Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-28 / 229. szám
Pártsxervexés — pártirányítás A vezetők politikai alkalmassága Az új oktatási ps ev nemcsak az iskolákban és az egyetemen kezdődött el, hanem a párt, a tömegszervezetek által szervezett politikai iskolákon és tanfolyamokon is. Állandóan növekszik azoknak a száma, akik a szakmai képzés mellett a politikai képzés jelentőségét is felismerik. A politikai oktatásban való részvétel önkéntes, mindenki saját elhatározása alapján vesz részt a tanfolyamon. Van azonban egy olyan réteg, amely számára a rendszeres és folyamatos politikai képzés követelmény: ezek, a vezető funkcióban dolgozók. E követelmény velük szemben összefügg azzal, hogy szocializmust építő társadalmunkban minden vezető funkció egyben politikai funkciót is jelent. Ezért a párt —a káder- * politikai elvek érvényesítése folyamán — a vezetők kiválasztásának követelményét a következőképpen határozta meg: „A feladatokra való alkalmasság társadalmunkban minden vezető tisztségben a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és vezetőkészséget egyaránt, megköveteli”. Ez a meghatározás azt Jelenti, hogy vezető munkakört csak olyan emberek tölthetnek be, akik rendelkeznek az adott funkcióhoz szükséges politikai, szakmai felkészültséggel és vezetési készséggel. A káderkiválasztás e hármas követelménye egységet alkot, egyenrangúak, egyiket a másik rovására nem lehet előtérbe állítani. Ha valamelyik hiányzik, a javasoltat nem szabad vezető munkakörbe állítani. 'A hármas követelmény rendszerét differenciáltan, a vezetés szintjének megfelelően kell megszabni és alkalmazni minden területen. Aki magasabb beosztásba kerül, attól magától értetődően magasabb politikai, szakmai képzettséget, Jobb Irányító- és szervezőkészséget kell megkövetelni, mint az alsóbb szinten dolgozóktól. A szintkülönbség azonban nem változtat az alapálláson: minden vezető beosztásnál mindhárom követelményt érvényesíteni kelt Ä helyes értelmezés egyik alapkérdése, hogy mit értünk a politikai alkalmasság fogalma alatt. A vezetőkkel szemben támasztott politikai követelmények meglehetősen ösz- szetettek és sokrétűek. Felölelik az illető személyek világnézetét, politikai képzettségét, a szocializmushoz, rendszerünkhöz való hűségét, a munkahelyen és a társadalmi életben kifejtett tevékenységét. magatartását és cselekedetét. A nnlihLuí alkalmasság A pUilIlkdl ajatt mindenekelőtt a szocializmus ügye iránti hűséget értjük. A mi társadalmi rendszerünkben minden vezetővel szemben elemi követelmény, hogy a szocialista világnézet talaján álljon, teljes mértékben egyetértsen a párt és az állam politikai irányvonalával, a szocia- . lizmus építésének célkitűzéseivel, és szívvel-lélekkel dolgozzon azok megvalósításáért. Mindennek kifejezésre kell jutnia a vezetők részéről a párt politikája melletti egyértelmű és h*átározóit "■ állásfoglalásban, annak képviseletében és szükség. esetén megvédésében. A mi rendszerünkben minden vezető beosztás, legyen az gazdasági, kulturális vagy: államigazgatási jellegű, egyben politikai tisztség is. Ez azt jelenti,'; hogy a vezetőknek, akik a szocialista társadalom képviselőjeként tevékenykednek, közössegük' legjobb tudásuk szerint. ' érvényesíteni a ! munkásosztály törekvéseit,' politikáját; s biztosítani az ezt\ kifejező rendeletek végrehajtását ’ ; Vezető beosztásban tehát nem elegendő a szocialista rendszerrel való szimpatizálás. Ennél többre van szükség tudatos meggyőződésre.;^ Hiszen a vezető politikai magatartása, szemlélete