Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

*

Beszélgetés a „Kísértetjárásról

Petőfi-elővménrek a világirodalomban

Nem is egészen pontos a cím: nemcsak a világirodalomban, hanem a filozófiában, esztétikában, történettudományban, s általában a tudományos gondolkodásban. Pán- di Pál azt a feladatot tűzte ki célul, hogy megmutassa: miként hatottak a XVIII. század végi, XIX. század eleji haladó és forradalmi gondolkodók eredményei a reformkor íróinak, elsősorban Petőfinek az életművére ; miként formálták a költő világnézetét, tágították látóhatárát, érlelték költészetét.

— Munkám egyike azoknak a próbálkozásoknak, amelyek a Petőfi-év alkalmából jelennek meg. A magyar irodalom- tudomány ebből az alkalomból valóságos eseregszemlét rendezett: igyekezett összegezni a Petőfi-kutatás eddigi eredményeit. Az Eötvös Lö- ránd Tudományegyetem Felvilágosodás és Reformkori magyar irodalmi tanszéke — együttműködve más tudományos intézetekkel, budapesti és vidéki egyetemek munkatársaival, irodalomtörténészekkel — külön kötetben jelenteti meg a napjainkban folyó Petőfi-kutatás legfontosabb eredményeit. Egyéb kiadványok is megjelentek — vagy megjelennek a közeljövőben — az évforduló ünnepi alkalmából. Ezek sorába tartozik a „Kísértetjárás” Magyarországon. Ebben a kétkötetes munkában azt kívántam bemutatni, miként jelentkeztek az utópista szocialista eszmék és a kommunista tanok Magyarországon a reformkorban már az 18.30- as évek legelején, tehát szinte egyidőben a „párducos Árpád” költészetével. Szellemi erejük milyen ötsztönzést adott a kor felelős gondolkodóinak: íróknak, költőknek, politikusoknak- Elsősorban, természetesen, „hősömnek”, Petőfinek, akinek munkássága, költészeT te, s annak a magyar közgondolkodásra gyakorolt hatása hosszú évek óta foglalkoztat

— Tehát a korábbi Petőfitnonográfiájának folytatása — bár az előzmények feltárása, időrendben tehát mintegy »formabontva” — ez a könyv T

— Igen is,' nem is.' Úgy gondolom — s ezt fejtem ki a könyvben, —, hogy a XIX. századi utópista szocialista eszmék hazai elterjedtsége és a korban rájuk irányuló figyelem sokkal szélesebb és mélyebb, mint ahogy eddig hittük-gondoltuk. Éppen ezért, a korszak szellemi arculatát figyelve nem lehetett pusztán az irodalom, a publicisztika, a közgazdaság, a filozófiai törekvések vizsgálatára szorítkozni. Az új-szociális eszmék jelentkezése a szellemi tevékenység különböző területein zajlott le, s magától értetődően nem valamiféle mechanikus egyenletességgel, hanem differenciáltan, az új eszmeáramlatok létrejöttének törvényszerűségei szerint. Nem vállalhattam többet e roppant bonyolult és szerteágazó folyamat megragadásából, mint annak magyar- országi mebutatását, azzal a céllal, hogy az olvasó mélyebben értse, alaposabban lássa: milyen szellemi előzményekből sarjadtak ki a magyar reformgondolatok, és jött létre a Pe- tőfi-életmű. Persze, ez a munka a forrásvidéknek csak egyetlen területét igyekszik feltárni.

— Kimutathatő-e közvetlenül Petőfi költészetében az utópista szocialista eszme- áramlatok képviselőinek hatása?

— A költő nem tételeket énekel meg. Nem tanokat hangol át rímre. Mint tudjuk, Petőfi kedvenc stúdiuma a világtörténelem volt, abból is — fejlődése bizonyos korszakában — a francia forradalom története. Ennek eszméivel és az ezt követő kor eszméivel tehát már a korai szocialista nézetekkel is, igen sűrűn foglalkoztak a reformkori újságok, könyvek- Petőfi szervesen „feldolgozta” költészetének gondolati anyagában ezeket az új gondolatokat, pontosabban : Petőfi végiggondolva a kor nagy kérdéseit, számos ponton a korai szocialistákhoz hasonló eszmékhez jutott el.

— Az értékes utópiák történetét tanulmányozva egyébként azt látjuk — folytatja Pándi Pál —, hogy számos jelentős utópikus rendszer, sőt a XVIII. század végéig e rendszerek többsége szépirodalmi formában érvényesíti az elméleti lényeget. Teória és irodalmi szándék egyszerre vannak jelen ezekben az utópikus művekben. Az utópista szocialista és a kommunista eszmék reformkori „kísértetjárásának” bemutatásakor figyelemmel kellett lenni a korábbi jelentkezésekre is.

— S Petőfi működése jelentette ezen eszmék befogadásának és költői kifejezésének betetőzését?

— FeltétlenüL Az új-szociális gondolatok legmagasabb rendű jelentkezése a magyar irodalomban: Petőfi költői műve- Verseiben eggyé olvadnak a plebejus-demokratizmus, a forradalmi radikalizmus és a korai szocialisztikus-kommu- nísztikus ; eszmék a francia forradalom gondolati sugallataival, mint sok ágból nőtt folyóban a különböző források vize. Sok magyar kortársától eltérően Petőfi nemcsak rezo- nált az új-szociális gondolatokra, hanem a saját világképéhez, a korabeli magyar valósághoz igazította azokat Tehát „gondolatfordítói”, adaptáló munkát végzett. Hazai tapasztalatai, plebejus következetessége dolgozták sajátjává ezeket a hatásokat s az új eszmék hozzájárultak világképé kialakulásához. Petőfi a maximális nemzeti öntudattal dinamikus világismeretet egyesített E gondolati eredménynek lírai kifejeződése az 184&—47-es esztendők számos nagy verse, s ennek a távlattudatnak a birtokában formálta meg a maga forradalmi álláspontját 1848—49-ben. Életművének vonulatát figyelve, megbizonyosodhatunk róla — sa könyv jelentős részében éppen ezt szándékozom kifejezni —, hogy a magyar forradalom és szabadságharc politikusi és költői feladatai Petőfi számára a világtudattal gazdagodott — plebejus nem-: zeti öntudat próbái voltak.

A „Kísértetjárás" olvasói nyomon követhetik a tudós eljárását. Pándi végigkíséri Petőfi gondolati fejlődését a legkorábbi megnyilatkozásoktól kezdve forradalmi költészetének teljes kibontakozásáig. A monográfia ezen fejezeteinek akár a „Petőfi szellemi életrajza” összefoglaló címet is adhatnánk. Nyomon követi Petőfi élményvilágának alakulását, olvasmányait, olvasmányainak költői művekben való jelentkezését — s ehhez természetesen fel kellett elevenítenie életének külső eseményeit is: utazásait, nyilvános szerepléseit, gondolatvilágának alakulása szempontjából fontos kortársakkal való találkozásait. Pályaszakaszok szerint elemzi az élményköröket, azoknak gyűrűzését-moz- gását; kimutatva egy-egy versről, milyen gondolati előzményei voltak, milyen szellemi hatások érvényesülnek benne, hogyan vált az európai gondolat a költeményben Petőfi- művé, s e mű révén hazai kortársak, olvasók felfogásának formálójává

E filológiai kalandozásban — amely a Petőfi-pálya kiteljesedése és formálódása iránt érdeklődő olvasók számára roppant izgalmas utazás — nem követhetjük a szerzőt Ehelyett, mint egy vázlatos összefoglalását kérve műve létrejöttének indítékaira, ismét átadjuk neki a szót:

— Az utópikus szocialista és kommunista eszmék (hogy csak a fontosabbakat említsük meg, futólagosán: Saint Simon, Owen, Fourier, Cabet) megértése befogadása, a korabeli hazai viszonyokra való átformálása révén távolodott el Petőfi a hagyományos nemesi haza- és nemzet-fogalomtól — s vált költészete a hazát felölelő világméretű szabadságprogram kifejezésévé. Ha Petőfi klasszikus összhangot tudott teremteni életművében a nemzeti törekvés és a szoeialisztikus-kommunisztikus emberi igény között, akkor ez a költői összhang megsemmi- síthetetlen érv amellett, hogy a plebejus módon értelmezett nemzeti perspektíva, s a szocialisztikus-kommunisztikus tervezés és felfogás nem zárja ki egymást A művészetnek megvan a maga sajátos, hitelesítő ereje, s jó tudni, hogy az új szociális igényt már reformkori irodalmunk, elsősorban Petőfi költészete hitelesítette.

