Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-29 / 230. szám
I » 0 * Tovább csökkent a gimnazisták száma Napirenden a tantervi anyag túlméretezésének kérdése APOLLO—16 Széles körű vizsgálatot tartottak a művelődésügyi szakemberek a gimnáziumi helyzet elemzésére. Megállapították, hogy 1965 óta fokozatosan csökken a gimnazisták aránya. Ez a tendenciá megfelel az oktatáspolitikai elképzeléseknek: fokozatosan növelni kell a szakközépiskolák, és a szakközépiskolások arányát a középfokú oktatásban. A gimnáziumok első évfolyamába felvettek száma hat év alatt 26 százalékkal csökkent. Jelenleg 291 gimnázium 830 első osztályában 28 000 tanuló van, ez a középiskolások felét jelenti. Lassú emélkedést mutat a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya: az összlétszám 45,5 százaléka munkás-paraszt fiatal, az elsősök között pedig ez az arány eléri a 48,2 százalékot. A szakemberek azt is leszögezték. hogy a jelenlegi gimnáziumi tanterv egyik súlyos problémája a mozaikszerűség, az összehangolatlanság. A jövőben új tantervek szerkesztése esetén a szaktudományiok tudományos testületéi véleményének ismeretében közoktatáspolitikai szakemberekből, a széles értelemben vett pedagógia elméletének és gyakorlatának képviselőiből álló munkabizottságnak kell a tantervet elkészítenie. Nem megoldott a gimnázium és az általános iskola tantervi anyagának összehangolása sem. Uj tantervek készítése előtt sokoldalú vizsgálódással kell feltárni, hogy 12 év folyamán — az általános és a középiskolai tanulmányok éveiben — az általánosan kép- .20 iskola milyen tudományos, társadalmi igényeket képes kielégíteni, a tanulóknak milyen műveltségi anyagot kell elsa- játítaniok, s mindebből mi hárul a gimnáziumokra. A másik súlyos probléma a tantervi anyag túlméretezése. Csaknem valamennyi tárgy esetében ellentmondás alakult ki az adott óraszámok és a tananyag mennyisége között. A tananyag túlzsúfolt, emiatt nem jut elég idő gyakorlásra, ismétlésre, szilárd, teljesít- ménykéoes tudás kialakítására, a nevelési lehetőségek optimális kiaknázására. A művelődés- politikai szakemberek megállapították: sürgős feladat a tananyag és ezen belül elsősorban a tényanyag csökkentése. ,A vizsgálat tanúsága szerint a gimnáziumi munkában nem éri el a jogos igényeket az anyanyelvi nevelés. Az érettségizett — illetve az érettségiző — tanulók jelentős része nem képes gondolatait és érzéseit kellő színvonalon kifejezni. Nem kielégítő a „magyar nyelv” tantárgy ' hatékonysága az anyanyelvi nevelés érdekében. Szükségesnek tartják éppen ezért a magyar nyelv tantervének átalakítását. A testi nevelés a gimnáziumi oktató-nevelő munka egyik leggyengébb pontja. A kötelező testnevelésre biztosított heti két óra kevés a tanulók egészséges életmódra neveléséhez, mozgásigényük felkeltésére, és kielégítésére. Ezért javasolják, hogy az óraszámot heti háromra emeljék fel. A korszerűség ellen hat a tankönyvek mennyiségi és minőségi maximalizmusa. A gimnáziumi tankönyvek terjedelme az általános tantervű osztályok számára 10 500 oldal. Ez átlagosán napi 14 oldal tanulnivalót jelent. A könyvek fogyatékosságai — helyenként terjengősek, bonyolultak, vagy énnen túl tömörek, nem eléggé érthetőek, kevésbé áttekinthetőek. nehéz belőlük tanulni —- nehezítik a tanulást, s terhelik a tanulókat. Jelenleg a tankönyvek a kelleténél nagyobb szerepet töltenek' be a tanárok munkájában és gyakran a kívánatosnál kisebb szerepet játszanak a tanulókéban, ösztönözni kell tehát a Korszerű tankönyvelmélet