Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

Mindennapi melegünk Űj sertésvágó- és húsfeldolgozó üzemek Hűvösödik. Reggelenként fázósak az utcák. Nagykabátok topognak a buszmegállókban, s a munkába menők szája előtt párázik a szó. Idén korán fo­gat mutatott az idő. Hűlnek a falak, ha nem vigyáztunk vol­na, náthát kapunk otthonunk­ban. Befűtöttünk. A TÜZÉP 20-as számú szek­szárdi telepén furcsamód még­is az elmaradt vánasszonyok nyara látszik. — Az elmúlt két év meleg­gyakorlata befolyásolja a vá­sárlásokat — mondja Peredi Jenő, a telep vezetője. S a be- avatatlanok számára szinte érthetetlen hivatal-nyelven kö­zölt mondat mögött egy na­gyon jellemző igazság rejte- kezik. Évről évre ismétlődő, hogy kényelemszeretetből, pa- tópálságból utolsó percre hagyják sokan a téli tüzelő be­szerzését. Hiába a tüzelőutal­ványok, a nyári kampányok, a reklám. A tüzelő csak télen fogy igazán. Az utóbbi két évben szokatlanul enyhe tél kényeztette a kályha tulajdono­sokat. — Talán az olaj kályhák el­terjedése is befolyásolja a for­galmat? — Ó, az már régebben volt — mondja a telepvezető. — Néhány év óta, lehet, hogy fur­csa, de ismét több szilárd tüze­lő fogy. Elsősorban a fa lett sláger. Három éve 25 ezer mázsa fo­gyott belőle, tavaly harminc, idén még nagyobb igényt várunk az eddigi forgalom sze­rint. Annyi fűrészelt fa kell, hogy a TÜZÉP-en kénytelenek voltak bevezetni a szombat­vasárnapi műszakot. Van fa korlátlanul, ötezer mázsa áll a telepen, s napon­ta érkeznek az újabb vagonok. Néhány éve még csak a vásá­rolt szén mennyisége után ad­tak tíz-tizenöt százaléknyit. Mi a gond mégis? Kettőt érdemes említeni. Az egyik a szállítás. Évek óta tárgyalgat- nak róla, hogy a házhoz szál­lítás szervezetten történjék. Eddig nem született döntés. A vásárló elmegy a 160 lakásos Megjelent a Delta legújabb száma Az ember szellemi képességei egész életet, sorsát megnatároz- hatják. Szovjet és amerikai ku­tatok — mint arról a Delta leg­újabb számában hírt ad — egy­aránt megfigyelték, hogy bizo­nyos hormonok a magzati kor­ban úgy hatnak, hogy az új­szülött az átlagosnál jobb képes­ségekkel jön a világra. A nép­szerű tudományos magazin cik­ket közöl a növényvédelem új módszereiről, ismerteti az autó- rodeók technikáját, a milliméte­res nagyságrendű mikrohullámok felhasználásával folyó kísérlete­ket, és átfogó beszámolót ad az alakfelismerő elektronikus szá­mítógépek megvalósításáért folyó munkákról; egybeveti, hogy mit „lát" és mit „néz” az ember, il­letve a gép. Közreadja magyar kutatók megállapításait, elektron­mikroszkópos felvételeit a kezdő­dő fogromlásról és szovjet csil­lagászok állásfoglalását az ég­bolton észlelt „fekete lyukak” so­kat vitatott izgalmas kérdéséről. Látványos képet közöl a legkor­szerűbb, színes világításról, s az állófényképen több színben meg­örökíthető mozdulatokról. Szá­mos hír, információ, Delta-lexi­kon és egyéb érdekesség egészí­ti ki a lap legújabb számát, amely ezúttal is száznál több — javarészt színes — fényképpel tolmácsolja a tudomány leg­újabb eredményeit. (KS) épülettömb alatti új rendelő- boltba, azután keres magának egy fuvarost. Tíz-tizenkét magánfuvaros monopóliuma a tüzelőhordás. Gépkocsi