Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

r T W Amit már elvégeztünk és ami még vissza van Az MSZMP g időszak legjelentősebb gazda­ságpolitikai határozatai között is kétséget kizáróan előre kell sorolni a Központi Bizottság 1971. december 1-i határoza­tait. Az említett határozatok-* ról számos fórumon és a sajtó hasábjain is szót ejtettünk. Ennek ellenére nem tekinthe­tő felesleges ismételgetésnek kihangsúlyozni', hogy a .Válla­lati üzem- és munkaszervezés korszerűsítése” továbbá a „Szocialista munkávérseny- mozgalom fejlesztése” az egész népgazdaságot átfogó felada­tokat szab meg a pártszerve­zetek, a gazdasági egységek, de végső soron az egész társa­dalom számára. Ez a tény jól tükröződik a határozat végrehajtása érdeké­ben kifejtett eddigi tevékeny­ség egészén is. A megye gazdasági egysé­geiben, a pártszervezetekben, szakszervezeteiben és KISZ- szervezeteiben elvégzett mun­ka, valamint a munkáskollek­tívák segítőkészsége lehetővé teszi, egyszersmind megköve­teli, hogy számba vegyük ed­digi eredményeinket és kije­löljük további tennivalóinkat. E számvetés alapját több, mint féléves összehangolt, szervezett munka adja. A KB.-határozat megjelené­sétől számítva legfontosabb feladatként a végrehajtás po­litikai előkészítése jelentke­zett. Ide kell sorolni az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának politikai feladattervét, majd az ezt követő járási szin­tű és alsóbb pártszervi, illet­ve alapszervi feladatterveket.' À munka hangsúlyos részét kéoezte a megyei tanács, és az, SZMT intézkedési tervezete,' valamint a megyei KISZ- bizottság programja. Említést érdemel, hogy a szövetkezeti szövetségek is elkészítették ajánlásaikat tagszövetkezeteik felé. . ­Az intézkedési tervek leg­főbb közös vonása az volt, hogy valamennyi a KB-hatá- rozat végrehajtását kívánta segíteni a terület sajátos esz­közeivel, alkalmazkddva. a he­lyi sajátos vonásokhoz, lehe­tőségekhez. Megfogalmazott célja volt az említett munkaprogramok­nak a párthatározat széles kö­rű megismertetésé, annak egyöntetű értelmezése, illetve megértetése. . És talán azt kel­lett volna elsősorban említe­ni, hogy a dolgozók ' segítő- készségének, aktivitásának biztosítása elengedhetetlen fel- „ tétele a határozatok sikeres Végrehajtásának. . • í' S előkészítés fon'- _ tos „ fázisának kell tekinteni a ipegypi, jár ' rási és városi pártszeryek, de az alapszervezetek azon tevé­kenységéi, is, melynek sprán a termelőegységek /gazdásági, párt- és szakszervezeti' veze­tőivel tisztázták a főbb- fel­adatokat és à ..gátló. tényező­ket is.. . :,é;v ; Az említett szervezett tévé- , kenvségen túl a tömegkommu- kációs eszközök is jól segítették a határozattal kapcsolatban ki­fejtett gazdaságpolitikai ági­ié ej ót., Növelték i à '. 