kidolgozását. Célszerűnek látszik, hogy a szaktanárok két jóváhagyott tankönyvi változat közül választhassanak majd munkájukban. A gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat jogilag az érettségit önkéntesnek nyilvánítja — külön jelentkezéshez köti. Ez azonban formaságnak bizonyult: gyakorlatilag a negyedik osztályt eredményesen elvégzők kivétel nélkül vizsgáznak. Ez is jelzi az érettségi rangját. A gimnázium eme záróaktusát jelentős társadalmi érdeklődés övezi. Átmenetileg új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat kiadását látják szükségesnek a szakemberek, amelyben a tételszemlélet gyengítésére és a termé- tudományok helyzetének erősítésére kell gondolni. Egyéni problémákat és súlyos társadalmi feszültségeket okoz az a kényszerű kettősség, amelyet az érettségi és az egyetemi-főiskolai felvételi vizsga jelent egy hónapon belül. A felsőoktatásban továbbtanulók kiválasztásának mai rendszere — az érettségi vizsgák említett fogyatékosságain kívül — egyéb gondot is okoz. Az osztályzat-központúságnak is ez a legfőbb forrása. A gimnáziumokban a tanulók többsége — és szüleik is — elkeseredett harcot folytatnak a jó osztályzatért. Háttérbe szorulhat a nevelés egésze, elsikkadhat a képesség és a tudás. A gimnázium nevelő munkáját, feladatainak teljesítését jelentős mértékben segítené, ha az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák jelenlegi rendszere helyett a nálvaalkalmasságot és a képességek fejlettségét igyekeznének feltárni. (MTI) 16. Most még a fejemen is volt valami. A melltartós fürdőruhához meg sose hordok fejkendőt. — Odamehetek? — kérdezte. — Gyere, gyere. A melltartómat úgyis meg kell igazítani. És én nem érek oda a hátamhoz — mondtam. Dávid odajött mellém. Leguggolt ő is a fűbe. A hátamon megfogta a virágfűzért, hogy ne essen le. Aztán az állá* hátulról a vállamra tette. \ — Szép vagy, Klót — suttogta a fülembe. — Igazán? — kérdeztem. — Szebb mint gondoltam. — öleld át a nyakamat. És tarts szorosan. És szorosan átölelt. Így vártuk meg, m'g megszárad a ruhám. * Otthon vendéget találtam. ElŐGzör alig ismertem fél. Az erkélyen ült anyuval, világos, virágmintás nyári r ihában, meztelen lábán magas sarkú, fehér szandálban. Lilian néni volt. Kicsit vastag a lába, vastagabb, mint anyunak. Lehet, hogy azért jár mindig csizmában? De egy biztos — alig ismertem meg. Budapest — mindenkié Európa egyik legrégibb települése és talán légfiatalabb fővárosa fennállásának századik évfordulóját ünnepli. Huszonnyolc főváros vezetői gyűltek össze az ünnepélyes alkalomból Budapesten és vitatják meg a valamennyi fővárost érintő közös problémákat. Ez szép, érdekes és világszerte az első eset, hogy ilyen találkozó megvalósul. Arra azonban ritkábban gondolunk, hogy Budapest — mindenkié. Régen „székesfővárosnak” nevezték és máig itt székel az államhatalom valamennyi központi szerve. Kereken számítva itt lakik minden ötödik állampolgár, akiket persze kideríthetetlen családi, személyi és érzelmi szálak pókhálója sző a „vidékhez", mindahhoz, ami nem Budapest. így a megyénkbelie- ket is hozzájuk. Éppen ezért dicsérendő, hogy a szekszárdi IBUSZ november és jövő március között rendszeres túrákat szervez Budapestre, nemcsak természetes és érthető kereskedelmi okból, hanem kultúrpolitikai célból is. Mert nem ismerjük Budapestet. Kevés kiszállni a Déli pályaudvaron, elmenni a Corvinba és visszajönni az esti gyorssal. Budapest Európa egyik múzeumokban igen gazdag városa. A valamikori O-Buda