Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 226. szám
MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Matematika az óvodában Mi a különbség a kosár, a véka, a silinga, és a kas között ? Egyre több ismerettel ren- delKezünk arra vonatkozóan, hogy milyen folyamatok mennek végbe a kisgyermekek szellemi felébredésekor, melyek szellemi fejlődésüknek első szakaszai. Meggyőző érvek szólnak az elmélet mellett, hogy korán kell gondolkodásra ösztönözni a gyermeket és lehetővé kell tenni számára, hogy 7 éves kora előtt elsajátítsa a tanulás első, kezdeti módszereit. Tapasztalt pedagógus az iskoláskort megelőző időszakban játék segítségével kifejlesztheti a gyermekben azokat az alapvető fogalmakat, amelyek rendkívül szükségesek mind a matematika, mind az egyéb tantárgyak megértéséhez és elsajátításához. Elsősorban az óvodának kell rávezetnie a gyermeket a kapcsolatteremtés eszközeire, azután megtanítani arra, hogy kérdéseket tegyen fel és végül, hogy következtetéseket vonjon le. Ha a gyermek ilyen előkészítés után kerül iskolába, már olyan alapvető módszerek és eszközök birtokában lesz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy könnyebben megértse a tananyagot. A külvilág összes jelenségei és a jelenségek közötti összefüggések tananyagot szolgáltatnak az óvodák tapasztalt vezetői számára. Amikor például vizet öntenek különböző nagyságú és színű edényekbe, az óvónőnek meg kell ismertetnie a gyermekekkel az olyan fogalmakat, mint a forma, a szín, az űrtartalom. Amikor két egyformán kis A brit Galilei Egy angol—amerikai vegyes bizottság tagjainak állítása szerint Angliában a XVI. században élt Galilei kortársa, aki felvehette volna a versenyt a nagy olasz tudóssal. Thomas Harriotról, a nagy tudású matematikusról, csillagászról, tengerjáróról és filozófusról van sző. Harriot 1560-ban született Oxfordban. 1609 júliusában, csaknem Galileivel egy időben teleszkóppal vizsgálta az égitesteket és — amint feltételezik — elkészítette az első holdtérképet, amelyen feltüntette Földünk útitársának „tengereit” és krátereit is. Többek véleménye szerint Harriot Galilei előtt felfedezte a napfoltokat. Harriot nevét eddig csak a szakemberek egy szűk köre ismerte, mivel Harriot nem publikálta műveit, valószínűleg attól tartva, hogy eretnekséggel fogják vádolni. A tudós félelme annál is inkább érthető, mivel tanúja volt pártfogója és barátja, Walter Raley kivégzésének, aki 1585-ben Harriotot Amerikába küldte, s a tudós ott publikálta egyetlen nagyobb terjedelmű művét, amelynek címe: „A Virginia államban tett felfedezések rövid és hű leírása”. Az említett angol—amerikai vegyes bizottság most készíti élű Harriot azon legfontosabb munkáinak publikálását, amelyeket a nyomtatásban soha meg nem jelent, 10 000 kéziratoldalt kitevő tudományos munkáiból válogattak ki. edényből egy nagyba öntik át a vizet, a gyermek anélkül, hogy tudná, matematikai műveletet végez. Csupán az a fontos, hogy eközben az óvónő megfelelő kérdéseket tegyen fel a gyermeknek. A gyermekeknek meg kell figyelniük, hogyan esik le a kő, hogyan úszik a dugó, hogyan folyik le a víz és az óvónőnek rá kell bírnia őket arra, hogy beszéljenek is erről. A homokban játszva a gyér rnekek megismerik annak tulajdonságait, halomba rakják, gyúrják, . megmérik, stb. A gyermek az