'dolgozók tájékozottságát és á jó példá­kon keresztül tettekre sarkall­ták elsősorban, a szocialista brigádokat. A felsorolt tevékenység po-i . zitív. értékelése úgy érezzük, nem frázis. Annák kedvező , megítélését ' eredmények tá- ' masztják alá/ Ez még - akkor ; is így van. ha az eredmények ^ jelentős része számokkal nèm  , feiezhető ki és mennyiségek- % kel nem mérhet®. ■*■**&* f' Politikai tevékenységről, lé- -, ‘ vén szó legnagyobb eredmény- | ‘ nek az> emberek tudatában, szemléletében /» bekövetkezett fj változást, tekintheti , OJyan ' alapvető kérdésekben £ sikerült "közös ' nevezőre jutni 3 a dolgozó kplle^tívákkai , —ixf vezetőkkel és fizikai dolgozók- * kai egyaránt —; mint annak megértése, hogy a - decemberi 1-i határozatok#; végrehajtása, nem lehet kamnánvfeTadát.'i^» -■ Még ennél-Is fontosabb, hogÿj| belvesen értelmezték;';és .elfo­gadták a határozatok céHait. « Nevezetesen, azt^-hógy- a belső tartalékok feltárásával kell elsősorban a termelés haté­konyságát növelni. '*A kezdeti irreális elképze­lésekkel szemben, ma már el­fogadott, hogy az üzem- és munkaszervezés eredményei csak hosszabb távon érvénye­sülnek, illetve válnak érzékel- fretővé a gazdasági eredmé­nyekben. •Az is elfogadott, hogy a végrehajtásnak személyi és tárgyi feltételei vannak. Nem élhatározás ‘kérdése, hogy ' a szervezés és szervezettség mi­lyen foka válik gyakorlattá. Ez utóbbiak megértése alap­ján vált gyakorlattá az, hogy a feladatokat fontosságuk és végrehajthatóságuktól függően sorolni kell. Lehetne még to­vább . sorolni a pozitív tapasz­talatokat, melyek jelzik a ha­tározat fontosságát, másrészt azt' á politikai aktivitást, mely megnyilvánult a határozatok végrehajtása érdekében. A politikai előkészítéssel párhuzamosan természetesen megindul a gyakorlati végre­hajtás is. Ez elsősorban álla­mi vonalon, illetve az orszá­gos, szintű (hatáskörű) gazda­ságirányító szervek tevékeny­ségében tükröződött, és bár nem olyan dinamikusan, mint a politikai vonalon, biztosítja rendeletek útján a végrehajtás feltételeit, illetve ütemét. Ez a tevékenység remélhe­tőleg az 1973-as év folyamán felgyorsul és bizonyos szerve­zési tapasztalatok | birtokában szélesebb körben bontakozik ki. 4 Összeg az eddig vég- iC£i T C zett munkát el­mondhatjuk, hogv a végrehaj­tás. .politikai előkészítése jő volt. Nagv a várakozás a gya­korlati végrehajtás iránt. • > A gazdasági egységek tévé- ; Icenységé az mg. tsz-ek kivé-' •tekékéi -„ általában pozitívnak ítélhető.*' Jól felkészültek a grehajtásra. Számos terüle­ten a i felügyeleti szerveket megelőzve eredményes helvi Intézkedéseket tettek és kpr- opalazták távlati feladatai­kat is. >., ,. I* ., „ A szocialista -munkaverseny- mozgalom fejlesztésében jól érvényesültek a határozatban megjelölt főbb célok. Elsődle­gessé váltak a munkával kap­csolatos vállalások. Üj ver­senyformák jöttek létre, illet­ve olyan korábbi verseny- formák. kerültek újra alkal­mazásra, melyek korábban eredményesek voltak, de indo­kolatlanul mellőzték azokat Természetes az — és ezt fel­tétlenül, ki kell hangsúlyozni, — hogy- a fent leírtak általá­nos tendenciák. Ezek mellett tapasztalható számos negatí­vum, ill. gátló tényező. Talál­hatók olyan termelőegységek is, melyek különböző okok miatt ez ideig : nem sokat tet­tek a határozatok végrehajtá­sa1 érdekében. Szükséges te­hát, hogy a közeljövő, de a távlati feladatok