kevés jár a telepre. De a lovas kocsik olykor két­százat is fordulnak együttesen naponta, A másik a BELKER-tüzelő- utalványok. Vannak, akik még mindig nem jelentkeztek be­váltásukra, pedig a határidő sürget: az utalványok csak szeptember 30-ig érvényesek. A nyáron eladott hitelakciós tüzelőutalványok száma egyéb­ként a tavalyihoz képest nem emelkedett. Van azonban idén egy jelen­tős változás a múlthoz képest: eddig mindenki azt kapta tü­zelőből és annyit, amennyi kellett — el ne kiabáljuk. Egyedül a brikett ijesztette meg a vásárlókat — de a hiány csupán két napig tar­tott, említésre sem nagyon ér­demes. Nagymányokról folya­matosan érkezik a minibri­kett, több mint amennyit el tudnak adni. A briketthegy egyre nő a telepen. Mai napon 9. Dávid meztelenül fürdött, lubickolt. Dávid gyönyörű volt. Most látszott csak, mi­lyen hosszú a lába. A fiúknak kis fenekük van. A' lányoké párnás, az a szép. A fiúknak meg ez. A múzeumban sokszor lát­tam férfi márványszobrokat. Egy Apolló-szobrot is láttam. Jól volt megmintázva. Meg egy görög harcost is láttam. A görög harcos maga elé tar­totta a pajzsát, de magát nem takarta el. El akartam fordítani a fe­jemet, csak nem tudtam. Ez nem való, mondtam magam­nak. De nem tudtam, mért nem való. Dávid megharag­szik, ha észreveszi, mondtam magamnak. De nem tudtam, mért kellene Dávidnak meg­haragudnia. Nem álltam fel, csak fél for­dulatot tettem. És most már egyenesen szembenéztem a fürdő Dáviddal. Felhúzott lá­bamat átkulesoltam a karom­mal. Államat a térdemre tet­tem, és úgy néztem Dávidot. Dávid még mindig nem vette észre, hogy nézem. De egyszer csak rám pillan­tott. — Klót! Mit csinálsz? — Nézlek — mondtam. Hirtelen megfordultam, s végigvetettem magam a pázsi­ton. Háttal voltam most már Dávidnak. Nem láttam többé semmit. Elnyúltam a hasamon, még a rüsztömet is megfeszí­tettem. Fejemet oldalra haj­körülbelül ezer mázsa a kész­let. Ebben az évben még har­mincezer mázsás forgalomra számítanak. Szeptember else­jéig szintén harmincezer má­zsa fogyott el. A brikett a legkeresettebb. A sort az iszapszén, vagy ahogy a szénvidékeken ismerik — a slamm — folytatja. A harmadik negyedév végéig több mint tízezer mázsát vittek el a telepről. Év végéig ez a szám legalább megkétszerező­dik. Hatalmas hegyeket alkot a kétféle komlói darabos szén, a koksz és a barnaszén is. A választékkal most elégedettek a vásárlók. Durva szenekből mintegy 15 ezer mázsa, koksz­ból négyezer mázsás keresetre számítanak még az év végéig... Az irodaablak előtt magasra púpozott fuvaroskocsik gurul­nak el. Benn a telefon szinte szüntelenül cseng. Érdeklődők, panaszosok. S ez a nagy sür­gés-forgás, a telepvezető is­mét megerősíti, még korántsem a csúcsforgalom. — Kádár — Klotild tottam, s arcomat ráfektettem a fűre. Éreztem, milyen hűvös a fű, s milyen forró lehet az arcom. És éjszaka nemcsak az ar­com volt forró. Egész testem égett. Egyik lábamat kívülre tettem a takarón. De úgy is melegem volt. Ledobtam ma­gamról a takarót, és az ágy végéhez rúgtam. — Mit mocorogsz? — kér­dezte anyuci. — Mocorgok? — kérdeztem. — összevissza forgolódsz — mondta anyuci. — Lehet — mondtam, A hasamra feküdtem, és két 1 karommal átöleltem a