egyszerű játékokról és mozdulatokról fokozatosan tér át a bonyolultabb játékokra. Eközben bonyolultabb matematikai és - tudományos fogalmakkal is megismerkedik. Természetesen a gyermekeket soha nem szabad kényszeríteni; a lényeg az. hogy az óvónő a gvermek számára észrevétlenül vezesse rá őt, hogyan kell analitikusan gondolkodni. A kockákkal való játék a legkisebb evermekeknél rend szerint abból áll, hngv valamit énftenek, majd azt lerombolják. A gverekek 4—5 éves kor tói kezdenek felfigvelni az építőkockák különböző színei re. méreteire, formáira. Az óvónő ezután észrevétlenül rávezetheti őket az elemi mértani fogalmakra. Közben a evermekek beszélgetnek, szavakat pmr meghatározott ..ter minolóriát” használnak. lev a gvermek már az óvodában megteheti az első lépéseket a matematika és más tárgvak területén, am* nemcsak gondolkodásukat feiloRzti hanem ielentősen megkönnvffl az is. kólában veink való későbbi foglalkozást is. (UNESCO Bulletin) A rézből készült playboy Ha a címben feltett kérdésre felelni akarunk, csak azt mondhatjuk, hogy egyáltalán semmi! Tessék csak megpróbálni „végigvinni” az országon egy kétfülű kosárban kukoricát. A Duna—Tisza közén, attól északra, és a Dél- Dunántúlon egy kosár kukoricának nevezik azt, amit cipelünk. Közép-Dunántúlon azonban már egy véka kukoricává változik. Vas megyében a kétfülű alkalmatosságot silingának mondják. Az Alföld déli részén egy kas kukorica, északabbra pedig egy kaska tengeri a rakomány neve. A tolnai csángó telepesek egy kas terebúzá- nak — törökbúzának — nevezik szállítmányukat, s ez a neve Nyitra környékén is. A Szamos vidékén pedig már egy kasita máiénak tisztelik. Mindez a változatosság két évtizeddel ezelőtt hangzott el a rádióban egy a nyelvjárásainkról szóló előadásban. Azóta sok minden történt a nyelvi egységesülés terén hazánkban, éppen a rádió teljes mértékű elterjedése és a tévé térhódítása következtében. De azért nem szűnt meg a tájnyelvek megkülönböztet- hetősége továbbra sem. A hírős város környékén és Szögedében ma is ö-ző beszéd járja, és a „csalán” szó mintegy száz kiejtésárnyalatát ismerik a nyelvészek; közülük csak példaképpen írjuk ide a csallán, csanál, csollány, cső- vány, . csilánt, csillyány, csulláng változatokat. Nagyon kell érteni a tájnyelvhez annak is, aki minden faluban vendéglátója nyelvjárásában akar rántottat kérni. Az Alföldön még csak rántotta a rántotta, de a Dunántúlon már süttojás, Sopronban rénye, Dél-Baranyá- ban meg kajdina. A kosár-példában emlitetí kukoricát sem morzsolják ám mindenütt: a dunántúli falvakban zsurmujják, vagy ko- pozzák. Debrecen vidékén meg hántyák és tengerinek, nevezik (Arany is ezt a címet adta balladájának: „Tengerihántás”. Ugyanakkor Toldival tengerit „morzsoltat S hogy teljes legyen a körkép* tegyük hozzá: Szamosháton sem morzsolnak kukoricát ott fejtik a máiét1 . i Tízezer éves időjárás-naptár Ősmeteorológiai, paleobota- nikai szempontból ismét egy becses lelettel ajándékozta meg a véletlen a természet- búvárokat. Dunaalmás és Almásfüzitő között tereprendezés közben egy jégkor végén honos jegenyeerdő-féle szinte tökéletesen konzerválódott példánya került felszínre a területet borító hatméteres homok- ' réteg alóL ' -atM A szakemberek " megállapításai szerint a hét méter hosz- szú, ép kérgű gyökerét is megőrző