Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

{

Rossz időre készültünk fel

Száz ember helyett — egy gép

Hogyan szervezték az őszi munkákat Dombóvárott ?

Az aratás elhúzódása miatt az idén elmaradt, vagy csak nagyon rövidre szűkült az az időszak, amely a mezőgazda- sági üzemeket úgymond, lélegzetvételhez juttatta, időt és módot adott az őszi munkákhoz való felkészülésre. Az idén „támadásból kell átmenni a támadásba” egy-egy üzemben folyamatosan mozgásban tartani a termelés teljes gépezetét, a gépi és a kézi erőt egyaránt.

Az idei nyár megtanította a gazdaságok vezetőit, hogy a munkák szervezésében ne csupán a várható, kedvező időjárással számoljanak, hanem azzal is, hogy esők, esős napok akadályozzák, szakítják meg a folyamatos munkát, így könnyebb az erők szükség szerinti átcsoportosítása, kevésbé éri a gazdaságot kellemetlen meglepetés.

így, több lehetőséggel szá- , molva készült fel az őszi munkákra a dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet is. A feladatokat a fő vonalakban — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — úgy határozták meg: az őszi vetéseket november elejére, a betakarítást, és azt követően az őszi mélyszántást december elejére fejezik be. Ehhez rendelkezésre áll a gépi és a kézi erő — legfeljebb az adott körülményekhez igazodva kell átcsoportosítani,

Határidőket megállapítani látszólag könnyű — nehéz viszont a munkákat elvégezni, ha azt vesszük figyelembe, mennyi energia, erőfeszítés sűrűsödik össze olyan fogalmakba, mint a szántás, a vetés, a betakarítás.

A dombóváriaknak 1300 holdon kell elvetni az őszieket, illetve ahhoz előkészíteni a talajt. Ezt a munkát nagyon alaposan, a legtökéletesebb agrotechnikával kell végezni, egyrészt a nagy termés érdekében, másrészt — amely még fontosabb —, mert az Alkotmány vetőmagtermesztő gazdaság: szuper-elit, elit, és első fokú búzát termel, részben az olyan új, ígéretes fajtákat, mint az Auróra, a Kavkáz. Nos, az elvetendő területnek mór felét előkészítették; a vetőszántást nyújtott műszakban végzi egy T—100-as és két, újonnan vásárolt D—4K. Mint Várallyay Béla elnök- helyettes, gépüzemvezető

mondja: ha a munkák úgy alakulnak, akkor a szántó- traktorokat két műszakban használják. De nyújtott műszakban dolgoznak a betakarító gépek, és a szállítógépek is. Hat traktorral a vetések alá műtrágyáznak; talajminta-, tápanvagtartalmi vizsgálat alapján, 28 mázsás búzaterméshez.

Az őszi munkák nehezét elsősorban a betakarítás jelenti.

Hql tartanak most, ezekben

a napokban?

A 118 hold rostlent már kazalba rakták. A rossz időjárás ellenére is hozta a tervet, holdanként negyven mázsával, bruttó 8000 forintos bevétellel.

Az Alkotmány már évek óta folytat igen intenzív burgonyatermesztést — az idén is 138 holdon, elsősorban vetőmagnak. A termelt fajta a somogyi korai, amelynek különösen jó tulajdonsága, hogy gömbölyű, gépi betakarításra igen alkalmas, és termőképessége is kitűnő: tisztítottan 120 mázsáNcpújság 5

1972. szeptember 2L

val fizet egy-egy hold. A vetésterületből száz holdnyit takarítanak be két burgonyakombájnnal, a többit kézzel szedik fel. A betakarításban a tagok mellett kívülállók, a város ipari üzemelnek munkásai is részt vesznek — ez is több éves gyakorlat —, munkadíjukat részben pénzben fizetik, részben természetben, tehát burgonyában kapják. így, és közvetlen, kedvezményes árusítással a szövetkezet jórészt ellátja burgonyával a várost.

Ugyancsak betakarításra vár ezer hold kukorica, a korai fajták törését már megkezdték, a munkákhoz rendelkezésre áll jelenleg négy ZMAJ- csőtörő, és egy adapteres kombájn. A . hónap végére várnak még egy hatsoros BRAUD- adaptert. Miután a kukorica- táblák egy része eléggé távol van — a majortól hét kilométerre —, a szállítás, a szárítás gyorsítása, gazdaságossága érdekében onnan csak a szemtermést szállítják be. A csőtörőktől billenős pótkocsikon a tábla szélén álló kombájnhoz szállítják a termést, az lemorzsolja, onnan hordják a szemet a két műszakban üzemelő szárítóra. És, ha történetesen az időjárás sürgeti a be-i takarítást, ha a szárító teljesítménye nem győzi, akkor sem jönnek zavarba. Két betonsilóban 300 köbméternyit azonmód, nedvesen tárolnak, azonkívül, ha kell, még fóliában is, és tavasszal szárítják meg, ha a felhasználásra sor kerül. Évek óta alkalmazzák ezt a tárolási módszert, a veszteség szinte minimális.