megjelölése­kor is számoljunk ezekkel. Nagyon káros lenne, ha olyan alapállásba helyez­kednénk, hogy eddig különö­sebben nagy erőfőeszítés nél­kül is jól alakultak a'dolgok és a továbbiakban automati­kusan jönnek az újabb ered­mények. — Tudni kell azt, hogy a határozat végrehajtá­sa során minél inkább távo­lodunk az előkészítés , szaka­szától, annál mélyrehatóbb és bonyolultabb feladatok jelent­keznek. Ezek végrehajtása fo­kozott energiát és felkészült­séget igényeL Maguk a tennivalók — gaz­daságpolitikával kapcsolatos párthatározatról lévén szó — azonos súllyal jelentkeznek a pártszervezetek és a gazdasá­gi vezetés vonatkozásában. Sőt ennél szélesebb körben is, pl. — szakszervezet, KISZ vo­natkozásában. Helyesebb te­hát, ha' azt mondjuk; hogy együttesen jelentkeznek gaz­dasági és politikai feladatok. 'Ä politikai feladatok között továbbra is fontos szerepe van a gazdaságpolitikai agitáció- nak. Rendkívüli jelentőséggel bír a vezetők — kiemelten a közén- és alsószintű vezetők politikai felkészítése, a politi­— Ä valamikori téglagyáros.’ Most Bonyhádon dolgozik, a felesége a volt gépállomáson. Már-már a nyelvemen, hogy megkérdezem: erről az új ház­ról jut-e valami eszébe. Hall­gatok. Felesleges itt kérdései­ket feltenni. Hagyjuk, hagy­juk, hagyjuk. Tovább. — Ni csak, azok miféle ro­mok? — nézek az elnökre. Gyorsan, készségesen felel, talán örül, hogy ejtettük az iménti témát. — Ide épül az orvosi lakás és a rendelő. Legalább is ez az elképzelés. Terményforgal­mi raktár volt. Néhány percig szótlanul bal­lagunk. Befordulunk a sarkon: irány az új pártház. Tevel legszebb épülete, s Jándi elvtárs előre megmondja, hogy ezzel első­sorban azért szeretne büszkél­kedni, mert amikor látja, a termelőszövetkezet . szorgalmas és igen tehetséges építőbrigád­ja jut az eszébe. Miután a pártházat felépítették, a plé­bánosnak annyira megtetszett, hogy ajánlatot kaptak tőle: vállalja el a tsz építőbrigád ja az új plébánia felépítését is. „Rendes, napi áron, miért ne”.. Autóbuszra várók üdvözlik. őz elnököt, öregek, fiatalok, férfiak, nők, gyerekek. Mindenkit ismer, mindenki ismeri. Ott, az a várakozó egyéni gazda is, aki — de jó leime tudni — vajon mire gondol most, hogy az elnököt látja. Róla, az egyéni gazdáról Jándi elvtársnak eszébe jut, hogy néhány napig tagja volt ő is a termelőszövetkezetnek, de az­tán három nap múlva éktele­nül káromkodva; dühösen tá-’ vozott. „Nem hívtuk visgza. \ Nem vplt, azj a;fjó természetű 5 ember. Hát bizöny ő is meg­öregedett.” -é % A másik utas a párttitkár apja. A teveli termelőszövet­kezettől kapja a nyugdíját, valahol az egyik Balaton parti községben él a lányával. Öt-tíz-tizenöt' ember 'az aü- : tóbusz-megái lónál, s ' az élnök- ’ nek mindegyikről éskébe 'jut valami/„Bányász'"volt. Tavaly óta takarmányos a termelő- ■ szövetkezetben. Az • ■•ïÏËË&Z-,. szódagyárból lépett át Koz­• zánk, a termelőszövétkezetbei..”'1 Ö a párttitkár’ felesége. . ‘ Ö a sógornőm. A patyolat- felvevőhely dolgozója:' ' . . • , A -sarkon a tanác'sélnök; és a párttitkár' besteiget' ö'tanítónő. . . .. 