párná­mat. Ráhajtottam a fejem. Előbb azt gondoltam, a füvön fekszem. Aztán azt gondol­tam, Dávid mellén fekszem. Szép barna volt a teste. Csak a csípője körül virított egy világos háromszög, a pici für­dőnadrág helye. Kitártam a karomat, hogy úgy rohanjak feléje. És most ő is kitárta a karját. És akkor átöleltem őt. És nem enged­tem el többé. Egyik lábamat egészen felhúztam. S kezem­mel a térdemet fogtam. Másik karommal a párnát öleltem át. Anyuci már felkelt és el­ment. Egyedül voltam a szobá­ban. * Lilian néni megkért, nem vinnénk-e be málnát a városba. Teljesítenie kell a szerződést, mondta. Meg gyorsan romlik a málna, i Ma nagy segítsége volt, rajtunk kívül még négyen szedtek. Rengeteg gyűlt össze. Sertésvágó- és húsfeldolgozó üzemek építési támogatásáról döntött az a bizottság, amely a MÉM, az Országos Tervhi­vatal, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank szakértőiből alakult, azzal a feladattal, hogy az ilyen léte­sítmények építésére biztosított 50 százalékos állami támoga­tást odaítélje. A vágóhídi „zsú­foltság” enyhítésére és egyút­tal a friss hús — és húskészít­mény-választék gazdagítására az év elején helyezték kilátás­ba az 50 százalékos állami költségvállalást azoknak a me­zőgazdasági üzemeknek, ame­lyek hizlaldájukhoz vágóhidat és feldolgozó üzemet építenek, mégpedig azzal a feltétellel, hogy az üzemben évente leg­alább 25 000 sertést vágnak le. A bizottság 10 megyéből összesen 10 pályázó gazdaság kérelmét bírálta el, és kisebb változtatásokkal valamennyit — Tíz kilométer. Mi az ne­ked biciklin — mondta. — Semmi — feleltem. — A csomagtartóra ráfér nyolc rekesz. — Akár tíz is — hencegtem. — Nem sajnálod a bicikli­det? — kérdezte. Kicsit csodálkozva néztem rá. Sajnáltam a biciklimet. Vadonatúj. Bizonytalanul mondtam : — Nem inkább a Lilian né­nién menjek? — Azt gondoltam, azzal me­hetne a kis pajtásnőd — mondta. Megértőn nézett rám. Az arca kedves volt, és a sze­me mosolygott. Elpirultam. Lehajoltam. Babrálni kezdtem a szandálom csatját. — Az lehet. Ha elengedi Klotildot a mamája — felel­tem. — Mért ne engedné el? Ha akarod, én is szólhatok. De én nem hittem, hogy Li­lian néninek kell szólnia. Már rohantam volna Klotért, mi­kor hirtelen eszembe jutott. — És Lilian néni? Nem jön a városba? — kérdeztem. — De én is megyek. Károly bácsival, öt igazán nem ültet­hetem biciklire. Amilyen trotty — mondta. És most már nemcsak mosolygott a szeme. Nevetett teli szájjal. — És hol találkozunk? — kérdeztem. — Az átvevőhelyen. Mi is megrakodunk, ne félj. De a vonat elbírja — mondta. Mit tagadjam: mindkettőnk­ről ömlött a víz, mire bekari­káztunk a városba. Nagyon hátrabillentette a biciklin a súlyt az egymásra helyezett sok rekesz. — Ne rakjunk át hozzám tőled kettőt? — kérdeztem Klottól, már nem sokkal a város határa előtt. Klót előbb összeszorította a jóváhagyta. Eszerint a követ­kező években a hústermelés és a feldolgozás közötti össz­hang megteremtéséhez bizto­sítják az évi 600 000 sertés ka­pacitású vágóhidakat és feldol­gozó üzemeket. A 10 pályázó gazdaság között Tolna megyei nem szerepel. A MÉM szakemberei szerint várhatóan évi 200 ezres vágó­hídi és feldolgozó kapacitás készül el 1975. végéig, s