Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-22 / 224. szám
\ I í Csalód! ház fából? Siker a szekszárdi kiállításon í. Akik olcsón akarnak lakáshoz jutni, még most is beszélnek a szekszárdi kiállítás faházairól. Valahogy közelebb került a faházak ügye a lakossághoz, mint a Budapesti Nemzetközi Vásáron, vagy a prospektusok útján. Kézzelfoghatóvá vált a lakásépítésfahasznosítás új lehetősége. Még mindig áll a vásár területén egy hétvégi üdülésre készített faház. Azért nem szedték szét, mert ez a prototípus még nem vizsgázott az ÉMI és az ÉTI előtt. A szisztéma változott, de nem új : kevesebb fát használnak, több műanyagot. Eddig az arány fordított volt. Ezt a házat még most is sokan felkeresik, vizsgálják, kopogtatják a falakat, a mennyezetet és a padlózatot. 1 A Dombóvári Univerzál Szövetkezet és a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP által kiállított hétvégi faházak megnyerték» a látogatók tetszését. A 1 vendégkönyvek bejegyzése? tanúskodnak róla, hogy sokan vásárlóként is ajánlkoztak. De csak hétvégi házra. Volt jelentkező arra is, hogy családi házhoz szükséges elemeket vásárolnának a dombóváriaktól, vagy a TÜZÉP-től. A ventíégkönyvi bejegyzések általában arra utalnak, módosítsák a hétvégi házakat, nogy lakásnak is lehessen használni. Mind a TÜZÉP-, mind a dombóvári vendégkönyv azonos véleményeket tartalmaz, azon túl, hogy elismerően szólnak a látott házakról, kérdezik: mikor lehet családi házat építeni fából? Az érdeklődők, leendő vásárlók el tudják képzelni a hétvégi faházak egy módosított, erősített típusát családi házként. Egyik érdeklődő a TÜZÉP igazgatójától személyesen kérdezte, miért nem árulnak családi házat — fából? A válasz egyértelmű volt: ilyent az ipar még nem gyárt. A hétvégi házakból a választék meglehetősen nagy. Ismerjük a hazai ipar által gyártottakat, tudjuk, hogy azokat az igényeket kielégítik, amelyre készülnek, így például a munkásszállások, diákszállások, irodák megfelelnek a célnak. Azonkívül, hogy praktikusan lehet benne szállást, irodát elhelyezni, az az előnye is megvan, hogy gyorsan lehet szétszedni és újból összerakni. A munkásszállások céljára A megtakarítás: több mint 30 ragon 20 tonnára emelkedett, a vállalatnál a megtakarítás több mint harminc vagon. Júliusban helyezték üzembe a Dél-dunántúli MÉH Vállalatnál az 1 millió 700 ezer forintért vásárolt svéd papírbálázó gépet. A berendezésnek az a feladata, hogy az átvevőtelepekre bevitt papírhulladékot tömörítse, megkönnyebbítve ezzel a nem kis gondot okozó szállítást. Az új gép beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az eltelt két hónap alatt 452 tonna papírt tömörített az ömlesztettnél jóval kisebb térfogatra. Tekintve, hogy korábban egy vagonban 5—10 tonna papírhulladékot tudtak elszállítani, a gép üzembe helyezése óta ez 15— épített faházak, barakkok először a MÁV építkezésein jelentek meg. Köztudott, hogy a vasúton milyen szigorú rend, fegyelem és évtizedek során kipróbált munkarend, szabályzat van életben, Mégis itt tudott első, s kirobbanó sikert elérni a fából készített munkásszállás. A MÁ*V Pécsi Igazgatósága területén pillanatnyilag ezer személy elhelyezésére elegendő fából készített munkásszállás van. Némelyiket már hatszor-hétszer áttelepítették, ahogyan a munkarend megkívánta. Az épületek kiválóan bírták a szétszedés-összerakás kíméletesnek nem mondható gyakorlati végrehajtását. A MÁV- nál azért is kedvelik a fából készített barakkokat, mert rengeteg pénzt takarítanak meg, a felvonulási költségek jelentős hányadát költik