Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

I KORUNK Rekordok és ami mögöttük van Ha valaki figyelemmel kí­sérte az olimpia eredményeit, joggal döbbent meg: ami még néhány évvel korábban re­kord volt, ma már a negyédik, vagy az ötödik hely eléréséhez is kevés volna. Jogos tehát a kérdés : mi magyarázza a re­kordok fokozódó növekedését, s meddig tarthat ez a folya­mat? . Vitathatatlan, hogy a re­kordok elérésében döntő sze­repe a sportolónak és az ed­zőnek van. A sportoló nyerni akar, új rekordot akar, s hogy akaratát valóra váltsa, ennek érdekében mindent megtesz. Szigorúan engedel­meskedik edzője előírásának. Ha a tréner új edzési mód­szert gondolt ki, — különösen akkor, ha azt tudományos kí­sérletekkel igazolták, — a sportoló igyekszik azt gyorsan elsajátítani. így van ez az új stílusokkal is. Gondoljunk a magasugrásra. A mexikói olim­pián bemutatott új magasugró- stílus ma már szerte a vilá­gon elterjedt. Ugyanígy van ez az edzési módszerekkel is. Régen az volt a cél, hogy a sportoló a saját soortágában tökéletes legyen, míg ma: ki­egészítő sportok nélkül nincs új rekord. Ezért van az, hogy a futó súlyt emel, s a súly­emelő pedig lefutja napi 5000 méterét. A sportolók élete egyre szigorúbb lesz, egyre több előírásnak kell megfelel­niük: nem szabad inni alko­holt, csak az előírt mennyisé­get eheti, s többet kell pihen­nie, mint más hétköznapi em­bereknek. Ma már elmúlt az az idő, amikor a sportoló éle­te nem különbözött a többi emberétől. A sportoló életének minden perce meghatározott, s ennek az előírásnak enge­delmeskednie kell, mint beteg a diétának, különben nincs rekord. Az igazi sportoló szí­vesen vállalja ezeket a szigo­rú feltételeket. MŰANYAG PÁLYA ELEKTRONIKA ÉS TV r Am a rekordok mögött, mint ok, ott van a technika fejlődése is. Az, hogy a futók nem salakon futnak, hanem műanyag Tartan-on, vagy Re- kortan-on, az a modem ké­miának köszönhető. Szinte je­lentéktelennek tűnik az a tény, hogy a magasugrók nem olyan magasra esnek vissza, mint amilyen magasat ugra­nak, mert a léc túlsó oldalán méternyi magas habszivacs­emelvény van, ez a jelenték­telennek látszó tény is rekor­dok forrása. Oka egyszerű: a versenyzőnek nem kell félnie attól, hogy a leesés, pontosab­ban az átugrás után megsérül­het a homokban, hiszen a habszivacs minden sérülést kizár. A rúdugróknak is nagy segítséget jelentett a bambusz rúd helyett a műszálas ugró- rúd, ami lassan a 6 méter magas ugrásokat is lehetővé teszi. Az időpontok pontos méré­séhez az elektronika adott új eszközöket. A gyorsasági szá­mok eredményeinek eldönté­séhez pedig az elektronikával összekapcsolt foto-eljárás. Ez mind fokozza a versenyző nyugalmát, s biztonságosabb versenyzését. A magasugrás­nál közismerten fontos az el­Népújság 6 1972. szeptember 2L dobbantás erejének ismerete. Ma már ezt is elektromos úton pontosan be tudják mérni, s így a versenyző tudja, mikor kell fokoznia az eldobbantás erejét. Ugyancsak az elektro­nika mini rádióadói és vevői tették lehetővé, hogy a ver­senyzőknek verseny, vagy tré­ning közben megmérhessék élettani jellemzőit: levegőfo­gyasztását, vérnyomását, szív­verésének gyakoriságát stb. Talán a filmezés és napja­inkban a tv-technika nyújtja a legnagyobb segítséget az új rekordok elérésében. Gyors forgatással lehet rögzíteni a futó, úszó, vívó, vagy dobó mozgásait, s aztán lassan visz- szajátszva, pontosan ki lehet elemezni a mozgás minden mozzanatát. Nemcsak kiele­mezni lehet, hanem leutánoz­ni és megtanulni is. Érthető tehát, ha napjainkban az atlé­tikai versenyeken a megfigye­lők filmfelvevő kamerával rögzítik az ellenfél minden megmozdulását. Az úszóknál már a víz alatti filmezést is megvalósították. A technika tehát nagyban segíti az új re­kordok kialakítását. ORVOSOK ÉS PSZICHOLÓGUSOK A HÁTTÉRBEN Ma már nincs sportág pszi­chológus és orvos nélkül. Az edző mellett ott a pszicholó­gus és az orvos. A lélektan ismerője az, aki kidolgozza a megfelelő sportversenyen kö­vetendő stratégiát, ugyanúgy, mint a katonáknál támadás esetén, ö ad tanácsot az ed­zőnek, mikor kell