orientálja, befolyásolja az irányítása alá tartozó dolgozókat: gvakran a párt, a kormány politikáját, intézkedéseit is az 5 magatartásán és megnyilvánulásain keresztül értékelik. Nem. mindegy tehát, hogy müven magatartást tanúsít a különböző helyzetekben, hogvan ítéli meg az eseményeket. Lényeges összetevője a politikai alkalmasságnak az adott vezetői munkakörnek megfelelő marxista—leninista elméleti és politikai felkészültség. Erre több szempontból is szükség van. Az irányító munkában a párt politikáját kell érvényesíteni, ami elméleti megalapozottságot, politikái tisztánlátást, a politikai helyzet figyelemmel kísérését követeli meg. Meghatározott politikai műveltség, a hazai és nemzetközi események ismerete és helyes megítélése nélkül nem lehet képes az irányítása alá tartozók gondolkodásmódjának formálására sem. , A vezető 'beosztásban dolgó- zóknak tehát olyan marxista—? leninista végzettséggel, elméleti ' és politikai tudással kell rendelkezniük, amelyeknek birtokában bonyolult helyzetekben is képesek eligazodni és cselekedni. A T pïfn pipi ! politikai felAz eimeieu,* készültség színvonalát általában kifejezik az általuk elvégzett tanfolyamok. Nemcsak a kifejezetten politikai iskolák — hiszen az egyetemek és főiskolák Is jelentős szintű politikai képzettséget nyújtanak. Egyre gyakoribb — és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni —, hogy a vezetők egy része egyéni tanulás, önszorgalom útján gyarapítja ideológiai és politikai ismereteit. Ez nagyon fontos dolog, mert természetesen nincs minden évben és minden alkalommal lehetőség a szervezett pólitikai továbbképzésbe való bevonásukra. Politikai tartalmú követelmény a szocializmus erkölcsi normáinak megfelelő életmód és magatartás is! A vezetők, akik emberek százait, ezreit irányítják, milliós értékekkel gazdálkodnak, olyan jellembeli tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzenek, amelyek megóvják őket a hatalommal való visszaéléstől, az anyagi előnyök hajhászásától, a durvaságtól, a szubjektivizmustól, a baráti és családi érdekeknek a társadalom rovására történő előtérbe állításától. Alapvető követelmény tehát velük szemben, hogy a szocializmus erkölcsi normáinak megfelelően éljenek és cselekedjenek, a munkahelyen és magánéletben • •. ;„ -f : «• V Népújság egyaránt. Hiszen nagy fontosságú politikai érdek, hogy csak oiyan emberek kerülhessenek vezető beosztásba, akik egyéni érdekeiket alá tudják rendelni a közösség érdekeinek, .a lehetőségen belül mesz- szemenően gondoskodnak az emberekről, segítik azok gondjainak megoldását, s intézkedéseikkel hozzájárulnak a közösség ügyét előrevivő kezdeményezések kibontakozásához. Követelmény \^eknkel hogy tervszerűen, rendszeresen, türelemmel foglalkozzanak az alsóbb szinten dolgozó vezetők nevelésével, fejlődésük megítélésével. Ehhez hozzátartozik olyan légkör kialakítása, amelyben az emberek őszintén és bátran elmondhatják véleményüket a vezetők és az általuk irányított üzem, vagy intézmény munkájáról. A szocialista erkölcs normáihoz tartozik a közélet tisztasága feletti őrködés. A párt a szocialista erkölcsi normák betartását politikai követelménynek tekinti, mert azok megsértése súlyos politikai kihatással jár. Ezért e követelmények betartására nagy figyelmet szükséges fordítani, figyelmeztetve és felelősségre vonva azok megsértőit. Igen sokrétűek tehát a vezetőkkel szemben támasztott követelmények. Ez a sokrétűség társadalmunk fejlődésének jelenlegi szintjét fejezi ki, s azokat az objektív igényeket, amelyeket