öltözők, mosdók, étkezdék építésére. És ha egy étkezdét öt-hat munkahelyen is alkalmazni tudnak, akkor a megtakarítás már százezer forintban mérhető. A szekszárdi kiállításon azt is bemutatták fényképeken, tablókon, hogy a hétvégi faházak különféle variációját a Balaton környékén, vagy a hegyvidéken hogyan építik fel, milyen környezetbe ajánlatos felállítani. A siker egyértelmű — de a válasz a vásárolni szándékozók kérdésére nem könnyű. Legközelebb majd a gondokról írunk. (folytatjuk) PÁLKOVACS JENŐ Lakásépítőket segítő vállalat Ülésezett a Bonyhádi járási NEB Igen sok embert érintő, más járásban is követésre méltó vizsgálatot végzett a Bonyhádi járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Megállapításait a napokban értékelte a NEB, s azt követően tette meg javaslatait. A népi ellenőrök Bonyhá- don, a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz-nél, a Ruházati Ktsz-nél, a Vasipari Szövetkezetnél, a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP telepén, továbbá a hőgyészi és a zombai ÁFÉSZ-TÜZÉP-telepen jártak, s tucatnyi kislakásépíttetőt hallgattak meg. A magánerős lakásépítés támogatásának módozatait a 26/1971. PM—ÉVM—MüM számú rendelet szabályozza. Rosz- szallóan állapította meg a népi ellenőrzés, hogy számos szövetkezeti vezető nem ismeri ezt a fontos jogszabályt. A legeredményesebben a Cipész Ktsz-ben segítik az építőket. 1970-ben három, tavaly már öt dolgozó kapott kamatmentes építési kölcsönt. Vala- mennyen szerződésben vállalták, hogy még legalább tíz évig dolgoznak a szövetkezetben. A lakáshoz segített személyek kétharmada termelőmunkát végez a ktsz-ben. A Vasipari Szövetkezet és a Ruházati Ktsz fejlesztési alapja erősen leterhelt, részesedési alapja kicsiny. A két szövetkezet 1969 óta egész fejlesztési alapját kénytelen hiteltörlesztésre fordítani; sőt Az indulat ára Csak a kis élősködőket ? Az elmúlt napokban lángszórós ember járta a szekszárdi utcákat, utakat. Tűzokádó szerszámával — látszatra találomra — odaodapörkölt az út mentén „diszlő” gyomok közé. A cselekményt kíváncsian szemlélő városi honpolgár nem állhatta meg kérdés nélkül: — Mit csinál jóember? — Irtom az arankát. — Miért? — Mert törvény van rá... — Melyik a sok gaz közt az aranka? — Ez ni, ami itt kúszik, ez az aranysárga indájú. Élősködő... — A többi gyom nem az? Például ez ni, ami ilyen magasra nőtt? — De az is az, élősködő az is... — Azt miért nem irtja? — Nekem csak az arankát kell... A kíváncsiskodó honpolgár méltatlankodva csóválja a fejét. — Micsoda igazságtalanság. Azt a kis nyamvadt élősködőt tűzzel-vassal irtják. A nagy gazt meg hagyják élősködni, egész bokrokká nőni. Annak szabad? B. T. A Mezőgép Vállalat gyönki gyáregységében a szocialista verseny félévi értékelése során kizárták a Május 1. brigádot — pedig a versenyző nyolc brigád között esélyes lett volna az első helyre. Ritka az ilyen kizárás, de egyúttal azt igazolja, hogy na> gyón komolyan veszik a szocialista versenyt, nem tesznek semmiféle engedményt még az egyébként legjobbaknak sem. A Május 1. brigád a gyáregység szállítóbrigádja, tagjainak többsége tehergépkocsivezető. Munkájukból adódik, hogy sokat dolgoznak, állandóan úton vannak, nagyon sokszor megtörténik, hogy munkaidejük jóval túlhaladja a napi nyolc órát. Ennek ellenére is gyakran vállalnak társadalmi munkát; a brigád vezetője. Bodor Márton például a munkásőrség alapító tagja, szakaszparancsnok. Miért jutott mégis ez az elismert brigád a kizárás sorsára? Néhány tagjának rendezetlen szakszervezeti tagsága miatt... Az