joggal kaphatná az Üj-Buda nevet, hiszen modem lakótelep épült a régi házak helyén. Ugyanígy (a nem is tudjuk ki volt?) Kelen-vezér földjén, Kelenföldön is. A megyénkből indítandó líét-három napos túrák résztvevői ezekkel épp úgy megismerkednek majd, mint a bélyegmúzeummal, a várbarlanggal, a Pálvölgyi cseppkőbarlanggal, a libegö- vel, vagy a főváros százharminchárom hőforrásának gyógyító erejével. — Márta, i szívem, a fiad napról napra nyúlánkabb — mondta anyunak. Odamentem, hogy bemutatkozzam illedelmesen. Akkor ismertem meg, hogy Lilian néni. Kicsit elszégyelltem mngrm. De mit tegyek, ha a nők így meg tudnak változni, mikor más ruhában vannak. . Klót is egészen más volt a virágkoszorúban. Be akartam somíordální a szobába. De anyu észrevette hónom alatt a klarinétot. — Kellene már egyet közösen gyakorolnunk — mondta. — Legalább megtudnám, mit haladtál Először meglepődtem: mért akar anyu velem gyakorolni? Mért, és mért éppen most? De anyu jókedvűnek látszott, gondatlannak. Lilian néninek akarta megmutatni, hogvan muzsikál a zongoraművésznő és kamasz fia? Vagy éppen hogy el akarta riasztani Lilian nénit, mert terhére van? — Nem akarok zavarni — szóltam vissza a szobából. — Nem zavarsz. Lilian néni már éppen menni készült — válaszolta anyu. — Altkor gvorsap n.egmos- dom — mondtam. Tulajdonképpen mindig örülök, ha anyuval muzsikálhatok. Nem A Magyar Posta októberben 10 forint névértékű blokkal emlékezik meg az Apollo—16 űrhajó sikeres útjáról. Ez alkalommal Young és Duke kozmonauták több mint három napot töltöttek a Holdon. Kékesi László grafikusművész az Apollo—16 blokknál eltér a rakétabélyegeknél eddjg használt színektől, mert alapul bordóba átmenő rózsaszínt választott. Az Apollo-repüléseket postánk eddig is nyomon követte, először 1969-ben a Hold megközelítése, megkerülése szerepelt blokkon. Aztán a kozmoszkorszak egyik legnagyobb eseményét, az első ember holdra lépését, az Aoollo—11 útját köszöntötte a Maqyar Posta kiadványa. Ez a blokk fogazottan is nagyon keresett, vágottan 450 forint az ára. A 8. űrhajó útia újra feltűnik a Hold meghódítását bemutató 1969. évi sorozatban, ahol először látható magyar bélyegen az Aoollo—10. Kis ívet kapott a 12. és 13. Aoollo, maid blokkot a program 14. és 15. útja. Ml VÁRHATÓ? Az év utolsó negyede áll előttünk. Október filatéliai eseménye a Posta és Bélyegmúzeum megnyitását köszöntő bélyeg pár és az Apollo—16 blokk megjelenése. Novemberben a hagyományos festménykiadás a hazai egyházi és világi üvegfestészetből meríti témáját. A hét értékű sorozathoz tartozik és a kiadás szépségét már előre jelezte a júniusban megjelent „Belgica '72” blokk. Martos Flóra, Radnóti Miklós emlékére és a Textilműszaki Múzeum, megnyitására egy-egy bélyeget adnak ki. Az évet zárja, illetve 1973 első kiadása a három értékből álló, réznyomással készülő Petőfi- sorozat $4 ÚTTÖRŐK Liechtenstein most harmadik alkalommal, újra három bélyegért ugyan a klarinéthoz, de a zenéhez nagyon. A zeneiség szempontjából pedig a zom- gora ugyanaz, mint a klarinét. Sőt, szerintem a táncoló emberi test is. A ritmus is ugyanaz. Még a frazírozás is. Csak örülhetek, ha anyu hajlandó most velem átvenni a Webert. Anyu azt mondta, hogy Lilian néni épp menni készült. De mikor megmosdva, ingben megjelentem a zongoránál, Lilian néni bent ült a szobában. Ügy látszik esze ágában se volt hazamenni. Inkább nagyon is belevetette magát a karosszékbe. Keresztbe tette a lábát, s az így még sokkal vastagabb volt, mint az anyué. — Én is