1 Ö .az iparcikkbolt . vezetője, la* Álljon meg á- menet. loar- .cikkbolt.- Két ,.vkirakat Nem' .nagy, dp; elmegy. * • — Erről mi/.jut eszébe, el-,/ .nők elvtács? . ’ . , • ■ — Először ís az, • hogy itt- - most már a Flórián • téren ' va­■ gyünk. Ez a Sáriik. a' 'tánácshEÍ- . za, a másik" sarqk a kisven­déglő. Kezdjük a tá'nácsházá­• val. A régi tanácsházápáp' óvó-.' ■da működik) Új' tehát ez a' mostani is. Felújított.; A kis­vendéglő. '■ Gopdolomformán . mondom, húszán, étkednek ften- ne. A koszt kifogástalan. A té-,, . vészerelőnk ételhordóban viszi, az ebédet háza. ' Különben nyugdíjas. Az Orionban dpi- ,, gozott, s elérve, a nyugdíj- korhatárt, hazaköltözött, mivel .srifetésie ' tevéik ' -Az iparcikk-' bolt mai .fbrrp'ájaban ' öt'-hat . esztendeje éçülf» ë^y régi, kis, — -i" .-w*.., - r1—- — -- ­kőceráj helyén) Olajkályhától hűtőszekrényig minden van benne. Szemben, ebben az új házban lakik az építésveze- tőnkj 1 technikusi végzettség­gel .. ); — Hát az a tartály? — Tízezer literes, még nincs a helyén. Fűtőolaj-tároló. Egye­lőre még nem mai téma. ' Jövő évi téma. De a tartály már megvan. — „Szemben . zöldségpavilon. Kell ez itt, Jándi elvtárs? /' — Feltétlenül. Van három­négy üzemi konyha és a la­kosság körülbelül húsz, száza­léka ilyen szempontból ellá­tatlan; Csend. Tovább?' ■ A. platán levelű juharfák alatt, állunk. — Nem. Maradjunk még, a Flórián térről nem is tudom miért, eszembe jut az új ut­ca, amelyiknek még nincs ne­ve. Oda költözik Pongrácz Mihály, az. egyik tágunk. Ott épít.'Közelebb kerül a munka­helyéhez. Kovácsiban laknak) Tevelhez tartozik, de lám-lám erről, meg eszembe jut, hogy valamikor önálló község volt. Külön.bíróval, búcsúval, temp­lommal. Hát mostanra nincs '■semmi. Egyedül a harang, meg az. öntevékeny ember, aki mindén délben meghúzza a •kovácsi harangot — mondja az elnök. ■ Tovább. „Ott Lerik Jáno„ tehenész biciklizik”,. v, ... „Róla mi jut eszébe, elnök elvtárs?” „A szabad nap. Lerik János ma szabad napos.” „Ö egy idős néni”. „Róla mit jut eszébe, elnök elvtárs?” „A gázcseretélep. ö a gáz- cseretelep-vézető’-’. „Ott, az. a napóra”. „Erről mi jut eszébe, elnök elvtárs?” „Nagyon szalad áz idő. A napórát eltakarják a fenyő­fák.” „A posta”. .' . „Mi jut"., eszébe, elnök- elv- társ?” „Tataroztatni kéne. öreg, nagyon öreg ez a ház”. „Most a kertek következ­nek”. „Mi jut eszébe, elnök elv­társ?” „Ott lakom, látják, ahol az a két derék öreg szedi a szil­vát.” Tovább. Tovább. Tovább. A kora esti órákban odaérkez­tünk vissza, ahonnét elindul­tunk. A nyugdíjas kőműves sütnivaló tökkel a hóna alatt, hazafelé csoszog. Nyolcvan esztendős elmúlt, de még min­dig kedveli a bort is, a , me- fiyecskét is. Szolgáljon örömé­re mindkettő. —■ Megvolt ez is. — mon­dom az elnöknek. — Nézzük meg a szőlőt, a pincét — ajánlja. Majd máskor elnök elvtárs. Legközelebb. De oda nem: gondolkodni, oda inkább nó- tázjni megyünk. Az alapítókkal. Az építőkkel. SZEKULITY PÉTER kai műveltség, színvonalának emelése. A pártszervezetek gasfgt~ szervező, -irányító tevékeny­ségének központjába kell ál­lítani a