kézilabda-, vagy röplabdaversenyeken pi­henőt kérni, hogy ezzel meg lehessen zavarni az ellenfél lendületét. Ugyancsak ez tör­ténik a labdarúgó-mérkőzése­ken is. De a pszichológus szab­ja meg azt is, hogy a hosszú távú futók, mikor, hogyan fus­sanak, s a pszichológus igyek­szik visszaállítani a verseny közben letört csapat lelki egyensúlyát az eredményes versenyzés érdekében. Lassan oda fejlődik a sport, hogy pszi­chológus nélkül elképzelhetet­len lesz minden verseny. A pszichológussal szorosan együtt dolgozik a sportorvos is. Ma már nagyon sok meg­bízható módszer van a spor­toló egészségi állapotának el­lenőrzésére. Már említettük, hogy az elektronika milyen módszerekkel segíti az orvost. Most nézzünk egy másik pél­dát. Nagy fizikai teljesítmé­nyek nyomában mindig fáradt­ság jár, s ennek egyik tünete, hogy az izmokban felszaporo­dik a tejsav. A fáradtság ak­kor múlik el, amikor a szer­vezet „eltünteti” a tejsavat. Egy sportoló számára termé­szetesen az az előnyös, hogy minél gyorsabban történjék a tejsav feldolgozása. Ma már a szervezetnek ezt a feldolgozó képességét pontosan meg lehet állapítani, s szinte jellemezni lehet vele a sportolót. Ennek a fontossága azonnal nyilván­való, ha hosszú távú. futókra gondolunk. Egy olyan futó, akinek a szervezete gyorsan tünteti el a tejsavat, megtehe­ti, hogy korán elfut a cso­porttól, nagy előnyt biztosítva magának, hiszen a későbbiek során is tudja tartani átlagos tempóját, s ezzel nemcsak ver­senyt nyerhet, hanem rekor­dot is felállíthat. Ez az orvosi eljárás különben arra is jó, hogy kiválogassák vele a fu­tás követelményeinek legjob­ban megfelelő személyt. A szervezet — különösen, ha sokoldalúan edzett — sokat kibír és nagy megterhelésre képes. De nem minden hatá­ron túl. Hiába van tehát nagy fejlődés a sport-technikában, ha a szervezetünk nem tudja fejlődésben követni azt. Maga a szervezet határt fog szabni a rekordoknak. Hogy mikor és meddig, azt ma még nem tud­juk, mert a tudományos becs­lések szerint, még nagy tarta­lékkal rendelkezünk. Sz. L. „Beszédes” hajszálak A tudósoknak nem is olyan ré­gen jutott csak eszükbe, hogy az emberi hajat beható vizsgálatok­nak vessék alá. A kutatómunka eredményei olyanhyira meglép­ték őket, hogy kénytelenek vol­tak gyökeresen megváltoztatni eddigi véleményüket a fejet bo­rító szőrzetről. A hajat ugyanis nagyon sokáig csupán a test egyik díszítőelemeként fogták fel, nem is gondoltak arra, hogy a szervezet minden „rezdülésé­ről" tájékoztató tulajdonságok­kal rendelkezhet, és nem is kel­lenek hozzá bonyolult műszerek, hogy „titkait" feltárja. A hajszál figyelmeztet Minden hajszálnak két fontos jellemzője van: az átmérője és a szilárdsága (vagyis a szakítás­sal szembeni ellenállása). A haj átmérője eredeti színe szerint változó, de egyénenként állandó értékű. Nem így a szilárdság, amely az ember testi és lelki állapota szerint időről időre vál­tozik. Jó példa erre a terhesség időszaka, amikor a nő szerveze­tében mélyreható változások következnek be. Megállapítot­ták, hogy a haj szilárdsága már a terhesség kezdetén csökken. Ez a tendencia a szülésnél éri el a mélypontját, utána viszont rendkívül gyorsan visszanyeri ere­deti szilárdságát a haj. (Lehet, hogy ebből egy új terhesség­megállapító módszer fog egyszer kialakulni.) Henri Mille francia tudósnak a hajkutatásra szentelt pálya­futása alatt alkalma nyílt tartós megfigyeléseket is végezni. Egyik női paciense hajának ellenállá­sa a szakítóerővel szemben hosz- szú évekig 80 gramm körül volt. Egy napon a szakítószilárdság tetemes csökkenésére lett figyel­mes, habár a paciensnek semmi­féle betegségre utaló panasza nem volt. Az aiapos vizsgálat azután kiderítette a képződő rosszindulatú daganatot a nő szervezetében, amit sikerült is még idejében eltávolítani. A hajszál ellenállása szakítóerővel szemben (dinamonetr:ája) igen sokáig csupán 27 giamn volt, a gyógyulás előn’hc'adtával azonban lassan visszanyerte az eredeti értéket. Az egészséges emberek haj­száluk átmérőjének és dinamo- metriai együtthatójának viszo­nya alapján általában