meghallgatom, mit tud a fiatalember. — mondta. — Ha már olyan kedves vagy, drága Márta, hogy meghívsz a koncertre. Furcsálillkodva néztem rá, de nem szóltam egy szót se. Én Klotra gondoltam. Egy pillanatra karcsú lábat láttam. Hosszú combjait. És a csípőjét láttam. És égnek tárt karjait, szétfeszített ujjaival. Azt hiszem, nagyon szépen fújtam az andantét a Grand Duóból. Talán túlságosan szépen is, különösen a dolce jelzéseknél. Anyu nem volt annyira elragadtatva mint én. Valamiért mégis ideges lehetett. Lilian néni viszont áradozott. Ez zavarba hozott, mert Lilian néninek fogalma sincs a zenéről. Miikor anyu kikísérte Lilian gel emlékezik meg a filatélia történetének nagy alakjairól. Ez a kiadás a bélyeg atyja, Sir Rowland Hill bemutatásával kezdődött meg, a legújabb értékekről Emilio Diena, André de Cock és Theodore E. Steinway arcvonásait ismerhetjük meg. Diena a gyűjtőmozgalom itáliai szervezője és klasszikus olasz bélyegek nagy tudósa volt. Ismereteit két fiára, unokájára is átörökítette. A belga gyűjtők sokat köszönhetnek de Cocknak, aki a hazai postamúzeumot megszervezte. Hat évtizedes kutatásai eredményét tanulmányokban tette közzé. A nálunk zongoráiról ismert hangszergyáros Steinway az Egyesült Államok gyűjtői életét lendítette fel. Seaítségével jöttek létre az első New Yorkban tartott bélyeg-világkiállítások (1913, 1926, 1937). Elsők között foglalkozott motívumgyűjtéssel, szenvedélyesen kereste a zenével kapcsolatos bélyegeket. Az úttörők sorozatában szívesen üdvözölnénk a magyar gyűjtés képviselőiét is. A hazai kezdeményezőkről kevés szó esik, az első Jelentősebb gyűjtőnek, Pollatselc Sándornak még a nevére is por»» tatlanul emlékezünk. ÚJDONSÁGOK A Német Demokratikus Köztársaság a lipcsei őszi vásárt két értékű sorozattal népszerűsíti. A bélyegek a legkorszerűbb oktatási eszközöket mutatják be. — Az állatkert különleges lakói vonulnak fel kilenc új lengyel bélyegen. — Grönland hosszabb sorozatban a levéltovábbítás, ottani küzdelmes módjait isrperte- ti. A legújabb 70 őrés címleten asszonyok vezette csónakiáratot látunk. — Az UNESCO felhívása alapián Velence megmentésére indult akciót népszerűsítő kiadások egyik legszebbjét a monaol posta hozta forgalomba. A hét ' értékű sorozat bélyegei, blokkja a lagúnák városa képtárainak legszebb festményeit, Bellini és Carpaccio alkotásait tárják elénk. nénit, én még gyorsan elfújtam egy Kröpschöt. Hadd hallja anyu, hogy utálatos leckéket is gyakorolok, nemcsak a bűbájos Weberrel szerel meskedem. De anyu nem ügyelt a Kröpschre. Mikor visszajött, megjegyzést tett Lilian nénire. Egy furcsa szót használt Ezt még sose hallottam tőle: De értelmét felfogjam — utálatos, ellenszenves nőszemélyt jelentett. — Ana mindiárt itt lesz — közölte velem anyu. Rögtön tudtam, mért volt anyu jókedvű. — Nagyszerű — kiáltottam fel. — Meddig marad? — Csak értem, jön — jelentette ki anyu. S én egy kicsit lehervadtam. Nem bántam volna, ha apa legalább holnapig marad. — Ez a Lilian azért jött át, hogy találkozzék apáddal — t“i‘ite hozzá anyu. Többet nem magyarázott. S én gondolhattam, amit akartam. És törhettem a fejem, mért volt anyu Lilian néni jelenlétében olyan adakozó hozzám. S azon is elgondolkozhattam, márt volt kiöltözve Lilian néni, mikor életemben még úgy nem láttam. Nemsokára megérkezett apa. Megölelt. Arcát odatartotta csókra. • — Na, hogy vagy, fiú? — kérdezte. — Köszönöm, megvagyok. Jól. — Megy a gyakorlás? — Azt hiszem, igen. (Folytatjuk) Nemes György : Dávid és Klotild i-