Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

£ •' V }

i

\ í IOrszágos állat- çs korakodé--' vásár Tamásiban.

. Tessék fiam; harminc- nyolc, a szélesebb negyven- nyolc. Igazi indiánövj elsza^ • kíthatatlan bivalybőn Négy-* vennyolc a katonaszíj. -dísz- ; csattal. ;

— Mennyiért adja. ezt. a kicsi tehehet?

—Tizenhárom és fél, a gyönyörű borjúval együtt. A borjú is. megér háromezret.., ,

—• Sokat szopik, ez, ipígány- nyit megér. '

— Itt . a kezem, tizenhárom,

és fél. . 1' ■ .

Ezután átlag minden -harmadik . szónál egymás^ tenyerébe csápriák.

— Tizenhárom.

— Az első borjú után adott 14 litert, most a tizenhatot is.-- Még ki sem . fejtem. Beteg az asszony. Sohasem adnánk el, ha nem lenne baj otth’ofi. Ilyen tehenünk nem lesz 'többé.. •

— Nézze, én - komoly, vevője

vagyok... Tizenhárommal- megadom az árát.- . ' "í

•—; Tizenhárom és fél, aztán már viheti is. Minden felelősséget állok érte. Garanciális«, vétel.

— Kicsi,"— Végigtápogatja.

f— Öreg) V ' V,-'

—- 'Na, neh1 b'ánom,; felezzük tpegazt az ötszázat. Én is ■éresztek.-magá 'is.„;.

, A.,.y;ésárd^ók korán kelnek, még ' szürkületben nyikorogni kezdenek, a.' szek^rkerekek Ozo- rán, . Magyark.észki, Szaká.ly- ban,...s még messzebb, a Sió melletti kis falukban. , •

De jönnek autók is.. ' Magán furgonok,,;' riágyojjb ' rakterű cdm,bik, Volán ; teherkocsik. Budápestről; Szegedről, az ország) minden • részéből.. -Kötö- désék, bizsűsok,' .bőrdíszművesek, , rövidáru • kîskergskeçiôk. Ok. ÿan%k a iégtöbben.) Számuk' az országos vásárokon egyre nő.

A vásár tulajdonképpen már előző este megkezdő,dik) Megérkeznek alegfrissebbek, .bográcsban* fő?ák a vacsorát,';.el- Tqgleljále alJSzépintük' legjobb helyet, -és-, >élőkészüjp,e^, FJé- defibé burkolózva alszanak ké- ‘••Sőttbeá"fd.5felt4'letüTetbé "állt ^épkocs.jkbÂn-, szekereken. Aki ’késik', 'm'ár'.p'sájfc a -Vásár térü- ,Hetérlek félreeső“’Pontján Pak- ;i hatja? kiVportékájáf.'.A rezsi ■nagy. Alti' Weffi bírja pénzzel,

Óriás konténer

A konténeres szállítási .rendszer rp ha ni 6,4. fejlődésnek indult, és szinte forradalmasította a szállítást. Legnagyobb hatékonyságot akkor éri el, ha az áru a konténerben folyamatosan teszi meg útját a fcladptól a címzettig. . -,

A konténeres szállítás csak előre kiépített rendszerben képzelhető el, amikor "á megfelelő rakodóberendezések éppúgy rendelkezésre álltiak, mint a ' Kívánatos módon kialakí-, tett hajók, vasúti és közúti Szállító járművelç; A kezdeti befektetés meglehetősen nagy, ' de viszonylag')rövid 'idő, alatt megtérül, hiszen többszörösére fokozható az^rújSzálIítás termelékenysége, miután elmaradnak íi' kényszerű áruátrakásők, s a szállítandó portéka sókkal kíméletesebben ér él rendel-, tetési helyére. Természetesen a konténer befogadóképessége is befolyásolja a szállítási költségéi alakulásit:-minél nagyobb a konténer, annál gyorsabb és olcsóbb a szállítás (egy-; , szeri beemelés). ■••• :< '., f*’ \ r''/

Képünk egy különleges, ipéretű, 12 "méter hosszú kbniét nert mutat be, éppen-„vizsgáztatás” közbeni’ Homlokajtajait 10 tonna feletti terheléssel:: yélték igénybe,^úgy,, hop a konténert Uomlőkóldalára ániiyí, csak R'é^safóKŐutvéúyénél 'támasztották' alá. ilyen terhelést is dcftfrmáció-mentesen ki ' kell-állnia á.kórszerű konténernek.' >

.... y.-. ;.

.

.. . Sv»*:;:- /.w • ' ' ,

aki kényelmes, tönkremegy. Eltűntek már a .vásárokból olyan iparosok iá, akik gyemrekko- ruktól árusítottak. Így élték le az életükét, vásárról vásárra vándorolva. Végül mégis más foglalkozás után ' kellett ' néz-" niük. A vásárolók között sok' aztidős ember."Nincs nyugdíj. Csak a testőrlő munka van, halálig, rokkanásig.

A legnagyobb forgalom, a legtöbb, vevő-reggel nyolc őrá körül van. Tamásiban 40—50 kirakodó kért helyet, s körülbelül .200 tehén, nővéndékbor- -jú, malac vár vásárlójára. Rajtuk kívül egy szamár is — a vásár különlegessége, ötezerért kínálják, s a gazdája azt bizonygatja róla, hogy elnyűhe- tetlen és szőfogadó. Ami a szó- fogadást. illeti, szamárról lévén szó, rendkívüli tulajdonság. ■

A kirakodók nyugtalanul nézik az eget. Borús, nyúlós felhők borítják az'egész boltozatot.' Szemernyi reményt’ sem tűz- át rajtuk a nap.

Ha eső esik’'— tragédia. Fizethetik á: Volánnak a bért, a helypénzt, az utazási költséget, s pénz nélkül férhetnek haza.

Nyolc órára' megered az eső. Kimérted, tartósan.

Hétszázezer

ifjúságpolitikai célokra Bátaszéken

Bátaszék nagyközség Tanácsa az 1971/72-es években 700 000 forintot fordított ifjúságpolitikai célok megvalósítására. Ebből az összegből vásárolta meg az MHSZ székházát, építtette meg az MHSZ-lőteret, támogatta a KISZ-t és ugyancsak ebből az összegből járult hozzá a balaton- szepezdi úttörőtábor létesítéséhez és fenntartásához.

A bátaszéki szövetkezetek és vállalatok is jelentős ősz- szeggel járulnak hozzá az ifjúság sport- és kulturális lehetőségeinek megteremtéséhez. Az ifjúsági sportot minden vállalat és szövetkezet évente 5—5 ezer forinttal támogatja, a kultürház kiadásaihoz pedig 6—6 ezer forinttal járulnak hozzá. Ezek az összegek a helyi tanács útján jutnak el a rendeltetési helyükre.

A tanács havonta 45 eltartásra nem kötelezett sze-1 mélynek 300—350 forint segélyt ad. Rajtuk kívül még 25 férfi és nő részesül havonta 510 forint segélyben. Ez utóbbi összeget tanácsi és orvosi javaslatra a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság utalja ki.

~‘A vásároknak" történelmi mújtja van. Tolna megyében némelyik település vására évszázadok hosszán végigtekintve is, mindig- ugyanazon a napon volt, mint ma. Az országos. kiírás még mindig feltünteti az .ilyen, neveket: Gyö'rgy- napi, .húshagyókeddi, , Simon Júdási yásár.

Tamásiban négy országos állat- és; kirakodóvásárt tartanak egy;, esztendőben. A ha- ázerínt: valáVn’éhhyit Keddi) .bâçpkon.) A tamást' vá- éár’íáfenfeáft'" a&* ufóBjji időbéh

téÙHlW» ffKh'vhttnhc. 'í OSOH’SVO.

flSHyátlariar — Á pincehelyit. kell megnézni — ifíondják a vásározók. —■ Ott egy gombostűt sem lehet, .leejteni. jobban választják meg az időpontot is, azokban a napokban sehol sincs másutt” vásár. Így mindenki Pincehelyre megy. Előfordult, hogy a.későnjövők' hélyet sem kaptalc'-— fordulhattak vissza.

