélt tisz- E tességtelen érvényesülést vá- E lasztja. Ehhez elméletet E gyárt és szentül hiszi, ha E senkinek, hát neki majd si- s kerül. Nem ő az egytlen, s E nem ő az utolsó. Ez az a E pont viszont, ahol érdemes E megállni, elgondolkodni. E Napjaink Magyarországán E ezernyi lehetőség kínálkozik E a tisztességes gyaraoodáshoz, E hiszen a pénzszerzésnek ren- E geteg a becsületes, tegyük s hozzá, teliesen veszélytelen 1 módja. Mi lehet a magyará2 zata annak, hogy egyesek E mégis a börtönhöz vezető : utat választják? A mohóság, : a türelrrtetlenség? A gvors E meggazdagodás vágya? Kü- E lön-külön mindegyik mpti- z válhatja, a laza ellenőrzés- E sei együtt, a bűn elkövetésé^ E de van valami más is.- . a »niás” az arisztokraJ : tikus gőg, a lesújtó ítélkezés,' ; amely kísértetiesen emlékez- : tét arra az időre, amikor az ; elszegényedett nemesnek ; megengedtetett a tarhálás, E de nyomban kiközösítették, : lenézték, ha történetesen ke- : reskedésre, tehát „zsidónak : való munkára” adta a fejét ■ Elképzelhető ma, hogy E Szekszárdon egy értelmiségi, ; tételezzük fel, hogy mérnök ; mellékállásban újságkihor- ; öást vállalva hozza össze az : autó árának egy részét? Nem : képzelhető el. Lenéznék, : megszólnák, sőt talán fe- : gyelmit is kapna azon a cí- j men, hogy lejáratja munka- : helye rapgját, tekintélyét ■ Igaz, több időbe, fárad: Ságba kerül házinyúlból, ba- j romfiból, városhelyen szol- j gáltatásban végzett munká■ bői összehozni az óhajtott : javakat, mint ügyeskedésből; I de az ember nyugodtan al- ; szik, nyugodtan fekszik le, ; és nyugodtan kel föl. Éppen j a bevezetőben említett ügy ; egyik szereplője szájából hal■ lőttük: Nem volt nyugodt éj- ; szakája. Hát megérte? Nem. i Az igazi biztonság a munka. : Nemrég arról olvashattunk, : hogy egy benzinkút-kezelő ■ tehéntartással kíván foglal- : kozni, mert azt jövedelme- : zőnek, kifizetődőnek tartja, j Előfordulhat, hogy környeze- : tében megszólják, kinevetik. : Nem baj. Neki van igaza. ; Mert az igazi érvényesülés, a : teljes biztonság alapja még- i iscsak a munka. uiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiuiiiiiiiiii