Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 220. szám

T 1 I f A nemzetközi könyvév néhány eredménye A nemzetközi könyvév első hat hónapjának eltelte után a tekintélyes írókból, könyv­kiadókból stb. álló szervező bi­zottság összegezte az első ered­ményeket. A bizottság beszámolója töb­bek között megemlíti, hogy 57 országban alakítottak bizottsá­got a nemzetközi könyvév megrendezésére, sok ország­ban készültek jubileumi bé­lyegek és művészi plakátok. Kibontakozott az olvasásra ösztönző tevékenység is, előre­haladás történt a könyvkiadás és a könyvterjesztés területén, a könyvtárak hálózatának fej­lesztésében, a könyvkiállítások és vásárok szervezésében. A könyvkiadók és könyvkereske­dők szakmai szervezetei sok eredmény elérésében vezető szerepet töltöttek be. A bizottság által 1971-ben el­fogadott könyvalapokmány — a könyv világviszonylatban be­töltött rendkívül fontos szere­péről szóló nyilatkozat —nagy és kedvező visszhangot kel­tett. Ezt a dokumentumot sok szakmai és nem kormány- jellegû szervezet hivatalosan is elfogadta. A könyvalapok­mányt számos nyelvre lefordí­tották, sőt rövidített változatát egyes könyvek borítólapjainak a belső részére is rányomtat- ták, A nemzetközi könyvév meg­rendezését elősegítő bizottság Bécsben májusban tartott érte­kezletén egy világszervezet lét­rehozását javasolta, amely egyesítené a könyvkiadás- és terjesztés fejlesztésére alakult országos tanácsokat a fejlődő országokban lévő hasonló szer- yezetekiiel. Az értekezlet részvevői ezen­kívül javaslatot tettek arra, hogy alakítsák meg a könyv­kiadó és -terjesztő szervezetek képviselőinek bizottságát, amely folyamatosan tájékoz­tatná a közvéleményt a könyv­vel kapcsolatos problémákról. A bécsi értekezleten olyan ja­vaslat is elhangzott, hogy 1973 —1974-ben nemzetközi találko­zót kell szervezni annak meg­vitatására, mennyire voltak eredményesek a nemzetközi könyvév rendezvényei a kü­lönböző országokban,' ezenkí­vül annak értékelésére, hogy milyen tevékenységet fejtenek ki a könyv és a könyvkiadás fejlesztésével foglalkozó, jelen­leg meglévő regionális köz­pontok. 740 grammos számítógép; : 1. .mindössze ilyen súlyú a japán „Kanon” cégnél gyár­tott újfajta elektronikus szá­mítógép. Méretei: 101x208x49 milliméter. Valószínű, hogy ez a vilá­gon a legkisebb számítógép. „Gyorsított" beszéd Michigan állam egyetemé­nek tudósai érdekes kísérle­tet végeztek. Normális sebes­séggel magnetofonszalagra vett egyórai előadást 7,5 perc alatt játszottak vissza az előadóte­remben. Az anyag elsajátítása, s ennek alapján a hallgatók osztályozása mégis ugyanolyan volt, mint azoknál, akik a nor­mális sebességgel lejátszott anyagot hallgatták. Természe­tesen a felvétel visszajátszá­sának minőségét kellőképpen módosították, hogy az előadó hangja normális árnyalatúvá váljék. Helvét kódex Miskolcon Érdekes felfedezést tett Hra- bács József tanár, a miskolci evangélikus egyházközség könyvtárában. Kutatásai során egy csaknem fél méter nagy­ságú, bőrbe kötött, fatáblás kódexre bukkant. Megállapí­totta, hogy a könyv a svájci Zürich város nemzetségrendi könyve. Az ezerkétszáz olda­las, ónémet nyelven, gótbetűs kézírással vezetett könyvben abc-sorrendben tüntették fel a város családjait, nevük mel­lett színezett címerükkel. Meg­közelítőleg ezer család leszár­mazását jegyezte fel a könyv vezetője. A bejegyzések 1011­től 1701-ig követik nyomon a családok történetét. Hrabács József tanár a kódexet csak­nem hathónapi munkával res­taurálta. Az adatok tanulmá­nyozása során arra a megálla­pításra jutott, hogy a családi adatok összegyűjtője bizonyos Andreas Tigurius volt. Az eddigi megállapítás sze­rint a könyv valószínűleg a napóleoni háborúk során ke­rült Magyarországra. A Helvét Köztársaság bukása után me­nekülők hozhatták magukkal. A még ismeretlen részletek felderítésére a kutatást Hra­bács József folytatja. (MTI) Gyors diagnózis papírröntgengép segítségével A drága filmhez képest tíz­szer olcsóbban és ötször gyor­sabban készíthető röntgenfel­vétel — papíron. Szovjet mérnökök és orvo­sok új elektromos röntgen­fényképezési módszert dolgoz­tak ki. Ez a felvétel gyors el­készültén és nagyfokú gazda­ságosságán kívül lehetővé te­szi azt is, hogy igen pontos. Különös hangverseny Különös bemutatóra került sor Tokiob egyik hangver­senytermében. A műsor John Cage angol zeneszerző „4 perc 33 másodperc” című művét hirdette. Egy zongorista je­lent meg a pódiumon, leült a hangszerhez és mozdulatlan­ságba dermedt. Kis idő múlva a közönség méltatlankodni kezdett, de 4 perc 33 másod­perc után a zongorista felállt, meghajolt és távozót. A jelenlévők némelyike meg­engedhetetlen tréfának tar­totta ezt. Bennfentesek véle­ménye szerint azonban Cage más műveihez viszonyítva ez a „szám” jelentős műnek te­kinthető. szinte rajzolt képet kapjanak a vizsgált objektumról. A szovjet egészségügyi mi­nisztérium klinikai és kísérle­ti sebészeti tudományos ku­tatói ntézeténelc munkatársai első ízben alkalmazták ezt a módszert a belső szervek meg­betegedéseinek diagnosztizálá­sához. A szovjet orvosi műszer­ipar elkészítette az olyan elektromos röntgenkészülékek első sorozatát: amelyek segítsé­gével az orvosok közönséges papíron, két perc alatt meg­kaphatják a felvételt. À Kígyóölő felvételt nyert az egyetemre Két lovas késve érkezik — Országos szobortalálkozó a Városligetben Az 1970-ben létesített város­ligeti szoborbemutató-parknak már megvan a maga törzskö­zönsége. Köztudomású lett a szép szobrok kedvelői körében, hogy a Képzőművészeti Kivi­telező és Iparvállalat ligeti te­lepe mellett folyamatosan köz­szemlére teszik azokat az új szobrokat, amelyek aztán in­nen végleges helyükre kerülve már csak sok száz kilométeres utazgatás útján lennének lát­hatók az ország legkülönbö­zőbb részein. A szabadtéri tárlatra belép­ve, elsőnek Nagy István János Egressy Bénit ábrázoló szobor- portréja állítja meg a látoga­tót. A Szózat megzenésítőjének szobra Kazincbarcikára kerül majd. Állandóan sok nézőt vonz Vilt Tibor monumentális Madách-ábrázolása, amely a Margitszigeten talál végleges otthont. Kiss Sándor mintázta meg Bláthy Ottó Titusz, transzformátort feltaláló gé­pészmérnök szobormását. Az elektrotechnika úttörőjének szobra az Országos Villamos­távvezeték Vállalat gödi alál- lomását díszíti majd. Kampfl József kiállított művének, egy mellszobornak a témája ér­dekes: nem valamely történel­mi, művészeti nagyságot ábrá­zol, hanem egy helyileg érde­meket szerzett embert, Lipták Andrást. Lipták a két világ­háború között tevékeny rész­vevője volt Békés megye mun­kásmozgalmi életének, sztrájk­harcainak. A felszabadulás után az ács­műhelyt a békéscsabai város­háza elnöki szobájával cserél­te fel és haláláig Csaba felvi­rágoztatásán fáradozott. Most, amikor városa szoborsétányt létesít, Lipták kőbe vésett má­sát is elhelyezik azon, Kisko- vács Gyula Háhn Lajos ábrá­zolásának , számszédságában. Háhnt azért éri éz a megtisz­teltetés, mért á múlt század­ban élt csabai paptanár, mint városának krónikaírója szer­zett érdemeket. Mellettük Mar­ton László Achim András- szobra, Marisa István Móricz Zsigmond-abrázolása, Borsos Miklós József' Attila portréja, valamint Pátzay Pál Gyóni Gézát ábrázoló alkotása kerül a sétányra. Pátzay Kígyóölő cí­Európa leghosszabb hídja A svédországi Kalmar vá­rosban épül az európai konti­nens leghosszabb hídja. A híd Sokatmondó sebészszerszám Első látásra a tyúkhússzele- telő és az asztali varrógép ke­resztezésének tűnik. „Valójá­ban működése egy kicsit mindkét szerszámra hasonlít” ■— magyarázza a 45 éves Ma­rio Giordani, az egyik legne­vesebb olasz sebészprofesszor. Legutóbb éppen azért járt To­kióban, hogy megvásárolja a „Nakajama” elnevezésű se­bészeti varróberendezést. En­nek segítségével a vágás és a seb összevarrása rendkívül gyorsan elvégezhető, méghoz­zá mindennemű vérveszteség nélkül. Giordani — a japáno­kat kivéve — egyike azon ke­veseknek, akik már a gyakor­berendezést. Véleménye sze­rint a készülék „a sebészet jö­vőjét idézi, azt a korszakot, amikor a sebészi munka is automatizálódik”. Amikor az alhas valamelyik részét fel kell vágni, az új­fajta varróberendezés össze­szorítja a seb széleit mindad­dig, amíg a sebész a sebész- késsel dolgozik. Megakadá­lyozza a vérzést és fezüst mik- ropontok segítségével tökéle­tes varrást végez. Az új be­rendezés előnye, hogy meggá­tolja a bevérzést, nem kell kézzel érinteni az operálandó részeket és főként jelentősen lecsökkenti a sebészi beavat­ban másfél órás műtétet ezzel a varróeszközzel negyven perc alatt el lehet végezni. Az új eszköz használatánál egyelőre nincsenek ellenja­vaslatok. Feltalálója a 62.