a további fejlődés támaszt a vezetőkkel szemben. SZEGEDI JÓZSEF az MSZMP KB alosztály- vezetője (Folytatás az L oldalról.) A párt Központi Bizottságának júniusi határozata részletesén foglalkozik a magyar közoktatás helyzetével, A kereskedelmi továbbképzéssel kapcsolatban megállapítja, hogy az alapvető célkitűzések jók, azokon nem kell változtatni. Ez azonban nem jelenti azt. mintha a vendéglátó, — és kereskedelmi oktatás területén minden rózsaszínű volna. Talán nincs még egy olyan iparág, ahol a képzetlenség oly gyorsan visszaütne a társadalomra, mint a kereskedelem és a vendéglátás. Hányszor és hányszor számolja el magát „véletlenül” a fizetőpincér néhány forinttal, mennyi udvariatlan szót viseltek már el az üzlethelyiségek falai! Nem is beszélve arról, mikor a vevő hiába érdeklődik egy-egy áruról, az eladó sem ismeri, csak az árat tudja közölni, elolvasva a termékre ragasztott cédulát A jövő szakmunkásaiért — Egy - bolt dolgozóinak munkája olyan, amilyen az üzletvezető — mondta Tar- dos Béláné. — Ha valaki húsz éve végzett boltvezetői tanfolyamot, s azóta nem képezte magát, ma szinte használhatatlan. Rendkívül fontos ezért, a legalább ötévenkénti továbbképzés. öt esztendő alatt számtalan új árucikk jelenik meg a piacon és sok módszertani újítás is lát napvilágot. Csak a legszükségesebb Szerviz Különösért a szarvasmarhaprogram megjelenése után kerül egyre többször szóba a nagyüzemi szarvasmarha- és sertéstelepekkel bíró termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói, vezetői körében: megoldatlan az állattartó telepeken lévő speciális gépek javítása, karbantartása. Tudjuk: a korszerű telepeken eltérőek az istállótípusok, nagyon nehéz országosan, vagy megyénként egységes technológiai rendszert kialakítani. Évente új elvek, új módszerek születnek az állatállomány elhelyezésére, tartására, s ezek a korábbi gyakorlat megváltoztatását teszik szükségessé. Még inkább specializáltak lesznek az állattartó telepek. Kialakulnak a szakosított, t’szta profilú, nagyméretű, korszerű szarvasmarha- és sertéstelepek, melyekben lehetővé válik a gazdaságos, íparszerű termelés. Mi kell ehhez? Fokozni kell a munkötermelékenységet. Biztosítani kell az egész évi egyenletes termelést, optimálisan ki kell használni a termelőeszközöket, biztosítani keli az azonos összetételű takarmányt. Kell, kell, kell! A zavarmentes termeléshez a korszerű telepeken szinte nélkülözhetetlen egy állandó készenlétben álló karbantartó csoport. Feladatuk a gyors üzemzavar-elhárítás lenne, hisz jelentős kár keletkezhet abból, ha leáll a keverőüzem, meghibásodnak a villamos berendezések, elromlik a trágyaeltávolító, a fejőgép, a vízvezeték. A termelőszövetkezeteknek a különböző szakemberekből álló karbantartási munkákhoz értő brigád alkalmazása nem kifizetődő. Méghozzá azért nem, mert állandó jelleggel nem tudják őket foglalkoztatni. A nagyüzemi telepeknek ez a gondja eddig még nem járta meg a szokásos hivatalos utat. Az ügy egyelőre még csak ott tart, hogy kellene ugyan, de hogyan? Ez év elején foglalkozott vele egy népi ellenőrzési vizsgálat, foglalkoztak vele az Agrár- tudományi Egyesület ülésein, a Szekszárdi Tsz Szövetség egyik elnökségi ülésén is. Itt döntötték el, hogy kéréssel fordulnak a MÉM-hez: a karbantartás megszervezésére jelölje ki a Mezőgép Vállalatot. Néhány esztendeje a Hőgyészi Állami Gazdaságban alakult egy szervizbrigád. Az állami gazdaság több termelő- szövetkezettel szerződést kötött és elvégezte a szükséges javításokat. Az igényekhez képest ez a