Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-29 / 230. szám
\ Jól haladnak az őszi mezőgazdasági munkák Vetik a búzát — a tervezett terület közel egyötödén földbe került Szeptember második felében megyeszerte meggyorsullak a mezőgazdasági munkák. A kedvező időjárás adta lehetőségeket kihasználva minden mozgósítható erőt a betakarításra, talaj előkészítésre, vetésre összpontosítanak a mezőgazdasági üzemek. Idegességre nincs ok, annál inkább a jól átgondolt ütemterv következetes végrehajtására. Csak ez biztosíthatja a zökkenőmentes betakarítást és a jövő évi kalászos termés megalapozását. A feladatok legnagyobbika — a kukorica betakarítása — megkezdődött. A korai érésű fajtákból 6000 hektáron — az összes kukoricatermő terület 9 százalékán — takarították be a termést, igen jó átlaggal. A felszabaduló területen azonnal hozzálátnak a szántáshoz, mert rendszerint ezekbe a területekre búza kerül. Ha fagy nem károsítja október közepéig, végéig a kukoricatáblákat, akkor biztosan rekordtermést sikerül betakarítani. A fővetésű silókukorica* betakarítása, a burgonya felszedése a végéhez közeledik. Az előbbinek 75 százalékával, az utóbbinak 80 százalékával végeztek a gazdaságok. 3800 hektárról, a vetésterület 40 százalékáról került magtárba a napraforgótermés, az eddigi adatok alapján a vártnál alacsonyabb termésátlaggal. A cukorgyárak szállítási ütemezése szerint szedik a szintén rekordtermést ígérő cukorrépát is. Eddig a vetésterület 16 százalékán - szedték fel — többkevesebb nehézséggel a répát. A betakarító gépek nehezen birkóznak a nagy tömegű levél miatt a feladattal. Munkájukat szinte mindenütt ki kell egészíteni kézi munkával is. A gép utáni „böngészés” nemcsak szükséges, de gazdaságos is. E nélkül nagyon sok megtermelt érték menne veszendőbe. A műtrágyaellátás, -szállítás általában és éves részarányát számítva jónak mondható. Valójában mégsem zökkenőmentes. A gyártás lemaradása miatt akadozik a foszfortrágya kiszállítása, és egyes gazdaságokban — például Tengelic Petőfi — máris problémaként jelentkezik. Sovány vigasz, hogy helyette komplex műtrágya vásárlására van még lehetőség. Az a gazdaság, ahol csak a foszfor műtrágya hiányzik, nem fog komplex műtrágyát rendelni, mert feleslege” A vetőmagvak kiszállításának üteme megfelelő. Az őszi árpa, rozs, triticale vetőmag teljes mennyisége megérkezett már az üzemekbe, a másodfokú 70, a harmadfokú 60 százalékát kiszállították. A központi készletben elegendő, jó minőségű vetőmag áll az üzemek rendelkezésére, búzából főleg Bezosztája 1, Kiszombo- ri és Auróra fajtákból. A vetőmagvak csávázását 87 nagyüzemi csávázógép végzi a növényvédő állomás ütemterve szerint. A csávázószer ellátásában fennakadás nincs, a munkák időben elvégezhetők. Az elmúlt évhez képest alig van elmaradás az őszi vetések alá történő szántásban, magágy készítésében. A 33 000 hektáron — a tervezett terület 55 százalékán — végzett talajelőkészítés kiváló minőségű. A vetőszántásban a megtorpanás az utolsó 10 százaléknál szokott szinte minden évben bekövetkezni, mivel a szántást a még szedetlen kukorica akadályozza. Erre már most figyeljenek fel a gazdaságok! A jövő évi kenyér, a búza vetőmagja a tervezett terület' közel egyötödén, 10 000 hektáron már a földbe került. Az őszi árpa vetése 70 százalékra, a rozsé 65 százalékra, a triticale 55 százalékra áll. Az őszi takarmánykeverékek folyamatos, szakaszos vetése is túlhaladt a vetésre váró terület felén. E röviden vázolt helyzet óráról órára, napról napra változik. A viszonylagos lemaradás fokozatosan csökken. Megelégedésnek, elbizakodottságnak azonban nincs helye. Számolni kell azzal, hogy a szeszélyes időjárás a legjobb ütemtervet is felboríthatja. BALOGH ANDÎIÂS Mentőállomást adtak át Pakson Tegnap délelőtt benőséges ünnepséget tartottak Pakson, az új mentőállomáson. Háromévi munka után elkészült a négy kocsiállásos mentőállomás, az építők — a Paksi Járási Építőipari Szövetkezet szakemberei — kiváló munkát végeztek. A korszerű létesítmény kétmillió forintba került. A mentőállomás átadásán ott volt dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, Czvetics Ivánka, a megyei pártbizottság munkatársa, a tanácsi szervek képviselői és dr. Báthori László, az Országos Mentőszolgálat főelőadója. Juhász Károly községi tanácselnök köszöntötte a jelenlévőket és adta át az új létesítményt dr. Penczel Dániel megyei mentőfőorvosnak. Dr. Bencze Béla avató beszédében elmondotta, hogy a Tolna megyei mentősöknek jó híre van az országban. Szolgálatukat kifogástalanul, lelkiismeretesen látják el, hivatásuknak tekintik a bajbajutottak segítését. Ötvenötezer személy lakik azon a területen, amelyet az állomás húszfőnyi személyzete és technikai felszerelése kiszolgál. Tolna megye mentőszolgálati ellátása jobb mint az országos átlag. Míg hazánkban átlagosan minden százezer személyre 6,1 mentőkocsi jut, Tolnában ez az arány 7,9. A megye mentőszolgálata korszerű, az igényeket kielégítő apparátussal rendelkezik — állapította meg a főigazgató. Beszéde után a ^megyei főorvos azt ígérte munkatársai nevében is, hogy az új állomáson is olyan magas színvonalú munkát végeznek, amely jellemzi a Tolna megyei mentősöket, és ahogyan elvárják és elismerik az országos központban. A jelenlévők dr. Penczel Dániel kalauzolásával megtekintették az új állomást és elismeréssel nyilatkoztak. A szolgálatban lévők és a pihenők részére minden kényelmet adó pihenő, korszerű fürdő, egészségügyi raktár, autójavítófelszerelés, urh adóvevő berendezés van az épületben. A megyei tanács harmadik negyedévi ülése Napirenden : közművelődésünk helyzete Tegnap délelőtt a régi megyeháza dísztermében tartotta harmadik negyedévi ülését a megyei tanács. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke első napirendként tájékoztatta a tanácsülést a lejárt határidejű vbhatározatok végrehajtásáról, s adott választ a megyei tanács tagjainak írásban és szóban előterjesztett interpellációira. Ezt követően foglalkozott a megyei tanács testületé Lovas Henriknek, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőjének azzal a beszámolójával, amely — mint ez a jelentés felett indított vitában megállapítást nyert, — nemcsak a közművelődésügy mai helyzetét, eredményeit tárta fel, hanem javaslataiban meghatározta egyúttal — fontosságuk sorrendjében — az elkövetkező évek tennivalóit is. A Művelődésügyi Minisztérium közművelődésügyi főosztályának képviseletében részt vett a megyei tanácsnak ezen a fqntos tárgyaló ülésén Sárdi Lajos is. Egy helyszűke miatt eleve szűkre szabottnak induló tudósításban nehéz számot adni arról, amit a vitára, majd a közeljövő tennivalóit megfogalmazó határozathozatalra alapot szolgáltató 22 oldalas jelentés tartalmaz. De köny- nyű és egyúttal kellemes feladatunk is azt jelenteni ezen a helyen, hogy . a napirend fontosságát hangsúlyozandó, nagyon sok megyei tanácstagunk kért szót az őszinte hangú, tartalmas előterjesztés vitájában. A megyei tanács tagjainak aktivitása azt bizonnyította ezúttal, hogy a közművelődés ügyének helyzetét nem felülről, vagy kívülről nézik. S ezt azért jó tudomásul venni, mert azt igazolja, hogy a társadalomnak mind szélesebb köréhez jutnak el ' az MSZMP X. kongresszusának határozatai. És nem holt anyagként, hanem olyan alap- dokumentumként, amely évenként bővülve, gazdagodva alkalmassá teszi a népművelést arra, hogy valóban az egyéniség kibontakoztatásának, a szocialista demokrácia erősítésének, a termelési kultúra emelésének hatékony eszköze legyen. A közművelődés helyzetét lehetetlen vizsgálni megyénk társadalmi, gazdasági, műveltségi struktúrájának ismerete nélkül. Tudjuk, hogy meBúzaveiés a szedres! Petőfi Tsz-ben. Foto: G. K. gyénk az iparosítás ellenére is mezőgazdasági jellegű megye. Kereső lakosságunknak 40,2 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, 46,4 százalékot foglalkoztat az ipar, az építőipar, a kereskedelem és a közlekedés. A szellemi foglalkozásúak részaránya 11,5 százalék. Miért fontos erről újra meg újra szólni? Mert lakosságunk átrétegeződése, élet- színvonalának emelkedése, műveltségi szintjének változása azt parancsolja, hogy a közművelődés munkásai a legváltozatosabb módszereket keresve és alkalmazva tevékenykedjenek. Nem kis mértékben határozza meg a sokrétű tennivalókat az a tény sem, hogy megyénkben ez idő szerint 118 000 ember rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Teljesen iskolázatlan 5300 fő. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik 11 448 — főként fiatal ember —, középiskolai érettségivel 13 060, felsőfokú képzettséggel 5709 ember. A polarizáció tehát igen nagy. Lakosságunk kulturális ellátásában kiemelkedő helyet foglal el a megye közművelődési intézményhálózata, a könyvtárak, művelődési házak, otthonok, mozik, a múzeum, a levéltár és a zeneiskolák. E hálózatot sajátosan egészítik ki az országos tömegkommunikációs eszközök, a sajtó, rádió, televízió. Egyben munkát is adnak, hiszen a népművelés feladata, hogy az egyént képessé tegye a válogatásra, a kapott ismeretek, élmények feldolgozására. Könyvtárhálózatunk — élén a megyei könyvtárral, mint módszertani központtal — 154 szolgálati hellyel rendelkezik. Ezek közül 31 működik klubkönyvtári szervezetben. Könyv- és folyóirat-állományunk az országos átlagnál sokkal kedvezőbb. Nálunk ezer lakosra 2339 a kötetek száma. Országosan 1718. ,A megye könyvtárhálózatának nemrég jóváhagyott 15 éves távlati fejlesztési tervében ezért a minőségi fejlesztés feladata került előtérbe. Míg könyvtári hálózatunk mai fejlettségi foka kedvező, nem az, 127 egységből álló művelődési otthonhálózatunk helyzete. Művelődési otthonaink jelentős része ugyanis nem biztosítja a korszerű népművelési tevékenység feltételeit. Megyénk 108 tanácsi intézményének kb. 1 3- da nem rendelkezik a legalapvetőbb működési feltételekkel sem. A művelődési otthonok működtetésére, fenntartására fordítható pénzösz- szeg megyei szinten csak csekély mértékben emelkedik. A tárgyi feltételek hiánya mellett nagy gondot jelent a népművelők utánpótlása, a személyi feltételek jobb biztosítása is. Mozihálózatunk 131 egységénél a jelentős fejlődés ellenére is gond, hogy a filmszínháznak otthont adó épületek 50 százalékának rossz az állaga. A fejlődésben és az igények szinten tartott kielégítésében múzeumi hálózatunk foglalja el a legelőkelőbb helyet. Hasonlóképpen a megyei levéltár is, aminek rekonstrukciója ez év elején fejeződött be. Itt már biztosítottak a tudományos kutatómunka feltételei, hátra van viszont a raktárhelyiség bővítése és az állandó kiállító- terepi berendezése. , Három önálló és öt fiókintézménnyel rendelkező zeneiskola-hálózatunk szintén helyiséggonddal küzd. Igen nagy mérvű a szaktanárok fluktuációja és rendkívül kedvezőtlen az anyaintézmény, a szekszárdi zeneiskola elhelyezése. A közművelődési tevékenység, társadalmi jellegének megfelelően nemcsak a köz- művelődési intézményhálózatban folyik — állapította meg a megyei tanács ülése. Utalva mintegy arra a jelentős változásra, amelyre a tanácsülés vitájában szót kérők legtöbbje is utalt. Arra nevezetesen, hogy a közművelődés ügye csak úgy társadalmi ügy, mint a közoktatás ügye. A megyei tanács „A Tolna megyében folyó közművelődési tevékenység tapasztalatai és további feladatai” c. előterjesztés megtárgyalását követően hat pontban hozott határozatot a népművelési munka hatékonyságának növelése érdekében. A tanácsülés ezután Keserű Jánosnak, a megyei tanács ipari, kereskedelmi és szolgáltatási bizottsága elnökének beszámolójával foglalkozott, majd a bejelentések következtek. ötödik napirendként került sor az interpellációkra. E címszó alatt mindössze egy megyei tanácstag — Miklós Ferencné interpellált a boradóátalány ügyében. A tanácsülés ennek alapján bízta meg a pénzügyi osztály vezetőjét, Ribling Ferencet, hogy az előírt határidőn belül tájékoztatást adjon a fölvetett kérdésre. 4