fenyőtörzs mintegy tízezer évvel ezelőtt, a jégkor- végi hatalmas áradásokkal uszadékfaként kerüli mostani lelőhelyére. Szerencsés véletlen, hogy az ős-Duna, agresz- szív, bomlasztó savaktól men-, tes ártéri hordalékában épen ' vészelte át a roppant időt. 3 A nem mindtennapi fosszilis fenyő megmentése azonban. i / ■ , már nem könnyű feladat. Mi# Után a fatörzs hermetikus el-í zártságából, a fagyhatár alatti egyenletes hőmérsékletű és nexivességtartalmú homoksírjá-• ból felszínre került, rendkívül gyors oxidációval, korhadássai kell számolni. A maga nemé-’ ben páratlan fenyőmaradványt! ezért speciális műgyantával itatják át, hogy meggátolják . pusztulását. A ritka lelet meg- Jj mentése nemcsak múzeálisjÉ hanem tudományos szempont«^ ból is fontos. A körülbelülii 50—70 évig növekedő fenyő® évgyűrűi ugyanis sajátos raj#f zblatukkal híven rögzítik æ5/ egykori klímaviszonyokat. Aï® hozzáértő tudósok az évgyűrűk-i vastagságából és sűrűségéből^ akár egy 10 000 éves meteorom' lógiai naptárból, pontosan le-í olvashatják, miként váltakoztak, a száraz és csapadékos nya^É rak, miként alakult az évi hő# mérséklet. v- #iÉP I j ■ " I■■■ "il -I - -ri ":- I ír /S Koprodukciód film Goya életéről — Parancsra izzad és fázik, ha kell 24 órát dolgozik megszakítás nélkül és nem talál benne semmit, ha nemcsak férfi-, hanem női ruhákat is visel. Híre már átjutott az NSZK határain túlra s környezete leginkább egy playboyhoz hasonlítható: csinos manökenek hemzsegnek körű-, lőtte és ruhatára a néniét textilipar legkiválóbb termékeiből áll. Élete azonban igazán nem mondható „izgalmasnak”. „Charly” u. i. nem más. mint a hohensteini kastélyban működő divat-egyetem robotembere. .85 tudós és a szakintézet több mint; 500 diákja arra' használja' fel a' világnak ezt az egyetlen .példányát, hogy. megvizsgálja és.kipróbálja rajta a textilipar termékeinek strapabíróságát és célszerűségét, A rézből készült robotember szimulálni tudja az emberi test reakcióit, beépített klímakamrája sarki hideget, vagy éppenséggel sivatagi hőséget tud kiárasztani magából. Egyik legfőbb előnye abban rejlik, hogy nem lehet lekenyerezni — ítéletét megmásíthatatlan számokban és értékekben fejezi ki. DV. A szófiai filmszínházakban bemutatták a nagy érdeklődéssel várt Goya című játékfilmet, amely a bolgár játék- filmstúdió, az NDK-beli Defa, a lengyel Lenfilm és a jugoszláv „Bosna-Film” közös alkotása A forgatókönyvet Lion Feuchtwanger regénye alapján a bolgár Angel Va- gensztain írta. A film rendezője: Konrad Wolf, a neves német filmművész. Kettőjük együttműködése 1959-ből származik; ekkor alkották meg a „Csillagok"’ című filmet; amely Cannes-ban elnyerte a zsűri különdíját, és még három nemzetközi kitüntetést kapott. A. Vagensztain és K. Wolf, mint elmondották, új filmjükben nem annyira Goya mint művészettörténeti személyiség iránt érdeklődtek,' hanem inkább az olyan alkotó, példaadását emelték ki benne, aki megvédelmezte a becsületesség jogát a művészetben, aki harcolt az emberi személyiség erőszakos befolyása ellen. A bolgár kritika megállapítja, hogy a „Goya” több ország filmgyártása sikeres együttműködésének" példája. A színészek sorában néhány híres bolgár művész is szerepel: - Tatjana Lolová, Petr Sziabakov. és mások. A külső, felvételek nagy részét Bulgáriában forgatták. /