szervizállomás kicsinek bizonyult. Az állami gazdaságokban ez a probléma többé- kevésbé megoldott, néhány állami gazdaság a kecskeméti Mezőgéppel kötött szerződést. A meqoldósnak több útja lehetséges. Az egyik: több termelőszövetkezet alkalmazzon közösen egy karbantartó brigádot. A másik: a tsz-szövetség a revizori irodához hasonlóan szervizszolgáltatást Is nyúitana a területéhez tartozó tsz-eknek. A legjobbnak mégis az látszik, ha az állattenyésztési telepeken adódó iavításokat a Mezőqéo Vállalat venné kézbe, méghozzá úgy, hogy körzeti szervizhálózatot ém'tene ki, s éves szerződést kötne az alkalmankénti és a nagyobb javításokra. Ezzel véaérvénvesen megoldódna az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek ez a nem kis qondja, méqhozzá űgv, hoqy a GELKA szolgáltatásaihoz hasonlóan eqy telefonhívással szakszerűen, s főleg gyorsan elvéqeznék a javításokat, a kizárólag erre a célra rendeltetett szakemberek. ismeretek elsajátítása elkerülhetetlenné teszi egy tanfolyamon való részvételt. Azokban a kereskedelmi egységekben, ahol a vezető képzettsége kívánnivalót hagy maga után, szinte természetes, hogy az ott tanulók, a jövő szakmunkásai is elmaradnak. Ha a boltban udvariatlanok. rossz a munkamorál, sőt a vevők tervszerű becsapása sem fehér holló, akkor a fiatalok óhatatlanul a rossz módszereket veszik át. Márpedig a kereskedelmi dolgozók összlétszámának a fele harminc éven aluli. Félmillió kutatómunkára A megnyitó után Kárs Lajos, a KTMK igazgatója tartott vitaindító előadást a továbbképzés helyzetéről és a soron következő feladatokról. — A módszertani központ mintegy harmincféle tanfolyamot indít idén — mondotta. — Nagy szám, mégsem lehetünk elégedettek, ha arra gondolunk, hogy mintegy húszezer alsószintű vezető, s csaknem százezer kereskedelmi dolgozó rendszeres továbbképzéséről kellene gondoskodni. Ma ennek csupán töredéke jár a különböző tanfolyamokra. A szakmai képzések nagy része még csak kísérleti stádiumban van. A módszertani központ mintegy félmillió fonritotköl- tött eddig kutatómunkára, hogy feltárják az eredményesebb oktatás módszereit. Ma már nehezen képzelhető el, hogy egy tanfolyamon az eladók órák hosszat beszéljenek. A cél: a hallgatók bevonása a tanításba — az aktív oktatás megvalósítása. Nyelvtanfolyamok a kereskedelemben A kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozóknak csaknem a fele betanított munkás. Közülük az utóbbi évben mintegy háromezren vettek részt szervezett oktatásban. A beiskolázásoknál különös tekintettel voltak a szabad- kasszás egységek alkalmazottaira. Beváltak az áruismertető előadássorozatok. Eddig mintegy harminc iparvállalat szakemberei ismertettek meg a kereskedelmi dolgozókat újabb termékeikkel. Az elmúlt évben mintegy tizennyolcezer dolgozó hallgatott előadást azokról az árukról, melyekkel dolgozik. Nem egyszer láttunk olyan jelenetet, nogy a külföldi vendég csak kézzel-lábbal, az üzlet minden dolgozójának összefogásával tudta „elmagyarázni”, mire lenne szüksége. Kínos jelenetek ezek. A nyelvoktatás azonban a kereskedelemben ma már a szakmai képzéshez tartozik. Egyes helyeken kötelezővé tették az alapfokú nyelvvizsgát. A dolgozóknak mintegy ezer szókapcsolat ismerete kötelező. Az a célunk — mondta Hárs Lajos befejezésül —, hogy a tanfolyamokat a tanácsokkal közösen szervezzük meg. És nemcsak egy réteg, hanem minden kereskedelmi dolgozó részére. A módszertani központ a maga részéről minden segítséget megad ehhez. Az előadást vita követte. Háromnapos tanácskozás Szekszárdon