nem sokkal ezután, az ezt követő egy-két évben adják majd át a többi létesítményt. Az új üzemek még kiegyensúlyozot­tabbá teszik majd a lakosság ellátását. Lehetőség lesz példá­ul arra, hogy a húsfeldolgozó üzemek közvetlenül szállítsák az árut azokra a vidékekre, ahová ma még nagyobb távol­ságokról és sokszor késedel­mesen jut el a friss hús és húskészítmény. száját, s nem felelt. De aztán rám mosolygott. Úgy mondta: — Nem! Egyet se. Láttam, hogy a haja össze­ragadt a verejtéktől. S egy kis verejtékcsöpp a füle mö­gött a nyakába csorog. Leálltam a biciklivel. Meg­fogtam a biciklije kormányát. — Állj meg! Egy kicsit pi­henünk. Nem kerget senki — mondtam neki. Aztán a két biciklit egy fának támasztot­tam. Lelépett a nyeregből. A ve­rejtékcsöpp még ott csillogott a nyakán. Odahajoltam, s megcsókoltam a nyakát. — Sós — mondtam. — Komolyan? — kérdezte. És már nem látszott fáradtnak. — Tisztára sós, szavamra. — Komolyan? — kérdezte, és félrehajtotta a fejét. — De azért nagyon jó ízű — folytattam. — És olyan hű­vös a bőr a nyakadon. Attól hűvös, tudom, mert meleged van. — Komolyan? — kérdezte még egyszer. Egészen odatar­totta a nyakát a szám alá. Megint megcsókoltam, és azt mondtam: — Olyan jó szagú a bőröd. Vadvirágszaga van. — Komolyan? — kérdezte most már negyedszer. És hoz­zátette: — Mondj ilyeneket még. De már nem mondtam ilye­neket. Mennünk kellett, vár­tak Lilian néniék. Rendben átadtuk a málná­val teli rekeszeket. Kiderült, hogy Károly bácsi nem jön haza. Ott alszik a városban, a nővérénél. Lilian néni pedig dolga végeztével estefelé majd hazakerékpároz. így megtaka­rítja a vonatköltséget. (Folytatjuk) Nemes György : Dávid és Mikrokapszulában a rovarölő szer — 30 új eljárás a Chinoinban A gyógyszergyártás! és kuta­tási tapasztalatok felhasználá­sával 30 új növényvédő szert állított elő a Chinoin. A bioló­giailag aktív vegyiiletek szin­tetizálásában jártas gyógyszer- gyár alig két év alatt produ­kálta ezt az eredményt, amely­re már szerteágazó gyártás­fejlesztés épülhet. A nagy számú újdon­ság gyártására azonban egyedül nem képes be­rendezkedni, ezért kutató- és gyártópartnereket keresett. A növényvédő szerekhez szük­séges fontos alapanyagok szál­lítására a Borsodi Vegyikom­binát és az Észak-magyaror­szági Vegyiművek vállalkozott. Veszprémi kutatóintézetek a laboratóriumi eljárások nagy­üzemivé alakítását vállalták. A nehézvegyipari kutatóinté­zet elsősorban a formázásra dolgoz ki eljárásokat, megha­tározza, hogy miként kell kész­termékké alakítani az értékes hatóanyagokat. A szintén veszprémi műszaki-kémiai ku­tatóintézet olyan új eljárás kidolgozásában segíti a Chino- int, amellyel a rendkívül mér­gező szerves foszforészter ha­tóanyagú rovarölő szerek ve­szélyességét csökkentik. Az eljárás lényege szerint mikrokapszulák vonják be a növényvédő szer néhány mole­kuláját, s ez a hártyaszerű ré­teg csak a talajnedvesség ha­tására oldódik fel. Az első kí­sérleti szer a Rovokil, amely talajfertőtlenítőként kerül majd forgalomba. Ez az eljárás más növényvédő szereknél is alkal­mazható lesz majd, s ezzel megszűnik a gyorsan ható mér­gek károsító hatása a kezelő személyzet egészségére.

Next

/
Thumbnails
Contents