három Gépírás hátfájás nélkül Az optimális munkakörül­mények kialakításán fáradozó kutatók az irodai dolgozókra is gondoltak, amikor a képen látható „írószéket” meg­konstruálták a jövő gépírónői számára. Abból indultak ki, hogy az egész napon át gép­írással foglalkozók előbb- utóbb hátfájdalmakra, nyaktá­ji görcsökre panaszkodnak, ami merev tartásból, a helyte­len ülésmódból, a testrészek megtámasztásának hiányából, a gép és a dolgozó egymás­hoz viszonyított hibás helyze­téből adódik a munka köz­ben. A „gépírófotel” állítható ele­mekből épül fel: szabályozha­tó a háttámla dőlésszöge, az ülés magassága, a gép klavia­túrájának helyzete. A diktafon fülhallgatói anélkül simulnak a fej két oldalához, hogy kel­lemetlenül szorítanák azt. Külön figyelmet érdemel a kényelmes „munkahely” for­matervezése. Éles sarkok nél­küli, lekerekített élű formák teszik tetszetőssé és praktikus­sá ezt az új konstrukciót. A talpazatba szerelt kerekek a könnyű és gyors helyváltoz­tatás célját szolgálják. csoportba sorolhatók. Ha valaki nem osztható be o csoportok egyikébe sem, akkor valami nincs rendben a szervezetében. A haj törékenysége is rendsze­rint az egészségi állapot rosz- szabbodását sejteti. Azért per­sze csínján kell bánni a követ­keztetésekkel, vegyszereknek a hajra gyakorolt hatása ugyanis meghamisíthatja a mérési ered­ményeket. Tény, hogy a haj rendkívül érzékenyen reagál a szervezet­ben végbemenő legcsekélyebb változásra is, csak tudni keli „olvasni" a mérési adatokból. Az érzékenységre jellemző, hogy még a fogyókúra, vagy az ideg­kimerültség is valamelyest meg­változtatja a haj szilárdságát. Mille professzor szerint a nem is olyan távoli jövőben a fodrász­üzletek felszereléséhez a köny- nyen kezelhető, a hajszál méré­sére szolgáló kis készülékek isi hozzá fognok tartozni. Leleplezés -— hajszál alapján Az elmondottak arra hívták: fel a figyelmet, hogy a hajszál fizikai állapotváltozásaiból mi­lyen következtetéseket lehet le­vonni. De más módszerrel, pél­dául kémiai elemzéssel is „vaL latható" a hajszál. A hajba idők folyamán rend­kívül kis mennyiségben ugyan.de nagyon sokféle elem kerül be a szervezetből, illetve a levegőből és a hajápoló szerekből. Egyet­len hajszálban, melynek átlagos súlya 0,2—1 milligramm, a gramm egymilliomod és tíz- mílliárdod résié közti mennyi­ségben több mint húszféle eien» található (a haj alapanyagát al­kotó elemeken kívül). Ezeknek az ún. nyomelemeknek az aránya (koncentrációja) minden ember hajóban más és más. A nyom­elemek mennyisége külső körül­mények hatására lassan meg­változhat ugyan, az újonnan nö­vő részének már más lehet az összetétele, de mivel a haj ha­vonta csak kb. 1 cm-t növeke^ dik, a változások csak lassa» mutatkoznak. Magyarországon nem talál­nánk két embert, akinek a haj­szálaiban az összes kimutatható nyomelemek mennyiségi aránya azonos lenne. Ezen az alapo» az ország minden lakosát azo­nosítani lehetne. Ilyesfajta vizs­gálatokat a bűnüldöző szervek máris végeznek, hiszen egy-két áruló hajszálat csaknem mindig találnak a tett színhelyén. A hajszálak nyomelemvizsgó-j látót a legkorszerűbb módsze­rekkel, atomreaktorban való be­sugárzást követően az egyes ele­mek gammasugárzásának méré^ sével végzik. Á hajgyökér és a fehérjehiány Az egészséges táplálkozás egyik feltétele a megfelelő meny- nyiségű fehérje fogyasztása, fe­hérjeszegény táplálkozás mellett ugyanis betegségek léphetnek fel, például Afrikában oly elter­jedt kwashior-kór. A kaliforniai egyetem kutatói egyszerű módszert dolgoztak ki a szervezet fehérjehiányának ki­mutatására. Eljárásuk azon alap­szik, hogy a fehérjehiány fenn­állása esetén a mikroszkóppal megvizsgált hajhagymák elsorva­dást mutatnak, a haj gyökere pedig elszintelenedettnek látszik. Ez az egyszerű és gyorsan végre­hajtható vizsgálat lehetővé teszí a tömeges szűrővizsgálatok olcsó lebonyolítását. A haj tulajdonságainak válto­zásait figyelembe vevő diognosz- tikal módszerek még csak most vannak kialakulóban. De bizo­nyos, hogy később még sokat fogunk hallani róluk. B. L \

Next

/
Thumbnails
Contents