A kukoricát géppel takarítják be, kivéve egy 107 holdas táblát, amelyet az időjárás megdöntögetett, és a 450 hold háztájinak mintegy negyedét, amelyet tulajdonosaik kézzel műveltek meg.

Dombóvárott is egyre kevesebb az olyan tsz-tag, aki maga műveli meg a háztájit; annak fejében a szövetkezet házhoz szállít negyven mázsa, 28 százalékos nedvességtartalmú csöves kukoricát, illetve, fizet 6400 forintot amelyet október végén fel lehet venni. Ez a módszer a gazdaságnak hasznosabb. elsősorban a vetéselőkészítés miatt, részben pedig azért, mert a szállító járműveket gazdaságosabban ki tudja használni. Bevezették azt a módszert is, hogy a kézzel szedett termésből a tagnak, illetve a munkavállalóknak a részt csak az esti órákban szállítják.

— Az az igazság, hogy a rendelkezésre álló kézi erő kevés — mondja az elnökhelyettes —, de arra nem is annvi- ra a betakarításban van szükség, hanem a következő munka- folyamatokban, a tisztításban, az osztályozásban, a szállításban. Ma is például 700 mázsa búzavetőmagot kellett vagonba raknunk — bár, amennyire lehet a rakodást is gépesítjük. A műtrágyázáshoz kapcsolódó valamennyi munkafolyamat gépesített

Végül, betakarításra vár még negyven hold cukorrépa — ezt is teljesen gépeikkel végzik. A szállítás még kedvezőtlen idő esetén sem jelent súlyos gondot; a répatáblák mindenütt műút mellett vannak.

— Szombaton brigádértekezleten beszéltük meg a gépüzemben az őszi munkák feladatait — mondja Várallyay Béla. — Egész időszakban fenntartjuk az éjjeli szervizt, hogy másnap minden gép időben munkába álljon. Egy háromnegyed tonnás gépkocsit pedig felszereltünk, hogy a kisebb javítások elvégzésére kimenjen a gépekhez a táblára. Pénteken vezetőségi ülést tartunk. Egyebek között célprémiumokat is állapítunk meg, hogy az esetleges többletmunkát honoráljuk. De ettől függetlenül is érzi tagságunk az őszi feladatok nagyságát. Vasárnap délelőtt sokan bejöttek a gépműhelybe, hogy a hétfőn kezdődött munkákhoz átszereljék a gépeket. Felkészültünk arra, hogy adott esetben gyorsan cselekedjünk, a legrövidebb idő alatt átálljunk egyik munkáról a másikra. Az a kombájn, amelyik ma kukoricát morzsol, tegnap még olajlent takarított be.

— Az őszi munkákra eleve úgy készültünk fel, hogy több rossz időre számítunk, mint jóra. Csak nyerünk, ha mégis kedvez az idő.

BI.

A Szovjetunió földmunkagépeket előállító üzemei közül a Taikenti Exkavátorgyár az egyik legnagyobb kapacitású, csupán a képen látható ,,E— 304—V” típusú lánctalpas exkavátorból évi 1200—1600 darabot állít elő.

E jól bevált géptípus száz csatorna- ásó munkás tevékenységét pótolja. Merítőkanala 0,4 köbméter befogadóképességű. Néhány apró szerelési átalakítással a gépet buldózerként és

autódaruként is lehet használni. Szik-1 lás, valamint laza, ingoványos talajon egyaránt jól megállja a helyét. Széles lánctalpai következtében csupán 200 gramm a talpak egy négyzetcentimé, terére eső fajlagos nyomása.

A mérnökök tovább dolgoznak a géptípus tökéletesítésén. Teljesítményének növelésén és irányltászerkeze- tének korszerűsítésén, automatizálásán fáradoznak.

A Népújság kérdés

Válaszol az SZMT vezető titkára, Király Ernő

Arra a bevezető kérdésünkre, hogy mi alkotja a szakszervezetek megyei tanácsának legfőbb tennivalóját, Király Ernő, az SZMT vezető titkára a következőket mondotta el:

— A munkaprogram összeállításánál mindenekelőtt a szakszervezeti munka kettős funkciójára fordítottunk nagy figyelmet. Egyrészt mozgósítani a megye szervezett dolgozóit az előttünk álló legfontosabb gazdasági, társadalmi, politikai feladatok végrehajtására, másrészt pedig munkaprogramunkban a dolgozók, a kollektívák, az egyének érdekvédelmét kívántuk biztosítani. Elsősorban tehát a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását tűztük ki célul. Az idei évben végzett munkánkról a Tolna megyei Népújságon keresztül jórészt már tájékozódhatott megyénk lakossága, mégis ettől függetlenül, az elvégzett legfontosabb feladatok közül megemlítenék néhányat. Pontosabban, hogy milyen fontos kérdésekben foglalt állást, illetve hozott megfelelő határozatot a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa és annak elnöksége.