év elején elkészített új, vállalati verseny- szabályzat ugyanis kimondja: a szocialista brigádok tagjainak szakszervezeti tagoknak is kell lenni, és ha valaki három hónapon keresztül nem fizeti a tagsági díjat, az a brigádértékelésből — tehát a versenyből kizárását vonja maga után. (A korábbi verseny- szabályzat nem támasztott ilyen feltételt.) Ezt a kikötést azzal indokolták; egy szocialista brigád tagjától elvárható, hogy szervezett munkás legyen. Közben még az év elején bérvitát indított a brigád, és néhány tagja kijelentette: addig nem fizet szakszervezeti tagsági díjat, amíg követelésüket nem teljesíti a gyáregység vezetése. Miből eredt a vita? Az alkalmazotti állományba tartozó tehergépkocsi-vezetők alapbérét még annak ideién, a vállalat négy év előtti átszervezésekor havi 190 órára állapították meg. Viszont elő- , fordul, hogy valamelyikük munkában töltött ideje eléri a 250 ,órát> á.s, amelyért egyszerű túlóradíjat kapnak. Ezenkívül a munkaidőtől függetlenül havi kétszáz forint rakodási pótlékot. Prémiumot mindig ugyanazon, meghatározott ösz- szegben kap a brigád, azt a brigádvezető és a szakszervezeti bizalmi osztja el, aszerint, ki, mennyit dolgozott a hónap során. Az volt a vitatott kérdés, hogy ezekből az összegekből — az alapbérből, a pótlékból, a prémiumból mi számít az átlagkeresetbe, szabadság idején. Néhányan azt hangoztatták; nem érdemes szabadságra menni, olyan alacsony a szabadságon eltöltött időre kifizetett átlagkereset, sőt, jobban járnak, ha táppénzre íratják ki magukat, valamilyen betegség ürügyén. A gyáregység vezetése arra hivatkozott, hogy az átlagbért már évek óta alkalmazott elvek, rendelkezések szerint fizetik, úgy, nogy elejét vegyék esetleges, kettős kifizetésnek. . A brigád tagjai panaszukkal a munkaügyi döntőbizottsághoz fordultak, és eközben kötötték meg magukat néhányan: amíg nem születik megfelelő döntés, addig nem fizetik a szakszervezeti díjat. A munkaügyi döntőbizottság részben helyt adott a brigád követelésének — ezt a döntést a vállalat megfellebbezte. A megyei munkaügyi döntő- bizottság viszont formai hibák miatt új eljárásra kötelezte a gyáregység döntőbizottságát. A döntőbizottság elnöke új munkabeosztást kapott a vállalat központi ában, a bizottságot új tagokkal kellett kiegészíteni, azoknak esküt tenni — ígv alaposan elhúzódott az érdemi döntés. Az még jelenleg sincs véglegesen lezárva, bár az új összetételű döntőbizottság ismét részben helvt adott a tehergépkocsi-vezetők követelésének. Ez a huzavona eredményezte végül a brigád kizárását. Néhánvan időközben megváltoztatták korábbi véleményüket — hajlandók több hónapra visszamenően is rendezni ' tagdíjtartozásukat. Belátták, hogy erkölcsileg, és anyagilag is káros volt a bérvitát átvinni más területre. Ez ^ véleménye Bozsó János igazgatónak, Genszler András szb.-titkárnak is. — Természetesen előfordulhat munkaügyi, vagy bérvita a vezetés és a munkások között. Ez esetben például a rendelkezés nem teljesen egyértelmű, úgy is lehet értelmezni, hogy a munkások javára szóljon. Azért is számítunk arra, hogy a Területi Munkaügyi Döntőbizottság mondja ki a végső szót. Viszont kár volt a szakszervezeti tagság kérdését ahhoz a feltételhez kötni, hogy a javukra születik-e döntés, vagy sem. Ezért kellett a brigádot a versenyszabályzat értelmében kizárni az értékelésből... ...amellyel a brigád feleslegesen és indokolatlanul büntette meg saját magát. Esélyesek voltak az első helyre, és esélyesek lehettek volna arra az év végi értékelés során is. Ez pedig az erkölcsi