— Az tette be nekünk a kaput, — mondja egy kolbász- sütő —, hogy elhelyezték a vásárt. Régebben benn volt a falu közepén. Persze, hogy óriási volt a forgalom. De ide, a nagyközségen kívülre ki jön? Inkább azok, akik eladni akarnak. Később majd azok sem.

— Fele annyit nem adtam el, mint a régebbi időkben.

Pedig esik az eső, ilyenkor már unalmukban is esznek az emberek.

— Jó lenne, ha buszokat állítanának be, és azok hordanák ide az embereket — véli a feleség. De a férfi csak legyint.,

— Akkor se lenne sokkal jobb. A buszra kell szállni, fizetni kell, hol vannak a forgolódó, nézelődő emberek. Akik először nézelődők, aztán, ha valami megtetszik, vásárlók lesznek. Hiszen azért vásár a vásár.

— Igaz — mondja a tanácson Pruch József járási kereskedelmi felügyelő — a vásárt messze a nagyközségen kívül tartjuk, s abból sok kár származik. De mit lehet tenni, a régi vásártér kell épületeknek.

' Most az lenne a legfontosabb, hpgy az új területet jól felszereljük. Ma még korántsem felel meg az igényeknek.

Kellene egy központi járlat- kezelő épület, úgynevezett cédulaház. Most az átírást égy gépkocsi végén lévő „irodában” végzik. A helyjegyeket vásározótól vásározóig járva szedik be.

Szükség lenne a vásártér előírás szerinti bekerítésére. Csak részben történt meg eddig. A területet jól ki lehetne használni. Minden csütörtökön disznóvásár van Tamásiban.

A divatárusojc és kötődések mellett legtöbben a zsibárusok vannak. Minden kapható a ponyván. Lyukas talpú csizmától („De nézze meg a szárát, ilyen bőrt ma már nem kap sehol!”) a pizsamáig.

Iparengedélyt szinte mindenkinek adnak, ha kér. Aztán már csak egy ló kell, egy akár.

milyen szekér, vagy legalább egy nagy batyu a háton, és erős torok. Járják a házakat, szedik a limlomot, s a , vásárban minden újra a kereskedelmi körforgalomba kerül.

Azt hinné az ember, hogy ai bizományi hálózat kiépítése után a magán használtáru- kereskedés lefelé zuhan.

Tamásiban azt mondják; hogy az utóbbi időben emelkedett a zsibárusok száma. Ellentmondás, mert ugyanakkor az új holmikat árusítók is szüntelenül többen lesznek, A kötődések legtöbbször Budapestről jönnek. Nagy a kon-: kurrencia, vidéken még talán meg lehet szerezni azt a hasznot, ami a fővárosban aligha sikerülne.

Délben eláll az eső. De dél-: re már csaknem üres a tér. Elvonulták á szekerek, elhúzták: az autók. Keserű szájízzel érnek haza sokan: többet vártak ettői a naptól.

Egy asszony a kocsi tetején ül és szipog. Kendője arcára csúszik.

— Jól van, na, jól — mondja mellette a férfi — megmaradt, hát megmaradt. Majd eladjuk máshol. Várj, hozok neked valami meleget!

A kolbászsütő már takarít,’ a feketére égett oldalú tepsit súrolja éppen. Egy tálon nagy. halom eladatlan sült kolbász.

— Adjon egy darabot —: mondja a férfi — amelyik még meleg.

— Nem sikerült eladni azt a lovat?

— Nem, hogy verje meg aj Na, dobjon rá még égy darabot abból a kolbászból. Most már mindegy.

• K.