— Munkámmal tehát — mondja befejezésül Pándi Pál —, amely egyike a korunkbeli Petőfi-értelmezéseknek és -kommentároknak, s a költő születésének közelgő 150. évfordulója alkalmából megjelenő könyveknek, azt a folyamatosságot kívántam szemléltetni, amely a költőt a világ jobbítására „szövetkezett" haladó gondolkodókkal összefűzte, s amely még közelebb hozza alakját mai társadalmunkhoz.

X. L

VESZPRÉM

Gottvald Károly felvétele.

ERDÉLYI JÓZSEF:

E P E R E S Ő

Szőlő, gyümölcsös nem járt a cselédnek, hanem a hosszú cselédház előtt fehér- és feketeeperfa állt hosszú sorban: csak az illette őt.

Mikor megért az eper, innen-onnan a ládákból ágylepedő került, durva kendervászon és itt is, ott is, az áldott, terhes fák alá terült: felmászott egy-egy béres vagy kocsisné. megrázta a roskadó ágakat, s a lepedőre zöld levélfelhőből fekete-fehér mézeső szakadt.

Megosztoztak az epren a cselédnők, eper s kenyér lett aznap az ebéd; így élt minálunk, Ökrösi-Bátorban, abban a szent magyar királyi korban; kedvére dúskált, egyszer minden évben, az uraság ingyen fái eprében, feketében-fehérben a cseléd...

Hány éjszaka volt az 1001 ?

Korompaí Tódor tudományos kutató elhatározta, hogy megfejti az Ezeregyéjszaka meséinek titkát. Azzal a szent meggyőződéssel kezdte el a kutatást — egy ember, még ha szultán is az illető, nem bírja szusszal 1001 éjszakán keresztül végighallgatni Seherezadé meséit.

Életéből húsz évet áldozott e téma kutatására. Bejárta a mese színhelyét, átböngészte az összes Seherázádéval foglalkozó irodalmat, szebbnél szebb nők duruzsolták éjszakánként fülébe azokat a meséket, amelyeket Seherezádé mondott el annakidején, ezeregy éjszakán keresztül a szultánnak.

Még váltott nőkkel sem bírta tovább, mint hatszázig.

Akkor végképp megerősödött benne a gondolat: az 1001 éjszaka nem lehet igaz. Ennek bizonyítéka: váltott nőkkel

hatszázig bírta, a feleségével pedig csak a 283. meséig jutott el.

Ebből levonta a következtetést: — az 1001 éjszaka meséit nem ezeregy éjszakán keresztül mondták el, hanem lényegesen rövidebb idő alatt. Annyi idő alatt, ahány éjszakát egyfolytában kibír az ember egy mesélő ne társaságé, ban.

De meci.yi i: az idői

Ezt kellene megmagyarázni

Magyar ember lévén, Korompai Tódor vállalkozott ennek megmagyarázására.

Arra gondolt, ha a magyar ember meg tudja magyarázni, hogy miért csak húsz évig tart az a ház, aminek száz évig kellene állnia, ha a magyar ember meg tudja magyarázni, hogy ... Szóval, ha mindent meg tud magyarázni, akkor

miért ne tudná azt is, hogy az 1001 éjszaka ezeregy éjszaka volt ugyan, de nem úgy, mint ahogy azt az átlagember elképzeli, hanem egészen másként.

De hogyan másként?

Ezen gondolkozott tíz évig, míg végre egyszer egészen véletlenül megtalálta a magyarázatot. Kiderítette, hogy az 1001 éjszaka mindössze kilenc éjszaka volt.

Hogy valóban eny- nyi volt, azt a következő számsorokkal bizonyította:

Első éjszaka: 0000.

Második éjszaka:

0001.

Harmadik éjszaka:

0010.

Negyedik éjszaka: 0011.

Ötödik éjszaka. 0100.

Hatodik éjszaka :

0110.

Hetedik éjszaka: ÓUL

Nyolcadik éjszaka: 1000.

Kilencedik éjszaka:

1001.

Kijött az 1001. Igaz, hogy nem azzal a számrendszerrel, amit az átlagemberek használnak, hanem a kettes számrendszerrel, amit a számítógépeken alkalmaznak.

Korompai ■ Tódor így fejtette meg azt a nagy rejtvényt, amely hosszú időn keresztül ámulatba ejtette az emberiséget. így adott magyarázatot egy magyar tudós olyan kérdésre, amire előtte soha senki nem talált magyarázatot.

Ez nem csoda. Korompai Tódor magyar — és származásához híven jól tud magyarázni. Olyan jól, hogy akár gyárigazgató is lehetne.

Szalai János