éves Koméi Nakajama professzor, tokiói Women’s Nedical Colle­ge gasztrenteorológiai intéze­tének vezetője, Japán egyik leghíresebb sebésze. Bár Giordanitól eltekintve igen kevés sebész alkalmazza még ezt az új módszert (Olasz­országban rajta kívül senki), ismeretes, hogy Franciaor­szágban és a Szovjetunióban nagy figyelemmel tanulmá­nyozzák és igyekeznek to­vább tökéletesíteni Nakama­hosszúsága több mint 6 kilo­méter, szélessége pedig 13 mé­ter lesz. A hidat 155 pillér fogja tartani. A pillérek ma­gassága azokon a helyeken, ahol nagy tengerjáró hajók fognak áthaladni a hídnyílá- sokon, a víz-felszínétől szá­mítva 36 méter lesz. A ter­vezőmérnökök . szerint a híd a másodpercenként 54 méter sebességű, viharos szél erejé­nek is ellen fog állni. » mű, az orvostudomány küzdel­mét szimbolizáló szobrát vi­szont joggal megirigyelhetik a „Semmelweis” Orvostudomá­nyi Egyetem felvételiző diák­jai: a Kígyóölőnek már biztos helye van az egyetemen, ha nem is a tantermek padjaiban, de az aulában, ahol majd föl­állítják. Veszély Jelena két művel is szerepel: a Furulyázó lány Fonyód-Bélatelepre, a Bányászüdülőbe, az Anya gyer­mekkel a vásárosnaményi MSZMP-székház elé kerül. Szatmáry Györgyi kútfiguráját a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola, Lesenyei Márta ötala­kos Óvodások címet viselő kompozícióját pedig a felső­petényi gyermekotthon részére mintázta. Osváth Mária a Fény utcai lakótelepre szánta kútfiguráját. A korábban kiállított szob­rok már mind eljutottak fel­állítási helyükre, — kettő ki­vételével. 1970. májusa óta (!) itt vár a továbbindulásra Tar István Lovasszobra, amely a Kacsóh Pongrác úti lakótelep­nek készült, de az alapozási- talapzatkészítési munkák ké­sése miatt ittrekedt. Szó szerint ez a sorsa Mihályi Árpád Lev as figura című szobrának is, amely bízott benne, hogy „el­ügethet” Szegedre, az Ogyesz- szai lakótelep díszéül. Egy szempillantással.., A New York-i egyetemi központ rehabilitációs inté­zete különleges kocsit ter­vezett olyan betegek szá­mára, akik nem tudnak járni. ; A kocsit elektronikus be­rendezéssel szerelték fel. A beteg fejének csekély mozdításával is arra az im- pulzátorra tekinthet, amely mozgásba hozza a kocsi két elülső kis kerekét. Ezek a kerekek arrafelé viszik a kocsit, amerre a beteg néz. Kilengett a ferde torony A firenzei szeizmológiai in­tézet műszerei szombaton földlökéseket jeleztek Toszká- na körzetében. Bár a földlö­kések nem voltak túlságosan erősek, a pisai ferde torony el­ső emeletén elhelyezett elek­tronikus berendezés azt mu­tatta, hogy a világhírű közép­kori torony, amely a függőle­gestől már négy méterre haj­lott el, a rengés ideje alatt veszélyesen kilengett. Bár a földlökések után a torony visszatért korábbi helyzetébe, a szakértők szerint a hasonló jelenségek fokozzák az épület összeomlásának veszélyét. Gazdag bentonit-lelőhelyek Néhány évvel ezelőtt a Szlo­vákia területén végzett geoló­giai kutatások során gazdag bentonit-lelőhelyeket találtak. A bentonit az agyag egyik olyan fajtája, amelynek sajá­tosságai lehetővé teszik, hogy az ipar legkülönbözőbb terüle­tein hosznosítsák. A szakem­lelőhelyek körülbelül 100 mil­lió tonna bentonitot tartal­maznak, ipari célokra viszont mindössze 12 millió tonna bentonitra van szükség száz év alatt. A bentonitot már eredményesen alkalmazzák ki­váló minőségű kerámia és zo­mánc előállításánál, a gyógy­latban is alkalmazták a varró- kozás időtartamát. Egy általá- ja professzor találmányát. berek feltéttlezései szerint a szergyártó- és az építőiparban MAGAZIN • MAGAZIN * h ‘ . ül % - ' • ÍÁ GAZIN * Ä'-'.-'v ­. . MAGAZIN • - MAGAZIN « MAGAZIN

Next

/
Thumbnails
Contents