Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
f r v t « Szarvasmarha-tenyésztés a nagyüzemekben és a háztájiban Beszélgetés az állattenyésztési felügyelőség igazgatójával Volt gépállomásiak találkozója A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését célzó kormány- határozatok várható hatásáról beszélgetünk Póczik Zoltánnal, a Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójával. — Legelőször arra kérem, tekintsük át röviden Tolna megye szarvasmarha-tenyésztésének jelenlegi helyzetét. — Megyénk szarvasmarhatenyésztése az országban kiemelkedő helyet foglal el. Nemcsak minőségi szempontból, de azért is, mert a megye szarvasmarha-állományának nagy része nagyüzemi telepeken található. Érdekes megjegyezni, hogy a megye össz- állományából a nagyüzemi szarvasmarha-állomány 78 százalékot, a háztáji állomány pedig 22 százalékot tesz ki. Ezzel a nagyüzemi aránnyal megyénk az ország első négy legintenzívebb szarvasmarhatartó megyéje közé tartozik. A minőséggel kapcsolatban : nálunk a bonyhádi tájfajta tenyésztése terjedt el, mely jól tejel, s emellett kitűnő hústermelő is. Sajnos állománylétszám tekintetében megyénk meg sem közelíti a második világháború előtti szarvasmarha-létszámot. 1960-tól 65-ig körülbelül tízezerrel csökkent a megye tehénállománya, amit mai napig sem' sikerült pótolni. Az oka: amikor a nagyüzemek megerősödtek, a szarvasmarha-ágazat közgazda- sági környezete nem volt kedvező. Magyarán: nem volt kifizetődő szarvasmarhát tartani. — Várhatóan hogyan alakul megyénkben a nagyüzemi és a háztáji szarvasmarhatartás a kormányhatározat megjelenése után? :— A kormányhatározat végrehajtására vonatkozó rendeletek, utasítások megjelenése előtt erre a kérdésre nehéz válaszolni. Az eddigi jelekből úgy tűnik, nő a szarvasmarhatartási kedv. Jelenleg a nagyüzemekben mintegy hétezer férőhely áll üresen. Ezt mind nem tekinthetjük hasznos férőhelynek. Körülbelül ötezer férőhely használható. A többi: lebontásra váró szerfás,istálló, vagy régi uradalmi telep. Egy részük olyan helyen fekszik, ahol üzemgazdasági szempontból nem célszerű tehenészeti telepet létesíteni. À tehénállomány létszámának növekedése a nagyüzemekben, különösképpen a termelőszövetkezetekben várható. A közeljövőben évenként 8— 10 százalékos fejlesztési arányt vehetünk számításba. Ez azt jelenti, hogy a negyedik ötéves tervidőszak végére előirányzott tehénlétszám még abban az esetben is elérhető, vagy megközelíthető, ha a háztáji és egyéni tehénállomány mérsékelten tovább csökken. A jelek szerint a tenyészüsző- kínálat a nagyüzemekben csökkent. a jövő évben ellő vemhes üszők iránti kereslet pedig nőtt. Változatlanul kedvező az üszők tenyésztésbe állításának helyzete, a selejtezési igény pedig minimális. A beruházások fejlesztése az elkövetkezendő években a meglévő épületek gépesítésének és korszerűsítésének irányába halad. 1975-ig az új szakosított tehenészeti telepek építése minimális lesz, inkább üszőnevelő és hizlalótelepek kialakítása várható’: A termelés . iránya szerinti szakosodás inkább az állami gazdasági tehenészetekben indul meg, amíg a termelőszövetkezetben továbbra is uralkodó márad a kétirányúan jól hasznosítható fajták tenyésztése. Az árutermelés mindkét végtermék, a tej- és hústermelés tekintetében, növekedni fog, mégpedig tejben meny- nyiségileg, vágómarhában minőségileg erőteljesebben, ösz- szegezve : a rendelkezések várható hatását Tolna megye szarvasmarha-tenyésztésének alakulására kedvezően ítélhetjük meg mindaddig, amíg újabb intézkedések kiadására nem kerül sor. A háztáji gazdaságokban lévő szarvasmarha-férőhelyekről semmiféle kimutatás, nincs, becslésünk szerint tízezer a használható férőhelyek száma, ma ebből kereken öt és fél ezer férőhelyet hasznosítanak. A háztáji gazdaságokban érdekes helyzettel állunk szemben. Az idősebb tehénszerető gazdák lassan munkaképtelenné válnak, s ők már- tartással kedvező közgazdasági viszonyok