elismerésen kívül azt is jelentette volna, hogy — a kollektív szerződés értelmében — személyenként hétszáz forint jutalmat kapnak. A brigád higgadtabb tagjai már úgy vélekednek, hogy kizárják azt a két-három tagot, aki még vonakodik a szakszervezeti díj rendezésétől. Pedig ‘ kár lenne elsietni a kizárást, célszerűbb lenne jobb belátásra téríteni őket, hiszen végeredményben jó munkásokról van szó. Ez a jobb belátásra térés azt hozná magával, hogy a Május 1. brigád visszatérhetne a többiek sorába, helyet kapna az év végi értékelésben, ha nem is az első helyen, de a legjobbak között. A pénzjutalom — akárcsak az első helvezettnek — azoknak is megjár. A gvönkiek esetéből a többi szocialista brigád is okulhat: máshol is. máskor is előfordulhatnak bérügyi viták, de a vita hevében az indulat rossz tanácsadó. BL a Vasipari Szövetkezet a réJ szesedési alapjából költött félmillió forintot megkezdett beruházásának befejezésére. Ez magyarázza, hogy ennél a két szövetkezetnél nem adhattak kölcsönt az igénylőknek. Az Építőipari Ktsz dolgozóinak a legelőnyösebb a lakás- helyzete a vizsgált szövetkezeteké között. Legtöbbjüknek már megvan a családi háza. Aki még épít, azt sem csupán olcsó fuvarral, hanem munkagépek kölcsönzésével is segíti a kollektíva. Nem fukarkodik a kedvez-; ményes fuvarral a Ruházati Ktsz sem, — mégis megbírálták a népi ellenőrök. Megbírálták azért, mivel az idei első félévben igénybe vett 22 fuvar közül ugvan kilenc csökkentette családi ház építési költségeit, — de nyolc balatoni hétvégi házét... A negyedik ötéves tervben Zombán 120 kislakás felépítése várható. A tanács a telek- igénveket ki tudja elégíteni, az OTP sem lesz kénytelen visszautasítani senkit. Hasonlók a kilátások Hőgyészen; ott ellenben p tervezett 80 ezer forinttal szemben egy-egv lakásra csak 60—70 ezer forint építési kölcsön juthat majd. Bonyhádan sorházak, több szintes lakóházak építéséhez elegendő a telek, de családi házak részére a tanács évente ötvennél több telket nem tud biztosítani. Ismert és orvoslásra váró baj, hogy időnként nem kaphatók fontos építőanyagok. Mészért. parkettáért, bányakavicsért és több más cikkért fölöslegesen utazgatnak az építtetők; és elég gyakran messziről, ezért drágán szállíttatnak. Országos méretekben pedig: aligha csökkenti a szállítás költségeit, hogy a hidasi téglagyár Kecskemétre és Budapestre szállít, — a görcsönyi és a mohácsi téglagyár pedig a bonyhádi járásba... A felkeresett magánépíttetők közül a leghálásabban a Hőgyészi Állami Gazdaság három dolgozója emlékezett meg munkáltatójáról. Fejenként 100 ezer forint kölcsönt kaptak 25 évre. A járási ügyészség vizsgálatában foglalt megállapításra támaszkodva említi saját vizsgálati összefoglalójában a NEB, hogy a tanácsok helyes mértékkel bírálják el az építési engedélyeket. A szakigazgatási szervek az engedélytől eltérő kivitelezés miatt öt alkalommal kezdeményeztek eljárást. Javaslatai között elsőnek ajánlja a járási NEB, hogy a szövetkezetek kollektív szerződésűben és részesedési szabályzatukban rögzítsék a kölcsönnyújtás feltételeit és a támogatás egyéb módjait. Helyesnek találná a NEB, ha a Ruházati Ktsz a fuvarkedvezményt — akár egyes eddigi kedvezmények rovására ' — a lakásépítőknek (esetleg tatarozta toknak is) biztosítaná, de nem részesítené abban a garázst, a nyaralót építtetőkot. Az ÁFÉSZ-ektől azt kérte a népi ellenőrzés: találjanak módot arra, hogy a korlátozott mennyiségben kapható építőanyagokat sorrendben a kislakásépítőknek juttassák először. B. Z. Népújság 3 1972. szeptember 22. t