Az év elején megvizsgáltuk a törzsgárdatagok erkölcsi és anyagi megbecsülésének megyénkben helyzetét, a túlórák alakulásának tapasztalatait, a megye üzemi baleseti helyzetét, a dolgozók panaszainak, bejelentéseinek intézési módját és nem utolsósorban a megye munkaerő- és munkaerőgazdálkodásának helyzetét.

— A feladatok jobb elvégzésének érdekében mit tett az idén a szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa?

— A feladatok jobb elvégzése és összehangolása érdekében az első félévben megvizsgáltuk együttműködésünket a KISZ Tolna megyei Bizottságával, a MÉSZÖV megyei elnökségével és megfelelő határozatokat hoztunk az eredményesebb munka és együttműködés érdekében.

— Az évből még majd négv hónap vissza van. Ml szerepel év végéig az SZMT munkaprogramjában?

— Tennivalónk bőven van. Hátralévő elnökségi üléseink néhány olyan napirendi pontját említeném, mely bizonyára közérdeklődésre tarthat számot. Szeptemberben Simontor- nyán tartjuk elnökségi ülésünket, itt két fontos kérdést vizsgálunk majd meg. Az első, hogy milyen a Simontornyán élő közel háromezer munkás szociális, kulturális, kommunális ellátottsága, a másik pedig az, hogy megvizsgáljuk a Simontornyai Bőrgyár és a megye bérbesorolási és bérgazdálkodási tapasztalatait.

Október folyamán az SZMT és valamennyi megyebizottságunk jelentést készít a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok dolgozóinak munka- és életkörülményeiről. Októberi elnökségi ülésünkön pedig megtárgyaljuk a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási és a szakmunkásképzés helyzetét. Novemberi elnökségi ülésünkön a tömegsporttal, a munkahelyi testnevelés helyzetével foglalkozunk, ülésünk önálló napirendi pontja lesz, ami az ösztönzőrendszer bevezetését és a nyugdíjasok foglalkoztatását szabályozza a 45/1971. sz. kormány- rendelet végrehajtásának megyei tapasztalatai.

Decemberi elnökségi ülésünkön pedig arról szeretnénk képet kapni, hogy az egy évvel december 1. előtt megjelent párthatározat — mely a jobb üzem- és munkaszervezés, valamint a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről szól — végrehajtásában hol tartunk. Ezenkívül decemberi ülésünkön egy olyan kérdéssel is foglalkozunk, mely a dolgozókkal folytatott beszélgetéseink során többször felszínre került — a ruházati és élelmezési cikkek fogyasztói árának alakulása.

— Az előbb elmondottak csak

az elnökség munkájáról segítettek képet alkotni. Tehetnénk

teljesebbé ezt a képet?

— Természetesen, a programokon kívül is számos feladata és tennivalója van a Szak- szervezetek Tolna megyei Tanácsának, és valamennyi szak- szervezeti szervünknek. A sok közül egyik fontos dolgunk a tavaly december 1-i párthatározat folyamatos gyakorlati végrehajtását és a szakszervezeti tisztségviselők erre történő felkészítését szolgálja. E munkánk során most szeptemberben és októberben egy-egy héten keresztül mintegy százötven szocialista brigádvezető részvételével tanfolyamot tartunk, melyeknek tisztázásra váró fő kérdése, hogy mi az az új, amire szükség van a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésében? Az idei szocialista brigádvezetők országos tanácskozása fontos feladatként jelölte meg a vállalatokon belül a szocialista brigádvezetők fórumának megszervezését. Az SZMT ehhez a munkához politikai és módszertani segítséget kíván nyújtani.

Komoly munkát jelent számunkra az 1972—73-as évek káder- és tömegpolitikai oktatásának beindítása is. A szak- szervezeti mozgalmon belül fontos politikai és szervezeti feladat, hogy ahol erre szükség van, rendezze az alapszervezetekben a műhelybizottságok, bizalmiak hatás- és jogkörét. Mindezen túl az SZMT állandó jellegű feladatai közé tartozik, hogy megyénk dolgozóinak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben állást foglaljon, észrevételeket tegyen, és intézkedéseket kezdeményezzen.

Az elmondottakon túl, már most meg kell kezdeni a felkészülést arra a számadásra, hogy a szakszervezeti bizottságok és választott szervek hogyan hajtották végre az év folyamán azokat a feladatokat, melyeket a tagság rájuk bízott. Hadd jegyezzem meg itt, hogy a hátralévő időben az ezekkel kapcsolatos hiányosságokat a lehetőségekhez mérten megpróbáljuk korrigálni.

Végezetül még annyit szeretnék elmondani, hogy a szakszervezetek széles körű tevékenységéről egy interjúban természetesen nem lehet teljes tájékoztatást adni. Arra azonban minden bizonnyal jó, hogy felhívjuk ezúton is a figyelmet néhány olyan kérdési-e, melyekkel választott tes- tületeink időszerűségük miatt foglalkoznak.

— Köszönjük a beszélgetést Király elvtárs.

— varga — j