között sem foglalkoznak. Ugyanakkor a fiatal, munkaképes gazdatársadalom tagjai több tehén tartására is szívesen vállalkoznak. Ha a- háztáji gazdaságok' kisgépellátását sikerül megoldani, a fiatalok közül még többen kapcsolódnak be a programba. — Az a tapasztalatuk, hogy a falusi fiatalok szívesen vállalkoznak tehéntartásra? — Igen': ' Sőt. Nemcsak a mezőgazdasági foglalkozásúak.' Nemrégiben például. egy benzinkútkézelő' keresett fél, hogy tehéntartással kíván foglalkozni. — Az intenzív nagyüzemi telepeken milyen nehézségekkel kell számolni az elkövetkezendő években? — Legnagyobb problémát a munkaerő-ellátásban látjuk. Számolnunk kell, azzal, hogy ha a tsz-ek és az állami gazdaságok a. szarvasmarha-tartást nem tudják megfelelően gépesíteni, és nem tudják' a munkahelyeket kulturáltabbá tenni, nem lesz aki ezt a munkát vállalná. A jelenlegi Szakaszt átmenetileg vehetjük. A korszerű technológia most van kialakulóban, s megfelelő kihasználása nagyobb szakértelmet, intelligenciát tételez fel. Ha ez nincs meg, hiába vannak jó gépek, a szarvasmarhatartás ráfizetéses lesz. Már most vannak szakosított belepek, ahol a tejvezétékes fejőberendezésről vissza kell térni a sajtáros fejesre. -j.' —- Az akció előnyei Ismertek. Hogyan-látja, meiypk a szarvasmarhaprogram ; gátjai ? . Népújság 3 1972. szeptember 28, — Ä háztáji gazdaságoknál a takarmányellátás nehézkes lesz. miután a házjáji terület kevés, a szarvasmarha * takarmányszükségletének megtermelésére. A közös gazdaságban ha meg is termelik a takarmányt. a naponkénti házhoz szállítás gondot okoz. ,A tsz-vezetők jelentős része véleményem szerint nem -szívesen bajlódik majd a háztáji szarvasmarhatartás apró- cseprő — pénzügyi, elszámolási stb. —: ügyeivel. Anarban- ton például a termelőszövetkezet legelőt, takarmányt biztosít a háztáji ' tehéntartóknak. Legutóbb a termelőszövetkezet elnöke mégis úgv nyilatkozott hogy szívesebben ven- “""iSkább a közös gazdaság állománya gyarapodna. — A háztáji szarvasmarhatartásnak a helyi termelőszövetkezet lendítőkere is ie- het, de fékje is, mindenképpen sokat kell vállalnia. — Határozottan így van. A, központi intézkedések feladata az érdekeltség megszervezése, az ösztönzés, a végrehajtás elsődlegesen helyi jellegű. — Többfelől érkezett hozzánk jelzés, miszerint a szarvasmarha-akció sikerét az úqynevezett' kapcsolódó beruházások hiánya — időlegesen —• kétségessé teszi. — A kapcsolódó beruházásoknak meghatározó szerepe van. Például a Tejipari Vállalat néhány községben megszüntette a tej begyűjtőket. A gazdák egy része a tejet háznál értékesítette. Január 1-től háznál tejet eladni, a magas felvásárlási árak miatt, nem éri meg. A szervezett tej- begyűjtést mindenképpen meg kell oldani. A takarmánybeszerzés sem kizárólag a termelő- szövetkezeteken, keresztül történhet. Vannak nagyüzemi termesztésre nem alkalmas területek . — folyópartok, útszegélyek — melvek árveréskor mindig gazdára találnak. Az a gyakorlat alakult ki, hogy a tsz évelő pillangósterületéből bizonyos részt kijelöl, s onnan ,a háztáji tehéntartók naponta annyi lucernát visznek haza, amennyi éppen szükséges. — Ha valaki most szarvas- marhatartással akar foglalkozni, mit tegyen, hova forduljon? — Akinek eddig nem volt tehene, vagy tenyésztésre alkalmas üszője, az , az állat- tenyésztési. . h felügyelőségtől, vagy az állatforgálmi vállalattól vásárolhat vemhes . üszőt. A fennálló rendeletek értelmében az idén ellő vemhes üszőkre az állattenyésztési felügyelőség négy. évre szóló tenyésztési megállapodást köt, s ezért az állattartó nyolcezer forint állami támogatást'. kap. Január 1-től azokra a tehenekre, amelyek a nyolcezer forintos állami támogatásban nem részesültek, egyéves te- nvésztésbentartási megállapodást kötünk. Ha a tehéntartó a tehenet egy évig tenyésztésben tartottá, szakszerűen kezelte, a tehén ‘borjazott, termelt, ézerötszáz forint állami támogatásban. \Fészésül. Ennek a'1 részleteiről bővebbet kizárólag ' a . végrehájtási utasítás megjelenése után mondhatok. D. VARGA MÁRTA Bensőséges ünnepség színhelye volt szombaton este a Sió Csárda emeleti terme. Mintegy negyvenen találkoztak itt a volt Gépállomások Tolna megyei Igazgatóságának dolgozói közül. A találkozó szervezője Sip- ter Géza, a Volán 11. számú Vállalat főmérnöke volt, aki a gépállomások megyei igazgatóságánál is hasonló tisztet töltött be. A meghívottak közül sokan nem tudtak eljönni, betegség, külföldi út, vagy egyéb más elfoglaltságuk miatt. így a találkozót levelében köszöntötte többek között dr. Papp Lájos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is, aki korábban a megyei igazgatóság igazgatója volt. A résztvevőket Sipter Géza üdvözölte, s felelevenítette azokat az időket, amikor a gépállomásoknak rendkívül nagy szerepük volt a szocialista mezőgazdaság szervezésében. Ezt követően Zsigovics Ferenc,, az igazgatóság egykori vézetője, a MEZŐGÉP igazgatója mondott pohárköszöntőt, s elismeréssel nyilatkozott az igazgatóság és a gépállomások valamennyi dolgozójának áldozatkész munkájáról. Megyénk a Vöröskereszt IV. kongresszusa előtt A Magyar Vöröskereszt 1973-ban tartja IV. kongresz- szusát. Dulai Károlyné, a Vöröskereszt Tolna megyei szervezetének titkára arról adott tájékoztatót, hogy megyénk,, vöröskeresztesei hogyan készü-“ iççjnâi'.' a kongresszusra, — Megyénk a következő években új feladatokat nem vállal — mondotta a Vörös- kereszt megyei titkára —, hanem a régieket szeretné magasabb szinten megvalósítani. A szervezet á továbbiakban is na.gy súlyt fektet az egészség- nevelő tevékenységre. A tisztasági mozgalom továbbfejlesztésének alapját az adja mijei, hogy a lákpéáág mind nagyobb’ részét vonják be e fiémés. vetélkedésbe; mégpedig olyan új követelményrendszer kidolgozásával, mely kerüli az egyhangúságot és növeli a lakosság egészségkultúráját. Az egészségügyi, törvény is kitér az elsősegélynyújtásra, melynek oktatásával a Vöröskereszt foglalkozik. A következő négy esztendőben minden munkahelyen megfelelő számú elsősegélynyújtót képeznek ki. Ahhoz, hogy a véradó- mozgalom a -következő években is hathatós segítséget tudjon adni a megelőző és gyógyító orvostudománynak, szorosan kell együttműködnie a Vöröskeresztnek a vérellátó szolgálattal. Éppen ezért új szervezési módszerekkel kívánják biztosítani a vérvételek egyenletességét. Végre el kell érni azt is, hogy a társadalom a véradókat rangjuk szerint becsülje. Fölösleges részletezni a Vöröskereszt családvédelmi munkájának jelentőségét és lehetőségeit. A lehetőségek alaposabb kiaknázása is a fontos feladatok közé tartozik. Többet akar a Vöröskereszt foglalkozni az öregekkel, rendszeres segítséget óhajt adni a szüleik által elhagyott, állami gondozásban nevelkedő gyermekeknek is. ^ Fontos az is, hogy tovább szélesedjék a polgári védelmi munka. Az ifjúsági vöröskeresztes feladatok kibővítésével több segítséget kell biztosítani tanulóifjúság családi életre történő félkészítéséhez. A Vöröskereszt megyei szervezete a jövőben sem hanyagolja el a tagszervező munkát, s ennek alapját a „Minden családban egy vöröskeresztes tag” mozgalom képezi majd. A Vöröskereszt XV. kongresszusára való készülődés jegyében már ebben a hónapban megkezdődnek Tolna megyében a megyei és járási testületi ülések, ahol a kongresszusi irányelveket, a szervezeti szabályzat módosítását äs a választások lebonyolításának tervét vitatják meg. j-zután kerül sor az alapszervezeti küldöttértekezletekre, íletve választásokra. 1973. 'ebruár 15-ig a megyei konfe- enciát is megtartják. A Tamási Állami Gazdaság és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet új szarvasmarhatáp-készítö présgépet épít Fornádon. Ha az új gép beválik, jelentősen enyhíti a tömegtakarmány tárolási gondjait, mivel a silót szárított,állapotban különböző koncentrátumokkal keverve pogácsa alakba pre- , S®U» i. ' ^ k'*'Ä v* Foto: Gotlvald ÇL,..X ___ ___ . X