határozat végrehajtá­sával kapcsolatos tevékenység folyamatos vizsgálatát, elem­zését. Következetesen kell el­lenőrizni a feladatok végrehaj­tását, úgy a gazdasági veze­tés, mint az egyes kommunis­ták vonatkozásában. Végső- soron a pártszervezetekre váró feladat, hogy koordinálják üze­men belül a párthatározat végrehajtása érdekében kifej­tett tevékenységet. A gazdasági középirányító szervek, valamint a gazdasá­gi egységek feladatainak meg­határozása nehezebb. Az adott területeken eltérő igények je­lentkeznek. Ezért erről a te­rületről csak a figyelemfelkel­tés igényével említünk meg néhányat az általánosabb fel­adatok közül. Nem fontossági sorrendben^ de kétségtelenül á jelentősek közé kell sorolni azt, hogv , a gazdaságpolitikai agitációból a gazdasági vezetésnek is ki kell venni a részét. Erre elsősorban az üzemi demokrácia olyan fórumát, mint a' termelési ta­nácskozások. műszaki értekez­letek. szocialista brigádok ta­nácskozásai, stb. fel kell hasz­nálni. Az agitáció mellett ügyelni kell a megfelelő tá­jékoztatás biztosítására is. Általánosan jelentkező fel­adat, hogy a vezetés önmagá­val szemben és a vezetés al­sóbb szintjeivel szemben tá­masszon magasabb követelmé­nyeket. Ezzel párhuzamosan biztosítsa a képzés feltételeit. Legsommásabban úgy fogal­mazhatjuk meg,, hogy fokozot­tabban kell érvényesíteni a vezetőkkel szemben támasz- ' tott’ hármas követelményt. Ezek közül is ki kell hangsú­lyozni a politikai követel-' ményt, mely a felmérések alapián jelenleg a legkevésbé elégíti .ki az igényeket. A™ »ffvne üzemek lehetősé- sajátosságait figyelembe véve a gazdasági vezetésnek segíteni kell az új vezetési módszerek megisme­rését, alkalmazását. Ösztönöz­ni kell a tehetséges fiatalok vezetői posztokra való beállí­tását a cél érdekében haszno­sítva kezdeményező készségü­ket, új iránti fogékonyságukat. Ha az ilyen feladatok mel­lett megemlítjük, még az üzem- és munkaszervezés í konkrét feladatait, akkor egy­értelmű, hogy a munka dan­dárja még hátra van. A pártszervezetek, a gazda­sági 1 vezetés, de a többi társa­dalmi szervek hosszú távú szervezett erőfeszítése hozhat­ja csak meg a kívánt ered­ményt. Az MSZMP KB. 1971. de­cember 1-i határozata azok közé a határozatok közé so­rolható, melyre soha nem mondható ki, hogy végrehaj­tottuk és a fiókba lehet tenni. Ha megvalósul, valamennyi te­rületen a ma célként megje­lölt magasan szervezeti terme­lés, akkor az adott szinten ie- lentkezik újra a feladat. Eb­ben az esetben — a természe­tes folyamat eredményeképpen — a termelés technikai szín­vonala követeli meg a szer­vezés úiabb formáit. Tlven szempontból elemezve a hatá­rozatét megállapítható, hogv ■ rendkívül hosszú távra szabja tennivalóinkat és hosszú távon követo1 i meg ve_ 70tőfői beosztotta Hói, kommu­nistától és p é rton k í v í11 ’ f ől egyaránt hn^v képességei leg­javát adia. Csak ilven módon ha^dhatunv sikerein előre a határozat véz-ohaitógában 3 te-mo’ós hatékonyságának nö­velésében . DEI.Ï SÁNDOR .-az MüZMP MB. portikai őszié1 k munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents